Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

1975. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK ’xMUm A fiatalok termelési mozgalmai az ifjúmunkás tanács napirendjén ülést tartott a KISZ Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő ifjúmunkás tanács. Az ülés résztvevői jelentést hall­gattak meg a fiatalok ipari termelési mozgalmainak hely­zetéről, s foglalkoztak a szo­cialista brigádvezetők IV. or­szágos tanácskozásán elfoga­dott ajánlások megvalósulásá­val. A tanács tagjai megvi­tatták az ■ idei népgazdasági terv teljesítésében elért ered­ményeket, s meghatározták e téren az ifjúkommunisták előtt álló további tennivaló­kat. A tanács javaslatokat dolgozott ki a KISZ Központi Bizottsága számára: hogyan kamatoztassák az ifjúmunká­sok segítőkészségét az 5. öt­éves tervidőszak feladatainak megoldásában, s ajánlást fo­gadott el az üzemi KlSZ-szer- vezetek közművelődési fel­adattervére. Együttműködés Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémián ünnepélyes keretek között írták alá az MTA és az NDK tudományos akadémiája 1976—1980-ra szó­ló tudományos együttműkö­désének jegyzőkönyvét. A do­kumentum a két akadémia kétoldalú tudományos együtt­működésére vonatkozó közös kutatások társadalom- és ter­mészettudományi témaköreit jelöli meg, Megkezdték a városépítési törvény előké Pest megye szakemberei is részt vesznek az országos konferencián A felszabadulás óta ötven­négyről nyolcvanháromra emelkedett hazánk városainak száma és most a lakosság 48— 49 százaléka él városokban. Pest megye 6 városában mint­egy 170 ezer ember. E fontos települések 30 éves fejlődéséről, jelenlegi helyze­téről és a további feladatokról tárgyal a Szolnokon csütörtö­kön kezdődő III., országos vá­rosépítési tanácskozás, mely­nek céljáról és jelentőségéről Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság alelnöke tartott sajtótájékoztatót szerdán a tár­saság székházában. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium fontos állásfoglalásokat, javasla­tokat vár ettől a tanács­kozástól. A konferenciát időszerűvé teszi, hogy a XI. pártkong­resszus területfejlesztésre és településhálózat-fejlesztésre vonatkozó határozatainak tük­rében tekintik át az eddig megtett utat és tesznek javas­Napirenden: az ipar és a mezőgazdaság AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉT BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Tegnap ismét két ország­gyűlési bizottság tartott ülést. A kohó- és gépipar, a nehéz­ipar, a könnyűipar és a Mun­kaügyi Minisztériumhoz tar­tozó ágazatok tavalyi tevé­kenységét és az idei gazdasá­gi évben várható tervteTjesí- tését elemezték tegnap az ipa­ri bizottság ülésén. Gorjanc Ignác, a bizottság elnöke ve­zette a tanácskozást, amelyen a képviselők előbb meghall­gatták Trethon, Ferenc pénz­ügyminiszter-helyettes, Sáro­st Sándorné könnyűipari mi­niszterhelyettes, Buda István munkaügyi és Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár tájékoztatóját, majd megvi­tatták az érintett ipari terü­letek gondjait, teendőit. A képviselők által alapos elem­zés alá vett témák között el­ső helyen a jobbításra váró munkaerő-gazdálkodás szere­pelt. A készletgazdálkodás fo­gyatékosságai, a munkaerő­átcsoportosítással megoldha­tó létszámgondok, a kiesett műszakok nagy száma, a nem kívánatosán megnőtt alkal­mazotti létszám, az anyag- gazdálkodás problémái és több más, a zökkenőmentes válla­lati tevékenység napi témája került napirendre. Az élénk vitában felszólalt: Szigeti István, dr. Bodnár Ferenc, dr. Vida Miklós, Jazbinsek Vil­mos, Kangyalka Antal, Kollár József és Fáik Miklós ország­gyűlési képviselő. Mezőgazdasági nagyüzeme­ink tavaly a szélsőséges idő­járás ellenére is általában tartani tudták a korábbi években elért kedvező .terme­lési eredményeket. Nem utol­sósorban azért, mert anyagi­műszaki ellátásuk mind fej­lettebb technikára épül, bő­vül az iparszerű termelés, gyorsan terjednek a növény- termesztési rendszerek — ál­lapította meg tegnapi ülésén a mezőgazdasági bizottság. A dr. Bélák Sándor elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Villá­nyi Miklós pénzügyminiszter- helyettes és dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese is — a képvi­selők a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve az Országos Vízügyi Hivatal tavalyi költségvetését elemezték. Bevezetőként dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, va­lamint dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese tartott ismerte­tőt. A vita során a cukorrépa­termesztés jövője, az állami beruházásoknak az előirány­zathoz való igazodása, s több más termelési kérdés került napirendre. A képviselők kö­zül felszólalt: Vies József, Varga Sándor, Raskó Mihály, dr. Tar Imiié, dr. Pál István, dr. Molnár Béla, Tóth Attilá- né (Pest megye, 8. albertirsai választókörzet), dr. Cselőtei László (Pest megye, 2. aszódi választókörzet), Vass József, dr. Schmidt Ernő, Kovács Ist­ván és Szabó István. latokat a még megoldásra vá­ró feladatok megoldására. Utóbbiakra vonatkozóan az urbanisztikai társaság összeál­lította már a tanácskozáson megvitatásra kerülő téziseit. A városépítés utóbbi három évtizedében jelentősek az eredmények, melyek az eddigi fejlesztés irányának helyessé­gét tanúsítják. Kedvező volt például, hogy a főváros és az azt körülvevő agglomerációs övezet túl gyors fejlődésének ellensúlyozására dinamikusab­ban fejlesztették az ország öt legnagyobb városát. A telepü­lésektől távoli tanyákat egy­millió ember hagyta el és köl­tözött nagyobb falvakba, vá­rosokba. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési programot — akárcsak a negyedik ötéves terv lakásépítési előirányza­tát — túlteljesíti az ország. A további fejlődés útját mutat­ja, hogy megkezdődtek az előkészü­letek egy városépítési tör­vény kidolgozására» E íörvény feladata lesz, hogy egységesítse, jobban összehan­golja a városépítésben érde­kelt valamennyi népgazdasági ágazat feladatait. Lapunk munkatársának kér­désére elmondotta a minisz­terhelyettes, hogy a konferen­cia különösen sok segítséget ad a megyék számára: összevet­hetik tapasztalataikat, értékel­hetik eddigi tevékenységüket, közösen határozhatják meg a fejlődés irányát. A megyék képviselői ugyancsak sok hasznos ja­vaslattal járulhatnák hoz­zá a tanácskozás sikeréhez. A kétnapos konferencián Pest megye főépítésze, és a megyei tanács tervező irodá­jának képviselői mellett több városunk — Vác, Cegléd, Nagykőrös és Gödöllő — veze­tői is jelen lesznek. A szokottnál Jóval korábban Szüretei a megyében a Pincegazdaság Kétszeresnél több szőlő a tavalyinál — Új bor műanyag palackban ? Már a harmadik szüret kö­szöntött be, amióta ismét Pest megyei vállalat működik a főváros XXII. kerületében, Budafokon,'a híres borfeldol­gozó negyedben. A Pest me­gyei Pincegazdaság központja található itt, borpalackozóval és a hozzá szükséges pincé­szettel. Hatóköre természete­sen jóval nagyobb: a megye számos területére, a déli ho­mokvidékre terjed ki. Ezeken a helyeken már javában fo­lyik a szüret. Kell még a napsütés — Bizony, sokkalta koráb­ban, mint máskor — mondja Farkas Gábor, a Pincegazda­ság igazgatója, és Mezei Mi­hály, a pártvezetőség titkára az idei munkákról beszélget­ve. — Már jócskán a szüret közepén járunk, holott más években ilyenkor többnyire még el sém kezdtük, Az idén viszoht sietni kellett az esős időjárás következtében fenye­gető penészedés miatt. Hu- szonn ígyezer hektárnyi Pest megyei szőlőterületünkön fo­lyik a szüret: szedik a szőlőt Nagykáta, Tápiószele, Dömsöd környékén, Hemád-Inárcs vi­dékén, Cegléd határában, Nyársapátin. — S a kilátások? — Mennyiségileg lényegesen jobbak a tavalyinál, amikor is 98 ezer mázsát szüreteltek a területünkön. Igaz Ugyan, hogy az 1974-es szőlőtermés az évszázad leggyengébb termése volt Pest megyében, de orszá­gosan is. Most jó közepes ter­mésre számítunk, amely több mint kétszerese lesz várható­an a tavalyinak. Eddig hat­vanezer mázsát szállítottak be telephelyeinkre, de remélhe­tően elérjük a 240 ezer má­zsát. A korai szüret miatt azonban a minőséggel nem lehetünk nagyon elégedettek, bár rosszabb nem lesz a ta­valyinál. Jelenleg 14 cukorfo­kot mértünk, de a szüret vé­géig még jó két hetünk hátra­van, így talán a kedvező nap­sütéses időjárás még segít ezen is. Szövetkezeti alapítók Negyven nyugdíjas találko­zott minap kora reggel a MÉSZÖV tanácstermében. Annak idején valamennyien a szövetkezeti mozgalom böl­csőjénél álltak, majd később tevékeny munkásai lettek a földművesszövetkezeteknek. A megye különböző tájairól jöttek, hogy együtt járják be a megyét, beszél gessenek a fia­talokkal, lássák az eredmé­nyeket, tájékozódjanak a ma gondjairól. Amint Tuza Sándorné dr„ a MÉSZÖV elnöke üdvözlő sza­vaiban mégállapította: az itt- levők és mindazok, akiket meghívtak, de valamilyen ok­nál fogva nem jöhettek el — harminc éve a párt politi­kája megvalósításainak ré­szesei. Néhányan közülük nyugdíjasként is dolgoznak még. Becsülik őket, szükség van tapasztalataikra, gyakran kérik tanácsaikat. A beszédes jelen Amíg a különautőbusz Gö­döllő felé tartott, nem telt hiába az idő. A MÉSZÖV ve­zetői, Tuza Sándorné dr., Pék Andor, a takarékszövetkezeti titkár és Pintér Erzsébet, a MÉSZÖV központi KISZ- szervezetének titkára álltak a mikrofonhoz és tájékoztat­ták a nyugdíjasokat a jelen­legi szervezeti formákról. A vendégek, a régi kollégák visszaemlékeztek az indulás évére, de szavaikból kitűnt, ismerik a mát is. A gödöllői bútoráruház lá­togatása során Göbölyös Gyu­la, aki 1951-ben már válasz­tott járási szövetkezeti veze­tő volt Kiskunlacházán, di­csérte a látottakat. A vendégek alaposan szem­ügyre vették az áruházat. Sok összehasonlítást is tettek, mérlegelték: mi volt könnyebb régen, s mi előnyösebb a má­ban. Amikor a munkaerő- hiányról esett szó — nem is egyszer az út folyamán —, Szirmai István, aki a föld­művesszövetkezetek központ­jában dolgozott — ma belső ellenőr az Észak-budai ÁFÉSZ-nál — elmondotta, hogy az első években vasár­naponként is rendszeresen tá­vol voltak családjuktól, szer­veztek, dolgoztak a szövet­kezeti taglétszám emeléséért. Akkoriban természetes volt mindez, hiszen egyszerre kellett politikailag és gaz­daságilag megalapozni szövet­kezeteiket. A gazdasági élet újraindításában, a közellá­tásban egyaránt nagy részt kellett vállalniuk, ugyanak­kor oktatni, az új gondolato­kat megismertetni a falusi lakosság körében. Vácott a Vác és Vidéke ÁFÉSZ nyomdaüzemébe is ellátogatott a népes csoport. Itt mondta a vendégek egyi­ke, a biatorbágyi Szabó Al- bertné: — Ilyenkor látja az ember, érdemes volt. Amikor ők annak idején, negyvenhat­ban megalakították a föld- művesszövetkezetet, koráb­ban hazulról hozták össze az árut, ne legyen üres a bolt. Vagyonuk összesen' kétezer­háromszáz forint volt. Az önkiszolgálás múltja Az biztos, hogy ha anya-, giakban azok a szövetkeze­tek nem is dúskálódtak, öt­letben, kezdeményezőkész­ségben nem volt hiány. Ki tudta például, hogy az or­szág első önkiszolgáló élel­miszerboltját éppen Abomy- ban nyitották, meg? Amikor pedig az iparcikk- áruház után Vácott a deák­vári utakat jártuk, Dudás Gáspár, aki nyugdíjasként a lakásépítő szövetkezetét pat­ronálja, elégedetten mutatta: itt segítségükkel épülnek a Forte-gyáriak, a hajógyáriak, a vízművesek és a többiek szövetkezeti munkáslakásai. Mások megalakították a la­kásfenntartó szövetkezeteket. Sőt,, az építkezéssel egy idő­ben a Vác és Vidéke ÁFÉSZ — igaz, hogy egyelőre csak faházban — 200 négyzetméter alapterületen üzletet nyit. Mi­re a lakók beköltöznek, gon­doskodnak az ellátásról. Ké­sőbb 900 négyzetméteres ABC-áruházat terveznek épí­teni. Beérett gyümölcsök Délután, a verőcei ABC után a dunabogdányi taka­rékpénztár megtekintése kö­vetkezett, majd a tahi Vö­röskő Vendéglő és élemiszer- áruház. A napot a szentend­rei bevásárlócentrum megte­kintésével fejezték be a sok látnivalótól már kissé elfá­radt, de élményekben-tanul­ságokban gazdag körút részt­vevői. Valamennyien bizo­nyították búcsúzáskor a MÉ­SZÖV jelenlegi vezetőinek: ser­kentő, jó érzés volt számukra ez a találkozás, a megbecsü­lés s az, hogy látják: jó cé­lokért dolgoztak egykor. Komáromi Magda Szeptember végére, október elejére fejeződik be a szüret — mint elmondották a válla­lat vezetői —, ám már Cse­pelről az újbor is megérkezett. A budai járás szőleinek leve vár elsőként palackozásra. Egyelőre azonban a budafoki központban a gépek még a tavalyi óbort adagolják a pa­lackokba. Az automata gépeken na­ponta két műszakban 120 ezer palackba ömlik 1200 hektoli­ter bor. A címkék nyolc-tíz fajtát is jeleznek, ez az ál­landó választéka a vállalat­nak, s ugyanezeket a beveze­tett borfajtákat palackozzák majd az idén is. Legnagyobb mennyiségben ezerjót, mi ízes­fehéret, szemelt rizlinget, de kerül ki innen zöldszilváni, nagyburgundi, szlanlca, kövi­dinka, s más hasonló, elsősor­ban pecsenyebor, egyliteres üvegekben. Ha megegyeznek Igen, az üvegek! Hadd áll­junk meg itt egy pillanatra, hiszen van-e olyan borivó em­ber, akinek nem volt már bosszúsága az üvegbetéttel, üvegvisszaváltással ? Gond ez a feldolgozásnál is, gond a kereskedelemnek, ha csupán csak a raktározást nézzük is. A Pest megyei Pincegazdaság vezetői most — lehetőleg már az idén ősszel — segíteni sze­retnének ezen a gondon. A literes üvegek helyett mű­anyag palackokat kívánnak al­kalmazni. Francia licenc alap­ján már folynak is a tárgya­lások a Borsodi Vegyi Kom­bináttal, s ezek szerint a gyár­tásnak nem is lenne akadá­lya, de egyelőre még az ár­ban nem tudtak megegyezni. Kölcsönösen olyan árat sze­retnének kialakítani, amely mindkét vállalatnak előnyös, de nem terhelné fölöslegesen a fogyasztót sem. A műanyag palack jelentő­sége a már említetteken kívül is igen nagy. Egyebek között könnyebb a szállítása, hiszen o literes csak 36 gramm, a 65 dekás üveggel szemben. Meg­szűnnének az üvegtörésekkel, a raktározással, a ki- és be­szállításokkal, elszámolások­kal járó gondok. Igen örven­detes lenne, ha sikerülne a megegyezés november végéig, december elejéig, amikor is az új termést már palackozza a Pest megyei Pincegazdaság. Duplán pinceklub Addigra talán még más jó hírről is beszámolhatunk a vállalat házatájáról. Ez azon­ban közvetlenül nem a bor­fogyasztókat érinti, hanem akik értük dolgoznak, közü­lük is főként a vállalat fiatal­jait. Régi vágyat teljesít ugyanis a pincegazdaság ve­zetősége, amikor pinceklubot alakít ki jelentős beruházás­sal. Fenntartásáról, program­járól a KISZ-esek gondoskod­nak majd. A tervek szerint az idén, a Nagy Októberi Szor cialista Forradalom évforduló­jának ünnepnapján avatják a klubot, amelynek tevékenysé­ge iránt máris nagy érdeklő­dés mutatkozik. Az Állami If­júsági Bizottság titkára, Ná­dor György nemrégiben a KISZ-fiatalokat meglátogatva színes televíziót ígért. Baráti látogatáson jártak itt a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának vezetői is. Kilátásba helyezték, hogy szí­vesen patronálják e kulturális és szórakoztató hivatást be­töltő pinceklubot. Nagy örömmel fogadták a vállalat dolgozói, fiataljai ezt a lehetőséget. Remélhetően a barátságra, sikeres jövőjükre a pinceklub falai között már sa­ját munkájuk friss eredmé­nyével, ízletes idei borral telt poharakat koccinthatnak ösz- sze. L. Z. ...és Solymáron A solymári Pilisvölgye Termelőszövetkezetben a hét elején meg­kezdődött a 44 holdas szőlő szüretelése. Szerencsére a növényeket sem fagy, sem a lisztliarmat nem károsította, ezért igen jó a termés. A szö­vetkezetben egyébként szerdán megkezdték az őszi árpa vetését is, valamint nekiláttak a napraforgó betakarításának. Koppány György felvétele Magyarországi németek évfordulója Szeptember 20-án ünnepM Pécsett a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­sége fennállásának 20. évfor­dulóját. Ebből az alkalomból a szövetség központjában sajtó- tájékoztatót tartót,"tak, ame­lyen Réger Antal főtitkár és Klotz Miklós titkár számolt be az előkészületekről. Elmond­ták, hogy szeptember 20-án néprajzi és fotókiállítás meg­nyitásával kezdődik a rendez­vénysorozat. Ezután kerül sor a megemlékező díszgyűlésre a helyi fegyveres erők klubjá­nak színháztermében. Délután ünnepi műsor lesz, amelyen a soroksári német nemzetiségi táncegyüttes, a hajósi gyer­mekegyüttes és a mecsekná- dasdi német néptáncegyüttes működik közre. t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom