Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

1975. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT xMtap Szombati (evét Egyensúly Szigetmonostor és Póesmegyer kis községek a Szent­endrei-szigeten. Mindössze 1350, illetve 800 lakost szám­lálnak. Mindkét községhez fontos üdülőterület tartozik: Surány és Horány. Ki kell tehát elégíteni a helyibeliek és az üdülők igényeit, úgy, hogy az intézkedések mind­két rétegét szolgálják. Pócsmegyeren az üdülőkkel a nyolcszorosára nő a lakosság száma. A megsokszorozódott gondok szinte szárnyakat adtak a tanácstestületeknek, és az itt dolgo­zóknak. Ezért aztán ma már olyan eredményekkel di­csekedhetnek, melyeket szívesen vállalnának más köz­ségek is. Hogy csak néhány példát említsek: Horánybankét éve láttak hozzá a villamosításhoz. A tanács elkészíttet­te a terveket, majd a fővezetéket. A teljes villamosítás­hoz szükséges 6 milliót azonban nem tudták előterem­teni. Az érintett 1500 telek tulajdonosától pedig csak a munkák elkészülte után lehet a rájuk eső részt kérni. A telektulajdonosok — látva a tanács segít^zándékát — széles körű akciót szerveztek. Ennek eddigi eredmé­nyeként másfél millió forintot előlegeztek a folytatás­hoz, sőt társadalmi munkát is vállaltak. Meg van tehát a remény arra, hogy jövő őszre mindenütt kigyúlik a fény az üdülőterületen. Ugyanakkor a tanács a község más igényeiről sem feledkezett meg. Tavaly, év végén adták át az aprósá­goknak az új, korszerű óvodát, s hogy ez mit ér, azt most kezdik igazán értékelni a szülők. Az óvodában megszűnt a várakozás, mindkét csoport — egymást nem zavarva — éli'a maga kis gondtalan életét. És amire legbüszkébbek a községben: minden óvodáskorú gyer­meket el tudnak helyezni. Pócsmegyeren az augusztus 20-án felavatott, nagy­részt társadalmi munkában készült sportpályát muto­gatják a legszívesebben. S joggal: gyepszőnyegét a Nép­stadion is megirigyelhetné. Sok leleménnyel született az öltöző épületsor: két darab E—32-es típusú faházból alakítottak ki összefüggő egységet, melyben még külön bírószoba is van. Ráadásul eddig még soha nem tapasz­talható nagy útépítés folyik egyszerre három utcában, összesen 1200 méteres szakaszon. Surányban 1600 méteren készül új út. A tervek szerint még ebben az évben befejeződnek a munkák, és év végére Pócsmegyeren az egész község területén va­lamennyi út betonút lesz és mindenütt kiépített járda. A felsoroltakból világosan kitűnik: nehéz feladatot oldottak meg sikerrel a két községben: megteremtik az egyensúlyt a község és az üdülőterület fejlesztésében. A tanács valóban az összes érintett érdekét képviseli, s lám nem is marad el az emberek viszontsegítsége. S’ * • • ■ „ . ' ’■ - ** ; } " " ■■■ ...IlJA.- ...... Nem a minőség rovásom Az építőipori szövetkezet takarékossági terve: 600 ezer forint A Szentendrei Építőipari Szövetkezet munkájáról a la­kótelepek csinos és praktikus házai tanúskodnak. Ebben az évben a Vasvári Pál utcai la­kótelepen és a Sas utcában ütötték fel tanyájukat a szö­vetkezet dolgozói, összesen 92 lakást szeretnének itt átadni. Évi tervük 60 millió forint, amelyből az első félévben 32 milliót teljesítettek. A terme­lési értéknek ez a növekedése — összehasonlítva a tavalyi 55, illetve a tavaly félévi 26 millióval — mindenképp ered­mény, melynek értékét növeli, hogy a házak már a fokozott takarékosság jegyében készül­tek. Fehér András elnökkel erről beszélgettünk. — Miben rejlik a szövetke­zet takarékos s4fi-a? — Februárban dolgoztuk ki takarékossági intézkedési ter­vünket. Részletesen meghatá­roztuk, miként érvényesüljön ez az anyaggazdálkodásiban, az energia- és alkatrész-felhasz­nálásban, valamint a munka­erő jobb kihasználásában úgy, hogy mindez ne menjen a mi­nőség rovására. — Mennyire érintette ez a termeléselőkészítést és a ter­melésirányítást? t — Felülvizsgáltuk a terveket és a költségvetéseket. A cél a túlméretezésből eredő veszte­ségek és a túlzott anyagfel­használás elkerülése volt, kü­lönös tekintettel a vasra és a színesfémekre. A drága im­port nyersanyagokat igyekez­tünk hazai anyagokkal pótolni. Szervezettebb lett a termelés, jobban összehangoltuk az épí­tő- és szakipari munkákat. Csökkentettük az átállásból, származó időveszteségeket Megszigorítottuk az anyagel­lenőrzést. Az építésvezetőségek például kötelesek jegyző­könyvbe foglalni a töréseket és a zsaluzóanyagok felhasz­nálását. — Mennyire érinti a takaré­kiosság az anyaggazdálkodást? — Az elfekvő készletek ér­tékesítésével júniusig 1 millió 800 ezer forintot szereztünk. ■ Folyamatosan gondoskodunk a tárolt anyagok fokozott védel­méről. Növeltük az ömlesztett cement felhasználását. Ezzel a papírzsákoik megspórolásán fe­lül a többszöri rakodásit is si­került elkerülni. A fuvarozási költség egyébként 1,7 száza­lékkal csökkent, hála a gép­járművek jobb kihasználásá­nak. így egyben az üzem- anyagfogyasztás is kevesebb. Ebben természetesen közreját­szott az is, hogy minden ko­csinkat hivatalos fogyasztás- mérésire küldtünk ed. — Az energiával való taka­rékoskodás a népgazdaság minden területén nagy Jelen' tőségű. Milyen szerepet kapott ez az, intézkedési tervben? — A világítással és a fűtés­sel korábban sok forint ment veszendőbe. Ezért felülvizsgál­tuk a szövetkezet épületeit és az ezekhez tartozó helyisége­ket, valamint az építkezése­ket. Takarékossági tervünk évi 60 ezer forint. A lényeg: csak akkor és ott keli világíta­ni, fűteni, amikor és ahol arra valóban szükség van. így például télen bizonyos hőfok­nál már kikapcsoljuk a koráb­ban állandóan működő olaj- kazánt. A hőmérsékletet az épület leghidegebb pontján mérjük, ezért az intézkedés senkinek az egészségét nem veszélyezteti. Kijelöltük a kályhával fűtött melegedőhe- lyiségeket, megszűnnek a ko­rábban nagy áramfogyasztás­sal működő maszek-melegfor­rások. A járművek porlasztó­jának és alapjáratának megfe­lelő beállítása is eredménnyel járt. Étterem — iskolásoknak A balatoninál jobb Gondok az ellátás körül Tavaly augusztus 20-án ad­ták át a bevásárló központot, abban a reményben, hogy ezzel lényegesen javul az itt lakók és a várost felkereső kirándu­lók, üdülők ellátása. A tava­lyi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az új ílzletet az öt évvel ezelőtti igényekre mére­tezték: bár segített, de nem oldotta meg az egyre növekvő gondokat. Tehát továbbra is kevés az üz­let. Kicsi az alapterületük és ennek megfelelően a raktárte­rük is. A bevásárló központ átadása óta is igyekeznek az illetéke­sek jobbá tenni az ellátást Élelmiszerbolt nyílt a Felsza­badulás lakótelepen, Erdért- szakbolt a gimnázium mellett, felújították a Görög Kancsót, a HÉV állomás mögötti italbolt­ból cukrászda lett, megválto­zott a főtér üzleteinek arcula­ta és az országút mentén most épül a Birkacsárda. A vendéglátó helyeken és az üdülő területeken hétközben még nincs baj a kínálatnak sem a mennyiségével, sem *a minőségével, és hét végén sem ez okozza a legnagyobb prob­lémát, hanem a zsúfoltság. A város sajátosságából fakad, hogy az üdülőforgalom nemcsak a nyári csúcsidényben, hanem kora tavasztól késő őszig rendszeresen jelentkezik. Hétvégén csaknem annyi a vendég, mint a helybenlakó. Jelentős a városon átutazók száma is. A hétvégi csúcsforgalomhoz, melynek mértékét ezeregy té­nyező határozza meg, Igyek­szik alkalmazkodni a kereske­delem és a vendéglátás — vál­takozó sikerrel. Míg a keres­kedelemben a munkaerő-ellá­tottság nem tesz lehetővé haté­kony intézkedéseket, a vendég­látásban létszám-átcsoportosí­tással, másrészt kisegítő sze­Szentendrén, a Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében három­szintes, 200 személyes étkező építését kezdték meg augusztus elején __ az 'iskolások számára. Az alsó szinten az öltözők, a másodikon a T-' 1. n toliós óvi fn konyha, a harmadikon pedig az ebédlő íoglal majd helyet. A terve- I y **■ d J zett költségvetés M millió forint. Mit fogott a hálótok...? A budakalászi Kék Duna Halászati Szövetkezetben július végéig 425 mázsa hal került a hálókba. A zsákmánynak 60—70 száza­léka keszegféle, a többi ne­mes hal: süllő, csuka, márna, ponty és harcba. összesen 71 tag hét brigád­ban és 26 alkalmazott dolgo­zik a szövetkezetben. Itt nem gond az utánpótlás: sok a fia­ttal, akiket a tatai szakmun­kásképző iskolába küldenek egy évre, hogy tanuljál? meg a munkához szükséges elmé­letet. Sikeres vizsgák után visszatérve a szövetkezetben az öreg halászok elmagyaráz­zák a mesterség ezernyi csín- ját-bínját, hiszen ők mint a tenyerüket úgy ismerik a Du­nát — Szobtól Nagytétényig. A szövetkezet gondosko­dik a szükséges eszközök­ről: hálóról, ladikról. Ez utóbbit Mohácsról vásárolják. Kétségtelen: a jó fogáshoz nem árt a szerencse. De ez önmagában nem elég: gon­doskodni kell az ivadékokról is. Éppen ezért évente 500 ezer csukaivadékot és 25 mázsa pontyivadékot helyeznek a vízbe. Ezenkívül a tilalmi idő­ben szünetel a halászat, igy is védik a halcsemetéket. A méreteiőírásokat is meg kell tartani. Mivel a tilalmi idők a ta­vaszra és a nyár elejére es­nek, érthetően az első félévi eredmények mindig kisebbek a második hat hónapénál. Az idén ebbe még az árvíz is be­leszólt. De mindezeket figye­lembe véve is elégedettek a félévi fogással, s bíznak ab­ban, hogy sikerül teljesíteni az évi 8—9 vagonos tervet. A szövetkezet nemcsak a halászattal, hanem a halak értékesítésével is foglalkozik. Budapesten az Élmunkás té­ri, a Garay téri, a kispesti és a Tolbuchin körúti csarnok­ban van elárusítóhelyük. A megyében Vácott élőhaláru­da, helyben, Budakalászon pe­dig halsütő. Érdekességként megemlítjük, hogy más szö­vetkezetektől, mint a gyomai Viharsaroktól és a dömsödi Dózsától is vesznek át pon­tyot értékesítésre. Méghozzá csaknem ugyanannyit, ameny­I gasia. Az ezredfordulóig Településfejlesztés tudományosan mélyzet beállításával elérnek némi eredményt. Az áruforgalom szervezésé­nek a terület sajátosságai miatt speciális nehézségei is vannak. Ilyen például, hogy a 11-es úton szombat déltől va­sárnap éjfélig a nehéz szállító- járművek nem közlekedhetnek. Előre szállítani viszont a már említett raktárgondok miatt nem lehet. Ami az ellátásban dolgozók munkakörülményeit illeti, az elmondottakon kívül a legtöbb problémát a 44 órás munkahét bevezetése adja. A városi ta­nács az illetékes vállalatokkal egyetértésben, három ütemben határozta meg a végrehajtást. Ennek aztán olykor a lakosság látta kárát: a kis üzleteiket ideiglene­sen be kelleti zárni. Szép Margit, a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osz­tályának vezetője a helyzetet röviden így foglalta össze: a balatoninál jobb. Ha ez vigasz, akkor sovány vigasz. Segítenek a diákok Ezen a héten tovább foly­tatódott a járásban a silóku­korica betakarítása, illetve a vetőszántás. A szövetkezetek elkészítették az őszi munka­tervet. Végrehajtásához a sze­mélyi és tárgyi feltételek meg­felelők. A tavalyi őszön okul­va azonban az idén is ott a nagy kérdés; milyen lesz az időjárás? Az idő egyelőre kedvez a munkáknak. A járás egyik legjelentő­sebb gyümölcstermelője a po- mázi Munkaterápiás Intézet gazdasága. Itt az elmúlt na­pokban a szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium tanulói segítettek a körte- és szilva­szedésben. A Szentendrei-szi­geten javában tart a csemege­szőlő-szüret is. Négy és fél évvel ezelőtt, pontosan 1971. február 16-án született az a kormányhatáro­zat, mely előírja, hogy el kell készíteni, illetve felül kell vizsgálni a budapesti agglo­merációhoz tartozó települé­sek általános rendezési tervét. E határozat alapján a telepü­lések összehangolt fejlesztési és rendezési problémáinak egyidejű megoldása érdekében a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lya megrendelte a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat­tól és a Városépítési Tudomá­nyos Tervező Intézettől a ter­vet, mely 44 helységet érint. Ez gyakorlatilag a főváros kö­rüli településgyűrűt jelenti, amelybe azonban — helyzete révén — Kisoroszi is beletar­tozik. Az itt levő községek fő vonzási körzete Budapest, amelyhez ezer szállal kötőd­nek, de létezik, hat az egy­más közti vonzás is. Mindezt egységben ragadták meg a ter­vezők, és ügyeltek arra, hogy reális irányt szabjanak a fej­lődésnek. Földrajzi kapcsolatban A téré településcsoporton­ként foglalkozik az agglome­rációval. A III-as településcso­porthoz tartozik Szentendre és a környező tizenkét község; egy részük a szomszédos bu­dai járás területén található. Ennek a településcsoportnak a kialakításánál a cél az volt, hogy a földrajzi kapcsolat ad­ta lehetőségeket egységbe fog­lalva fokozottabban és terv­szerűbben hangolják össze az élet számos területén megmu­tatkozó helyi igényeket. Eredetileg Szentendre lett volna az egyetlen központ, azonban a vizsgálatok és a programikészítés közben egyre világosabbá vált, hogy Pilisvö- rösvár, \Pilisszentiván, Üröm és Pilisborosjenő nem Szent­endréhez, hanem a budapesti Flórián téri centrumhoz kap­csolódik inkább. Ezért a tele­püléscsoportot két alrészre bontották. A felsorolt négy község alkotja az egyiket, a többi Szentendre központtal a másikat. Jövöbelátás A településcsoportnak há­rom fő szerepköre van jelen­leg, és marad az elkövetkezen­dő időben is. Üdülő jellegű: Szentendre, Leányfalu, Sziget- monostor, Póesmegyer, Tahi- tótfalu, Kisoroszi és Csobánka. Alvó jellegű: Pomáz, Üröm, Budakalász és Pilisborosjenő. Alvó-ipari: Pilisszentiván és Pilisvörösvár. Párnáz a jövő­ben egyre inkább „átpártol” majd az üdülőközségekhez. Külön szerepel a tervben Szentendre, mint központ. A funkcióknak megfelelően ala­kították ki az építési övezete­ket: a „magas” beépítési terü­leten a lakássűrűség hektá­ronként 60—80, a zártsorú kis­telkes részen 30—50, a nagy­telkes övezetben pedig 15—25. Részletesen szerepel a terv­ben a községek víz- és gázellá­tásának fejlesztése, a szenny­vízcsatorna-rendszer építése, illetve bővítése. Találkozunk itt általános településszerkezeti problémákkal, az ellátás és az intézmények helyzetével, vala­mint a közlekedési hálózat bővítésével is. Az agglomerá­ció általános terve végered­ményben hosszútávú terv: a szakemberek az ezredfordulóig végezték el a „tudatos jövő- belátást”. Mindez nem jelenti azt, hogy háttérbe szorultak a rövidebb időközök feladatai, eredményei, ellenkezőleg: ezek is egy-egy apró „építőkövei” az általános tervnek, s mint ilyenek „nem állhatnak ki a falból”. A lakosság véleménye Azz előkészítésben a telepü­lések képviselői is részt vet­tek és a lakosság vélemé­nyét is kikérték. A megvaló­sítás mértékét alapvetően a rendelkezésre álló anyagi ke­ret határozza meg. A tervet egyébként ötévenként felül­vizsgálják, hogy lehetőség nyíljon az esetleges indokolt és szükséges módosításokra. Az oldalt írta: Dalos Gábor Foto: Tóbiás Irén k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom