Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

NKUtm 1975. SZEPTEMBER 17., SZERDA Rangos műsorok A felszabadulási évforduló jegyében Szeptember 25-én kezdődnek a budapesti művészeti hetek Szeptember 25-én kezdőd­nek a budapesti művészeti hetek. Az immár hagyomá­nyos kulturális eseménysoro­zat programját tegnap ismer­tették a fővárosi tanács illeté­kesei. Zenei, színházi, balett, film, stb. eseményei október 22-ig tartanak. A művészeti hetek elsősor­ban felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntik. A budapesti zenei hetek és egyben a művészeti hetek nyi­tó díszhangversenye szeptem­ber 25-én Bartók Béla emlé­két is idézi, halála 30. évfor­dulójának előestéjén. Az esten Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangverseny- zenekart. Jelentős esemény­nek ígérkezik Krysztof Pende­recki szerzői estje is, amelyet a szerző dirigál. Koncerten emlékeznek meg Weiner Leó születésének 90. évfordulójá­ról, október 2-án Sosztako- uics-emlékestet tartanak. A Fővárosi Operett Szín­házban neves külföldi balett­együttesek vendégszerepelnek. Fellép a leningrádi Kirov Akadémiai Opera és Balett­színház stúdióegyüttese, az angol ballet rambert, valamint a pécsi balett. A kiállítási program kereté­ben október 12-én a Budavári Palotában ünnepélyesen felavatják a Nemzeti Ga­léria új, immár végleges otthonát. A budapesti színházak kö­zül egyebek közt a Madách Színház Bródy Sándor Király- idillek című premierjével, a Budapesti Gyermekszínház Shakespeare—Fehmel—Deicke Amit akartok, az Állami Báb­színház pedig Illyés Gyula és Tersánszky Józsi Jenő egy-egy művével kapcsolódik be a művészeti hetek programjába. A Fővárösi Művelődési Ház­ban amatőr színjátszók tarta­nak fesztivált október elején. Több műsorral vesz részt az idei budapesti művészeti he­teken a rádió és a televízió is. Kitüntetés Cerevich László akadémi­kust, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézeté­nek igazgatóját archeológiái kutatásaiért és a magyar— csehszlovák tudományos együttműködés fejlesztésében végzett tevékenységéért Fran- tisek Palacky aranyéremmel tüntette ki a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia. Tanácskozás a zenészek kongresszusának előkészítéséről Kedden a SZOT Szálló ta­nácstermében Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára nyi­totta meg a Zenészek Nemzet­közi Szövetsége Végrehajtó Bizottságának négynapos ülé­sét. A testület Joh Morton (Nagy-Britannia) elnökletével egyebek között a rádióban, a televízióban, a hanglemezfel­vételeknél foglalkoztatott ze­nészek problémáiról, a rögzí­tett zenével foglalkozó előadó­művészek jogairól és a Zené­szek Nemzetközi Szövetsége IX. kongresszusának előké­szítéséről tárgyal. r­Államigazgatási ismeretek Új tantárgy a gimnáziumban Hol szeretnétek dolgozni érettségi után? — A tanácsnál — hangzik a válasz, méghozzá kórusban. A kórus tagjai: Koronics Mar­git Dömsödről, R umo Joli Dabasról, Kovács Erzsi Veres­egyházról, Dobos Erzsi Süly­sápról és Assenbrenner Anna Üjhartyánból. Mindannyian Pilisvörösváron járnak gim­náziumba, harmadikosok. Fakultatív tantárgyként osz­tályuk államigazgatási ismere­teket tanul. Négyük már szer­ződést is kötött lakóhelyének tanácsával. Nyáron szakmai gyakorlaton voltaik otthon, s a telefonkezelésíől az, iratok ik­tatásáig, az ügyfélfogadástól különböző intézkedésekig minden jövőbeli feladatuk­ba belekóstolhattak. — Az elméletet persze itt, a gimnáziumban tanuljuk meg — mondja Kovács Erzsi. Az új tantárgyról Pásztor Mihály, a vörösvári gimná­zium igazgatója tájékoztat. — Az oktatási miniszter idén kiadott utasítása a gim­náziumban szabadon választ­ható tantárgyak közé sorolja az államigazgatási ismerete­ket is. E tárgyat megyénk­ben egyelőre csak nálunk tanítják. A pilisvörösvári gim­názium tehát egész Pest me­gye számára képzi a jövő tanácsi dolgozóit. — A tananyag jórészt egybe­esik a szakközépiskolaival. Nálunk azonban a négy esz­tendő helyett két év alatt kapnak betekintést a tanulók az igazgatási- ismeretekbe és az úgynevezett községi szak­vizsga anyagába. Hogy mit tanulnak? A szocialista ál­lam és jog alapjaitól a taná­csi szervezet felépítéséig és működéséig, az államigazga­tási eljárásoktól, az ügyirat- kezeléstől az ipari, szociálpo­SZEPTEMBER 18-TOL SZEPTEMBER 34-10 CEGLÉD, Szabadság 18—21: Sivatagban őserdőben I—II. 22—24: Első előadáson: Hárem a sivatagban 22—24: Nem adom a lányom CEGLÉD, Kamara 18—21: Kabaré* 22—24: Ha boldog akarsz lenni GÖDÖLLŐ 18—21: Mr. Süket trükkjei 22—23: Az utolsó parancs 24: Az éjszaka* SZENTENDRE. 18—21: Szerelmi bűntény 22: Emberi torpedó* -23—24: Vérdíj Kovpak fejére i ABONY 18—19: Ordasok kozott 20—21: Nem adom a lányom 22—24: Sivatagban őserdőben I—II. BUDAÖRS 18— 21: Magánbeszélgetés 22—23: Betörés 24: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* DABAS 19— 21: Két amerikai* 22—23: A farkassziget rejtélye 24: Csendes otthon DUNAHARASZTI 18—21: Egy kis előkelőség 22—23: Szerelmi bűntény DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—21: Első előadáson: Az utolsó vérbosszú 18—21: Puha ágyak, kemény csaták* 22—24: Enyém, tied, kié? •18 éven felülieknek. ÉRD 18: Szalad, szalad a külváros 21— 22: Nagyvárosi fények 23—24: Lila akác > FÓT 18—19: Autó 20— 21: Vanyusin gyermekei 22— 23: Puha ágyak, kemény csaták* GYAL 18—20: Balszerencsés Alfréd 21— 22: Régi falak KISTARCSA 18: Ha boldog akarsz lenni 19: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 20—21: Nemo kapitány és a víz alatti város 22— 23: Mr. Süket trükkjei NAGYKATA 18— 21: A sandeni gyermekgyilkossági per 22—24: Ordasok között PILISVOROSVAR 19— 21: Anna es a farkasok* 22—24: Nyomorultak I—II. POMAZ 18—19: Nemo kapitány és a víz alatti város 20— 21: A mostohaanya 22—23: Egy kis előkelőség RÁCKEVE 18—19: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 20—23: A négy muskétás újabb kalandjai SZIGETSZENTMIKL6S 18—21: Picdone a zsaru 22—23: Jack kapitány KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Nagymaros és Érd művészei Kaubek Péter: Ágaskodó ló. , Domonkos Béla: Körösi Csorna Sándor. Ä régiekhez újak csatlakoz­nak, és a fiatalok új szemlé­letét, életérzését fejezik ki szobrokban, festményeken. A Csepel Galériában a Nagyma­roson alkotó szobrászházaspár mutatkozott be jó diszpozíci­ókkal, PÁLFFY KATALIN ÉS KAUBEK PÉTER, akik azonos lelkületi hullám­hosszon, mégis más szobrásza­ti eszközökkel haladnak előre. Pálffy Katalin egyéniségének az a titka, törvénye, hogy ter­mészetének lírikus alkatát szi­gorú szobrászati formákban teljesíti ki A csöndes érzel­mi hullámzás azáltal kap ka­raktert, hogy anatómiailag és szemléletileg is pontos, érzé­keny — következet« és finom egyszerre. Kaubek Péter vo­nalvezetése határozottabb, a a bazalt keménységét is ural­ja. Emberi magatartást tükröz a nagyon alapos, nagyon el­mélyült formai elcsúszások­kal. Apja vonásait jelöli, csa­ládi és baráti környezetének alakjait. Belülről mintáz, szí­vósan tanulja a szobrot, nagy dolgokra készül. Itt tart, erről a dombról startol magaslatok­ra. Nagy érdeklődés közepette nyílt meg Érden a művelődé­si központban, SZEPES GYULA ÉS DOMONKOS BÉLA közős tárlata. Szepes Gyula festőművész évtizedek óta vezeti az érdi Nagy Balogh János képzőmű­vészeti kört, s komoly része van abban, hogy sok fiatal te­hetség bontakozott ki érdi kör­nyezetében. Az külön feleme­lő, hogy körvezetői munkáját festői fejlődésének folyamata hitelesíti. Szepes Gyula a posztimpresszionizmus híve, a látványhoz igazítja képzeletét, ez a törvénye. Ez még önma­gában kevés lenne, de az a tény, hogy mindez érdi kör­nyezettel, a százhalombattai ipari táj tűzvörös függönyével jelenik meg sajátosan heves színárnyalatokkal, a festői in­dulat lobogásával, ez már tel­jesítmény, egy jellemző töre­dék fesztészetünk egészéből. Különösen megindító az a konyhasarok, amely kályha­csöves magányával, ócska tár­gyaival valami lényeges gon­dolatot fejez ki nemcsak a múltból, hanem a kacatofchoz ragaszkodó emberi hűségből. Domonkos Béla szobrai az anatómia külső rendszerében tükrözik vissza a személyiség állandó részeit. Ö nem a vál­tozásokkal, hanem a lényeg­gel törődik választott modell­jeiben. Megkeresi és megtalál­ja Petőfi, Körösi Csorna Sándor, Vörösmarty arcélében azt az egységes vonást, amely szem­lélődéssel előkészített cselek­vésirányukat határozza meg. A külső vonások, jelek érzel­meket, elhatározást, akarati tényezőket összegeznek — Do­monkos Béla szobrainak ket­tős hűsége a szembetűnő. Egy­forma hévvel ragaszkodik7 a test szerkezetéhez és az egyé­niség belső együtthatóihoz, ezt az összetartozó kettősséget mindig valamilyen csekélység­nek látszó, mégis lényeges [ szobrászati részlettel jeleníti meg. Szepes Gyula arcmásá­ban számára az értelmezést a hanyagul elomló kalap bizto­Magyar művészplakátok Mesterművek reprodukcióiból bűzi galéria Eddig sem panaszkodhattak a reprodukciók kedvelői: az európai és magyar mesterek alkotásainak másolatait bár­mikor és bármilyen méretben megvásárolhatták a múzeu­mokban, papírboltokban. Ez­úttal azonban egy újfajta rep­rodukcióról adhatunk hírt: a magyar művészplakátról vagy poszterről, ahogy nemzetközi­leg nevezik. A, poszter any- nyiban különbözik az eddig ismert művészeti nyomattól, hogy annál jóval igényesebb kivitelben és különleges mi­nőségű papíron készül. A Kép­zőművészeti Alap Kiadóválla­lata — felfigyelve a közönség igényére — dicséretes gyorsa­sággal, alig háromnegyed esz­tendős előkészülettel jelentet­te meg az első magyar mű­vészplakátokat. A válogatás körültekintő gondossággal készült. A soro­zat szerkesztői a müvek ki­választásakor figyelembe vet­ték a Rajzpedagógusok Szö­vetségének kívánságait. A képzőművészeti világhét al­kalmából közkézre kerülő 20 művészplakátból 12 máris rangos szerepet tölthet be az iskolai esztétikai nevelésiben. (Az iskolák kedvezményes áron rendelhetik meg a soro­zatot.) , Neves művek kerültek az első magyar művészplakátok­ra. A XVI. században élt M. S. mestertől a kortárs Kass Jánosig bezárólag 15 képző­művész alkotásaival köthet­nek mélyebb ismeretséget az igényes gyűjtők. Mert való­jában a sorozat — az elkövet­kezendő években — valóságos házi reprodukciós galériává válhat. Ezt alapozzák meg Csontváry Kosztka Tivadar képei (többek között a Magá­nyos cédrus, a Baalbek, a Vi­haros Hortobágy), Szinyei Merse Pál két közismert mű­ve, a Majális és a Pacsirta, történelmi festészetünk ki­emelkedő jelentőségű meste­rének, Székely Bertalannak Egri nők című munkája. Mun­kácsy Mihály művészetét a Rőzsehordó nő című képe rep­rezentálja. De helyet kapott a válogatásban Markó Károly, Mészöly Géza, Padi László és Mednyánszky László egy-egy remekműve is. Az újabbkori magyar mű­vészetet Rippl-Rónai József: Rózsát tartó nő, Egry József: Aranykapu, Derkovils Gyula: Szőlőevők, Bemáth Aurél: A reggel és Kass János: Fej vi­rággal című alkotása képvise­li. Előnye a sorozatnak, hogy egyenként is megvásárolható lapjai nem igényelnek külö­nösebb bánásmódot. Tetszés szerint 'elhelyezhetők, keretbe vagy léc közé rakhatók, vagy — a tapétához hasonlóan — felragaszthatók. S ami lénye­ges: kiváló nyomdai minőség­ben készültek. Ezáltal az ott­honok, lakások — a képzőmű­vészet barátainak nem kis örömére — az eredeti művek valósághű másolataival díszít- hetők. Pálffy Katalin: Portré. sítja, Goda Gábor portréja ese­tében az intellektuális jellegű mosoly kapja a főszerepet, Csuka Zoltán láttatásában a szemüveg. Szepes Gyula is, Domonkos Béla is fáradhatat­lan, lendületesen fejlődik — és ezzel fejleszti Érd képző- művészeti életét. Életük em­beri és művészi szolgálat, hi­szen az ország várossá fejlődő legnagyobb községének vizuá­lis tudatfejlesztését, ízlését gyarapítják fokozódó szorgal­muk és elmélyültségük segít­ségével, érdi, százhalombattai valóságot kifejező szobrok és festmények értelemmel és tu­dással ellenőrzött sokaságával. Kiállításuk másik meglepe­tése a közönség. Olyan sokan voltak, hogy alig fértek el a tárlathelyiségben. Nem távoz­tak a megnyitó után sem, ha­nem hosszasan beszélgettek az alkotókkal illusztris vendégek jelenlétében. Lodro Rimpoce láma Tibetből érkezett, és Ér­den kereste fel — buddhis­ták által szentként tisztelt — Körösi Csorna Sándornak Do­monkos Bála által mintázott szobrát. Milyen óriási körfor­galom csapódott le vasárnap délután Érden, hiszen, hogy buddhista főpap érkezzen Ti­betből, ahhoz Körösi Csorna Sándornak egyszer el kellett indulnia a szó földrajzi és gon­dolati értelmében. Itt döbben­hettünk rá, hogy Körösi Csorna Sándor már nemcsak a miénk, hanem az egész világé, az em­beriségé. Goda Gábor is erről szólt a kiállítást követő spon­tán megbeszélésen, hogy o kép­zőművészet nem szakadhat el a kortól, hivatása abban rej­lik, hogy aZ általános emberi eszményeket szolgálja. Csuka Zoltán meggyőző érveléssel vázolta fel Érd kulturális elő­rehaladásának időszerű prob­lémáit, amelyre dr. Benussi Silvió tanácselnök válaszolt olyképpen, hogy a lakosság újszerű lelkesedése, a kultúra és az élet más területén is megfigyelhető összefogás a fej­lődés ütemét fokozza. Ilyen értelemben is felemelő volt Szepes Gyula és Domonkos Béla érdi kiállítása. Losonci Miklós t 1 litikai, gyámhatósági és anya­könyvi feladatokig szinte mindent, amit egy szakmá­ját értő és szerető tanácsi dolgozónak ismernie kell. — Iskolánkban múltja is van az új tantárgynak — mondja az igazgató, aki a tan­terv elkészítésének is aktív részese volt. — Két éve, 1973-ban kezd­tük el az első osztályban ok­tatni az államigazgatási is­mereteket. Akkor az alábbi megfontolás vezetett minket: a tanácsi kezelésű gimnáziu­mok szinte minden intéz­mény számára képeztek szak­embereket, csak éppen a ta­nácsok számára nem. Ezen a furcsa helyzeten úgy változ­tattunk, hogy a .politechnikai oktatás keretében tanítottuk az új ismeretanyagot — Jelenleg gimnáziumunk­ban 32-en tanulnak — heti 8 órában — államigazgatási is­mereteket. Mivel a, megye minden részéből érkeztek, zömük kollégiumban vagy al­bérletben lakik, sokuk társa­dalmi ösztöndíjas. — Jövőre, amikor a negye­dik osztályban is tanítjuk az új tárgyat, már körülbelül 50-en tanulják majd. Megéri mindenkinek: a községi ta­nácsoknak azért, mert szak­képzett munkaerőt kapnak, a gyerekeknek azért, mert ha nem is kerülnek mindannyian tanácsi munkakörbe, elöbb- utóbb akad dolguk ügyira­tokkal, tanácsi rendeletekkel. Vasvári G. Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom