Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

1975. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Iraw W sJunap 3 Magyar—lengyel népfronttárgyalások Mind szorosabb baráti kapcsolatok A Lengyel Néni Egységfront Országos Bizottsága elnökségé­nek, prof. dr. Janusz Grosz- kowskinak meghívására a ma­gyar Hazafias Népfront kül­döttsége Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, tagjának vezetésével szep­tember 8-tól 12-ig Lengyelor­szágban tartózkodott. A küldöttséget fogadta Ed­ward Babiuch, a LEMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, A beszélgetés so­rán megtárgyalták a két or­szág társadalmi-politikai fej­lődésével, sokoldalú együttmű­ködésével kapcsolatos kérdése­ket. A lengyelországi látogatás alkalmával Kállai Gyula és a magyar küldöttség tagjai meg­beszéléseket folytattak dr. Ja- nusz Groszkowski professzor­ral és a Lengyel Népi Egység­front Országos Bizottsága el­nökségének és titkárságának tagjaival. A két küldöttség hangsú­lyozta a Lengyelországot és Magyarországot összefűző szo­ros baráti kapcsolatok jelentő­ségét, ezek további szélesíté­sének és elményítésének fon­tosságát. .A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke meg­hívta a Lengyel Népi Egység­front Országos Bizottságának elnökét magyarországi látoga­tásra. A meghívást megelége­déssel elfogadták. Kádár Jcéííos beszédeinek új kötete A napokba^ kerül a köny­vesboltokba Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának A fejlett szocialista társadalom építésének útján című kötete. A Kossuh Könyvkiadó gondo­zásában napvilágot látó könyv a párt első titkárának 1974. szeptember 2 és 1975. július 12-e között elhangzott beszé­deit és nyilatkozatait tartal­mazza. A kötet nagymértékben elő­segíti a XI. kongresszus hatá­rozatainak egységes értelmezé­sét és következetes végrehaj­tását. A vásár utolsó hétköznapján • • Üzemszerűen — az iparra támaszkodva Túl az egymilliomodik látogatón Szombaton, az OMÉK utol­só hétköznapján, a hűvös idő ellenére ismét ezrével jöttek a látogatók már a kora délelőtti órákban. Megérkezett az egy­milliomodik vend'.ég is: Ton- csenkó György, a gerendás! Munkácsi Termelőszövetke­zet autószerelője. Kis ünnep­A júliusi gödöllői, kihelye­zett megyei közlekedésbizton­sági értekezleten többen ag­godalmuknak adtak hangot, amikor a 3. számú főútvonal, a gödöllői Szabadság tér és a környező utak zsúfoltságáról beszéltek. A legjobban, kivétel nélkül mindenki, a gyerekek életét, testi épségét féltette. Sok a veszély ... Alig egy hónap telt el azóta, s máris messziről látható jelei mutatkoznak, hogy a szavak összhangra találtak. Egyelőre: négy ponton Hogy miért látszik messziről, merül fel a kérdés az olvasó­ban?! Nos, azért, mert a köz­lekedési úttörőket, itt e járás- bárt az utak mentén, 'magas dobogóra állították. Az első jelenet a kerepest általános iskola előtt pereg le a szemünk előtt: két hosszú- nyeiű tárcsa nyúlik be az út fölé. Szaggatott mozdulatok­kal továbbot, vagy határozott lendítéssel állj-t intenek az autóknak. Aztán 10—15 iskola­táskát cipelő apróság megy át nyugodt léptekkel a zebrán. A látvány bővebb magyará­zatot igényel. S bár Budavári Józsefnek és Németh György­nek, az úttörő közlekedési járőrnek most nincs ideje a hosszadalmasabb bemutatko­zásra — szolgálatban vannak —, Besenyői Ferencné csapat- vezető mondja el helyettük, hogy régi kérés megvalósulá­sának szinte első tanúi va­gyunk. A közlekedési úttörő­rajt — 20 taggal — szep­tember 1-én, tehát mindjárt a tanév elején hivta életre a közlekedésbiztonsági tanács. A dobogót pedig épp most kap­ták meg. A gyerekek tehát még jobbára tanulók a do­bogón is, éppen ezért egyelő­re, amolyan megfigyelői sze­repben rendőrök állnak a kö­zelükben. Jelenleg négy — nevezzük így — posztot jelöltek ki a közlekedési úttörőcsapat tag­jainak: Kerepesen, Gödöllőn, Szadán és Veresegyházon. Mindenütt a legveszélyesebb átkelőhelyeken.' — Mi is jó ideje szorgal­maztunk valamilyen óvóintéz­kedést a közlekedő gyerekek érdekében — csendül össze Markó Ferenc szadai úttörő­ség keretében a jubileumi lá­togatónak dr. Körösvölgyi László, a vásár igazgatója nyújtotta át a Videoton-gyár ajándékát, egy hordozható Tünde tv-készüléket. A vasárnap záruló 68. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár fontosabb ta­csapat-vezető véleménye Ná­daski László tanácselnök sza­vaival. I— Az M—3-as autópálya építése miatt ugyanis szinte percenként suhannak el a ne­héz gépjárművek errefelé. — Ezt az aggályt csillapí­totta most a közlekedésbizton­sági tanács, s ehhez mi, a magunk erejéből szintén hoz­zá kívánunk járulni — mondja Nádaski László. — íMégpedig járdaépítéssel. Minderről tájékozódva egyetlen nyitott kérdésünk maradt: a dobogók! Hasonlót még sehol nem láttunk. Hol és hogyan készültek? Bolcsik Mihály, a járási közlekedésbiztonsági tanács titkára válaszol: Szocialista brigádok segítsége — Javaslatunkat felkarolva, a Gödöllői Építőipari Szövet­kezet, a Fémtömegcikk Ktsz, az Erdőgazdaság és az Agrár- tudományi Egyetem szocialista brigádjai, dolgozói, rövid na­pok alatt elkészítettek nyolc dobogót. Hétfőn kértem, szer­dán, csütörtökön, pénteken el­készítve, lefestve átvehettem valamennyit. És kaptam még ötven darab, egyenként 80 centiméter hosszú, nyéllel el­látott tárcsát is. Kis képzelőtehetséggel nem nehéz rájönni, miért kell hosszú nyél: hogy az úttörők egyértelmű és mindenki ál­tal látható, értelmezhető jel­zést tudjanak adni anélkül, hogy az útra egyáltalán rálép­nének. Mert a könnyű dobo­gókat a járdán helyezik el. — Bolcsik hadnagy felkere­sett bennünket, s elmagyaráz­ta elképzelését — mondja Be­reuest János építőipari szövet­kezeti elnök. — Helybenhagy­tuk a műszaki számításokat és munkához láttunk — helyesel egybehangzóan Jancsek János és Nemes Vince szocialista brigádvezető. Ennyi a történet... ... amelynek ezzel sincs még vége. A járás egyelőre 80 úttörőt számláló közlekedési csapatát később 200-as létszá­múra szeretnék bővíteni. Ez is része az úttörőmozga­lom 30. évfordulója megün­neplésének. Pless Zsuzsa pasztalatait összegezve Föl­des László, a HUNGEXPO ve­zérigazgatója elmondotta, hogy a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és a rendezésében részt vállaló más tárcák, valamint a kiállítás főbizottsága és a szaktanács- adó testületben tevékenykedő 600 szakember magas színvo­nalú munkát végzett a kiállí­tási anyag összeválogatásánál, a programok összeállításánál. A kiállítás szervezői abból in-> dúltak ki, hogy nincs lehető­ség 'mindennek a bemutatásá­ra, csak azt kell a látogatók elé tárni, ami szemléltetően bizonyítja a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét a 30 évvel ezelőtti, vagy akárcsak a né­hány évvel korábbi módsze­rekhez képest. Többnyire nem is egyedi gépek, eszközök, ha­nem egész termelési rendsze­rek kerültek a látogatók elé; mégpedig az ipari háttérrel, a vegyiparral, gépiparral együtt. Ily módon egész termelési fo­lyamat, bontakozott ki a láto­gatók előtt, ami kétségkívül új vonása volt ennek a kiál­A kocséri ÜJ Elet Termelőszö­vetkezet a baromfiházban mutatja be Hybro-végtermékét. Gárdos Katalin felvétele látásnak. A kiskertbemutatók, a háztáji és kisgazdasági ki­állítás szintén látogatott ré­sze volt az OMÉK-nak, ezt a rendezyényformát a további­akban is fenntartják. A KGST-országok együttes erőfeszítései is jól érzékelhe­tően mutatkoztak meg a ki­állításon. A külföldi' kiállítók bemutatói emelték a kiállítás rangját. A vezérigazgató hangsúlyoz­ta: a vásárváros még „nincs készen”, a pavilonokat lég­kondicionálják, új étterem épül, és központi vásárrészle­get alakítanak ki. A Dobi István úti vásárvá­ros következő rendezvénye az őszi BNV, a fogyasztási cik­kek nagy seregszemléje lesz, amely, október 15-től fogadja vendégeit. Egymásra ügyelve Része a jubileumi programnak Magas dobogón a közlekedési úttörők Őszi munkák — fokozott követelményekkel Beszélgetés dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral Szeptember van, megkezdődtek a mezőgazdaság leg­nagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitányaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasztalatainak felhasználásáról kérdeztük dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt. • Milyen növények termé­sét és mekkora területről kell pincébe, góréba, egyszóval kü­lönféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfelől — ezzel egyidejűleg — a szán­tás-vetés milyen feladatokat ró az állami gazdaságokra és termelőszövetkezetekre? — Mintegy 2,1 millió hektár­ról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. — Ezenkívül le kell szüretelni csaknem 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, valamint — leg­alább 3 millió tonna zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi nö­vények kőéül a legtöbb mun­kát az egymillió-négyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár; cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó le­hető legkisebb veszteséggel történő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazdasá­gokra a mintegy 27 ezer hek­tár rizs, valamint a hozzáve­tőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi érésű zöldségek közül a vöröshagy­ma kiszedése, válogatása és tárolása, a paradicsom, a fű- szerpaprika és a fejes káposz­ta biztonságba helyezése adja a legtöbb feladatot. A gyümöl­csök közül a majdnem 690 ezer tonnát kitevő téli alma lesze­dése, válogatása, tárolása, va­lamint az export teljesítése kö­vetel nagy erőfeszítést. — A betakarítással egyidő­ben kell elvégezni több mint 1,6 millió hektáron az őszi ve­tésű növények talajelőkészíté­sét és jó minőségű elvetését. A talajelőkészítési és vetési mun­kákban a legnagyobb feladatot az egymillió-négyszáztíz ezer hektár kenyérgabona — búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben való elvetése je­lenti. Ezen túlmenően több mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, továbbá a különféle keveréktakarmányo­kat is. A tavalyi ősz tapaszta­latai arra intenek — sajnos, erről egyes üzemek máris meg­feledkeznek —, hogy a lehető legjobb minőségű munkával, időben végzett vetéssel alapoz­zák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel egyidő- ben, részben pedig azt követő­en kell gondoskodni mintegy 2,3 millió hektár őszi mély­szántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű nö­vények termését kell megala­pozni. • A sok eső, a betakarítás gépesítésének viszonylag sze­rény színvonala, nem valami biztató előjel az őszi betaka­rításhoz, jóllehet néhány nö­vényből — főleg kukoricából — ígéretesek a terméskilátá­sok. Milyen erőfeszítéseket igényel mindez a gazdaságok­tól? — Az őszi érésű növények nagy többségéből a terméski­látások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem sza­bad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarí­tást a szeptemberi és októberi időjárás még jelentősen befo­lyásolhatja. A növények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor biztató, hogy az elmúlt években jelen­tősen nőtt a kapásnövények betakarításának gépesítése. A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a bur­gonya betakarítását mér dön­tően gépekkel végzik. Az em­lített növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdaságokban 90—100 százalék között válta­kozik. A dohánytermelés gépe­sítettsége ugyanakkor. — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellenére — csak 30 szá­lék körüli. Sajnos, zömében kézimunkára vár a zöldség­gyümölcs és a szőlő beUHkarí- tása is. E feladatok elvégzésé­hez az állandó dolgozókon kí­vül a lehető legnagyobb mér­tékben be kell vonni a család­tagokat és a nyugdíjasokat. A szállításokat is meg kell gyor­sítani nyújtott műszakokkal. • vajon az idei őszön mek­kora társadalmi segítség sziiki- séges a mezőgazdaságnak? — Kétségtelen, hogy a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős része az őszi mezőgazdasági munkák­ban — még kedvező, vagy át­lagos időjárás esetén is — kül­ső segítségre szorul. Éppen ezért a felkészülésikor a me­zőgazdasági nagyüzemek, a me­gyei szervek és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium egyaránt számoltak a társtárcák segítségnyújtásával. A tennivalókat — mindenek­előtt a betakarítást — csak az alábbi külső segítséggel lehet I időben és nem túl nagy vesz- 1 teséggel elvégezni: a szabad­ságon levő — főleg a falvak­ban lakó, de az őszi mezőgaz­dasági munkák végrehajtásá­ban részt venni kívánó —, más népgazdasági ágakban foglal­koztatott dolgozók bevonásá­val; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a közép­iskolai tanulóknak, valamint az egyetemi és főiskolai hallga­tóknak a betakarítási munká­ban való kéthetes részvételé­vel; meghatározott számú hon­véd bevonásával. Ezenkívül a cukorrépa-szállításhoz megfe­lelő számú honvédségi terep­járó gépkocsinak cukorgyárak­ban és állami gazdaságokban való üzemeltetésével, s a cu­korrépa lerakásához rendelke­zésre bocsátott honvédek mun­kába állításával, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozó vállalatok — a MÁV és a VOLÁN Tröszt — hathatós tá­mogatásával. Végül a közületi gépkocsiknak a megyei szállí­tási bizottságok útján történő, havi 5 napos igénybevételével, illetve a- mezőgazdasági szállí­tásokba való bevonásával. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium ezen túlmenően — a szállítási feladatok meggyor­sítása érdekében — engedé­lyezte az őszi betakarítási mun­kák végéig az úgynevezett las­sú járművek főútvonalon való közlekedését is. > — Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek elsősor­ban a saját és a faluban be­vonható munkaerőre kell tá­maszkodniuk, a külső segítség ezt csak kiegészítheti. Az em­berekről való gondoskodás a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt fokozott köve­telményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szemben. Ügy vé­lem, hogy a tavaly őszi jó ta­pasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöztet- hetök. K. N. Befejezték — az eső ellenére Pénteken a munkások befe­jezték az Erzsébet-híd pálya- burkolatának megfiatalítását. A felújításban részt vevő vál­lalatok — az osztrák Teerag Asdag cég, a Ganz-MÁVAG, az Aszfaltútépítő Vállalat, va­lamint az Országos Szakipari Vállalat — dolgozóinak terv­szerű munkáját dicséri, hogy a kezdés óta eltelt 18 esős nap nem hosszabbította meg lénye­gesen az átadási határidőt. Vörös péntek Az 1905-ös esztendő súlyos politikai válsággal köszöntött be Magyarországra. A januári parlamenti választás korábban el­képzelhetetlen eredményt hozott. Az évtize­dek óta hatalmon levő kormánypárt — noha rendelkezésére állt az államapparátus kény­szerítő ereje, s választójoga pedig csak a la­kosság kb. 4—5 százalékának volt — vere­séget szenvedett. Ez a válság felszínre hozta az 1867-es kiegyezéssel létrejött rendszer szinte minden ellentmondását, az égetően szükséges polgári demokratikus átalakulás szinte minden problémáját: az agrár-, a nem­zeti és a nemzetiségi kérdést, a demokratikus szabadságjogok megvalósítását, illetve kiter­jesztését. A krízis első hónapjaiban lépett az orszá­gos politika színterére, önálló erőként a ma­gyarországi proletariátus'pártja, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. A szervezett munkásság ereje a század első éveiben ha­talmasan megnövekedett. Létszáma 1901- ben mintegy 10 ezer volt, 1904 végén pedig meghaladta az 50 ezret. Az MSZDP vezetői egyetlen eszközt láttak a válság megoldására, az átalakulás, biztosítására: az általános, titkos és egyenlő választójog megvalósítását. A reform fő stra­tégiai célként való kitűzése a párt politiká­jában háttérbe, szorított olyan fontos problé­mákat, mint az agrár- és nemzeti kérdés. Mégis, hogy politikai súlyukat megmutas­sák — hiszen a munkásosztály képviselői nem foglalhattak helyet a parlamentben — először 1905 szeptemberében a politikai tö­megsztrájk fegyveréhez nyúltak. Ezt a harci módszert a párt vezetői az 1905-ös orosz pol­gári demokratikus forradalom fegyvertárából kölcsönözték. Ügy határoztak, hogy szeptem­ber 15-én, a parlament megnyitásának nap­ján, Budapesten és környékén általános poli­tikai sztrájkot hirdetnek, s a sztrájkolok fel­vonulnak a Parlament elé, ahol a párt veze­tői a munkásság képviseletében átadják a választójogi reformot követelő memorandu­mot. A tüntetés híre nagy izgalmat váltott ki a munkásságban. A vidéki városokban is egymást érték a forró hangulatú gyűlések, a Viharsarok, a Dunái túl nagybirtokc-in az 1848-as márciusihoz hasonló forradalomra vártak a mezőgazdasági munkások, spontán sztrájkok robbantak ki, leálltak a mecseki szénbányák, s a bányászok népes csoportja felutazott Budapestre, hogy részt vegyen a tüntetésen. Az országgyűlés megnyitására összesereglett képviselők 1905. szeptember 15-én döbbenten láthatták: több mint 100 ezer ember népesíti be a Parlament előtti teret. A vörös zászlók, feliratok, jelvények tengerében az Országház épülete ostromlott várnak tetszett. Bár az ostrom elmaradt, s a százezres tömeg a ház elnökének semmitmondó vála­szát meghallgatva, 'fegyelmezetten szétoszlott, mindenki megértette, hogy ez a nap törté­nelmi jelentőségű volt. A munkásosztály és pártja jelentős tényezőként az országos politika porondjára lépett. S ha az 1905-ös, majd a később szervezett nagy politikai sztrájkok közvetlen céljukat nem is érték el, mint a proletariátus legnagyobb osztályütkö­zetei kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy a munkásosztály bátran vállalta forradalmi küldetését 1918/1919-ben. Kende János l

Next

/
Oldalképek
Tartalom