Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

~xMiap 1975. SZEPTEMBER 16., KEDD A 30 éves ENSZ Részlet az BNSZ-alapokmanv I. fejezet (Célok és elvek) l. cikkéből: „Az Egyesült Nemzetek cél­ja, hogy 1. fenntartsa a nem­zetközi békét és biztonságot, és evégböl hathatós együttes in­tézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények meg­előzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek . . Az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezet létesíté­sére összehívott értekezlete 1945. június 26-án San Fran­ciscóban elfogadta az ENSZ alapokmányát, s ezzel meg­alakult az idén harminc esz­tendős világszervezet, amely­nek 30. közgyűlési ülésszaka a hagyományoknak megfeleljen a hónap harmadik keddjén, szeptember 16-án kezdődik New Yorkban, s előrelátható­lag december közepéig , tart. A jellegzetes, szinte az egész világon ismert vasbeton-üveg felhőkarcoló, az ENSZ-szélc- ház az amerikai metropolis szivében, a 42. utca és az 1. Avenue sarkán, az Egyesült Nemzetek terén áll. A Magyar Népköztársaság 1955. december 14-én lett az ENSZ tagállama. New York-i ENSZ-képviseletünk a 75. ut­ca 10. szám alatt található, vezetője: Hollai Imre rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követ. Az ENSZ-nek alakulásakor 51 tagállama volt, jelenleg 138. A mostani közgyűlési üléssza­kon is várható néhány tag­felvétel. Az ENSZ legfelső fóruma a közgyűlés, amelyben minden országnak legfeljebb öt kép­viselője lehet; a tagországok egy-egy szavazattal rendel­keznek. Évente rendeznek közgyűlési ülésszakot, s időn­ként rendkívüli ülésszakot; a 7. éppen most ért véget. A Biztonsági Tanács a tagálla­mok nevében őrködik a nem­zetközi békén, öt állandó (a Szovjetunió, az USA, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína) és kétévenként válasz­tott további tíz tagja van. Hazánk 1968. január 1-től 1969. december 31-ig volt a BT tagja. Az Egyesült Nem­zetek fő szervei még: a gaz­dasági és szociális tanács, a gyámsági tanács, a nemzetkö­zi bíróság és a titkárság. A közgyűlés munkáját két ügyrendi és hét főbizottság segíti (csupán emlékeztetőül néhány: politikai, különleges politikai, gazdasági és pénz­ügyi stb.). A világ egyik leg­bonyolultabb nemzetközi szer­vezetének, az ENSZ-nek még 36 kormányközi és szakosított szervezete van (Nemzetközi Atomenergiaügynökség, Egész­ségügyi Világszervezet, Egye­temes Postaegyesület, Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet stb.). Az ENSZ mostani, 30. köz­gyűlési ülésszakán a nemzet­közi béke és biztonság továb­bi szilárdítása, az enyhülés erősítése és az antiimperialis- ta egység szilárdítása várha­tóan bő teret kap a küldöttek felszólalásaiban. KS New Yorkban nyilvánosság­ra hozták Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár beszámolóját a két ciprusi közösség vezetői­nek múlt hét elején megtar­tott tárgyalásairól. Glavkosz Kleridesz és Rauf Denktas megbeszélésein Kurt Wald­heim is részt vett. A világszervezet főtitkárá­nak beszámolója szerint a tár­gyalásokon az energikus erő­feszítések ellenére sem sike­rült haladást elérnie. Kurt Waldheim ENSZ-főtit­kár felvetette azt a gondola­tot, hogy a Cipruson állomá­sozó török haderők ürítsék ki Famagusta városát — közölte vasárnap Nicosiában Kleri­desz, a ciprusi görög közösség BEFEJEZÉSÉHEZ közeledik az ENSZ-közgyűlés 7., rendkí­vüli ülésszakának munkája. Hétfőn, közép-európai idő sze­rint 20 órára összehívták a rendkívüli ülésszak külön­bizottságát, hogy megálla­podjék a záródokumentum utolsó cikkelyeiben és elfo­gadja a dokumentumot. Elő­zetes tájékoztatás szerint a rendkívüli ülésszak záródo­kumentumát a közép-európai idő szerint kedden a hajnali órákban fogja megerősíteni a közgyűlés plénuma, amely ezt követően ugyanaznap újabb ülést tart és hivatalo­san lezárja az ENSZ-közgyű­lés 29. ülésszakát is. NYUGATI HÍRÜGYNÖK­SÉGEK SantiagóbóL keltezett jelentéseikben beszámolnak arról, hogy a fasiszta junta elrendelte a Népi Egység négy volt miniszterének és nyolc további olyan személynek a szabadon bocsátását, akik az Allende-kormányzat idején magas tisztségeket töltöttek be. Waldheim Ciprusról vezetője, aki a görög cipriótá- kat képviselte a ciprusi törö­kökkel folytatott, kudarcba fulladt New York-i tárgyalá­sokon. Waldheim szerint ez hozzájárulna a ciprusi béke- tárgyalások újrakezdéséhez. Rauf Denktas, a török közös­ség vezetője azonban hevesen ellenezte a javaslatot — mondta Kleridesz. A New York-i tárgyalások során a török visszavonulások és a görög—török határzóna kérdésén túlmenően szó lett volna annak a 185 ezer cipru­si görögnek sorsáról is, akik tavaly júliusban menekültek el a törökök által elfoglalt északi területről. MADRID Palesztin kommandó a sinai megállapodás ellen... Egy, feltehetően öttagú palesztinai kommandó hétfőn elfog­lalta Egyiptom madridi nagykövetségét, azzal fenyegetőzőit, hogy az épületet felrobbantja, ha Egyiptom nem vonja vissza Izraellel kötött legújabb megállapodását. A nagykövetség épü­lete köré jelentős rendőri erőket vontak. Az első hírek szerint a támadók fogságában van Mohamed Musztafa Lufti, nagy­követ is. Hétfőn délután a BBC-rádió riportere telefonon beszélt Mah­mud Abdul Ghafarral, Egyiptom túszként fogva tartott madridi nagykövetével. A rádióban közvetített beszélgetés a palesztin gerillák jelenlétében folyt le. A nagykövet elmondotta, hogy öt támadó hatolt be a misszióra. Az épület egyik sarkát dina- mittaj és gyutacsokkal elaknásították. A terroristák az „Abdel Khader al Husszaini mártír csoportjáénak nevezték magukat. Irak, Kuwait és Algéria madridi nagykövetei hétfőn tárgyalásokat kezdtek az Egyiptom madridi nagykövet­ségének épületét megszállva tartó palesztinai kommandó tagjaival. A palesztinaiak az­zal fenyegetőztek, hogy fel­robbantják az épületet, ha kö­veteléseiket hétfőn este 23 óráig nem teljesítik. Bejrútban a főbb palesztinai gerillaszervezetek szóvivői ki­jelentették, hogy számukra is­meretlen az a gerillaszervezet, amely a madridi akciót végre­hajtotta. Anvar Szadat hétfőn dél­után a palesztinai felszabadí- tási szervezetet tette felelőssé az Egyiptom madridi nagykö­vetsége .ellen elkövetett, ter­rortámadásért Genfben egy ENSZ-szóvivő közölte, hogy a madridi ter­rortámadás ellenére az egyip­tomi és az izraeli katonai kül­döttség folytatni szándékszik a sinai megállapodással kapcso­latos tárgyalásait Egyelőre legalábbis nem érkezett kérés a keddre kitűzött megbeszélé­sek elhalasztására. Lapzártakor érkezett: A madridi egyiptomi nagy- követséget megszállva tartó palesztin gerillák — értesülve arról, hogy akciójukat a PFSZ is elítéli — repülőgépet kértek, amelyen túszaikkal — az egyiptomi nagykővettel s két diplomatával — együtt Algír­ba utaznának. Todorov Prágában Sztanko Todorov bolgár mi­niszterelnök hétfőn kíséreté­vel hivatalos baráti látogatás­ra Prágába érkezett. A mi­niszterelnök Lubomir Strou- gal csehszlovák kormányfő meghívásának tett eleget. A bolgár miniszterelnök cseh­szlovákiai látogatása . során megbeszéléseket folytat a cseh­szlovák kormányfővel, s átte­kinti vele azoknak a megálla­podásoknak a végrehajtását, amelyeket Gustáv Husák csehszlovák államfő ez év ja­nuári bulgáriai látogatásakor a bét ország együttműködésé­nek bővítése érdekében hoz­tak. A HÉTFŐRE meghirdetett általános sztrájk lefújása el­lenére á libanoni főváros egyes negyedeiben továbbra is feszült a helyzet. A hétfőre virradó éjjel az ország több körzetéből érkeztek hírek fegyveres összetűzésekről, amelyek mintegy 20 halálos áldozatot követeltek. LI LIEN-PI, a Kínai Nép- köztársaság első nagykövete az Európai Gazdasági Közös- ság mellett, hétfőn Brüsszel­ben átnyújtotta megbízólevelét Mariano Romur olasz külügy­miniszternek, az EGK minisz­teri tanácsa soros elnökének. FIRENZE A L’Unitá-fesztivál fináléja Lelkesítő tömegmegmozdu­lással zárult vasárnap Firen­zében a L’Unitá idei országos fesztiválja. A két hete tartó rendezvénysorozat utolsó nap­ján gyűléssel befejeződő fel­vonulást rendeztek. A záró- ünnepségre Olaszország min­den részéből, városából ér­keztek küldöttségek vonat­tal, autóbusszal, gépkocsik­kal. A firenzeiek és toszka- naiak tízezrei mellett sok százezer kommunista mun­kás, közöttük sok fiatal és nagyszámú külföldi dolgozó vendégmunkás jött el erre a napra a toszkán fővárosba, amelyet valósággal ellepett a vörös zászlók erdeje. , A hatalmas menet két osz­lopban indult a város törté­nelmi központjából. Az Arno- parti ősparkban felépített fesztiválváros területére. A két tervezett menethez azon­ban minden utcából rögtön­zött felvonulócsoportok csat­lakoztak. A végeláthatatlan emberfolyam öt teljes órán keresztül vonult el a díszpá­holy előtt, ahol Luigi Longo, az OKP elnöke, Enrico Berlin- guer főtitkár, az OKP KB tit­kárai és vezetősége, To6zkana tartomány vezetői, a kül­földi küldöttségek — köztük az MSZMP küldöttsége Győri Imre, a KB titkára vezeté­Etióp—USA konfliktus Az etióp kormány egyik szó­vivője vasárnap megerősítette, hogy szombaton ismeretlen személyek támadást intéztek az amerikai haditengerészet Asmara közelében levő Kag- new távközlési központja el­len. Közölte, hogy a támadás során kilenc polgári személy meghalt, huszonhárom pedig megsebesült. A támaszpont két amerikai és hat etióp alkal­mazottját a támadók elrabol­ták. Az Egyesült Államok és Etiópia sürgős tárgyalásokat kezdett az asmarai amerikai távközlési központ jövőjéről. A szombati támadás nyu­gati diplomáciai körök véle­ménye szerint az eritreai lázadók műve volt. Teferi Benti, az etióp ideig­lenes katonai kormányzótanács elnöke, vasárnap újságírók előtt bejelentette, hogy a tá­maszpontot az eitiópiai nap­tár szerint év végéig, azaz jövő szeptemberig kívánják bezárni. Washingtont aggasztja a be­jelentés. sével — köszöntötték a fel­vonulókat, akik a párt poli-. tikáját és a kommunista saj­tót éltették. Jelszavaikban ál­landóan visszatért a bebör­tönzött és hálálta ítélt spa­nyol hazafiak, s a chilei ter­ror áldozatai melletti szoli­daritás is. Ez a megmozdulás — ahogy a fesztivál két hétig tartó rendezvénysorozata is — kel­lően tanúsította az Olasz Kommunista Párt szervező­képességét, azt, hogy képes a tömegeket mozgósítani, po­litikája» mellett felsorakoztat­ni. A délutáni gyűlésen Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára mondott beszédet. Előtte a toszkanai vezetők, a L’Unitá főszerkesztője és Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja emelkedtek szólásra. Berlinguer hangoz­tatta: „Olaszországnak inkább mint valaha szüksége van a demokratikus összefogásra. A súlyos válság csakis a dol­gozó tömegek bizalmát és tá­mogatását élvező, széles népi egyetértésre támaszkodó kor­mányzattal küzdhető le”. A szónok tehát megismételte az OKP együttműködési készsé­gét a problémák közös erő­vel történő megoldására. Az OKP hatalmas ereje nélkül Itália nem lábalhat ki a vál­ságból — ezt a tényt nem lehet megkerülni — hangoz­tatta — ugyanakkor a főtitkár mértéktartó módon leintette azokat is, akik a június 15-i választási győzelem után esetleg küszöbönállónak te­kintik a baloldal kormányba lépését. ÜNNEPÉLYES KÖRÜLMÉ­NYEK KÖZÖTT, hatezer fő­nyi- tömeg jelenlétében hétfőn Pápua-Űj-Guinea fővárosá­ban, Port Moresbyban levon­ták az ausztráliai lobogót, majd helyi idő szerint éjfél­kor kikiáltották az ország füg­getlenségét. Gyurkó Géza: Of és fél országon át Callela. Callela? Callela! Egy név. Valami tengerpar­ti telepüiésféle neve a Spa­nyolország keleti partján, a Földközi-tengerre települve, ízlelgetem a szót, a nevét: de semmi íze. Callela ... Kalle- la... Kaljela... Kajjela... Mintha mégis lenne valami inyessége az ember ínyén a szónak? Soha nem hallottam ezt a nevet, soha nem is gya­nítottam, hogy valaha egyálta­lán találkozni fogok ennek a településnek a nevével, még kevésbé, hogy valaha ezt ajánlják fel nekem egy uta­zás végcéljaként. És főleg, hogy én oda is utazom. Callela. Mi dolgom ott és miért? Ha a lábam soha oda nem teszem, emberei akkor is élnek, turistái akkor is fürdő­nek a bukóhullámos zöldüveg vízben, tortillerái akkor is re­csegő „r”-ektől hangosak a nyugatnémet turisták, most farmer egyenruhás hadseregé­nek jóvoltából. Ha én nem lennék, Callela akkor is leh­ne. ha Callela nem lenne én, akkor is lennék. • Mi közünk hát egymáshoz? Callela. Pedig egész jó íze van e szónak. Az elkapott el- ső szótag után feléneklő el­nyújtott második és a harma­dik zenélni kezd, mint a fla­menco zenekar, amely extázis­ba hozza táncosait és hall­gatóit. És máris úgy érzem, egyszerűen elképzelhetetlen, hogy el né utazzam Callelá- ba. Sőt. hogy életem sivár és reménytelen lenne, ha bárhová máshová is utaznék és nem e zengő nevű tengerparti város­ba: Callelába. Ha egy ember eladdig soha 1. A kipipált világ nem hallott város, táj, világ­rész nevétől egyszeriben oltha- tatlan vágyat érez otthon nem maradni — ezt nevezik utazási láznak. Valamikor, százada tán’, ilyenkor a vállalkozó szel­leműek elrohantak Afrikát fel­fedezni, a Dél-Góbiban tarba- 'gánt lőni, aranyat ásni, Kali­forniában, vagy gyöngyöt ha­lászni Óceániában. Manapság az ember ilyenkor előveszi a megküldött csekket és befizeti az utazási irodának az előle­get: döntött. Utazni fog. Mert teheti. Nem azért csak, mert a zsebéből telik erre. Amiatt is. Hanem, mert a világból te­lik annyi békére immár, hogy az egyik év vége előtt már tervezni lehet a másik év kö­zepén is túlra. Az amerikai turista kezében a bédekkerrel, nyakában az elmaradhatatlan Kodakkal, amint műemléktől műemlékig lohol: ha kedd, akkor ez Bel­gium. A film, a karikatúra, a szatíra és -minden műfaj gúny célpontja volt ez az utazási forma és megteremtője is mindaddig, amíg rá nem kel­lett jönnünk, hogy e forma, ha nem is egyedül az üdvözítő, de józan tartalommal töltve, kis­pénzű, és mégis sokat látni akaró ember számára igencsak hasznos valami. Az utazni vá­gyó globetrotter kezében tartja az utazási iroda prog­ramját és meggyőződhet be­lőle, hogy ennyi és ennyi na­pon keresztül mennyit és! hol láthat meg a világ felkínált darabjából, mindezt hány na­pig és milyen körülmények kö­zött biztosítja a legteljesebb kikapcsolódását. helyezkedés, vacsora, szál­lás ...” — és máris eltelt az első nap. Ki lehet pipálni: ma­rad még tizenöt. Csali azt tudnám, mi az, hogy transz­fer. Soha nem mertem még megkérdezni, most szégyelltem tudatlanságomat. Egyszer az­tán megnéztem az idegen sza­vak szótárában. Először na­gyon megörültem, mert a 6- féLe jelentés között az egyik így szólt: „ellenszolgáltatás nélküli pénzkifizetés” — tehát még pénzt is kapunk, gondol­tam. Ám figyelmesen tovább­olvasva végülis megleltem a legutolsó magyarázatot; a ha­todikat, miszerint: „az idegen- forgalomban kisebb csoport utas szállítása autóbuszon, rö- videbb távolságra”. Aha, így már értem. Ennél csakugyan rövidebb . a transzfer, de ta­lán az is megtenné: kis uta­zás ... Transzfer: ízlelgetem ezt a szót is, meg a vacsorát is, amely olyan, amilyen, de már nem otthoni. Az első stekkel — mind közönségesen fasirttal — megindultam Eu­rópa és a stekkek országút­jain, át az Alpokon, végig az olasz, majd a francia Rivié­rán, megint át, de most a Pireneusok bütykein kísért ez a fasírt, amelyet oly előkelőén ejtenek steknek, hogy a spa­nyol tengerparton is csak ma­gamnak mormolom: átkozott fasírtja! tőle, hogy két hét múlva só­várogva gondoljunk vágyva rája. Ilyen az ember. Ami van, az nem kell, ami nincs, az igen. Bár e sorok írásakor a stek most nincs a tányéro­mon, viszont az is igaz, hogy nem is kívánom vissza. Ügy­látszik mégsem olyan az em­ber. És folytassuk az első reg­gelnél, amely a program sze­rinti második nap, s amely szerint',,... reggeli Becsben, délelőtt szabad program. Majd városnézés körülbelül 16 órá­ig, utána utazás az autópá­lyán Salzburgba. Vacsora, szállás”. így, ilyen precízen és máris kipipálhatod a második napot. Aztán kézben a program, eljött, majd el is múlt a har­madik. Kipipálva. Üjfent kézben a program az ötödik és a tizedik napon, mi­közben minden nap kipipálva. Rövid időeltéréssel, de a prog­ram, mint valami futószalag­ja az élményeknek, olyan fu­tószalagja, amelyet távolról, egy számunkra ismeretlen központi vezérlőteremből irá­nyítanak, s amelynek tempó­ján sem a szalagon ülőknek, sem a mellette állóknak vál­toztatni nem áll módjukban, szóval ilyen szalagként hala­dunk Európa tájain át. Min­dennap újabb város, sőt vá­rosok, minden nap egy ceru­zavonás a programban. A Glossglockner: kipipálva. Cortina d’Ampezzo: kipi­pálva. Milánó, Genua, Verona, Pádua: kipipálva. San Remó, Cannes, Nizza, Monaco is! Marseille. Barcelona, Mont- serat: kipipálva. Pozsony: kipipálva. San Remóról, Veronáról, vagy Lienzről, kissé unott arccal, finoman elrejtett ásítással le- gyinthetek majd: — Ah ... igen... Genua ... Amikor ott járjam, akkor ép­pen ... — és mondok vala­mit, mi volt ott akkor éppen, amikor úgy vélem, hogy az lehetett és éppen akkor lehe­tett. Mert emberekkel és ese­ményekkel ilyen úton nem nagyon találkozol. Ilyen úton csak a múlt kísért: kövek, he­gyek, tengerek, romok, temp­lomok, paloták és várak, szob­rok és festmények és nevek, mindig csak nevelt, spanyol és francia, olasz és szlottík, osztrák és német nevek és tu­lajdonosaik majdnem mind már rég halottak. Mert egy ilyen utazáson a nyárvég ra­gyogó jelenében Európa múlt­jába utazol. Akár ezt is ír­hatták volna a program fölé invitációnak: „Utazzék velünk a napfényben a nem mindig napfényes múltba! Transzfer a középkorba...” ... Aztán beültem a vonatba, amely Bécsig vitt: „Megérke­zés, transzfer a szállodához, el­Ám maradjunk még csak az első esténél, és Bécsnél, amely kiindulópontja egy majd két­ezer kilométeres útnak, 'és amikor még minden , előttünk van, mert ami mögöttünk ma­radt, az az otthon, amely most csak arra jó: hogy örül­jünk: végre megszabadultunk Egy élet tizenhat napja alatt öt országot — 200 millió em­ber otthonát — tudtam kipi­pálni, sőt, ha hozzászámítom némi nagyképűséggel Monaco őnagyhercegségét is, akkor ép­pen helyesebben öt és fél or­szággal bántam el az utazási iroda jóvoltából. Ezentúl bár­hol, bármilyen társaságban szó esik Monte-Carlóról, vagy „A 16. nap: megérkezés Bu­dapestre a délelőtti órákban”, így a program utolsó pontja is: kipipálva. Tizenhat nap alatt öt ország, azazhogy öt és fél, ötven város, legalább 25 évszázad és majd ötezer kilo­méter kipipálva. Minden bizonnyal eljön az az idő is, talán nem ik soká­ra, amikor a vernei ötletet megvalósítandón, az utazási Irodák így hirdetnek majd utat: „Nyolcvan nap alatt a föld körül, öt kontinensen át!” És akkor a nyolcvanadik napon mind az öt kontinens kipipálva lesz. Aztán talán az sem lesz lehetetlen egykor, hogy a szputnyikokat is be­vonják a közlekedési eszkö­zök széles tárába? Kilencven perces utazások a Föld körül. Nagyszerű! Az ember fel­száll, majd leszáll a szput- nyikról, a program már telje­sítve Js, kézbe lehet venni a tollat, vagy a ceruzát és: ... a Föld kipipálva. Uram ég! (Következik: Miért nem éne­kel a gondolás?) i i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom