Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

1975. SZEPTEMBER 13.. SZOMBAT

“erei & ___

so

miam

\

*

7

CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL

Kilépni a szo

Magántervezők és falukép Pest megyében

A családi házak és nyaralok kevés kivételtől eltekintve magántervezők által készített tervek alapján épülnek. Az többé-kevésbé közismert, hogy magántervezési tevékenységet csak az folytathat, aki a Tervezői Névjegyzékben szerepel. A Tervezői Névjegyzéket a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya vezeti. Kevésbé ismert viszont, hogy a magántervezési tevékenység fő foglalkozásként nem folytatható. A magántervezőnek tehát fő foglálkozással is kell rendelkeznie.

A jogszabályok szerint kérésére a Tervezői Névjegyzékbe fel kell venni azt, aki építész vagy általános mérnöki, építőmesteri vagy felsőfokú építőipari képesítéssel rendelkezik. Felvehető a jegyzékbe a a felső építöipariskolai vagy építőipari technikusi, illetve kivételesen indokolt esetben a kőművesmesteri képesítésű szakember is.

A költségek alapján

Az 1967-ben kelt 2. számú ÉM rendelet 9 §-a a, b, c, d pontokba foglalja, hogy a különböző képesítésű tervezők mit tervezhetnek. E pontok alapján beszél immáron a köznyelv is A, B, C, D kategóriájú tervezőkről. Pest megyében a tervezők 22 százaléka az A, 25 százaléka a B, 29 százaléka a C és 24 százaléka a D kategóriába tartozik.

Az A kategóriás építész és általános mérnök megálmod- hajt,, papírra vethet bármilyen tervet. A B kategóriában az építőmesterek és a felsőfokú építőipari képesítésű magán- tervezők az egész ország területén tervezhetnek 6 méternél nem nagyobb belső fesztávú és legfeljebb háromszintes épületet. Ugyanebben a kategóriában a falső-építőiparis- kolai és építőipari technikusi képesítésűéül. hasonló belső fesztávú, de legfeljebb csak kétszintes épületet tervezhetnek. Tovább szűkül a kör a másik két kategóriában.

Azokban a megyéikben, ahol magántervezési szakértői bizottság működik, a magántervezők terveiket kötelesek a bizottságnak bemutatni. Pest megyében ilyen bizottság 1970-ig működött, újjászervezése most van folyamatban.

A jogszabályok meghatározzák a tervezési díjakat is. Eszerint néhány kivételes esettől eltekintve a tervezési díj összegében az építtető és a tervező szabadon állapodhat meg, megkötés azonban, hogy a lakóépület-típus — vagy tipizált tervének helyszínre alkalmazásakor, adaptálásakor a tervezési díjnak csupán a 65 százaléka kérhető.

A tervezési díjat az épület becsült kivitelezési költsége alapján kell kiszámítani. Az építésügyi hatóság által megkívánt módosításokért a tervező nem követelhet külön díjat.

Az építtető kívánsága

Az elmúlt években nagyon sok új családi ház, nyaraló épült, megfiatalodó településeink külső képe tehát tulajdonképpen a magántervezők munkáját tükrözi. Illetve: általános az a tapasztalat, hogy a lakóházak, nyaralók színvonalát döntően még ma is az építtetők igényei határozzák meg, s az igényszint a megkívántnál lassabban változik. A Pest megyei tapasztalatok szerint kevés a gazdaságos és kulturált, esztétikailag kifogástalan terv, illetve építmény és a korszerűség szempontjából is. sok a kifogásolnivaló.*

A hatóságok próbálnak változtatni a helyzeten; nincs könnyű dolguk. Néhány évvel ezelőtt például Ráckevén a járási hivatal ankétra hívta a magántervezőket és kivitelezőket; vetített képes előadáson mutatták be a járásban található sok házat, hétvégi házat. Százhúsz meghívót küldtek szét, mégis mindössze 41-en jelentek meg.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kielégítő a magántervezők önképzése sem. Nem mindegyikük , tamuilmá- nyoz;za és ismeri a korszerű lakásépítéssel kapcsolatos szakirodalmat, nem kíséri figyelemmel a kiírt tervpályázatokat. Sok tervező régebbi típustervekre, valamint a maga környezetében kialakult típusokra támaszkodik. Ugyanez mondható el a szerkezeti kialakításokról is. Viszonylag sok tervező mellőzi az új és korszerű építési anyagok alkalmazását, holott azokkal az építkezés olcsóbb lenne, a magánépítkezőnek és a népgazdaságnak egyarápt. Sajnálatos, hogy esetenként diplomával

rendelkező tervezők is kiadnak kezükből hozzájuk méltatlan terveket

Olcsóbban a megengedettnél

Kétségtelenül meglepően hangzik: Pest megyében a magántervezők jelentős része a tervért a jogszabályban előírt összegnél kevesebbet kér. Mi lehet ennek az oka,'ml lehet a magyarázat? Gyakran az az indok, hogy viszonylag sok a tervező, s ha megbízáshoz akarnak jutni, olcsóbban kell dolgozniuk. Ezenkívül az is feltételezhető, hogy egyesek saját típusterveiket adják el újra és újra.

Gyakori kifogás a magántervezőkkel szemben, hogy az építésügyi hatósághoz beadott

épí t ési eng edély-kérelem h ez nem csatolják a helyszínrajzot. Ez a mulasztás a többi között azzal is magyarázható, hogy a földhivatalok viszonylag hosszú idő alatt készítik el a helyszínrajzot.

Gyakran hallani mostanában egy eddig keveset használt fogalmat, s ez a kilátásvédelem. Nem mellékes az építtetőnek, hogy drága pénzen felépült családi házából a pihentető gyönyörű tájat látja-e, vagy a szomszéd ház falát, ablakait. Kétségtelen, hogy a nagyarányú építkezéssel egyidejűleg mind nehezebb a kilátásvédelemre vonatkozó rendelkezéseket betartani, de tény az is, hogy a tervezők egy része sem fordít erre kellő figyelmet.

Dr. Varga Emil

ÉRIK A KUKORICA

Pesti betakarítás.

Zsoldos rajza

KERESZTREJTVÉNY

MESE A SZÜLŐFÖLDRŐL

7

2

3

4

5

6

7

3

9

10

11

12

1

q—

13

'

1

14

im

75

1

15

17

18

19

20

21

22

23

24

25

25

gid

27

28

29

30

.

31

•

32

33

34

35

35

37 •

33

39

!

ü

40

it

Ü

42

•

N

m

45

7T

47

48

m

*

„

m

50

4 :

1

5'

52

■

53

54

55

55

57

•

B

l

59

fü

60

67

62

m

ü

63

64

55

66

57

63

69

H

70.

77

72

73 ’ |

74

75

1

z

*

“T

mm

•

Idézet harmadik része. (Zárt betűk: D, A, S, M.) 38. Védelmezed. 39. Letűnőben levő üdülőhely. 44. Kisméretű, apró. 46. Az egyik alapélelmiszer. 48. Bio . .. tin. régi kutya-filmsztár. 49. Mély hangot hallat. 52. Lendület. 54. Fordítva lead! 55. Egyszerű gép. 57. Orosz helyeslés. 59. Az ókori római naptárban a hónap 13-a. vagy 15-e. 62. Borszívő. 63. Nem ezt. 65. Kockára tett érték. 66. Farágó. 68. Ülőke. ford. 69. Zenei rövidítés,

szélesen. 71

...............pásztorok tol- .

rá

lya.” 72. Durva. 74. Kendfokozat. 76. Visszaad!

BEKÜLDENDŐ: a vízszintes

1., 37., és függőleges 37. számú sorok megfejtése.

MEGFEJTESZ HATÁRIDŐ: egy hét.

AZ AUGUSZTUS 31-1 KERESZTREJTVÉNY HELYES MEGFEJTÉSE: Vietnami felszabadító

hadsereg; Dien Bien Phu; Függetlenségi nyilatkozat.

KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kerekes Ferenc (1076 Bp., Dózsa Gy. u. 68.), Pádár Imre (1132 Bp., Kresz Géza u. 34.), Rostás Tibor- né (2750 Nagykörös, ni.. Napkelet u. 7.), Szolnoki Csabáné (2200 Mow, Forgách u. 7.). Lcbovits László (2700 Cegléd, H„ Magyar

SOmlyó György: Mese a szülő- földdel kapcsolatot Jelenti. 20. Er- földről című verséből idézünk a bium ittoium. 23 Téli sportki- “• ^5. Masznyik

vízszintes l. és 37., valamint a rándulás 25. Segítség. 26 Djines Märton Aszód> Hunyadi u.

függőleges 37. számú sorokban. László Zoltán. 28. Vég nélkül per- |7>)> Rák Fercncné vác< Le.

VÍZSZINTES- I Az idézet első U- A kuHurnövények egyik nin u 60)j Futás Lajosné (2100

része (Zárt betűk': J, U. A. S, R.) «»portja. 34. Nem az igazi. 33. Az Gödöiiő, Mosolygő A. u. 5/a.), Ko- 13. Eltűnik. 14. Volt portugál gyár- Írását átdolgozta. 34. Nevelős étel- V4cs Antlrás (2723 Nyáregyháza, mat. 15. Nyílászáró szerkezet. 16. ízesítő. 36. Betűk rendje, 37» Ajb Kölcsey F. u, 24.)«

Vallás rövidítése. 17. Régi *4mai

öltözék. 19. Fizetési eszköz. 21. Tetejére. 22. Német névelő. 24. Ellentétes kötőszó. 25. Nyitott. 26. Az NDK német betűi. 27. Idegen kétGYERMEKREJTVÉNY

Pajtások! Negyven éve — 1935.

tős magánhangzó. 29. Békés me- szeptember 19-én — halt meg Ci- gyei község. 31. Bádog. 32. Az olkovszktj szovjet tudós, az űrha- Északi-Kárpátok legmagasabb ré- józás elméletének kidolgozója., sze. 35. ... trila, aránytalanság. 36. Azóta megtörtént a Föld körüli ízesítené. 37. Az idézet második első űrrepülés, majd a Holdra is része. 40. Kín belül! 41. Szírt bel- eljutott az ember, és ebben azév- seje. 42. Fellebbezés. 43. Azonos ben megvalósult a történelem el- mássalhanigzók. 44. Indián tfárgyü ső nemzetközi űrexpedíciója. Az regényeiről híres német ifjúsági évforduló alkalmából a Szojuz—

Író. 45. Fagy a szláv nyelvekben Apollo űrprogram megvalósítáaá- (MRAZ). 47. A kártyajátékban az ról emlékezünk, egyik játékos. 49. Ötszázegy ró- VÍZSZINTES:

mai számmal. 50. Nem egészen itt. 51. Asztalitenisz-világ- 1« A Szojuz—19 űrhajó parancsbajnokunk. 53. A Maláj-szigeteken nokia volt (Alekszej A.). 7. Magdi élő nép. 56. Talppont. 58. Nagy közepe? 9. Érzékel valamit. 10. fájdalom. 60. Becézett néki név. 61. Bokrot, fát ritkít. 12. összekevert A Szovjetunió második legna- rét. 13. Tyúkanyó, amely tojáso- gyobb tava. 63. Szóösszetételek- kon ül és költ. 15. Ennek a ka- ben nagyot, óriásit jelent. 64. zahsztani városnak szomszédságá- Szláv eredetű családnevek gyako- ban ért földet július 21-én a Szőri végződése. 67. Hangnemet, juz—19 űrhajé. 16. Igen oroszul, hanglejtést változtat. 70. Ilyen hit 17. A fizika erőegysége CDYN). 19.

is van. 73. Az utolsó Arpád-házl Kétszer véve családfő. 20. A gép- 14. a játékvezető nem nélkűlőz- fejedelém. 75. Alak, zsargon klfe- kocsi lelke. 22. Barátságtalanul heti. 17. A velencei és genovai jezés. 76. vízpartokon képződő szűkszavú. 23. Az amerikai Ápol- köztársaságok kormányzóinak cí- homokbucka. lo-űrhajó július 24-én a Hawaii- me voit. 18. Észak franciául

szigetek körzetében ereszkedett a (NORD). 20. Ruhát tisztít. 21. ösz- FÜGGÖLEGES: L. Hlresztel, tenger vizére. Melyik óceánban szevissza veri 22. 1100 római számtudtul ad. 2. Becézett női név. 3. fekszik a sziget? mai

Hamis. 4. Somogy megyei község vtirf-nivrM.

ford. 5. Pozitív töltésű elektróda. itüouLtoza. Pajtások! A vastag betűkkel

6. Fának van. 7. Görög betű. 8. 1. Fárad. 2. Hatvan perc. 3. Fé- szedett sorok megfejtését írjátok

Kétkerekű vashordó, az építkezé- lig nézi? 4. Duzzogva neheztel. 5. levelezőlapra és szeptemseken használjákw 9. Klasszikus Mezőgazdasági munkát végez. 6. .

német Idealista filozófia nagy A szélirányt mutatja a ház or- J** küldjétek be a szeralakja, io. MBZ. 11. Igekötő. 12. mán. 8. Község Heves megyében, kesztoséghez. A helyes megfejtők Forró égövi növény, nálunk dísz- II. Az Apollo-űrhajó dokkolóegy- részt vesznek a szeptemberi ju- növény. 18. Szóösszetételekben a Bégének pilótája volt (Donald K.). talomsorsolásbam.

1

2.

o

T"

H

5

b

*

&

q

10

u

a

15

<4

15

•

16

(6

iq

20

íi

n

SÁLLÁI JULIANNA: ‘

Platánfa az ablakok alatt

A kőrútról befordultunk egy csöndes mellékutcába. A zongoratanárnőhöz mentünk Zsuzsikával. De ezen a napon a tanárnő nem tartotta meg a szokásos órát Z6uzskának. Maga ült le a zongorához és játszott.

Teljesen belemerült a játékba, mintha egy- gyé olvadt volna a zongorával. Rólunk is megfeledkezett, meg mindenről a világon. Ak-. kor nem létezett számára 6emmi más, csak a zene.

Én az ablaknál ültem egy fotelban, hallgattam a zenét és közben a szemközti ajtót néztem. Volt azon az ajtón valami szokatlan, ami újra és újra arra kényszert tett, hogy visszatérjen rá a tekintetem. A fehér festék alól elsárgult foltok ütöttek át, kisebb-na- gyobb korongok, néhol egészen sűrű csoportban, máshol szétszórtan. Első látásra úgy tűnt, hogy az egész egyetlen nagy összevisszaságban ékteleníti az ajtót. Amikor azonban már ki tudja hányadszor vetődött vissza a tekintetem, felfedeztem, hogy a sok folt egy szabályos ferde sávban fut keresztül az ajtón. Akárcsak a Tejút az égen. Szemet bántó látvány volt és teljesen idegen az egész szobától, ahol a régi, faragott bútorok, a mennyezetről lecsüngő csillár finoman ívelő kristály- füzérei, a sarokban a díszes csempéjű cserépkályha csupa nyugalmat, melegséget árasztott magából. Az az ajtó egészen megbontotta a szoba, architektúráját, és mint egy fals hang, minduntalan erőszakosan belerezdült azasz- szony hibátlan játékába.

Elfogta a tekintetemet.

— Nézed, ugye, az ajtónkat? — mondta mosolyogva és legyintett. — Még a háború alatt lett ilyen. Belőttek a szobába egy sorozatot géppisztolyból. Az az egész fal csupa lyuk volt. A lyukakat hamarosan eltűntettük, de a helyük még mindig meglátszik. Így javította meg az asztalos. A festék alól mindig újra és újra átütnek a foltok. Az egész

ajtót már rég ki kellett volna cserélni. Valami miatt azonban mindig elmaradt.

Zsuzska szeme kerekre nyílt a csodálkozástól. A történelemórákról ismert háborúval alighanem abban a pillanatban találkozott össze szemtől szembe. Honnan is tudhatná ő a tizenöt évével, hogy a háború még most is hányszor végigcikázik előttünk egy makacsul ittragadt aprócska rezdülésével?

— Hogyan? Belőttek az ablakon? Kik lőttek be? És kire lőttek? — kérdezte.

— Hol volt már akkor az ablakból az üveg! —* mondta az asszony nevetve. — Még éjféltájban, amikor a megszállók felrobbantották a hidakat a Tiszán, kipotyogott a keretből az utolsó szilánkig. Ültünk a pincéiben, és -úgy éreztük, még alattunk is morajlik a föld. Azt hittük, az egégz ház összedőlt felettünk, olyan zúgás, dübörgés volt a légnyomástól. Ablaküveg !... Amikor reggelre elcsendesedett a környéken a lövöldözés és mi előmerészkedtünk a pincéből, csodálkoztunk, hogy a falak .még épek. Az egész környéken sem lehetett látni akkor egyetlen ép ablaküveget. Minden üveg tűhegyes, apró szilánkokban itt korcogott a parketten a lábunk alatt.

— És este ?... Este, amikor már hűvös lett, nem fázott Margit néni? — kíváncsiskodott tovább Zsuzska.

— De fáztam. Október volt, hűvösek voltak már az esték. Bizony fáztam. És féltem is. Tele volt a környék katonával, állandóan lármáztak az utcán, nem értettük, mit kiabálnak, s ettől oly félelmes volt az idegen zsivaj ... Meg annyi mindennel ijesztgettek bennünket már hetekkel korábban: ez lesz, az lesz, ha bejönnek az oroszok!

Az asszony barna szemében egyszerre vidám kis fény lobbant. Tekintetével az ablakon át odalátszó református templom tetején mereven gubbasztó, patinás rézkakasra

mutatott:

— Képzeljétek! — mondta nevetve. — Édesanyámmal egész nap szorongva lestük, mikor borul lángba. Mert azt mondták, abroszoknál már nincs templom, mindet lerombolták, és ahová beteszik a lábukat, ott felgyújtják'a templomokat... Mit tagadjam, mi is tele voltunk félelemmel, amikor megláttuk az utcánkban az első szovjet katonákat... Amikor pedig bealkonyodott, én vacogtam a hidegtől. Meg a félelemtől is. S hogy elkergessem az ijesztő, zavaros gondolatokat, leültem a zongorához és játszani kezdtem. Eleinte nagyon nehezen ment. Alig bírtam magamat arra kényszeríteni, hogy a kottára figyeljek. A lövöldözés, az ágyúdörej még egészen közelről hallatszott. Még a város közelében lehetett a front. Az utcákon pedig nem csillapodott a katonák zsivaja. Nem tisztult le a levegő sem, a torkot maró por és korom már alkonyaikor is gomolygott. Napszállta után csak hideg lett, de a levegő nem lett frissebb ... Kendőt terítettem a vállam- ra, ám továbbra is fáztam. Meg minduntalan fals hangokat hoztam elő a zongorából. Kezdtem azt hinni, hogy nem is lehet rajta hibátlanul játszani, valami helyrehozhatatlan kárt tett benne a légnyomás, talán már nem is lehet többé felhangolni. De később rájöttem, hogy az ujjaim nem engedelmeskednek. Teljesen elgémberedtek.

Abba is hagytam a játékot. Az ablakhoz mentem és ismét — ki tudja, aznap hányadszor? — a rámát vizsgálgattam, hogyan lehetne éjszakára valamivel befedni. Közben véletlenül letekintettem az utcára. Lenn a fal mellett, közvetlenül az ablakunk alatt, egy katona állt. Szovjet katona. Felnézett. Találkozott a tekintetünk és ő rámmosolygott. Én ijedten visszahúzódtam az ablakból és tűnődtem, hogy ugyam mit akarhat. A szívem nyugtalanul kalimpált. Visszaültem a zongorához. Próbáltam tovább játszani, makacsul erőltettem elgémberedett ujjaimat.

Ezt tettem a következő napon is. Játszottam, és egyszercsak, egészen váratlanul, úgy éreztem, valaki néz. Egyedül voltam a szobában, mégis határozottan éreztem magamon

r

valakinek a tekintetét. Felálltam és az ablakhoz léptem. Bekukkantottam az utcára. Hát — képzeljétek — ismét ott állt a katona. Amikor megpillantott, újból rámmosolygott, mint az előző nap.

Később bejött a szobába édesapám. Az ablakba könyökölt, s ő is meglátta a katonát. Ott állt még mindig. Akkor értettem meg, hogy alighanem az én játékom miatt ácsorog az ablakunk alatt. Ettől nyomban elmúlt a félelmem. Valamiféle kíváncsiság váltotta fel. Miféle ember lehet az, aki ebben az elszabadult pokolban képes órákig az ablakom alatt álldogálni, hogy az én rapszódikus játékomat hallgassa?

Édesapám szólalt meg elsőnek.

— Fel kellene hívni azt az embert ide a szobába — mondta. — Ha már annyira szereti a zenét, miért ne jöhetne fel? Az ilyen nem lehet rossz ember.

Édesapám egyébként gyakorlatias volt. Ügy gondolta, amíg az a katona velünk van, nem kell félnünk legalább Szombathy úrtól. Mert aznap már tőle féltünk leginkább! Fennhéjázó, gőgös, gátlástalan ember volt mindig. Azelőtt a fronton volt, ritkán járt otthon, tábori csendőrként szolgált. Mindig rövid időre jött haza, és sohasem láttuk civilben. Az egyenruha mintha , ránőtt volna. Amikor hazajött, a nagy zűrzavarban észre sem vettük, hogy otthon is maradt. Aliig ismertünk rá, amikor civilben megjelent a lépcsőházban. Ügy járt-kelt, mintha ő lenne a tulajdonos, mintha ő lenne itt az úr. Éppen olyan félelmetes .volt, mint amikor még kakastól! lengedezett a kalapján. Mindenkit fenyegetett. Hangoskodott: tudja ő, kik hordták szét a berendezést Herczfeldék lakásából, amikor elvitték őket a nyilasok — és verte a mellét, hogy ő tulajdonképpen mindig kommunista volt. Először csak ámultunk az or- cátlanságán, hamarosan azonban félni kezdtünk tőle. ’Mi lesz itt, ha a Szombathy úrék kezdenek hozzá a rendteremtéshez?

Apa azt mondta, hadd lássa csak Szombathy úr, hogy nálunk orosz katona van! És lement az utcára.

(A 2. — befejező — rész, holnapi lapunkban.)