Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
1975. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Iraw W sJunap 3 Magyar—lengyel népfronttárgyalások Mind szorosabb baráti kapcsolatok A Lengyel Néni Egységfront Országos Bizottsága elnökségének, prof. dr. Janusz Grosz- kowskinak meghívására a magyar Hazafias Népfront küldöttsége Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, tagjának vezetésével szeptember 8-tól 12-ig Lengyelországban tartózkodott. A küldöttséget fogadta Edward Babiuch, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, A beszélgetés során megtárgyalták a két ország társadalmi-politikai fejlődésével, sokoldalú együttműködésével kapcsolatos kérdéseket. A lengyelországi látogatás alkalmával Kállai Gyula és a magyar küldöttség tagjai megbeszéléseket folytattak dr. Ja- nusz Groszkowski professzorral és a Lengyel Népi Egységfront Országos Bizottsága elnökségének és titkárságának tagjaival. A két küldöttség hangsúlyozta a Lengyelországot és Magyarországot összefűző szoros baráti kapcsolatok jelentőségét, ezek további szélesítésének és elményítésének fontosságát. .A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke meghívta a Lengyel Népi Egységfront Országos Bizottságának elnökét magyarországi látogatásra. A meghívást megelégedéssel elfogadták. Kádár Jcéííos beszédeinek új kötete A napokba^ kerül a könyvesboltokba Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának A fejlett szocialista társadalom építésének útján című kötete. A Kossuh Könyvkiadó gondozásában napvilágot látó könyv a párt első titkárának 1974. szeptember 2 és 1975. július 12-e között elhangzott beszédeit és nyilatkozatait tartalmazza. A kötet nagymértékben elősegíti a XI. kongresszus határozatainak egységes értelmezését és következetes végrehajtását. A vásár utolsó hétköznapján • • Üzemszerűen — az iparra támaszkodva Túl az egymilliomodik látogatón Szombaton, az OMÉK utolsó hétköznapján, a hűvös idő ellenére ismét ezrével jöttek a látogatók már a kora délelőtti órákban. Megérkezett az egymilliomodik vend'.ég is: Ton- csenkó György, a gerendás! Munkácsi Termelőszövetkezet autószerelője. Kis ünnepA júliusi gödöllői, kihelyezett megyei közlekedésbiztonsági értekezleten többen aggodalmuknak adtak hangot, amikor a 3. számú főútvonal, a gödöllői Szabadság tér és a környező utak zsúfoltságáról beszéltek. A legjobban, kivétel nélkül mindenki, a gyerekek életét, testi épségét féltette. Sok a veszély ... Alig egy hónap telt el azóta, s máris messziről látható jelei mutatkoznak, hogy a szavak összhangra találtak. Egyelőre: négy ponton Hogy miért látszik messziről, merül fel a kérdés az olvasóban?! Nos, azért, mert a közlekedési úttörőket, itt e járás- bárt az utak mentén, 'magas dobogóra állították. Az első jelenet a kerepest általános iskola előtt pereg le a szemünk előtt: két hosszú- nyeiű tárcsa nyúlik be az út fölé. Szaggatott mozdulatokkal továbbot, vagy határozott lendítéssel állj-t intenek az autóknak. Aztán 10—15 iskolatáskát cipelő apróság megy át nyugodt léptekkel a zebrán. A látvány bővebb magyarázatot igényel. S bár Budavári Józsefnek és Németh Györgynek, az úttörő közlekedési járőrnek most nincs ideje a hosszadalmasabb bemutatkozásra — szolgálatban vannak —, Besenyői Ferencné csapat- vezető mondja el helyettük, hogy régi kérés megvalósulásának szinte első tanúi vagyunk. A közlekedési úttörőrajt — 20 taggal — szeptember 1-én, tehát mindjárt a tanév elején hivta életre a közlekedésbiztonsági tanács. A dobogót pedig épp most kapták meg. A gyerekek tehát még jobbára tanulók a dobogón is, éppen ezért egyelőre, amolyan megfigyelői szerepben rendőrök állnak a közelükben. Jelenleg négy — nevezzük így — posztot jelöltek ki a közlekedési úttörőcsapat tagjainak: Kerepesen, Gödöllőn, Szadán és Veresegyházon. Mindenütt a legveszélyesebb átkelőhelyeken.' — Mi is jó ideje szorgalmaztunk valamilyen óvóintézkedést a közlekedő gyerekek érdekében — csendül össze Markó Ferenc szadai úttörőség keretében a jubileumi látogatónak dr. Körösvölgyi László, a vásár igazgatója nyújtotta át a Videoton-gyár ajándékát, egy hordozható Tünde tv-készüléket. A vasárnap záruló 68. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár fontosabb tacsapat-vezető véleménye Nádaski László tanácselnök szavaival. I— Az M—3-as autópálya építése miatt ugyanis szinte percenként suhannak el a nehéz gépjárművek errefelé. — Ezt az aggályt csillapította most a közlekedésbiztonsági tanács, s ehhez mi, a magunk erejéből szintén hozzá kívánunk járulni — mondja Nádaski László. — íMégpedig járdaépítéssel. Minderről tájékozódva egyetlen nyitott kérdésünk maradt: a dobogók! Hasonlót még sehol nem láttunk. Hol és hogyan készültek? Bolcsik Mihály, a járási közlekedésbiztonsági tanács titkára válaszol: Szocialista brigádok segítsége — Javaslatunkat felkarolva, a Gödöllői Építőipari Szövetkezet, a Fémtömegcikk Ktsz, az Erdőgazdaság és az Agrár- tudományi Egyetem szocialista brigádjai, dolgozói, rövid napok alatt elkészítettek nyolc dobogót. Hétfőn kértem, szerdán, csütörtökön, pénteken elkészítve, lefestve átvehettem valamennyit. És kaptam még ötven darab, egyenként 80 centiméter hosszú, nyéllel ellátott tárcsát is. Kis képzelőtehetséggel nem nehéz rájönni, miért kell hosszú nyél: hogy az úttörők egyértelmű és mindenki által látható, értelmezhető jelzést tudjanak adni anélkül, hogy az útra egyáltalán rálépnének. Mert a könnyű dobogókat a járdán helyezik el. — Bolcsik hadnagy felkeresett bennünket, s elmagyarázta elképzelését — mondja Bereuest János építőipari szövetkezeti elnök. — Helybenhagytuk a műszaki számításokat és munkához láttunk — helyesel egybehangzóan Jancsek János és Nemes Vince szocialista brigádvezető. Ennyi a történet... ... amelynek ezzel sincs még vége. A járás egyelőre 80 úttörőt számláló közlekedési csapatát később 200-as létszámúra szeretnék bővíteni. Ez is része az úttörőmozgalom 30. évfordulója megünneplésének. Pless Zsuzsa pasztalatait összegezve Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója elmondotta, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a rendezésében részt vállaló más tárcák, valamint a kiállítás főbizottsága és a szaktanács- adó testületben tevékenykedő 600 szakember magas színvonalú munkát végzett a kiállítási anyag összeválogatásánál, a programok összeállításánál. A kiállítás szervezői abból in-> dúltak ki, hogy nincs lehetőség 'mindennek a bemutatására, csak azt kell a látogatók elé tárni, ami szemléltetően bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a 30 évvel ezelőtti, vagy akárcsak a néhány évvel korábbi módszerekhez képest. Többnyire nem is egyedi gépek, eszközök, hanem egész termelési rendszerek kerültek a látogatók elé; mégpedig az ipari háttérrel, a vegyiparral, gépiparral együtt. Ily módon egész termelési folyamat, bontakozott ki a látogatók előtt, ami kétségkívül új vonása volt ennek a kiálA kocséri ÜJ Elet Termelőszövetkezet a baromfiházban mutatja be Hybro-végtermékét. Gárdos Katalin felvétele látásnak. A kiskertbemutatók, a háztáji és kisgazdasági kiállítás szintén látogatott része volt az OMÉK-nak, ezt a rendezyényformát a továbbiakban is fenntartják. A KGST-országok együttes erőfeszítései is jól érzékelhetően mutatkoztak meg a kiállításon. A külföldi' kiállítók bemutatói emelték a kiállítás rangját. A vezérigazgató hangsúlyozta: a vásárváros még „nincs készen”, a pavilonokat légkondicionálják, új étterem épül, és központi vásárrészleget alakítanak ki. A Dobi István úti vásárváros következő rendezvénye az őszi BNV, a fogyasztási cikkek nagy seregszemléje lesz, amely, október 15-től fogadja vendégeit. Egymásra ügyelve Része a jubileumi programnak Magas dobogón a közlekedési úttörők Őszi munkák — fokozott követelményekkel Beszélgetés dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral Szeptember van, megkezdődtek a mezőgazdaság legnagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitányaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasztalatainak felhasználásáról kérdeztük dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt. • Milyen növények termését és mekkora területről kell pincébe, góréba, egyszóval különféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfelől — ezzel egyidejűleg — a szántás-vetés milyen feladatokat ró az állami gazdaságokra és termelőszövetkezetekre? — Mintegy 2,1 millió hektárról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. — Ezenkívül le kell szüretelni csaknem 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, valamint — legalább 3 millió tonna zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi növények kőéül a legtöbb munkát az egymillió-négyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár; cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazdaságokra a mintegy 27 ezer hektár rizs, valamint a hozzávetőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi érésű zöldségek közül a vöröshagyma kiszedése, válogatása és tárolása, a paradicsom, a fű- szerpaprika és a fejes káposzta biztonságba helyezése adja a legtöbb feladatot. A gyümölcsök közül a majdnem 690 ezer tonnát kitevő téli alma leszedése, válogatása, tárolása, valamint az export teljesítése követel nagy erőfeszítést. — A betakarítással egyidőben kell elvégezni több mint 1,6 millió hektáron az őszi vetésű növények talajelőkészítését és jó minőségű elvetését. A talajelőkészítési és vetési munkákban a legnagyobb feladatot az egymillió-négyszáztíz ezer hektár kenyérgabona — búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben való elvetése jelenti. Ezen túlmenően több mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, továbbá a különféle keveréktakarmányokat is. A tavalyi ősz tapasztalatai arra intenek — sajnos, erről egyes üzemek máris megfeledkeznek —, hogy a lehető legjobb minőségű munkával, időben végzett vetéssel alapozzák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel egyidő- ben, részben pedig azt követően kell gondoskodni mintegy 2,3 millió hektár őszi mélyszántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű növények termését kell megalapozni. • A sok eső, a betakarítás gépesítésének viszonylag szerény színvonala, nem valami biztató előjel az őszi betakarításhoz, jóllehet néhány növényből — főleg kukoricából — ígéretesek a terméskilátások. Milyen erőfeszítéseket igényel mindez a gazdaságoktól? — Az őszi érésű növények nagy többségéből a terméskilátások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarítást a szeptemberi és októberi időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A növények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor biztató, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapásnövények betakarításának gépesítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a burgonya betakarítását mér döntően gépekkel végzik. Az említett növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdaságokban 90—100 százalék között váltakozik. A dohánytermelés gépesítettsége ugyanakkor. — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellenére — csak 30 szálék körüli. Sajnos, zömében kézimunkára vár a zöldséggyümölcs és a szőlő beUHkarí- tása is. E feladatok elvégzéséhez az állandó dolgozókon kívül a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a családtagokat és a nyugdíjasokat. A szállításokat is meg kell gyorsítani nyújtott műszakokkal. • vajon az idei őszön mekkora társadalmi segítség sziiki- séges a mezőgazdaságnak? — Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős része az őszi mezőgazdasági munkákban — még kedvező, vagy átlagos időjárás esetén is — külső segítségre szorul. Éppen ezért a felkészülésikor a mezőgazdasági nagyüzemek, a megyei szervek és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt számoltak a társtárcák segítségnyújtásával. A tennivalókat — mindenekelőtt a betakarítást — csak az alábbi külső segítséggel lehet I időben és nem túl nagy vesz- 1 teséggel elvégezni: a szabadságon levő — főleg a falvakban lakó, de az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában részt venni kívánó —, más népgazdasági ágakban foglalkoztatott dolgozók bevonásával; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a középiskolai tanulóknak, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a betakarítási munkában való kéthetes részvételével; meghatározott számú honvéd bevonásával. Ezenkívül a cukorrépa-szállításhoz megfelelő számú honvédségi terepjáró gépkocsinak cukorgyárakban és állami gazdaságokban való üzemeltetésével, s a cukorrépa lerakásához rendelkezésre bocsátott honvédek munkába állításával, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok — a MÁV és a VOLÁN Tröszt — hathatós támogatásával. Végül a közületi gépkocsiknak a megyei szállítási bizottságok útján történő, havi 5 napos igénybevételével, illetve a- mezőgazdasági szállításokba való bevonásával. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ezen túlmenően — a szállítási feladatok meggyorsítása érdekében — engedélyezte az őszi betakarítási munkák végéig az úgynevezett lassú járművek főútvonalon való közlekedését is. > — Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek elsősorban a saját és a faluban bevonható munkaerőre kell támaszkodniuk, a külső segítség ezt csak kiegészítheti. Az emberekről való gondoskodás a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt fokozott követelményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szemben. Ügy vélem, hogy a tavaly őszi jó tapasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöztet- hetök. K. N. Befejezték — az eső ellenére Pénteken a munkások befejezték az Erzsébet-híd pálya- burkolatának megfiatalítását. A felújításban részt vevő vállalatok — az osztrák Teerag Asdag cég, a Ganz-MÁVAG, az Aszfaltútépítő Vállalat, valamint az Országos Szakipari Vállalat — dolgozóinak tervszerű munkáját dicséri, hogy a kezdés óta eltelt 18 esős nap nem hosszabbította meg lényegesen az átadási határidőt. Vörös péntek Az 1905-ös esztendő súlyos politikai válsággal köszöntött be Magyarországra. A januári parlamenti választás korábban elképzelhetetlen eredményt hozott. Az évtizedek óta hatalmon levő kormánypárt — noha rendelkezésére állt az államapparátus kényszerítő ereje, s választójoga pedig csak a lakosság kb. 4—5 százalékának volt — vereséget szenvedett. Ez a válság felszínre hozta az 1867-es kiegyezéssel létrejött rendszer szinte minden ellentmondását, az égetően szükséges polgári demokratikus átalakulás szinte minden problémáját: az agrár-, a nemzeti és a nemzetiségi kérdést, a demokratikus szabadságjogok megvalósítását, illetve kiterjesztését. A krízis első hónapjaiban lépett az országos politika színterére, önálló erőként a magyarországi proletariátus'pártja, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. A szervezett munkásság ereje a század első éveiben hatalmasan megnövekedett. Létszáma 1901- ben mintegy 10 ezer volt, 1904 végén pedig meghaladta az 50 ezret. Az MSZDP vezetői egyetlen eszközt láttak a válság megoldására, az átalakulás, biztosítására: az általános, titkos és egyenlő választójog megvalósítását. A reform fő stratégiai célként való kitűzése a párt politikájában háttérbe, szorított olyan fontos problémákat, mint az agrár- és nemzeti kérdés. Mégis, hogy politikai súlyukat megmutassák — hiszen a munkásosztály képviselői nem foglalhattak helyet a parlamentben — először 1905 szeptemberében a politikai tömegsztrájk fegyveréhez nyúltak. Ezt a harci módszert a párt vezetői az 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalom fegyvertárából kölcsönözték. Ügy határoztak, hogy szeptember 15-én, a parlament megnyitásának napján, Budapesten és környékén általános politikai sztrájkot hirdetnek, s a sztrájkolok felvonulnak a Parlament elé, ahol a párt vezetői a munkásság képviseletében átadják a választójogi reformot követelő memorandumot. A tüntetés híre nagy izgalmat váltott ki a munkásságban. A vidéki városokban is egymást érték a forró hangulatú gyűlések, a Viharsarok, a Dunái túl nagybirtokc-in az 1848-as márciusihoz hasonló forradalomra vártak a mezőgazdasági munkások, spontán sztrájkok robbantak ki, leálltak a mecseki szénbányák, s a bányászok népes csoportja felutazott Budapestre, hogy részt vegyen a tüntetésen. Az országgyűlés megnyitására összesereglett képviselők 1905. szeptember 15-én döbbenten láthatták: több mint 100 ezer ember népesíti be a Parlament előtti teret. A vörös zászlók, feliratok, jelvények tengerében az Országház épülete ostromlott várnak tetszett. Bár az ostrom elmaradt, s a százezres tömeg a ház elnökének semmitmondó válaszát meghallgatva, 'fegyelmezetten szétoszlott, mindenki megértette, hogy ez a nap történelmi jelentőségű volt. A munkásosztály és pártja jelentős tényezőként az országos politika porondjára lépett. S ha az 1905-ös, majd a később szervezett nagy politikai sztrájkok közvetlen céljukat nem is érték el, mint a proletariátus legnagyobb osztályütközetei kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy a munkásosztály bátran vállalta forradalmi küldetését 1918/1919-ben. Kende János l
