Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-12 / 214. szám
Új technológiával Gödöllőn, a Ganz Árammérő Gyár szerszámműhelyében korszerű szikraforgácsoló géppel állítják elő az óraműfogaskerekeket. Az új technológiával a megmunkálási időt a negyedére csökkentették. Felvételünkön: Parti László beállítja a nagy pontosságú gépet. Nagy Iván felvétele Évnyitó a marxista-leninista esti középiskolában A szeptember napjainkban nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is a vakáció végét jelenti. A felnőttek esti iskolái ebben az időszakban szintén megnyitják kapuikat. Mint Antal Tivadarné, a gödöllői járási pártbizottság munkatársa elmondotta, járásunkban a marxista—leninista esti középiskola első évnyitóját szeptember 8-án, hétfőn tartották, s ezen a héten valamennyi csoport számára megkezdődik a tanítás. A járás területén ebben a tanévben 11 csoportban 350 hallgató jár majd ak esti középiskolába. A tanulók száma j az előző évhez képesít körűibe- ' lül hatvannal emelkedett. Az oktatás a jól képzett tanári karra vár, mindannyian gyakorlott, magas szintű politikai tudású előadók. Két nagyüzemünkben, az Ikladi Ipari Műszergyárban, valamint a Hazai Fésűsfonóés Szövőgyár kistarcsai gyáregységében három-három csoportban folyik az oktatás. A gyárban tavaly még csak két csoport tanult. A kistarcsaiak egy része a Szilasmenti Termelőszövetkezet épületében vesz majd részt a foglalkozásokon. Aszódon két csoportban tartják az esti középiskola óráit: a gimnázium épületében és az ikladi Galga- parti Termelőszövetkezet irodájában. A túráink szintén a termelőszövetkezetben kaptak helyet, a péceliek a szakmunkásképzőben, a galgamácsaiak pedig a tanácsházán tanulnak majd. Ez utóbbi három községben egy-egy csoportban kezdődik meg idén a tanítás. Antal Tivadarné tájékoztatása szerint az ünnepélyes évnyitók napján nemcsak köszöntőre gyülekeznek a hallgatók, hanem már órákat is tartanak. —ethy— Egy rendelet nyomában Egészséges nemzedékek Az iskolai és a községi sportkörök együttműködése Az egészségesebb ifjú nemzedék felnevelése érdekében az Elnöki Tanács 1973-ban törvényerejű rendeletét hozott, melynek nyomán kötelezővé lett az iskolákban a harmadik testnevelési óra. Felpezsdült az iskolai és a községi sportélet. Járásunkban azonban mindössze hét iskola rendelkezik szabványméretű tornateremmel, tizennégy helyen tornaszobákkal pótolták azokat. Községi tanácsainknak többsége (Nagytarcsa, Veresegyház, Vácszentlászló, Erdőkertes, Verseg) az ifjúsági törvény érteimében az ifjúsági célokra tervezett összegből fedezte a művelődési házak nagytermének olyan felszerelését, hogy azt tornateremként is használhassák az iskolások és a KISZ-korúak egyaránt. Tavaly sportfeladatokra a tanácsok csaknem 3 millió-forintot használtak fel. További feladat hárul a testnevelő tanárokra : az iskolai sportköri foglalkozásokon szem előtt kell tartaniuk a község sporthagyományait, s ők is aktív részesei kell hogy legyenek a helyi tömegsport szakmai irányításának. Ez a munka vár járásunk huszonhárom testnevelő tanárára. Iskolai vagy községi sportpálya tizenhat faluban van. Ezek minősége változó, épp ezért a rossz állapotban levőket a helybeliek társadalmi munkával és községi támogatással kívánják rendbe tenni. A mind eredményesebb testi nevelés érdekében szükség van az iskolai és a községi sportkörök együttműködésére, szerencsére ez jó néhány helyen már gyakorlattá vált. E téren a legtöbbet tesznek Ve- resegyházon, Túrán, Kartalon, Ikladon és Kerepesen. — ethy — . A PEST MEGYE 1 HÍ F ILAF »KÜLÖNKIADÁSA | II. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 12., PÉNTKX Veled vagyunk, Chile Szabadságot a hazafiaknak! Amint lapunk első oldalán hírül adjuk, tegnap a megye több városában, községében, üzemében, iskolájában chilei szolidaritási gyűléseket tartottak. Nem töltötték tétlenül a szerdáról csütörtökre virradó éjjelt a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyárának KISZ-esei. Vilmos György, a vállalat KISZ-taizottságánaík titkára elmondotta, hogy 20 gyári fiatal este 11 órákor, mikor a forgalom kissé csökkent a városban, meszelők- kel és vödrökkel „felfegyverkezve” kalandos útra indult. Gödöllő belvárosának utcáit keresték fel és a szabadságért küzdő chilei népet éltető feliratokat festettek az aszfaltra. A munkával éjjel kettőre végeztek. Regigei, az ébredő város munkába siető lakói már olvashatták a frissen festett jelszavakat. Délelőtt 11 órakor tiltakozó nagygyűlés színhelye volt a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyára. Mintegy 500 fiatal gyűlt össze a gyár ebédlőjében, a többiek pedig a műhelyekben hangszórókon át hallgatták a tiltakozó gyűlés eseményeit. A DlVSZ-induló hangjai után Zászlósi Béla, a vállalat pártbizottságának titkára tartott rövid beszédet, majd Vilmos György, a KISZ-bizottság titkára emlékeztetett a chilei hazafiak meghurcolására, Allende elnök halálárai Ezt követően felolvasták a gyári tmk-mű- hely dolgozóinak a chilei fasiszta junta vezetőihez címzett táviratát. Ennek szövege: „A mai napon, Allende elvtárs halálának második évfordulóján gyárunk 3000 dolgozója tiltakozik a chilei fasiszta junta uralma ellen. Követeljük az elemi emberi szabadságjogok tiszteletben tartását Chilében. Le a fasiszta diktatúrával! Szabadságot Cor- valan elvtársnak és a többi fogva tartott chilei hazafinak. — A Ganz Műszermüvek Árammérőgyárának dolgozói.” Délelőtt 11 órakor hasonló tiltakozó gyűlés megszervezésére került sor a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori tanácstermében, ahol az egyetem hallgatói ötödéves társuk, Takács Lászlónak, az, egyetemi KlSZ-végrehajtóbi- zottsáig tagjának beszédét hallgatták meg. Délután négy órakor nagygyűlés színhelye volt a Gödöllői Gépgyár is és a járás több községében fáklyás felvonulással egybekötött gyűléseken, szolidaritási ünnepségeken emlékeztek a fiatalok Allende elnökre, s adtait hangot felháborodásuknak a napjainkban Chilében folyó bebörtönzések miatt. Berkó Pál MÚZEUMI EIONAP, 1975 Rendezvények Isaszegen Gazdag és változatos programot állított össze az idei múzeumi hónapra Szathmáry Zoltán, az isoszegi falumúzeum vezetője. Az ünnepélyes megnyitót október 5-én tartják, melyen elsőként köszönA történelemkönyv gödöllői lapjairól 1. „Felszántották a AZ ÁLLOMÁS irodájában csörögtek a telefonok, kattogott a távirdagép. Sürgős értesítést vett a távirász. A kormányzósági mozdony, a szerkocsi és a kormányzó kocsijának hosszát közölték a Keleti pályaudvarról. A pá- lyamester intézkedett; kitűzték az „Állj!” feliratú táblát. A nyomozók mindent átvizsgáltak, felmentek a váróterem tetejére, még a kanálisba is benéztek. A kormányzó különvonata befutott a gödöllői állomásra. Az állomásfőnök fogadta fő- méltóságú urat, aki szűkszavú üdvözlés után kíséretével átvonult a vörös szőnyeggel borított királyi várótermen. Várakozó gépkocsijába szállt, s a királyi kastélyba hajtatott. Ez a jelenet 1920 óta minden évben megismétlődött. Általában nyaranta két hónapot töltött Gödöllőn Horthy Miklós és széles udvartartása. 1944-ben más volt az érkezés, mint a többi. Késve jött Gödöllőre, és csak egy hónapot tartózkodott itt. 1944-BEN a nyár mintha forróbb lett volna, mint az előzőek. A hőség enyhítésére Horthyéknak a kastély felső parkjában fürdőt építettek. A kurta vakáció idejére esett, hogy a kényelemben és hűs vízben nyaraló kastélylakó szomszédságában, a pályaudvaron 320 zsidót hajtottak vagonba a csendőrök. A máskor csendes nyugodalmat adó kastélyban ezen a nyáron valami vibrált a levegőben. Gödöllőn nagy csapat német katona állomásozott, ez fokozott nyugtalanságot idézett elő. A kormányzó búcsúztatásakor elmaradt a szokásos cereinónia, észrevétlenül utazott vissza Budapestre. A hangulat egyre vészterhesebb lett. Az üzletek előtt ácsorgó emberek idegeit a jegyrendszer, a közelgő front, a száguldó katonai járművek, a német katonák jelenléte meglehetősen próbára tette. Az 1919-es veteránok nem pihenitek, titkon itt-ott találkoztak. A „főhadiszállás” Czeczulics János asztalosműhelyében volt a Munkás utcában. Ide járt Kobzi János, Dregonya József, Hajduczi János, Valentin János és még egy páran. A legjobb politikai képzettsége Dregonya Józsefnek volt, aki az illegalitás éveiben Budapesten járta ki a pártmunka iskoláját. Fiatalságának legszebb évelt elvtársak között töltötte. Ö irányította a többieket, biztatott mindenkit, hogy már nem sokáig lesznek urak a németek, jön a fel- szabadulás. MARX, ENGELS ÉS LENIN MÜVEI voltaic Dregonya birtokában, ezek a könyvek erősítették őt és elvtársait a harcra. Állandó készenlétben kellett lenniük, mert Endre László és csatlósai csak alkalomra vártak, hogy leszámolhassanak velük. Dregonyáék több figyelmeztetést kaptak, hogy vigyázzanak. Dallos József, aki katona vélt, s ezért viszonylagos biztonságban élt, többször is szólt Dregonya Józsefnek és társainak: nagyon óvatosak legyenek. Az ősz igen hosszúra nyúlt, az idő még december elején is napos volt. A front lassan közeledett, és az itt levő németek mint többet hallattak magukról. Egy reggelen Gödöllő több pontján tüzérségi ütegek ásták be magukat. Máriabes- nyő alatt megkezdődött egy harckocsi-elhárító vonal építése. Csendőrök felügyelete mellett a kiterelt nép árkot mélyített. A hadvezetés úgy képzelte, hogy ezzel megállíthatják a szovjet csapatokat. Az árok bővült, hosszabbodott, és esténként fáradt, elcsigázott nők és gyermekek vonszolták magukat haza. A hatalom féltőinek csak egy gondolatuk volt: mindent megtenni a „végső győzelemért”. A BESNYŐI árok ásása közben felkészültek a MÁV-állo- más elpusztítására. Először a gödöllő—veresegyházi vasútvonalat semmisítették meg a németek. Három mozdonyt kapcsoltak egy hatalmas eke elé, s felszántották a vasutat. Minden talpfát kettétörtek, ezután a sínszálakat robbantották darabokra, majd a vezetéktartó oszlopokat semmisítették meg. (Ez villamosított volt!) A lógó vezetékiekkel a törött talpfákkal, a feldarabolt sínekkel akarták megakadályozni a szovjet csapatok előrehaladását. Az úgynevezett nagyvasút — a budapest—miskolci vonal — utoljára maradt; a „hősök” a menekülésre tartogatták. A robbantások után következtek a gyújtogatások. Felégették az állomásépületet, a raktárát, a királyi várótermet, a fűtőházat, a pályamesteri irodát és lakást. A királyi váróterem pincéjében több vagon szenet locsoltak meg gyúlékony anyaggal: ez hetekig éget és füstölgött. A váróteremben raktározták el a Budapestről kimentett bútort, festményt, szőnyeget. Minden elpusztult. A fűtőházban az Árpád motorvonat esett áldozatul. Éjjelente megjelentek a repülőgépek, később már nappal is jöttek. November derekán már idefénylett az ágyúk torkolattüze: különösen Aszód és Isaszeg irányából. Gödöllő hadműveleti területté vált, estéről estére hol Itt, hol ott kapott bombát. Veszteségeink egyre jobban éreztették, hogy háború van. Az első áldozat a Szőlő utcai Frimmer bácsi volt, majd a Kereltó utcában (ma Bethlen Gábor) az emeletes Gutterházat érte bombatalálat. Felszólítások, parancsok, rendeletek utasították a lakosságot. Működött a hitleri propaganda: „ha bejönnek az oroszok, mindenkit megölnek vagy Szibériába visznek”. Akcióba léptek a nyilasok, sokakat letartóztattak. DREGONYA Józsefet, Kobzi Jánost, Gráf Tibort, Valentin Jánost, Székelyhídi Lajost november 3-án lakásáról elhurcolták. Valentin házát 9 csendőr fogta körül, egyikük berúgta az ajtót, és a férfit, felesége mellől, az ágyból rángatta ki. A gödöllői csendőrőrsön előállított baloldaliakat néhány nap múlva Vácra, majd Komáromba, később Németország felé szállították. Csak Székelyhídi menekült meg, Garanczi Imre református lelkész közbenjárása folytán. Sajnos a többiek hozzátartozója későn érkezett Komáromba: a transzport elindult. Gödöllő kiürítését december 8-án rendelték el. HÉV-kü- lönjáratokat indítottak. A hatalom féltői közül számosán utaztak, de csak kevesen mentek el a felszólításra. Nem volt általános a kitelepülés. Az ide-oda utazó vasutasok Pestről hoztak magukkal egy Magyar Futár c. nyilaslapot, melyben az állt: az oroszok felrobbantották a gödöllői vasúti hidat. A híd már valóban nem állt, de a németek „jóvoltából”. Abban az időben a szovjet csapatok még messze voltak. Csiba József * (Folytatjuk.) tő szavakat mond Kovács Istvánná országgyűlési képviselő. Ezt követően beszámoló hangzik el az országos műemléki albizottságok Egerben megrendezett VIII. konferenciájáról, egyúttal levetítik a magyar műemlékvédelem százesztendős munkásságáról készült színes filmet. Tóth Árpád költészetéről, életéről tart előadást Szabó Sándor történész, a Pest megyei múzeumok igazgatóságának munkatársa. Közreműködik Juhari István előadó- művész. A változatos eseménysorozat résztvevői ezután egy újonnan átrendezett kiállítást tekinthetnek meg a múzeumban, melynek értékét emeli majd, a szakszerű tárlatvezetés. A honvédsíroknál október 12-én, a Lengyel Népköztársaság néphadseregének napján — a lengyel—magyar barátság szép 'megnyilvánulásaként — a helyi múzeumbará- rtok megkoszorúzzák az 1848— 1849-ben hazánk szabadságáért harcoló lengyel légió tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Szathmáry Zoltán múzeumvezető ugyanezen a napon délután előadást fort a község határában — IV. Béla és István herceg (a későbbi V. István) seregei között — hét- száztíz évvel ezelőtt lezajlott csatáról. A középkori Szörény falu és Isaszeg XVI—XVII. századi történetével szintén Szathmáry Zoltán előadása révén ismerkedhet meg a hallgatóság, október 19-én délután. A múzeumi hónap záróeseményeként a múzeumvezető a 265 éve Isaszegen kivívott fényes kuruc győzelemről emlékezik meg. Az előadásra 25-én kerül sor a falumúzeum épületében. Asztalos KAPHATÓ A most vásároljon, most eroeme. Sí 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ ?/A\% GYAPJÚ BOKAFIX ZOKNI FÉRFIAKNAK 33 Ft helyett 23 Ft, I* 29,60 Ft helyett 20 Ft, & divatáru- és rövidáru szaküzíetében: 27,70 Ft helyett 19,40 Ft. 1 Gödöllő, Dózsa György út T. és Dózsa György út 9. » i
