Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

skM*od 1975. AUGUSZTUS 33., SZOMBAT .Ingázás" - de minek? MATARA Sri Lanka (Ceylon) Kom­munista Pártjának IX. kong­resszusán. a párt küldöttei egyhangúlag jóváhagyták a Központi Bizottság politikai beszámolóját. A delegátusok hozzászólásaikban hangsúlyoz­ták, hogy a párt változatlanul a marxizmus—leninizmus el­veit követi, s egyetértettek azzal a javaslattal, hogy hív­ják össze a testvéri kommu­PARIZS A kormány közvetlen utasí­tására a francia rendőrség pénteken megakadályozta, hogy Georges Marchais, az FKP főtitkára a párizsi Aus­terlitz pályaudvaron találkoz­zék a vasutasokkal és elbe­szélgethessen képviselőikkel. A rendőrök mér reggel Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön érkezett Jeruzsá­lembe, majd pénteken továbbutazott Alexandriába. Képünkön: Kis­singer Jeruzsálemben. A KÖZEL-KELETI „se nem háború, stem nem béke” álla­pot további meghosszabbítását célozza az az újabb izraeli— egyiptomi részmegáBapodás- tervezet, amelynfek végső for­mába öntésébe most Kissinger amerikai külügyminiszter sze­mélyesen is bekapcsolódott. Csütörtökön kezdte meg Tel- Avivban az aloreláhaitéúag tíz napig tartó legújabb „ingázá­sait” a térségben. Ütja során ellátogat Egyiptomba, Szíriá­ba, Jordániába és Szaúd- Arábiába is. Elutazása előtt óvatosan nyilatkozott misszió­ja esélyedről: elmondotta, hogy újabb egyiptomi—izraeli csa- patszétválasztási megállapo­dást vár a Sinai -félszigeten, de hozzátette, hogy „hátra van még néhány fontos kérdés megvitatása”. Ez összhangban áll az utóbbi napokban kifej­tett hivatalos izraeli vélemé­nyekkel, s némileg ellentmond a Kairóban hangoztatott egy­értelműen optimista álláspont­nak. AZ AMERIKAI DIPLOMÁ­CIA vezetőjét Tel-Avivban jobboldali tüntetők fogadták, akik „Izrael kiárusítását” ké­rik tőle számon. Az izraeli kormány a tüntetések engedé­lyezésével nyilván „erkölcsi nyomást” akar gyakorolni ab­ban a reményben, hogy az utolsó pillanatban is kicsi­karhat valami többletenged­ményt a másik féltől. NYILVÁNVALÓ ugyanis, hogy a katonai jellegű rész- megállapodás egyértelműen a „birtokon belül levő” Izrael­nek kedvez. Kiszivárgott hí­rek szerint megvan az előze­tes megegyezés arról, hogy Izrael 60—80 kilométernyire vonul vissza a Sinai-félszige­ten, s visszaszolgáltatja Egyip­tomnak a sivatag újabb sáv­ját, beleértve az Abu Ru- deisz-i olajmezőt, valamint a stratégiai jelentőségű Mdtla és Giddi hágókat. A olajért azon­ban Washington bőségesen kárpótolja, a hágókban pedig amerikai polgári szakértők te­lepednek majd le elektronikus megfigyelő eszközökkel, hogy őrködjenek Izrael „biztonsá­gán”. Mindennek fejében Egyiptominak kötelezettséget kell vállalnia, hogy három évre tartózkodik a megszállt területek felszabadítására irá­nyuló „erőszakos akcióktól”. AZ ÜJABB ALKUT vegyes fogadtatásban részesíti az arab világ. A Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet egyik vezetője, Faruk Khaddumd szerint ez az „amerikai meg­oldás” a palesztinai nép jogos nemzeti érdekeit veszélyezteti. Jasszer Arafat, bár nem elle­nezte az izraeli visszavonu­lást, kifogásolta, hogy az az arab egység megbontását cél­zó politikai feltételekhez kö­tődjék. Más arab fővárosok­ban is erősödik a meggyőző­dés, hogy ideje felhagyni a sehová sem vezető részmeg- állapodásolckal és az átfogó rendezéshez legalkalmasabb fórumhoz, a genfi békekonfe­renciához kell fordulni. PÉNTEKEN MOSZKVÁ­BAN megnyílt a „Románia ma” című kiállítás, amelynek a megnyitójára Manea Ma- nescu román kormányfő veze­tésével kormánydelegáció ér­kezett csütörtökön a szovjet fővárosba. PÉNTEKEN A SZOVJET­UNIÓBAN Föld körüli pályá­ra juttatták a Kozmosz 756 jelzésű mesterséges holdat. GENFBEN PÉNTEKEN újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos tár­gyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. A válságból nem polgárhá­borús konfrontációval, hanem politikai tárgyalásokkal kell kilátjolni. Ez a lényege annak a közleménynek, amelyet a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságánál? sajtó­irodája tett közzé pénteken reggel Lisszabonban. Kitűnik belőle: a fegyveres erők meg­osztottsága, parancsnokaik szembenállása úgy kiéleződött, hogy nem lehet kizárni a ka­tonai összecsapás veszélyét. „Az utóbbi órákban fokozó­Sri Laáa Kommunista Pártjának choke bírálta a pekingi kormányzatot nista és munkáspártok újabb találkozóját. Keuneman, a párt elnöke bírálta a pekingi kormányza­tot, amely méltatlan játékot folytat Ázsiában. Mint mon­dotta, a maoisták, azzal, hogy az enyhülést ellenzik, lénye­gében a legreakciósabb impe­rialista körökkel fújnak egy követ. Peking bomlasztja a ceyloni kommunista mozgal­mat, de ezek a kísérletek sor­ra kudarcot vallanak. Ausferlitzi incidens megszálltak a pályaudvar ; kezdve az utolsó^ államtitkárig egósiz könnyekét és a rendőr- i egyetlen munkás sincs:, és i------1 —=- vitatni a fő nök, valamint a pályaudvar igazgatója az érkezési oldal kapujánál megállította az FKP főtitkárát. Marchads azért kí­vánta felkeresni a vasutaso­kat, hogy — a párt vezetői és a dolgozó kollektívák kö­zötti találkozók bevált gyakor­latát folytaitva elbeszélgessen problémáikról. Miután az FKP főtitkára hiába mutatta fel a rendőrfőnöknek képvise­lői igazolványát is, rövid nyi latkozatot tett az Austerlitz üzemekben, ü tSastai eSiiemma pályaudvar körül összesereg- lett tömeg előtt. Rámutatott, hogy ebben a gesztusban is megnyilvánult a hatalmon le­vő kormány mélységesen anti­demokratikus és antiszociális jellege. Egy olyan kormányé, amelyben. Poniatowski herceg belügyi államminisztertől amely el akarja munkásosztálytól azt a jogát, hogy fogadhassa saját politi­kai pártját az üzemekben. Röviddel a pályaudvari in-, cidens után Poniatowski rövid közeményt adott ki, amelyben ari'a hivatkozott, hogy „a pá­lyaudvarokat nem lehet poli­tikai gyűlések céljaira fel­használni és kereken kijelen­tette, hogy a kormány tör­vénytelennek tartja az FKP képviselőinek látogatását az A bangladesi kormány szóvivője bejelentette, hogy az új kormányzatnak nem áll szándékában megváltoztatni a jelen­leg érvényben levő alkotmányt, és nem kívánja feloszlatni a parlamentet sem. A bengáli állam alkotmányba foglalt alapel­vei — a nacionalizmus, a demokrácia, a szocializmus és a sze- kularizmus továbbra is változatlanok. , Mint a daccal rádió jelentette, tanácskozásra hívták össze az államosított és a magánvállalatok vezetőit. Csoudhuri iparügyi államminlszter felszólította a tanácskozás résztvevőit, hogy tartsák megfelelő szinten a termelést. A legfrissebb jelentések szerint tovább normalizálódik a helyzet a közlekedés területén, valamint a tengeri és a folyami kikötőkben. A moszkvai Pravda pénteki száma megállapítja: a bengáli nép barátai remélik, hogy Banglades Népi Köztársaság továbbra is hű marad külpoli­tikájának alapvető irányelvei­hez és folytatja az együttmű­ködést a szomszédos országok­kal, valamint a többi állam­mal a nemzetközi béke és biz­tonság érdekeinek megfele­lően. A szovjet emberek együttér­zésüket fejezik ki' Mudzsibur Rahman tragikus halála fölött. Rahman sejk hozzájárult a Banglades és a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséhez s a fiatal köztársaság mindig szembeszállt a gyarmatosítás, a neokolonializmus és a faj­üldözés mindenfajta megnyil­vánulásával. A cikk utal Khandaker Musztak Ahmednek, az új bangladesi vezetőnek rádió- nyilatkozatára, melyben beje­lentette, hogy az ország kül­politikai irányvonala nem változik és tiszteletben tartják a korábban megkötött bilate­rális szerződéseket, megálla­podásokat. A Pravda ezután a következőket írja: „Tudomásul véve a fenti nyilatkozatot, a különböző országok politikai megfigyelőiben mindazonáltal felmerül a kérdés: nem befo­lyásolják-e a fejlemények to­vábbi alakulását azok az erők. amelyek ellenségesen viszo­nyulnak a nemzeti felszabadí- tásl mozgalomhoz, valamint a bangladesi nép békére, jó­szomszédságra, társadalmi és gazdasági haladásra irányuló törekvéséhez. Ez az aggoda­lom nem véletlen, léteznek ilyen erők. Az imperializmus, maóizmus s a belső reakció. A Pravda ezután hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió mindig segítséget nyújtott és nyújt a nemzeti felszabadítási mozgalmak erőinek, a szabad­ságért és függetlenségért ví­vott igazságos küzdelemhez, s a Banglades Népi Köztársa­sággal való kapcsolatait ille­tően továbbra is erről a plat­formról indul ki. B Az új bangladesi kormámy pénteken szigorú takarékossá­gi intézkedést jelentett be. Egy héttel Khandakar Musz­tak Ahmed hatalomra jutása után a kormány politikája — a nyugati hírügynökségek je­lentései szerint — a korrup-. ció felszámolására, az élelmi­szerárak csökkentésére, vala­mint a kormánykiadások kor­látozására irányul. Augusztusi győzelem Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Románia felszabadulásának 31. év­fordulója alkalmából táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság elnökét és Mane Manescut, a Román Szocialista Köztársaság kormányá­nak első miniszterét. loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete pénteken megkoszorúzta a Rákosligeti temetőben nyugvó román hősök sírját, s az ünnep alkalmából a román nagykövetség képviselői hazánk különböző részein koszorút helyeztek el a román hősök sírjain. A síkságok zöldjét, a hegyek barnáját, a Fekete-tenger kék­jét, a Prut meg a Duna vona­lát mutató térképre 1944 au­gusztusában egymás után tűz­ték fel a különféle seregtestek mozgását ábrázoló nyilakat. A szovjet hadsereg, mindenek­előtt a Harmadik Ukrán Front hadseregei és hadseregcso­portjai elindultak Románia felszabadítására. Augusztus 23-án Romániában antifasisz­ta felkelés tört ki, és ez elsö­pörte az Antonescu-diktatúrát. A sikeres felkelés alapja azoknak a győzelmeknek a so­ra volt, amelyeket a szovjet hadsereg mért a nácikra — nem kis részben az az iasi—ki- sinyovi hadművelet, amely 44 náci hadosztály megsemmisí­tésével járt. A felkelésről szólván, az or­szág társadalmi-gazdasági fej­lődését elemezvén, éppen ta­valy állapította meg a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága: ... „Ezeket az ak­ciókat a többi között a kedve­ző nemzetközi körülmények­nek tulajdoníthatóan hajtottuk végre, amely körülményeket elsősorban az egész háború legnagyobb terheit viselő és legnagyobb áldozatot hozó szovjet hadseregnek a hitleris­ta Németország elleni harcá­ban kivívott ragyogó győzel­mei teremtették meg.” A térképre emlékeztettünk bevezetőben. A térképre, ame­lyen Tyiraszpoltól és a Mol- davai Szocialista Szovjet Köz­társaság földjétől nyugatra, a Prut folyó völgyétől délre, a Kárpátoktól nyugatra indultak a szovjet erők, hogy a győztes bukaresti felkelés után még mindig számottevő erőt kép­viselő náci hadsereget kiűzzék egész Romániából. Amikor a szovjet hadsereg, együtt a ro­mán Tudor Vladimirescu had­osztály egységeivel, augusztus 30-án bevonult Bukarestbe, a felszabadult Romániában még csak a tőkés világból megma­radt és a háború éveiben sok sebet kapott elmaradt ipar és mezőgazdaság létezett A ro­mán kommunisták harca, munkája segített előbb abban, hogy a termelőeszközök a nép kezébe kerüljenek, majd ab­ban, hogy korszerű ipar, szo­cialista mezőgazdaság szerve­ződjék Románia földjén. Harmincegy esztendő alatt úgy változott meg Románia, hog most kevesebb, mint két hét kell például az ipar szá­mára ahhoz, hogy előállítsa azt az értéket, amelyet a tőkés Románia 1938-ban termelt. A mezőgazdaság, ha csak 1950- nel hasonlítjuk össze, mintegy háromszorosára növelte ter­melését. Ezekben az eredmé­nyekben ott van a szocialista közösség sokoldalú gazdasági kapcsolatainak állandó bővü­lése. a KGST munkája — a szocialista gazdaságok együtt- munkálkodása, amely éppen napjainkban lép feljebb és fel­jebb az integráció lépcsőin. Ott van az eredményekben, a közös marxista—leninista elvekhez való ragaszkodáson túl az a biztonság is, amit Romániának, a többi szocia­lista országnak is a Varsói Szerződés Szervezetéhez való tartozás nyújt. A mai évfordulón a magyar dolgozók szeretettel köszöntik a Román Szocialista Köztársa­ság népét, az országot vezető pártot, új és még nagyszerűbb eredményeket kívánnak nekik a szocializmus építésében. Elhunyt Hamid Abdel Aziz, a DÍVSZ alelnöke A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Irodája meg­rendüléssel közli, hogy Hamid Abdel Aziz, a DÍVSZ alelnöke a damaszkuszi légikataszt­rófa következtében elhunyt. Hamid Abdel Aziz, a vég­rehajtó bizottság tagja, a Szu- dáni Ifjúsági Szövetség alel­nöke 1971 óta töltötte be a DÍVSZ alelnökének és az Af- rika-bizottság vezetőjének tisztét. A DÍVSZ irodája részvétét fejezi ki Hamid Abdel Aziz, családjának és testvéri szoli­daritásáról biztosítja elvtár­sait, valamint a Szudán! Kom­munista Pártot és a Szudáni Ifjúsági Szövetséget. USA-KUBA Pozitív gesztus Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszter­elnök csütörtökön közös sajtóértekezletet tar­tott Echeverria mexikói államfővel. A sajtó- értekezlet fő témája a Kuba elleni gazdasági embargó részleges feloldása volt. Mint koráb­ban már hírül adituk, az amerikai külügymi­nisztérium csütörtökön bejelentette, hogy az amerikai kormány ezentúl az amerikai társa­ságok harmadik országban levő leányvállala­tainak engedélyezi a Kubával való üzletkö­tést. Fidel Castro az amerikai kormány dön­tését „pozitív gesztusának minősítette, de megjegyezte, hogy a két ország közötti keres­kedelmi embargó továbbra is fennmarad. A két ország közötti esetleges tárgyalásokról szólva Castro kijelentette, hogy amíg az 1962- ben elrendelt amerikai kereskedelmi embargó fő intézkedései fennmaradnak, addig Kuba nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni. Jósé Luis Orfila, ^ Amerikai Államok Szervezetének főtitkára Washingtonban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány dön­tését „nagyon kedvezően fogadja majd” a la­tin-amerikai országol: többsége. Az amerikai sajlő —a közvélemény túl­nyomó többségével összhangban — megelége­déssel kommentálja, hogy a kormány még ha csak részlegesen is, feloldotta a Kubával való kereskedelem tilalmát. A New York Times „régen esedékes első lépésnek” nevezi az in­tézkedést, amelynek értelmében külföldön mű. ködő amerikai cégek immár kereskedhetnek Kubával, és nem alkalmaznak megtorló in­tézkedéseket azokkal az országokkal szemben, amelyeknek hajói árut szállítanak Kubába. Washingtoni megfigyelők a lépést elke­rülhetetlennek tekintették azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete júliusban (az Egyesült Államok egyetértésével) úgy döntött: megengedi tagjainak, hogy gazdasági kapcso­latokat létesítsenek Kubával. Ilon Nessen, az amerikai kormány szó­vivője csütörtökön Colorado Vailben kijelen­tette, hogy Ford elnök többé „semmi előnyt nem lát a Kubával szembeni állandó antago- nizmus fenntartásában”. A szóvivő szerint a két ország kapcsolataiban egyelőre „számos probléma” van, s nem lehet megjósolni, hogy megkezdik-e és miikor azok rendezését. Nessen .szerint az Egyesült Államok nem kíván állan­dó szembenállást Kubával, de „bármifajta vál­tozás kétoldalú kapcsolatainkban Kuba ma­gatartásától függ”. Információk szerint Wa­shington elsősorban a Kubában államosított —• amerikai források által 1,8 milliárd dollárra becsült — vállalatokért kért kártérítést helyezi előtérbe. Bingham demokratapárti képviselő, az amerikai képviselőház kereskedelmi albizott­ságának elnöke kijelentette: az embargó rész­leges feloldása Amerikát még nevetségesebb helyzetbe hozza, mint amilyenben korábban volt, hiszen amerikai cégek külföldön készült termékei most már eladhatók Kubának, de az amerikai munkások által készített áruk nem”. McGovern demokratapárti szenátor, aki májusban nagy érdeklődést keltett látogatást tett Kubában és ismételten tanácskozott Fidel Castróval, kijelentette: „Hiba volt és magunkat csaptuk be 14 éven át, amikor gazdasági rend­szabályokkal akartuk elszigetelni Kubát A kormány kevés idő alatt nagy utat tett meg”. PORTUGÁLIA A baloldali pártok és csoportok a válság megoldásáról tárpltak wyy iv»i-óim*« jzu/vuu vbuMb lye. A nép következetesen hurcolni log az olyan kísérle­tek ellen, hogy jobboldali kor­mánnyal váltsák fel a mosta­nit, s felszámolják a forrada­lom vívmányait”. A párt éber­ségre és határozott fellépésre szólította fel tagjait. Az éjszakai órákban a vál­ság megoldásáról és a katonai összecsapás kiküszöböléséről tárgyalt a Portugál Kommu­nista Párt, a Portugál Demok­ratikus Mozgalom (MDP— CDE), a Szocialista Népfront (FSP), a Baloldali Szocialista Mozgalom (MES), az Interna­cionalista Kommunista Liga (LCI) és a Forradalmi Akciók Egységes Szövetsége (LUAR). Megfigyelők az utóbbi kettőt olyan politikai csoportnak is­merik, amelyek jóllehet szélső­baloldali nézeteket vallanak maguknak, mégis hajlandók együttműködni a kommunis­tákkal a forradalom védelmé­ben. Carvalfio tábornok pétite­ken Évorába, a déli katonai körzet parancsnokságára uta­zott „rutinlátogatásra”. Car­valho 24 óra leforgása alatt másodszor keres fel olyan ikör- zetparancsnokot, aki nyíltan szembefordult az MFA-val és a társadalmi haladással. A fegyveres erők tiszthe­lyetteseinek kilenc főből álló országos tanácsa és a légierő helyetteseinek közgyűlése csü­törtökön éjjel visszautasított minden olyan kísérletet, amely arra irányult, hogy megbont­sák és megtévesszék a hadse­reget, éket verjenek a hadse­reg és a nép közé. Antonio de Spinola volt por­tugál elnök péntekre virradó­ra nyilatkozatot adott a DPA nyugatnémet hírügynökség Rio de Janeiró-i tudósítójának. Kijelentette, hogy visszatér Portugáliába, mihelyt „Meg­érnek a feltételek egy valóban demokratikus kormány” meg­alakításához ; elismerte, hogy kapcsolatban áll portugáliai politikai erőkikel és megerősí­tette azt is, hogy nemrégiben tett európai utazását politikai tanácskozásokra használta fel. Lapzártakor érkezett: Hírügynökségi jelentések szerint Costa Gomes köztár­sasági elnök délelőtt Alvaro Cunhallal, a PKP főtitkárá­val tárgyalt, majd saját kéré­sükre, külön-külön fogadta az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nagykövetét. Vasco Goncalves tábornok ideiglenes kormánya csütörtö­köm este fontos politikai do­kumentumot hagyott jóvá ar­ról, hogyan képzeli el a szo­cialista társadalom megterem­tése felé vezető átmeneti sza­kaszt Portugáliában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom