Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
Jó ütemben épül az M—3-as autópálya. Elkészültek a sikátorpusztai felüljáró pilléreinek és pályagerendáinak munkálataival a Pest megyei Közútépítő Vállalat gödöllői hídfőmérnökség dolgozói. Az M—3-as autópálya felett átívelő híd Sikátorpusztát és a Fóti utat köti maid össze. A képen a felüljáró vasszerelésén dolgoznak. A gyalogjáró vasbetonszerelése és betonozása van hátra. A híd tervezett átadása c hónap vége. A 14-es kilométerkőnél tart az autópálya 15 cm vastag aszfaltszőnyegének leterítésével a Betonútépítő Vállalat veresegyházi üzemének aszfaltépítő brigádja. Képünkön: a két úthengert követi a Marini aszfalt finisen Barcza Zsolt felvételei-'V/: OLVASÓINK. FÓRUMA Hintadoktor a Mosolygón Ügy gondolom, nemcsak a rosszat, hanem a jót is meg kell írni, tudatni lakótársainkkal, hogy él közöttünk egy ember, aki áldozatkész munkájával másoknak örömet szerez. A Mosolygó Antal úti lakótelepen a játszótéren nemrégiben többször felhangzott a gyerekek sírása, nyafogása: eltörött a hinta! A gyereksi- valkodásra sokan siettek, s kővel, vassal verték a. szerkezetet, hátha megjavul. De hiába. Néhány percre volt jó csak, mert az apróságok felültek, repültek, aztán ismét felmondta a játékuk a szolgálatot. Észrevette ezt Elek András is, aki az Árammérőgyár fémcsiszolója, s itt lakik a 4-es számú házban. Hozta hát a táskáját, szétszedte a hintát, .»gyógykezelte”. Egy darabig ! működött is, de rövidesen ismét elromlott. Háromszor j gyűrkőzött neki a javításnak, | s már úgy látszik, véglegesen sikerült megcsinálnia. Amikor többen megköszöntük, megdicsértük munkáját, csak ennyit mondott: szívesen, máskor is! Hozzáértésével, gondosságával elérte, hogy sok gyerek boldogan mosolyog a Mosolygón. Borsós Gyuláné házfelügyelő és Galba Istvánné tanítónő a Mosolygó útról AZ ASZÓDI DIREKTÓRIUM TAGJA Aláírás egy Ha a túrái temetőben járok, mindig megállók egy sír mellett. Ketten nyugosznak benne, a 82 éves férj és az olyasforma kort megért felesége. Nehéz, gondokkal teli élet volt. osztályrészük. Gólya Sándor — vagy ahogy a faluban nevezték: Kocsis Sándor bátyát — gyermekkoromtól ismertem. Csendes, halk szavú ember volt, akinek bozontos szemöldöke alól két mindig csillogó szem figyelte a világot. Közlünk a helyed Életének igazi története 1919-ben kezdődött — mondogatta. Akkor tért haza a frontról. Akkor ő már kommunista volt. Az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába, s a szegénység meggyőző szavával sok társával sikerült megértetnie: köztünk a helyed. Nemsokára eljött a proletárdiktatúra ideje. Gólya Sándort az az idő már az aszódi járás kommunista vezetői között találta. Beválasztották őt a járási direktórium tagjai közé, s annak a proletárhatalom rendeletén idején hosszabb ideig elnöke is volt. Az Aszódi Járási Direktórium rendeletéi közül többet ő írt alá, az egyik ilyen rendelet szövege teljes egészében megtalálható a Pest megye a Tanácsköztársaság idején című kiadvány lapjain. Királytalan királyság A Tanácsköztársaság 133 napját követő fehérterror a szegények ügyéért kiálló Gólya Sándorra is lesújtott) rövid bujkálás után csendőrkéz- re került. Testben-lélekben megtörve került ki a terroristák börtöneiből. Felesége, barátai igyekeztek ki.iárni szabadulását, de ez nem ment könnyen. Gólya Sándor ugyanis nemcsak az „ezeréves rend" ellen támadt, hanem vállalta is a Tanács- köztársaság alatti cselekedeteit. De végül is sikerült kiszabadulnia. Szabadulása után 25 nehéz év várt rá. Nem volt könnyű állást találnia, mert a hozzá hasonló emberek eleve gyanúsak voltak. Végül — szakértelmének és jó vezetőkészségének köszönhetően — pallér A nagy csárdákról Az MSZMP gödöllői járási végrehajtó bizottsága szeptember 18-án, csütörtökön délelőtt ülést tart. A vb-ülés napirendjén ezúttal két téma szerepel. Frankó János pártbizottsági titkár előterjesztése alapján megtárgyalják a Központi Bizottság 1975. december 5-i határozatának végrehajtását, illetve a munka során szerzett tapasztalatokat, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemekre. Második napirendi pontként dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke tájékoztatja a végrehajtó bizottság tagjait a három- és többgyermekes csalódok helyzetéről. Rendkívüli tanácsülés Gödöllő város tanácsa rendkívüli ülést tart szeptember 19-én, pénteken. A tanácsülésen beszámoló hangzik el a városi tanács tömegkapcsolaII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 17., SZERDA ÚiSer&baaímnda W küMöíleí Tettre kész ifjúságot nevelnek Erősödött a gyermekönkormányzat tóiról, a járásbíróság munkájáról, valamint a közrend és a közbiztonság helyzetéről. A fenti napirendi témák előadója Benedek János tanácselnök, dr. Varga Zoltán, a bíróság elnöke és Mihály István rendőr alezredes. Alakuló ülés Aszódon Fontos összejövetelre kerül sor ma, szerdán délután három 'órákor Aszódon. A nagyközség Petőfi könyvtárában tartja, alakuló ülését az aszódi közművelődési tanács. Tanácskozás az ismeretterjesztésről Az aszódi TIT-csoport szeptember 18-án, délután öt órakor értekezletet tart a Petőfi Múzeum klubhelyiségében. Az aszódi ismeretterjesztés aktív előadói a jelen és a következő időszak ismeretterjesztő programját beszélik meg. A -gödöllői járás úttörővezetőinek konferenciáját szeptember 15-én, hétfőn rendezte meg az elnökség a járási hivatal nagytermében. Az elnöklő Molnár József aszódi csapatvezető köszöntötte a konferencia részvevőit és vendégeit, majd Solti Alpár járási úttörőelnök egészítette ki az írásos elnökségi jelentést, melyben részletesen értékelte a csapatok munkáját és a vezető testületek tevékenységét. „Nekem szülőhazám" Solti Allpár a többi között beszélt a különböző úttörőakciókról: a „Nem térkép e táj” expedícióról, „Tettek beszélnek jelmondat hatására lezajlott eseményekről, a, „Nekem szülőhazám’’ elindította falu- és táj kutató felfedező utakról: Az úttörőelnök értékelte a járási szaktárgyi vetélkedőket, az expedíciós táborokat, az úttörők forradalmi ifjúsági napokon való részvételét. Sző esett a társadalmi munkákról, idős, beteg, egyedülálló emberek patronálásá- ról, iskolaszépítésről. Részletesen értékelte az egyes úttörőcsapatok munkáját. Tájékoztatta a hallgatóságot a járási úttörőelnökség tevékenységéről. A beszámoló kiegészítése után hozzászólások következMÚZEUMI HÓNAP, 1975 A 15 éves falumúzeumban kiállítások nagytarcsán Vidékünknek kedves, hangulatos, es egyben jelentős értékeket őrző közművelődési intézménye a nagytarcsai falumúzeum, amely ebben az évben ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Az eltelt másfél évtized alatt a falu élő népművészetének, népviseletének számos darabja került a gyűjteménybe. lett a Schossberger-birtok különböző uradalmaiban. Ha nem fogta kemény kézzel a munkásokat, aratókat és más uradalmi cselédeket, őt köny- nyű volt elővenni, és menten a nyakába varrni: hogy szabotál, lassítja a munkát. így teltek-múltak az évek, amíg elérkezett a felszabadulás napja. De Gólya Sándor számára az igazi felszabadulás napja egyre késett.' Emlékezetéből csak nagy nehezen tudta kitörölni az idő a fehérterror és a Horthy-korszak idején átélt szörnyűségeket. Társai, ismerősei és barátai, akik pontosan ismerték a férfinek a Tanácsköztársaság napjaiban véghez vitt cselekedeteit, kapacitálták, hogy lépjen be a pártba, de ő akkor még nem mondott igent. Évekkel később, 1957 tavaszán aztán az elsők között kérte tagfelvételét a párttagok sorába. Elfeledve? Nos, a túrái temető sírjai közt ilyen emlékek jutottak eszembe Gólya Sándorról, akinek munkássága lassacskán kezd feledésbe merülni. Pedig Ady szavaival élve „egy fájdalmas élet jussán” igazán megérdemli, hogy emlékezzünk rá. Dobák József A település határában végzett régészeti kutatás pedig több ezer éve a vidéken megtelepedett népek használati eszközeit, emlékanyagát tárta fel. Elismerésre miéltó az a néprajzi-történeti kutatás, amit a múzeum létrehozója — egyúttal vezetője —, Molnár La- josné és férje végez Nagytarcsán. Több éves szorgalmas, tervszerű és nagyon értékes munkálkodásukat bizonyítja a múzeum és a közelmúltban napvilágot látott monográfia. Tudományos munkásságuk mellett fontos feladatnak tartják a közművelődési tevii- kenységet is. Ezt mutatja a múzeumi hónap idei helyi programja 'is. Különösen a megtekinthető kiállítások jelentős száma bizonyítja ezt. Az ünnepélyes megnyitóra október 5-én délután 4 órakor kerül sor, amely Mészárosné Nyéki Ilona tanácselnök köszöntő szavaival veszi kezdetét. Ez alkalommal nyílik meg A nagytarcsai íróasszonyok és díszítőművészet, vaiajpint ,a 15 éves falumúzeum című időszaki kiállítás. Ugyanakkor több állandó kiállítás tekinthető meg, melyek címei a következők: Nagytarcsai parasztcsalád lakása a századfordulón, Nagytarcsa története, Szemelvények a nagytarcsai népviselet és díszítőművészet történetéből. A múzeumi hónap további programjaként tartják meg október 12-én délután a Múzeumi szakemberek külföldön című előadást, melyen dr. Ik- vai Nándor, megyei múzeumigazgató számol be koreai ta- nulmányútjáról. Két héttel később Molnár Lajos tanító tart előadást Pest megye a török korban címmel. A. I. tek. Többek között Takács Pál túrái pártalapszervezeti titkár méltatta a mozgalom három évtizedes munkáját, eredményeit. Czeller Karola és Borbély Irén veresegyházi küldöttek a csapattáborozás hasznosságáról, Nagy Károlyné a kisdobosmunka nagyobb mértékű segítésének fontosságáról szólt. Esküdt Eleonóra isaszegi csapatvezető a balatonlellei tábor közelgő tízéves jubileumára hívta fel a figyelmet, S javasolta; ne csak a termelőszövetkezetektől és üzemektől várjunk születésnapi, jubileumi ajándékot, hanem az úttörőcsapatok, a pajtások ebben az évben fokozatosan segítsenek a járási-városi tábor építésében, szépítésében. Ugyancsak ő vetette fel, hogy össze kell gyűjteni a tábor történetére vonatkozó dokumentumokat, emlékeket. Több munkásifit! Valter Menyhértné vérségi és Szarvas László túrái küldött a munkásifik helyzetéről és szerepéről beszólt. Felvetették, hogy még mindig gond: a vállalatok vezetői nem értékelik az ifivezetői munkát, az üzemi, termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek több ifit küldhetnének a csapatokhoz. Szükség van a munkásifikre, hiszen sokan segíthetnek a szakkörökben, pályaválasztásban, hiszen nekik közvetlen munkatapasztalataik vannak. Briski József, a megyei vezetőképző szakbizottság vezetője a vezetőképzés színvonalának emeléséről szólt, majd felvetette Túra és Galgahévíz összefogásával, a Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet segítségévéi létesüljön hétvégi úttörőtábor a galgahévizi víztározó mellett. Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese a hivatal nevében köszöntötte a konferenciát, majd elmondotta: a járás vezetői tudják, hogy az úttörővezetőik milyen felelősségteljes, komoly munkát végeznek. „Az a feladat — hangoztatta —; fizikailag egészséges, szellemileg friss, tettre kész ifjúságot kell nevelni.” Ezért fontos a sportmozgalom és a szakkörök támogatása az úttörőmozgalomban. Monori Mihály a Pest megyéi úttörőelnökség nevében köszöntötte a járás uttörőveze- tőit, majd . fontos feladatként említette a mozgalom társadalmasítását. El kell érni, hogy a családok aktívan támogassanak egy-egy őrsöt, a szülők egyszer-egyszer üljenek le a gyerekekkel, s ismertessék meg őket régi úttörőéimé- nyeikkel, játékaikkal, dalaikkal. Logodi Katalin, a járási KISZ-bizottság titkára a javülő úttörő—KISZ testvérkapcsolatokról szólt. Elmondotta, hogy az alapszervezetek készítik a születésnapi ajándékokat. Nyíri Tibor, a járási párt- bizottság munkatársa megállapította, hogy a járás úttörői értékes politikai munkát végeztek az elmúlt vezetői konferencia óta. Erősödött a csapatoknál a gyermekönkormányzat, a demokratizmus; egyre több csapatban, rajban alakul a gyerekek kedvére az úttörő-tevékenység. Hozzászólt még Békési István túrái, Balogh Mária vác- szentlászlói és Dániel Kornél veresegyházi küldött. Solti Alpár válaszolt az elhangzott kérdésekre, majd az elnökség nevében megköszönte a járás úttörővezetőinek támogatását és lemondott — az elnökség nevében is — tisztségéről. Tizenegy szakbizottsággal A mintegy százhúsz vezetői küldött részvételével megrendezett konferencia azután megválasztotta a negyevenegy tagú úttörővezetői tanácsot és a tizenöt személyes küldöttséget, akik a megyei értekezleten járásunkat képviselik. A tanács első ülésén 13 tagú elnökséget választott s megerősítette Valkony Antalt úttörőtitkári és Solti Alpárt úttörőelnöki tisztségében. Az elnökség irányításával 11 szak- bizottság segíti majd a gödöllői járás úttörőcsapatainak munkáját. Magtisztító Országszerte folynak az előkészületek a legnagyobb őszi mezőgazdasági munkára, a vetésre. A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezetben a képen látható OPV 20-as magtisztító géppel készítik elő a búzát. A gép egyik kezelője Boz- lik János. (Barcza Zsolt felvétele) 1 1
