Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

1975. SZEPTEMBER 16., KEDD úrim W x/imtw Csatornaépítés és tereprendezés A szentendrei városi ta­nács műszaki osztálya meg­kötötte a Városgazdálkodá­si Vállalattal, mint kivite lezővel a szerződést a sza márhegyi szennyvízcsatorna építésére. A terveik szerint a vállalat év végére a munka három üteméből kettőt elké­szít. Szintén a Városgazdálkodási Vállalattól rendelték meg a postásstrand tereprendezését, így remélhetőleg a szeméthal­mok és gödrök az itt épülő birkacsárda november 7-i át­adására eltűnnek. Már egész évben Az egy évtizede olajkutatás közben feltárt zalakarosi hé­vízforrásra telepített termál­fürdő néhány év alatt a Du­nántúl egyik legforgalmasabb fürdőhelyévé vált. Eddig csak tavasztól őszig látogathatták a reumatikus bántalmakiban szenvedők, mert csak nyitott medencék álltak rendelkezés­re. Néhány hét múlva azon­ban — amikor a nyitott me­dencékben már nem lesz ajánlatos fürödni j— megnyí­lik a korszerű fedett fürdő­csarnok, így a zalakarosi ter­málfürdő egész éven át fo­gadhat vendégeket. Falu, templom az Árpád-korból Üjabb Árpád-kori emlék­hely — falu, templom, temető — feltárását kezdte meg a bajai múzeum Madaras község határában. Elsőként a XI. szá­zadtól a XV. századig használt sírmező feltárását fejezték be. A több rétegű temető érde­kességei közé tartoznak a XI— XII. századi, úgynevezett pad­kás sírok: a nagy sírok aljába kisebbeket ástak, a tetemeiket ezekbe helyezték el, s átfedték deszkalapokkal. A vidéken ok­leveles anyag csak a XIV. századtól kezdve maradt fenn. Így az újabb régészeti feltá­rás — az utóbbi húsz évben e vidéken folytatott ásatások eredményeivel együtt — a bi­zonyítéka, hogy a déli terület lakott volt az Árpád-korban. Közösen könnyebb A ráckevei Duna-ág jövőjéért Oldalakat megtöltene, ha mindazt a sok ötletet-ja- vaslatot ismertetnénk, ami a ráckevei Duna-ág fejlesz­tése, jövője érdekében már eddig elhangzott. Az országban egyedülállóan önálló szervezéssel, önálló pénzügyi alap megteremtésé­vel 1970-ben megalakult a Ráckevei-Duna Intéző Bizott­ság. Akkor mindössze egy tu­ristatérkép állt a rendelkezé­sükre, ma öí szakbizottság társadalmi tevékenységben gondoskodik a kormányprog­ram végrehajtásáról. Akkori célkitűzéseiket — amelyek változatlanok — né­hány mondatban össze lehet foglalni. Azonban ezek a mondatok rendkívül szerte­ágazó feladatokat fednek a kommunális tervektől kezdve a természetvédelmen át a mű­velődési tennivalókig, amelyek mint a fogaskerekek, úgy kapcsolódnak egymásba. Végleges partrendezés Amikor öt évvel ezelőtt a ráckevei Duna-ág feltárását a bel- és külföldi turizmus előtt megkezdték — a régi hor- gászoaradicsom érdekeinek tiszteletben tartásával — ma­ximálisan 100 ezer embernek akartak zavartalan pihenést, kirándulási lehetőséget nun- tani. Ma eav-egy hét végén 120 ezres tömeg tartózkodik ebben a térségben s még tá­vol állnak a telítettségtől. Szorgalmazták egy regionális fejlesztési terv elkészültét. Nem hitték volna, hogy ez a gondolat olyan spontán lelke­sedést vált ki, mint amiivet kiváltott, nemcsak az üdülő­területeket igénybevevőktől. A helvi tanácsok nagy ré'ze és törzslakosság is rövidesen fe1 ismerte, hogy érdekeik nem ellentétesek, mert közsé^ei- lpsztési terve;k megvalósítá­sához nem remélt mértékű támogatást kaptak. A terület­re vonatkozó, sok szempont­ból összehangolt , regionális és vízgazdálkodási tervet i 97.3- ban a Minisztertanács 1043/ 1973 számi! határozatában jó- váhagvta és menj elő1 te hogy az üdülőterület fejlesztési munkálatait kiemelt feladat­ként kell kezelni. Gondoskodtak a legfonto­sabbról, a dunai partszaka­szok végleges rendezéséről. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság megkezdte a me­derkotrási és szabályozási munkákat, a végleges gátak építését és ezzel párhuzamo­san készül a partvonal és a A MÁV BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGA végzettségük, alkalmasságuk, érdeklődésük szerint különféle munkakörökbe azonnali belépéssel felvesz 18—40 év közötti nőket és férfiakat Munkaidő: havi 191 óra. Kereset: a kiképzés után a beosztástól függően havi 1800-4000 Ft. Egyes munkakörökben - eredményes képzés esetén 1500-2000 Ft fizetési előleg. Rendelkező szolgálattevő, térfelvigyázó, váltókezelő, kocsimester, tolatásvezető, kocsirendező, sarus, vágányfék-kezelö, kocsivizsgáló, féklakatos munkakörökben szolgáló dolgozóink minden évben december 28-án kiemelt forgalmi jutalékban részesülnek: Bp. Ferencváros Rákosrendező Soroksári út Kőbánya-felső Kőbánya-teher Rákos Bel- és külföldi utazáshoz szabadjegy. A családtagoknak (nődolgozó esetén a férjnek is) ingyenes, illetve kedvezményes utazási lehetőség, és még sok más vasúti kedvezmény. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás: a felsorolt állomásokon, vagy a Központi Munkaerő Felvételi Irodán (Budapest, Keleti pu. Cinkotai kapu). 10 000 Ft Bp. Józsefváros 5000 Ft 8000 Ft Bp. Kelenföld Bp. Angyalföld 5000 Ft 5000 Ft 7000 Ft Óbuda 5030 Ft 5000 Ft Bp. Keleti pu. 5000 Ft 5000 Ft Bp. Nyugati pu. 5000 Ft 5000 Ft Bp. Déli pu. 5000 Ft mederszabályozás terve. Ezek megvalósításába, a 373 mil­liós munkába be kell kapcso­lódniuk az érintetteknek, a fővárosi és a Pest megyei Ta­nácsnak is. Villanyvezeték a Duna felett Tizenöt, egy-egy üdülőterü­letet átfogó üdülőhelyi bi­zottság alakult meg eddig és még továbbiak létrejöttét szor­galmazzák. A szakbizottságok útmutatása és támogatása mel­lett ezek az üdülőterületi bi­zottságok a munka motorjai. ök fogják össze az üdülőterü­letek lakosságát, a horgászokat, a hétvégiház-tulajdonosokat. Állandó kapcsolatot tartanak a termelőszövetkezetekkel, az ÁFÉSZ-ekkel és a vállalatok­kal. Ahol komolyan veszik a feladatokat — márpedig az elért eredmények azt mutat­ják, hogy a legtöbb bizottság így dolgozik — ott szemmel látható a fejlődés. Jó példa rá Szigetszentmárton és Sziget­halom, ahol a községi tanács és az üdülőhelyi bizottság összehangolt tevékenysége alapján különösen gyorsan léptek előre. Szigetszentmár- tonban a településen és az üdülőterületen egyszerre kez­dődött meg a vezetékes ivó- vízhálózat építése; kiépítet­ték a villanyvezeték-hálózatot, s 1,7 kilométer portalanított utat. Mindezekhez olyan mér­tékű társadalmi munka já­rult, ami példa nélküli az egész környéken. Szigethalmon a 300 ezer fo­rint értékű vízhálózat — hasonló módon — 60 ezer fo­rintból készült el. Sok utána­járás és munka nyomán vil­lanyvezeték megy át a Duna felett. Ma már a Duna-sziget házainak többségében ég a villany és mindössze öten nem csatlakoztak a közösség mun­kájához. Ésszerűen, megfontoltan Vagy itt van Délegyháza példája. Tavaly még sűrűsöd­tek a gondok, úgy látszott, a tavakból szökik a víz. A sok­ezer kispénzű ember, aki nagy munkával hétvégi pihenőt ren­dezett be magának, úgy érez­te, hogy becsapták. Az intéző bizottság kezdeményezésére a tó hínártalanításától kezdve az útépítésig maguk látnak hozzá a legsürgősebb mun­kához. Lehetetlen felsorolni még csak megközelítőleg is azt a sok eredményt, amit eddig a területfejlesztésben, céljaik megvalósításában elértek, mint ahogy lehetetlen felsorolni a nagyon sok jogos igényt is, amit még ki kell elégíteni. A Ráckevei-Duna Intéző Bi­zottság legutóbbi ülésén el­mondották: bár az V. ötéves terv célkitűzései még nem teljesen közismertek, érthető és nyilvánvaló, hogy csak a valóban közösségi érdekeket szolgáló elképzeléseket fogják megvalósítani. Ezek közé tar­tozik az 51-es számú szigeti gerincűt továbbépítése, a rác­kevei melegvízű strand mel­lett egy 150 személyes, csalá­dos üdültetésre alkalmas épü­let emelése, a csepeli gyógy­fürdő-strand bővítése,' a ma- kádi természetvédelmi terület kialakítása kilátóval. A kis- kunlacházi országos vízi úttö­rőtelep és több Duna-parti kemping megépítése milliók­ba fog kerülni. Ráckevén, a part mentén már épül a sétálószakasz és egyidejűleg tisztázzák a víz­terület jogi helyzetét is. Du- navarsány és Taksony között, a szigetszentmiklósi híd mel­lett készül az ország legkor­szerűbb vízipályája a hazánk­nak már oly sok elismerést szerzett kaják-kenu sport gya­korlótelepéül. Jónás Zoltán, a ráckevei já­rási pártbizottság első titkára fogalmazta meg a terület fej­lesztésének egyik kulcskérdé­sét, amikor megállapította: a munkáslakás-építés után az út-, a víz-, a villany hálózat- fejlesztést tekintik központi feladatnak. Amit, csak vázlatosan felso­roltunk, azok máris igazolják: a Ráckevei-Duna Intéző Bi­zottság igyekszik mind haté­konyabban dolgozni, éppen a fenti feladatok végrehajtá­sáért. 1970 óta az üdülőterület céljaira a múlt év végéig 10 millió forintot fordítottak, ami bár önmagában igen szép ösz- szeg, az elvégzendő munkála­toknak azonban csak nagyon kis részét fedezte volna. El­lenben segítségével, ösztönzé­sével tekintélyes összegű be­ruházások kezdődtek vagy ju­tottak tető alá. Komáromi Magda TAKSONYI ÁFÉSZ Ne hiányozzék az olcsó áru KÉT ÚJ HÚSBOLT A KÖRZETBEN Országszerte lemérhető, ör­vendetes jelenség, hogy az ál­talános fogyasztási és értéke­sítési szövetkezetek mindjob­ban betöltik hivatásukat, s a kereskedelmi, a vendéglátóipa­ri és a feivásárló-tevekenység mehett egyre több pénzt, ener­giát fordítanak olyan — nem. kevésbé fontos — feladatokra, mint a háztáji termelés támo- gatása-fellendítése, s a lakos­ságnak nyújtott különböző szolgáltatások. Túlzás lenne azt állítani, hogy ma már eltűntek a tér­képről 'az ellátatlanul ma­radt fehér foltok, hogy a me­gye bármely részén bármikor és zavartalanul beszerezhető a pb-gázpalack, hogy mindenütt és mindig kapható szikvíz, üdítő ital, hogy gyors és zök- kenőmenies a' háztartásigép­javítás, és így tovább, de épp olyan hiba lenne letagadni a jelenlegi ötéves tervben elért fejlődést. Az idei fejlesztésről, az év végéig még hátralevő felada­tokról kértünk felvilágasítást a Taksony és Vidéke ÁFÉSZ- nál: — Hadd kezdjük az áru­forgalmi és termelési előirány­zatainkkal. Kiskereskedelmi forgalmunk mindhárom áru­csoportban — az élelmiszer-, a ruházati és a vegyesiparcikk­ben — meghaladja majd a ta­valyit, elérj a 125 millió fo­rintot. Az 1974. évihez képest 7 százalékos növekedést ter­veztünk a vendéglátóipari ágazatban; ezen belül 4,3 százalékkal kívánjuk nö­velni a saját készítésű éte­lek forgalmát. — Felvásárlási tervük? — A tavalyinál némiképp magasabb, négymillió forint. Zöldség- és gyümölcsfelvásár­lással azokban a községekben foglalkozunk, qjhol zöldségbol­tokban értékesíthetjük a ház­tájiból és a kiskertekből fel­vásárolt termékeket a lakos­ságnak; felvásárolunk továbbá kisállatokat isv — Milyen fejlesztést, beru­házást valósítanak meg az idén? — Ilyen célokra a KFA-tá- mogatásokkal együtt összesen 3,2 millió forint áll rendel­kezésünkre. Ebből felújítjuk a dunavarsá- nyi TÜZÉP-telepet, fél­milliót fordítunk a sziget- j szentmiklósi ÁFÉSZ-áru- j ház tervezési költségeire, 1 húsboltot létesítünk Szigethal- mon és Dunaharasztin, négy- százezer forintból tehergépko­csit és nyergesvontatót vásá­rolunk a szállításokhoz, és több mint félmilliót költünk a bolthálózat fejlesztésére, álló­eszközök beszerzésére, mun­kavédelmi, tűzrendészeti és szociális ‘ célokra. — Hogyan segíti az ÁFÉSZ a választékbővítést, a lakos­ság jobb ellátását? — Termelő húsüzemünkben olyan termékeket, töltelékáru­idat készítünk, amelyek a vá­lasztékbővítést szolgálják. Sa­ját szikvízüzemeink vannak, hiszen a körzetünk egy része üdülőterület, kell a hűsítő; év­ről évre több félkész- és mélyhűtött árut hozunk for­galomba, a szövetkezet keretén belül működő szakcsoportok számára biztosítjuk a szüksé­ges tápot és takarmányokat, és ügyelünk, hogy boltjainkból ne hiányozzanak az olcsó és a közepes árú cikkek. Ny. É. j Gyöngyösi szüret Gyöngyösön, hazánlk egyik legjelentősebb történelmi bor­vidékének központjában va­sárnap délben, vidám ünnep­ség keretében megnyílt a Gyöngyösi szüret hagyomá­nyokra épült, egyhetes gazdag, színes rendezvénysorozata. A megnyitó ünnepségen a gyöngyösi diákok hétszáz. tagú kórusa szüreti dalokat / éne­kelt, majd a Gyöngyösi játék-; szín részleteket mutatott be a Gyöngyös Gyöngyi című népi1 játékból. Nagykereskedelmi vállalat felvesz közgazdasági technikust, közgazdasági egyetem belkereskedelmi szakán végzett fiatal közgazdászt, gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat, udvari takarítókat (nyugdíjas is lehet), gépelni tudó adminisztrátort, gépkönyvelőket, rendész-tűzrendészt, valamint: vas-műszaki, ruházati kereskedőket, raktári, tmk-segédmunkásokat, gépkocsiszerelőt, gépkocsivezetőket, nem nyugdíjas portást. Jelentkezés: SZÖVÁRU VÁLLALAT 1450 Budapest IX., Soroksári út ló. (a Boráros térnél). A férfi — közelebb a negyvenhez, mint a harmadik ikszhez — kedvtelve, vidáman indult el hazulról ezen a kora őszi dél- előttön. A sarkon — minő ötlet —dupla csokor rózsát vásárolt -és megszaporázta lép­teit, úgy érezte: kedvese már várja. A bérház második emeletén, ahol egyéb­ként idős nagynénje is lakott, hiába csenge­tett. Akihez jött, s akit annyira látni akart, nem volt otthon. Derűs kedélyére ború telepedett, csalódot­tan, tanácstalanul topogott a zárt ajtó előtt. Jobbra-baira forgatta kezében a virágot, töprengett: most mi legyen? Az ajtón levő postaládára nem tehette a csokrot, kedvese a barátnőjével lakott, ha itthagyja a rózsákat, ez félreértésre adhat okot, pár soros üzenetet sem írhatott, mivel sem toll, sem más íróalkalmatosság nem volt nála. Elvinni meg azért sem akarta a virá­gokat, mert babonás volt és amolyan szent­ségtörésnek tartotta volna ezt. — Egyébként is — mondta magának —,’ hogy néz ki egy komoly, felnőtt férfi nagy csokor Virággal fényes délelőtt... Ez vala­hogy olyan kényelmetlen, no meg tán nevet­séges dolog. Mi legyen hát a rózsákkal? Hosszas lelkitusa után a szemközti lakás kilincsére, nagynénikéje ajtajára kötötte a csokrot. A nő úgyis meglátja, és tudja, ki hozhatta. Az elkövetkező napokban jócskán akadt elfoglaltsága, így csak egy hét múlva tudta meglátogatni kedvesét, aki örömmel és szí­vélyesen fogadta. így aztán semmi kétsége nem volt afelől: egy héttel korábbi gesztu­sa, figyelmessége nem maradt hatástalan, a nő haza jövet megtalálta a rózsát, és tudta, hogy ki hozhatta. — Ó, az a női lélek... — mosolygott ma­gában, semmi másra nem vágyik jobban, mint egy kis gyengédségre... Távozóban szerelmétől, csupán udvarias­ságból benyitott az idős rokonhoz. A nagy­néni szóhoz sem engedte jutni. — Ne is tagadd, kérlek! Ismerem a csalá­dot! Ez a figyelmesség csak neked jutha­tott eszedbe. Hát ki mástól is várhatnám ezt a kedvességet, mint tőled. Istenem; milyen régen is kaptam ennyi rózsát!? Komolyan mondom, olyan ez, mintha álmodnék ... A csipkékkel telehintett homályos szobá­ban házi készítésű diólikőrrel, omlós süte­ménnyel kínálgatta a néni. Kissé kínos is volt neki az idős asszony áradó szívélyes­sége. Zúgó fejjel lépett ki a folyosóra. A lépcső­házban éles csitrihang állította meg. — Csókolom, Péter bácsi! A nagynéni kamasszá nyúlt unokája to­Rózsák a kilincsen pörgött előtte és mutatóujját jelentőségtelje-: sert az ajkára szorította. — Juj, de muris volt, majd megpukkad­tam a röhögéstől — suttogta —, hallottam mit szövegelt a nagymami a szobában ... — Méghogy az anyóka kapta a rózsákat! Nahát... ! ? Szegényke! Apu meg anyu is teljesen megfeledkezett születésnapjáról. Any- nyi a dolguk, azt sem tudják, hol áll a fejük. Egyszerre kell törleszteni a Skodára meg a telekre, hát persze, hogy kiment a fejükből a nagyi szülinapja... Mutatóujját ismét ajkához emelte. — Csitt, Péter bácsi... Elárulok egy tit­kot, de ne tessék megmondani anyunak vagy a nagyinak. A virágot én kaptam a fiúmtól,1 felettem jár két évvel. Egy táborban üdül­tünk a Balcsinál, a búcsúestén megígérte: alighogy elkezdődik a tanév, nagyon sok virágot fogok kapni ... Elhallgatott egy szempillantásnyira, majd nekibátorodva folytatta: — Tessék nekem őszintén megmondani... Amikor Péter bácsi még fiatal volt, ugye kö­tött virágcsokrot szerelme lakásának ajta­jára? — Te már nagylány vagy, neked elárulom — rakta egymás mellé keserűen a szavakat a kamasz szemében már öreg férfi —, bi­zony tettem én ilyet, nem is egyszer... Elő­fordult azonban — kezdte el a lényeget mély lélegzetvétel után. aztán mégis elhallgatott. Megsimogatta a lány haját, bátortalansága palástolandó; az igazságot nem volt mersze megmondani, pedig egykor, alig tíz éve, gyakorta ugratták társai a főiskolán azzal, hogy nyilván tigrisszívet reggelizett, onnan a mersze holmi kényes ügyekben ... — Ha megmondom az igazat, mit változ­tat a lényegen — morfondírozott. A kislány tizenöt éves és talán életében először kapott rózsákat... Búcsút intett, szaporán és szinte súlytala­nul szedte lábait a lépcsőn, miközben ön­magán gúnyolódott: „Öregszel, pajtás. Érzelgősséged az igazság fölé kerekedett. Vagy talán mégsincs így? Dehát mit tehettem volna? Hisz az egyik túl öreg, a másik pedig túl fiatal volt ah­hoz, hogy megmondjam neki a valót.” Lent az utcán bágyadtan csordogált a nap­sugár a mézízű délelőttön A férfi — köze­lebb a negyvenhez, mint a harminchoz —ka­vargást érzett belülről. És hiába gondolt ked­vesére, egész lényén átfutott a szomorúság. Kovái Iván i L 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom