Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

1975. SZEPTEMBER 13.. SZOMBAT “erei & ___ so miam \ * 7 CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL Kilépni a szo Magántervezők és falukép Pest megyében A családi házak és nyaralok kevés kivételtől eltekintve magántervezők által készített tervek alapján épülnek. Az többé-kevésbé közismert, hogy magántervezési tevékenységet csak az folytathat, aki a Ter­vezői Névjegyzékben szerepel. A Tervezői Névjegyzéket a megyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztálya vezeti. Kevésbé ismert viszont, hogy a magántervezési tevékeny­ség fő foglalkozásként nem folytatható. A magántervező­nek tehát fő foglálkozással is kell rendelkeznie. A jogszabályok szerint ké­résére a Tervezői Névjegyzék­be fel kell venni azt, aki épí­tész vagy általános mérnöki, építőmesteri vagy felsőfokú építőipari képesítéssel rendel­kezik. Felvehető a jegyzékbe a a felső építöipariskolai vagy építőipari technikusi, illetve kivételesen indokolt esetben a kőművesmesteri képesítésű szakember is. A költségek alapján Az 1967-ben kelt 2. számú ÉM rendelet 9 §-a a, b, c, d pontokba foglalja, hogy a kü­lönböző képesítésű tervezők mit tervezhetnek. E pontok alapján beszél immáron a köz­nyelv is A, B, C, D kategóriájú tervezőkről. Pest megyében a tervezők 22 százaléka az A, 25 százaléka a B, 29 százalé­ka a C és 24 százaléka a D kategóriába tartozik. Az A kategóriás építész és általános mérnök megálmod- hajt,, papírra vethet bármilyen tervet. A B kategóriában az építőmesterek és a felsőfokú építőipari képesítésű magán- tervezők az egész ország terü­letén tervezhetnek 6 méternél nem nagyobb belső fesztávú és legfeljebb háromszintes épületet. Ugyanebben a kate­góriában a falső-építőiparis- kolai és építőipari technikusi képesítésűéül. hasonló belső fesztávú, de legfeljebb csak kétszintes épületet tervezhet­nek. Tovább szűkül a kör a másik két kategóriában. Azokban a megyéikben, ahol magántervezési szakértői bi­zottság működik, a magánter­vezők terveiket kötelesek a bizottságnak bemutatni. Pest megyében ilyen bizottság 1970-ig működött, újjászerve­zése most van folyamatban. A jogszabályok meghatároz­zák a tervezési díjakat is. Eszerint néhány kivételes esettől eltekintve a tervezési díj összegében az építtető és a tervező szabadon állapodhat meg, megkötés azonban, hogy a lakóépület-típus — vagy tipizált tervének helyszínre alkalmazásakor, adaptálásakor a tervezési díjnak csupán a 65 százaléka kérhető. A tervezési díjat az épület becsült kivitelezési költsége alapján kell kiszámítani. Az építésügyi hatóság által meg­kívánt módosításokért a terve­ző nem követelhet külön díjat. Az építtető kívánsága Az elmúlt években nagyon sok új családi ház, nyaraló épült, megfiatalodó települé­seink külső képe tehát tulaj­donképpen a magántervezők munkáját tükrözi. Illetve: ál­talános az a tapasztalat, hogy a lakóházak, nyaralók színvo­nalát döntően még ma is az építtetők igényei határozzák meg, s az igényszint a megkí­vántnál lassabban változik. A Pest megyei tapasztalatok sze­rint kevés a gazdaságos és kulturált, esztétikailag kifo­gástalan terv, illetve építmény és a korszerűség szempontjá­ból is. sok a kifogásolnivaló.* A hatóságok próbálnak vál­toztatni a helyzeten; nincs könnyű dolguk. Néhány évvel ezelőtt például Ráckevén a járási hivatal ankétra hívta a magántervezőket és kivitelező­ket; vetített képes előadáson mutatták be a járásban talál­ható sok házat, hétvégi házat. Százhúsz meghívót küldtek szét, mégis mindössze 41-en jelentek meg. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nem kielégítő a ma­gántervezők önképzése sem. Nem mindegyikük , tamuilmá- nyoz;za és ismeri a korszerű lakásépítéssel kapcsolatos szakirodalmat, nem kíséri fi­gyelemmel a kiírt tervpályá­zatokat. Sok tervező régebbi típustervekre, valamint a ma­ga környezetében kialakult tí­pusokra támaszkodik. Ugyanez mondható el a szerkezeti ki­alakításokról is. Viszonylag sok tervező mellőzi az új és korszerű építési anyagok al­kalmazását, holott azokkal az építkezés olcsóbb lenne, a ma­gánépítkezőnek és a népgaz­daságnak egyarápt. Sajnálatos, hogy esetenként diplomával rendelkező tervezők is kiad­nak kezükből hozzájuk mél­tatlan terveket Olcsóbban a megengedettnél Kétségtelenül meglepően hangzik: Pest megyében a ma­gántervezők jelentős része a tervért a jogszabályban előírt összegnél kevesebbet kér. Mi lehet ennek az oka,'ml lehet a magyarázat? Gyakran az az indok, hogy viszonylag sok a tervező, s ha megbízáshoz akarnak jutni, olcsóbban kell dolgozniuk. Ezenkívül az is feltételezhető, hogy egyesek saját típusterveiket adják el újra és újra. Gyakori kifogás a magán­tervezőkkel szemben, hogy az építésügyi hatósághoz beadott épí t ési eng edély-kérelem h ez nem csatolják a helyszínraj­zot. Ez a mulasztás a többi kö­zött azzal is magyarázható, hogy a földhivatalok viszony­lag hosszú idő alatt készítik el a helyszínrajzot. Gyakran hallani mostaná­ban egy eddig keveset hasz­nált fogalmat, s ez a kilátásvé­delem. Nem mellékes az épít­tetőnek, hogy drága pénzen felépült családi házából a pi­hentető gyönyörű tájat látja-e, vagy a szomszéd ház falát, ab­lakait. Kétségtelen, hogy a nagyarányú építkezéssel egy­idejűleg mind nehezebb a ki­látásvédelemre vonatkozó ren­delkezéseket betartani, de tény az is, hogy a tervezők egy ré­sze sem fordít erre kellő fi­gyelmet. Dr. Varga Emil ÉRIK A KUKORICA Pesti betakarítás. Zsoldos rajza KERESZTREJTVÉNY MESE A SZÜLŐFÖLDRŐL 7 2 3 4 5 6 7 3 9 10 11 12 1 q— 13 ' 1 14 im 75 1 15 17 18 19 20 21 22 23 24 25 25 gid 27 28 29 30 . 31 • 32 33 34 35 35 37 • 33 39 ! ü 40 it Ü 42 • N m 45 7T 47 48 m * „ m 50 4 : 1 5' 52 ■ 53 54 55 55 57 • B l 59 fü 60 67 62 m ü 63 64 55 66 57 63 69 H 70. 77 72 73 ’ | 74 75 1 z * “T mm • Idézet harmadik része. (Zárt be­tűk: D, A, S, M.) 38. Védelmezed. 39. Letűnőben levő üdülőhely. 44. Kisméretű, apró. 46. Az egyik alapélelmiszer. 48. Bio . .. tin. ré­gi kutya-filmsztár. 49. Mély han­got hallat. 52. Lendület. 54. For­dítva lead! 55. Egyszerű gép. 57. Orosz helyeslés. 59. Az ókori ró­mai naptárban a hónap 13-a. vagy 15-e. 62. Borszívő. 63. Nem ezt. 65. Kockára tett érték. 66. Farágó. 68. Ülőke. ford. 69. Zenei rövidítés, szélesen. 71 ...............pásztorok tol- . rá lya.” 72. Durva. 74. Kendfoko­zat. 76. Visszaad! BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 37., és függőleges 37. számú so­rok megfejtése. MEGFEJTESZ HATÁRIDŐ: egy hét. AZ AUGUSZTUS 31-1 KE­RESZTREJTVÉNY HELYES MEG­FEJTÉSE: Vietnami felszabadító hadsereg; Dien Bien Phu; Füg­getlenségi nyilatkozat. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kerekes Ferenc (1076 Bp., Dózsa Gy. u. 68.), Pádár Imre (1132 Bp., Kresz Géza u. 34.), Rostás Tibor- né (2750 Nagykörös, ni.. Napke­let u. 7.), Szolnoki Csabáné (2200 Mow, Forgách u. 7.). Lcbovits László (2700 Cegléd, H„ Magyar SOmlyó György: Mese a szülő- földdel kapcsolatot Jelenti. 20. Er- földről című verséből idézünk a bium ittoium. 23 Téli sportki- “• ^5. Masznyik vízszintes l. és 37., valamint a rándulás 25. Segítség. 26 Djines Märton Aszód> Hunyadi u. függőleges 37. számú sorokban. László Zoltán. 28. Vég nélkül per- |7>)> Rák Fercncné vác< Le. VÍZSZINTES- I Az idézet első U- A kuHurnövények egyik nin u 60)j Futás Lajosné (2100 része (Zárt betűk': J, U. A. S, R.) «»portja. 34. Nem az igazi. 33. Az Gödöiiő, Mosolygő A. u. 5/a.), Ko- 13. Eltűnik. 14. Volt portugál gyár- Írását átdolgozta. 34. Nevelős étel- V4cs Antlrás (2723 Nyáregyháza, mat. 15. Nyílászáró szerkezet. 16. ízesítő. 36. Betűk rendje, 37» Ajb Kölcsey F. u, 24.)« Vallás rövidítése. 17. Régi *4mai öltözék. 19. Fizetési eszköz. 21. Te­tejére. 22. Német névelő. 24. El­lentétes kötőszó. 25. Nyitott. 26. Az NDK német betűi. 27. Idegen két­GYERMEKREJTVÉNY Pajtások! Negyven éve — 1935. tős magánhangzó. 29. Békés me- szeptember 19-én — halt meg Ci- gyei község. 31. Bádog. 32. Az olkovszktj szovjet tudós, az űrha- Északi-Kárpátok legmagasabb ré- józás elméletének kidolgozója., sze. 35. ... trila, aránytalanság. 36. Azóta megtörtént a Föld körüli ízesítené. 37. Az idézet második első űrrepülés, majd a Holdra is része. 40. Kín belül! 41. Szírt bel- eljutott az ember, és ebben azév- seje. 42. Fellebbezés. 43. Azonos ben megvalósult a történelem el- mássalhanigzók. 44. Indián tfárgyü ső nemzetközi űrexpedíciója. Az regényeiről híres német ifjúsági évforduló alkalmából a Szojuz— Író. 45. Fagy a szláv nyelvekben Apollo űrprogram megvalósítáaá- (MRAZ). 47. A kártyajátékban az ról emlékezünk, egyik játékos. 49. Ötszázegy ró- VÍZSZINTES: mai számmal. 50. Nem egé­szen itt. 51. Asztalitenisz-világ- 1« A Szojuz—19 űrhajó parancs­bajnokunk. 53. A Maláj-szigeteken nokia volt (Alekszej A.). 7. Magdi élő nép. 56. Talppont. 58. Nagy közepe? 9. Érzékel valamit. 10. fájdalom. 60. Becézett néki név. 61. Bokrot, fát ritkít. 12. összekevert A Szovjetunió második legna- rét. 13. Tyúkanyó, amely tojáso- gyobb tava. 63. Szóösszetételek- kon ül és költ. 15. Ennek a ka- ben nagyot, óriásit jelent. 64. zahsztani városnak szomszédságá- Szláv eredetű családnevek gyako- ban ért földet július 21-én a Sző­ri végződése. 67. Hangnemet, juz—19 űrhajé. 16. Igen oroszul, hanglejtést változtat. 70. Ilyen hit 17. A fizika erőegysége CDYN). 19. is van. 73. Az utolsó Arpád-házl Kétszer véve családfő. 20. A gép- 14. a játékvezető nem nélkűlőz- fejedelém. 75. Alak, zsargon klfe- kocsi lelke. 22. Barátságtalanul heti. 17. A velencei és genovai jezés. 76. vízpartokon képződő szűkszavú. 23. Az amerikai Ápol- köztársaságok kormányzóinak cí- homokbucka. lo-űrhajó július 24-én a Hawaii- me voit. 18. Észak franciául szigetek körzetében ereszkedett a (NORD). 20. Ruhát tisztít. 21. ösz- FÜGGÖLEGES: L. Hlresztel, tenger vizére. Melyik óceánban szevissza veri 22. 1100 római szám­tudtul ad. 2. Becézett női név. 3. fekszik a sziget? mai Hamis. 4. Somogy megyei község vtirf-nivrM. ford. 5. Pozitív töltésű elektróda. itüouLtoza. Pajtások! A vastag betűkkel 6. Fának van. 7. Görög betű. 8. 1. Fárad. 2. Hatvan perc. 3. Fé- szedett sorok megfejtését írjátok Kétkerekű vashordó, az építkezé- lig nézi? 4. Duzzogva neheztel. 5. levelezőlapra és szeptem­seken használjákw 9. Klasszikus Mezőgazdasági munkát végez. 6. . német Idealista filozófia nagy A szélirányt mutatja a ház or- J** küldjétek be a szer­alakja, io. MBZ. 11. Igekötő. 12. mán. 8. Község Heves megyében, kesztoséghez. A helyes megfejtők Forró égövi növény, nálunk dísz- II. Az Apollo-űrhajó dokkolóegy- részt vesznek a szeptemberi ju- növény. 18. Szóösszetételekben a Bégének pilótája volt (Donald K.). talomsorsolásbam. 1 2. o T" H 5 b * & q 10 u a 15 <4 15 • 16 (6 iq 20 íi n SÁLLÁI JULIANNA: ‘ Platánfa az ablakok alatt A kőrútról befordultunk egy csöndes mel­lékutcába. A zongoratanárnőhöz mentünk Zsuzsikával. De ezen a napon a tanárnő nem tartotta meg a szokásos órát Z6uzskának. Ma­ga ült le a zongorához és játszott. Teljesen belemerült a játékba, mintha egy- gyé olvadt volna a zongorával. Rólunk is megfeledkezett, meg mindenről a világon. Ak-. kor nem létezett számára 6emmi más, csak a zene. Én az ablaknál ültem egy fotelban, hall­gattam a zenét és közben a szemközti ajtót néztem. Volt azon az ajtón valami szokat­lan, ami újra és újra arra kényszert tett, hogy visszatérjen rá a tekintetem. A fehér festék alól elsárgult foltok ütöttek át, kisebb-na- gyobb korongok, néhol egészen sűrű csoport­ban, máshol szétszórtan. Első látásra úgy tűnt, hogy az egész egyetlen nagy összevisszaság­ban ékteleníti az ajtót. Amikor azonban már ki tudja hányadszor vetődött vissza a tekin­tetem, felfedeztem, hogy a sok folt egy sza­bályos ferde sávban fut keresztül az ajtón. Akárcsak a Tejút az égen. Szemet bántó lát­vány volt és teljesen idegen az egész szobá­tól, ahol a régi, faragott bútorok, a mennye­zetről lecsüngő csillár finoman ívelő kristály- füzérei, a sarokban a díszes csempéjű cserép­kályha csupa nyugalmat, melegséget árasz­tott magából. Az az ajtó egészen megbontotta a szoba, architektúráját, és mint egy fals hang, minduntalan erőszakosan belerezdült azasz- szony hibátlan játékába. Elfogta a tekintetemet. — Nézed, ugye, az ajtónkat? — mondta mosolyogva és legyintett. — Még a háború alatt lett ilyen. Belőttek a szobába egy soro­zatot géppisztolyból. Az az egész fal csupa lyuk volt. A lyukakat hamarosan eltűntettük, de a helyük még mindig meglátszik. Így javította meg az asztalos. A festék alól min­dig újra és újra átütnek a foltok. Az egész ajtót már rég ki kellett volna cserélni. Va­lami miatt azonban mindig elmaradt. Zsuzska szeme kerekre nyílt a csodálkozás­tól. A történelemórákról ismert háborúval alighanem abban a pillanatban találkozott össze szemtől szembe. Honnan is tudhatná ő a tizenöt évével, hogy a háború még most is hányszor végigcikázik előttünk egy maka­csul ittragadt aprócska rezdülésével? — Hogyan? Belőttek az ablakon? Kik lőt­tek be? És kire lőttek? — kérdezte. — Hol volt már akkor az ablakból az üveg! —* mondta az asszony nevetve. — Még éjféltájban, amikor a megszállók fel­robbantották a hidakat a Tiszán, kipotyogott a keretből az utolsó szilánkig. Ültünk a pin­céiben, és -úgy éreztük, még alattunk is mo­rajlik a föld. Azt hittük, az egégz ház össze­dőlt felettünk, olyan zúgás, dübörgés volt a légnyomástól. Ablaküveg !... Amikor reg­gelre elcsendesedett a környéken a lövöldözés és mi előmerészkedtünk a pincéből, csodál­koztunk, hogy a falak .még épek. Az egész környéken sem lehetett látni akkor egyetlen ép ablaküveget. Minden üveg tűhegyes, ap­ró szilánkokban itt korcogott a parketten a lá­bunk alatt. — És este ?... Este, amikor már hűvös lett, nem fázott Margit néni? — kíváncsisko­dott tovább Zsuzska. — De fáztam. Október volt, hűvösek vol­tak már az esték. Bizony fáztam. És féltem is. Tele volt a környék katonával, állandóan lármáztak az utcán, nem értettük, mit kiabál­nak, s ettől oly félelmes volt az idegen zsi­vaj ... Meg annyi mindennel ijesztgettek ben­nünket már hetekkel korábban: ez lesz, az lesz, ha bejönnek az oroszok! Az asszony barna szemében egyszerre vi­dám kis fény lobbant. Tekintetével az abla­kon át odalátszó református templom tete­jén mereven gubbasztó, patinás rézkakasra mutatott: — Képzeljétek! — mondta nevetve. — Édesanyámmal egész nap szorongva lestük, mikor borul lángba. Mert azt mondták, abro­szoknál már nincs templom, mindet lerombol­ták, és ahová beteszik a lábukat, ott fel­gyújtják'a templomokat... Mit tagadjam, mi is tele voltunk félelemmel, amikor meglát­tuk az utcánkban az első szovjet katonákat... Amikor pedig bealkonyodott, én vacogtam a hidegtől. Meg a félelemtől is. S hogy el­kergessem az ijesztő, zavaros gondolatokat, leültem a zongorához és játszani kezdtem. Eleinte nagyon nehezen ment. Alig bírtam magamat arra kényszeríteni, hogy a kottára figyeljek. A lövöldözés, az ágyúdörej még egé­szen közelről hallatszott. Még a város köze­lében lehetett a front. Az utcákon pedig nem csillapodott a katonák zsivaja. Nem tisztult le a levegő sem, a torkot maró por és korom már alkonyaikor is gomolygott. Nap­szállta után csak hideg lett, de a levegő nem lett frissebb ... Kendőt terítettem a vállam- ra, ám továbbra is fáztam. Meg minduntalan fals hangokat hoztam elő a zongorából. Kezd­tem azt hinni, hogy nem is lehet rajta hi­bátlanul játszani, valami helyrehozhatatlan kárt tett benne a légnyomás, talán már nem is lehet többé felhangolni. De később rájöt­tem, hogy az ujjaim nem engedelmeskednek. Teljesen elgémberedtek. Abba is hagytam a játékot. Az ablakhoz mentem és ismét — ki tudja, aznap hányad­szor? — a rámát vizsgálgattam, hogyan lehet­ne éjszakára valamivel befedni. Közben vé­letlenül letekintettem az utcára. Lenn a fal mellett, közvetlenül az ablakunk alatt, egy katona állt. Szovjet katona. Felnézett. Ta­lálkozott a tekintetünk és ő rámmosolygott. Én ijedten visszahúzódtam az ablakból és tű­nődtem, hogy ugyam mit akarhat. A szívem nyugtalanul kalimpált. Visszaültem a zongo­rához. Próbáltam tovább játszani, makacsul erőltettem elgémberedett ujjaimat. Ezt tettem a következő napon is. Játszot­tam, és egyszercsak, egészen váratlanul, úgy éreztem, valaki néz. Egyedül voltam a szo­bában, mégis határozottan éreztem magamon r valakinek a tekintetét. Felálltam és az ab­lakhoz léptem. Bekukkantottam az utcára. Hát — képzeljétek — ismét ott állt a kato­na. Amikor megpillantott, újból rámmosoly­gott, mint az előző nap. Később bejött a szobába édesapám. Az ab­lakba könyökölt, s ő is meglátta a katonát. Ott állt még mindig. Akkor értettem meg, hogy alighanem az én játékom miatt ácsorog az ablakunk alatt. Ettől nyomban elmúlt a félelmem. Valamiféle kíváncsiság váltotta fel. Miféle ember lehet az, aki ebben az elsza­badult pokolban képes órákig az ablakom alatt álldogálni, hogy az én rapszódikus já­tékomat hallgassa? Édesapám szólalt meg elsőnek. — Fel kellene hívni azt az embert ide a szobába — mondta. — Ha már annyira sze­reti a zenét, miért ne jöhetne fel? Az ilyen nem lehet rossz ember. Édesapám egyébként gyakorlatias volt. Ügy gondolta, amíg az a katona velünk van, nem kell félnünk legalább Szombathy úrtól. Mert aznap már tőle féltünk leginkább! Fenn­héjázó, gőgös, gátlástalan ember volt min­dig. Azelőtt a fronton volt, ritkán járt ott­hon, tábori csendőrként szolgált. Mindig rö­vid időre jött haza, és sohasem láttuk civil­ben. Az egyenruha mintha , ránőtt volna. Amikor hazajött, a nagy zűrzavarban észre sem vettük, hogy otthon is maradt. Aliig is­mertünk rá, amikor civilben megjelent a lép­csőházban. Ügy járt-kelt, mintha ő lenne a tulajdonos, mintha ő lenne itt az úr. Éppen olyan félelmetes .volt, mint amikor még ka­kastól! lengedezett a kalapján. Mindenkit fe­nyegetett. Hangoskodott: tudja ő, kik hordták szét a berendezést Herczfeldék lakásából, ami­kor elvitték őket a nyilasok — és verte a mellét, hogy ő tulajdonképpen mindig kom­munista volt. Először csak ámultunk az or- cátlanságán, hamarosan azonban félni kezd­tünk tőle. ’Mi lesz itt, ha a Szombathy úrék kezdenek hozzá a rendteremtéshez? Apa azt mondta, hadd lássa csak Szom­bathy úr, hogy nálunk orosz katona van! És lement az utcára. (A 2. — befejező — rész, holnapi lapunk­ban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom