Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
~‘%J£íűíw 1915. AUGUSZTUS 26„ KEDD KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A YI. nagymarosi nyári tárlat Mint megírtuk, alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án nyitotta meg dr. Aradi Nóra, a művészettörténeti tudományok doktora, egyetemi tanár, és dr. Vince János, a Művészeti Alap gazdasági igazgatója a hatodik nagymarosi tárlatot a művelődési házban. Itt adták át a művészeti díjakat, melyet az idén Baska József „Éjszaka” című képéért a Művészeti Alaptól, Batári László visegrádi partszakaszt ábrázoló festményéért a Dunakanyar Intéző Bizottságtól és Szentgyörgyi Kornél „Halász- falu” című művéért a Nagymarosi Nagyközségi Tanácstól kapott. Ugyancsak akkor adták át a tavaly alapított „Nagymarosért emlékérmet” dr. Aradi Nórának és D. Fehér Zsuzsa művészettörténésznek, Kővári Lajosnak, a Dunakanyar Intéző Bizottság főtitkárának és dr. Vince Jánosnak, a Művészeti Alap gazdasági igazgatójának.. Az emlékplakettet Kiss Nagy András Kossuth-díjas érdemes nfiűvész készítette. NAGYMAROS élő, egyre szervesebb, egyre átütőbb hagyomány. Házi szerzők és vendégek dolgoznak itt a társak övezte figyelem és a saját ambíciók alapján. Vagyis Nagymaros közös formajegyekkel semmiképpen nem nevezhető egységesnek, mégis képzőművészetünk egyik sarkalatos műhelye. Éppen sajátos helyzete miatt. Az itt születő új festői értékek más tájakkal is kiegyenlítődnek, és felszívódnak a műfaj országos gyakorlatában. Rejtetten, de ténylegesen — nagymarosi látvány- forrásoktól gyarapodva. Az immár hatodik nagymarosi nyári .tárlat képi vallomás a Dunakanyarról, és híradás képzőművészetünk közösen kialakított modelljének további bővítéséről. Nagymaros társadalmi szervei helyesen tö. rekednek arra, hogy saját, helyben lakó művészük is legyen. Az idén ez az előrelépés megtörtént; Kaubek Péter műteremlakást kapott, s ő szobrot adományozott a Duna-parti sétányra. Ezt a kölcsönösséget a jövőben átgondolt tervek alapján fokozni szükséges. A KAPCSOLATTEREMTÉS szerves körkörösségében az is új mozzanat, hogy éppen a nagymarosi táj mélyít el festőköltő barátságokat, melynek példája Gyurkovics Tibor Nagymarost idéző több verse es a róla készült portré, mely a tárlaton is látható, s melyet Jakab Eszter készített a költő és a költészet képi kíséreteként. Az is Nagymaros sajátossága, hogy a művek baráti indítékú művészettörténeti ellenőrzés alatt állnak minőségfokozó tartalommal. Ezt a fontos tevékenységet évek óta Aradi Nóra és D. Fehér Zsuzsa vállalja önkéntesen, nem lankadó hivatástudattal. Ez egyúttal a jövőre is útmutatást jelent, hiszen a nagymarosi műhely nemzetközi haladási irányát a művek mellett az segítheti elő, ha a Művészeti Aláp, a Dunakanyar Intéző Bizottsága és Nagymaros Nagyközség Tanácsa közösen szervez művészettörténeti státust a bővülő szervező teendők elvégzéséhez. VEGYÜK SORRA ezután és mindenekelőtt a —rom díjnyertes alkotó művét. Baska József ereje a jelekké alakított érzelmek képi jelöléseiben látható. Az önvezérlés szenvedélyes akaratából születnek mindig új festményei, mindig új vizuális nyelvjárásban tér- nyerő lendülettel. Az „Éjszaka” gömbforgalmában hevesen küzdenek egymással az élesített színek, s nem a rémület, nem a magány sötét tónusai, hanem a helyreállt harmónia narancs-árnyalata diadalmaskodik. Batári László panorá- mikus indítékai a táj tagozott nagyvonalúságának láttatásá- ban nyilvánul meg, mely alapos vonalvezetéssel értelmezi a Dunát „Visegrádnál”. Szent- Syörgyi Kornél „Halászfalu”- ja életművének új és jelentős alkotása, melyben az élmény hatékony szerkezetben jelenik meg. A két fa elvágja, de színes mágnesként csoportosítja is a formákat kiemelkedő arányérzékkel és festői fegyelemmel. A VI. nagymarosi nyári tárlat törzsanyagának további erősségét jelenti Újvári Lajos hangulatteremtő képessége, Ezüst György magabiztos rajztudása, Vén Emil termő megújulása a figurálisokban, Zöld Anikó tószerűnek ábrázolt Dunakanyar töredéke, Freytág Zoltán, Károlyi András, Orosz László, Juhász Erika képei. Külön is kiemelendő Bojtár Károly, Dobrovits Ferenc, Kováts Nagy Ira elmélyüléssel kivívott rendszeres fejlődése —, melyhez jó adottságokkal társul Brankovics Éva és Kái^páti E,va két festménye. Más-más megoldásban és formajegyekkel ad festői hírt önmagáról Király Sándor, Sugár Gyula, Izsák József és az utóbbi időben vizuális értékekben gyarapodó Nagy Tibold. ÖSSZEGEZVE az elmondottas.„ ; a hatodik nagymarosi nyári tárlat fontos állomása annak az átalakulásnak, mely a helyi értékek egyre igényesebb megjelölése után a minőség meghódítandó új magaslataival nemzetközi teret sürget. Kiss Nagy András Nagymarosért emlékérme Ez az egészségesen termő folyamat csak a tudatos belső szigorúság, az önkontroll és a művészettörténeti műteremelemzések objektív ítéleteivel gyorsítható fel úgy, hogy a helyi, megyei és az országos közvélemény nagyobb várakozással igényli nemcsak a jó, hanem az adottságokból és körülményekből adódható legjobb műveket Nagymaroson és mindenütt, ahol festők élnek és dolgoznak. Ürömtől—Budapestig ÜRÖM művelődési házában most rendeztek először kiállítást a Pilisvölgye napok keretében. Három fiatal — Őrei József, Miklosovits László és Kéri Mihály mutatkozott be a lelkes közönségnek festményekkel, grafikákkal. Ezúttal elsősorban Kéri Mihály lapjai meggyőzőek — az Ócsárol Érdre került fiatal alkotó egyre lendületesebben, de mindig megfontoltan fejti ki képességeit, melynek alapja, hitele, forrása: a képi gondolkodás. DÖMSÖDÖN felavatták az új óvodában Szabó Iván Mun- kácsy-díjas kiváló művész két domborművét, mely Petőfi arcmását és az Anyaság körét tartalmazza.»« Az új képzőműDonáth Gyula metszete vészeti alkotások tényleges értékét fokozza a 83 esztendős özv: Korbei Józsefné önzetlensége, aki a vásárláshoz szükséges összeget a tanács rendelkezésére bocsátotta. így, aki e két plasztikai mű között a döm- södi óvodába lép, azt egyszerre köszönti a költészet, a szobrászat és az emberség együttes és időtlen szövetsége. PUSZTAVACSON láthatók Romhányi Elemér új festményei. Tavaly pompás virágcsendéletekkel — most puszta- vacsi sorozattal mutatkozott be. Páratlan a maga nemében az a tény, hogy friss festői energiákkal alakította képző- művészetté a vacsi arcokat és pusztuló, átalakuló tanyáikat. Romhányi Elemér rendre új energiákkal lepi meg a „puszta népének” érdeklődését, szolgálatot teljesít azzal, hogy megörökíti arcukat és környezetüket egy olyan pillanatban, amely utolsó, hiszen Puszta- vacs átalakul korszerű településsé, s ami látványként létezett az erdősávok között, az festészetben fennmarad — tanulságul a jövőnek. ESZTERGOMBAN fontos tárlat nyílt Itassák Lajos képzőművészeti életművéből. Jelentősége nemcsak az, hogy a költészetben és a festészetben egyaránt térhódító tevékenységet folytatott, hanem az, hogy az avantgarde eszmények, eszközök vállalásával, gyakorlatával művészetünk kifejező erejét gazdagította. Vannak, akik hegemonizálják, mások számításon kívül hagyják értékeit. Az igazság ezúttal a mágasztalás és a féle- dékenység között húzódik. Kassák Lajos művészete a magyar képi kultúra egyik lehetősége és állomása. Nem több' és nem kevesebb. Jelentősége a magyar modell európai tágításában rejlik, de az igazi népi-nemzeti karaktert Nagy István, Derkovits úyula művei valósították meg. Mindkét forrás tiszta és használható. Kiindulása Bak Imre, Fajó János, Nádler István, Keserű Ilona korszerű elképzeléseinek, akik művekkel tisztelegtek Kassák termő em- ,léke előtt Barcsay, Bálint Endre, Vásárhelyi Győző, Schöffer Miklós; Arp; Korniss, Haraszti István mellett, akik szintén az „In memóriám Kassák” gyűjteményt bővítették. Ez a most Esztergomban látható kollekció Kassák La- josné tulajdona, s a tárlat befejezése után újra visszakerül a nagymarosi emlékházba. Tulajdonképpen időszerű lenne megoldást találni e fontos művészi, művelődéstörténeti anyag állandó bemutatására a Kassák-múzeum létesülésével, mely fokozná Nagymaros kulturális vonzerejét. Érdekes kísérlet az esztergomi Vármúzeum Anyag és forma kapcsolatát idéző kiállítása, melynek keretében a gótikus, román ívek telítődnek Bohus Zoltán, Csiky Tibor, Kecskeméti Sándor, Tuza László, Buczkó György, Lugos- sy Mária, Tóvölgyi Katalin mai életérzést jelölő üvegtárgyaival és kerámiáival. A két idő remekül társul egymáshoz a művészet „időtlen” egységében pont azzal, hogy a falak a középkort, a tárgyak jelenünket hordozzák. BALATONFÖLDVÄRON. a Siótour klubjában nyüt Radó- czi Mária batikjainak tárlata. A művész nyughatatlan alkat. Nyughátatlan és termékeny — nem riad vissza új vállalkozásoktól, sőt igényli, sürgeti. Ezen lelkűiét indította Gyál- ról batikjait ismét olyan helyre, ahol a közönség várta és hamar megszerette alkotásait. A meséösvények tájékozódási pontjain készült régi és új művei a további kibontakozást is ígérik. , A HELIKON GALÉRIÁBAN a szajoli születésű Donáth Gyula mutatkozott be. Jó linóleummetszetekkel, nép- művészeti indítékú grafikák- Kal. ö is ezt a forrást választotta Radóczy Máriához hasonlóan. Formái alaposak és elmélyültek — lényegük a szemléleti állandóság, mely egyenletességet eredményez. Annak külön örülünk, hogv abonyi, ceglédi sorozatra készül — s az ottani népi szokásokat kívánja megörökíteni a rajz ősi nyelvén, mely barlangtól csillagig kísérte az embert Kísérte, erősítette, fejlesztette kiszolgáltatott lényből önmaga birtokosává. Losonci Miklós Nemzetiségi együttesek, kiállítás, tapasztalatcsere, munkás-paraszt találkozó Befejeződtek a Pilisvölgyc napok Tarka események, jól sikerült program A gyönyörű pilisi táj hét községének — Pilisvörösvár- nak, Tinnyének, Pilisborosje- nőnek. Solymárnak, Pilisszent- ivánnak, Piliscsabának és Ürömnek — közös rendezvény- sorozata vasárnap hangulatos augusztusi majálissal végződött. Délelőtt a csolnoki fúvószenekar muzsikált a Garan- csi-tó partján, délután sport- vetélkedők voltak, este a résztvevők tűzijátékkal, zenével és tánccal búcsúztak egymástól. A budai járás több mint két hétig tartó kulturális, sport- és politikai seregszemléje sikerrel zárult. Érdemes megemlítenünk... ... hogy nemzetiségi fúvószenekari találkozót tartottak augusztus 3-án Pilisvörösváron. Ä' szereplő zeniekarok a művelődési ház háromszázötven nézője előtt adtak kétórás műsort, amelyet tánc követett. ... hogy ugyanitt került sor a székely, szlováJc és német nemzetiségi táncegyüttesek találkozójára is: augusztus 23-án 120, népviseletbe öltözött táncos zenés felvonulását több ezer főnyi érdeklődő közönség kísérte a művelődési házig, ahol az érdi, pilisvörösvári, sóskúti, tárnoki és zsámbéki pávakörök, népi együttesek adtak folklórműsort — nagy sikerrel. A nemzetiségi jelleg dominált A pilisi völgy lakóinak történelmét, kultúráját, hagyományait, jelenét a fentieken kívül helytörténeti kiállítások (Tiny- nye. Solymár. Pilisborosjenő), ifjúsági tapasztalatcserék — a nemzetiségi politikáról és kultúráról, a falusi életmód változásáról —, a p ilisszentiváni munkásmozgalmi kiállítás, munkás—paraszt találkozók elevenítették fel. A Pilisvölgye Ipari üzemeinek kiállításán többek körött a PEMÜ műanyaggyártmányait, az ásványbányák és a kőfaragó vállalat termékeit és a PEVDI bőrdíszmű termékeit mutatták be. A negyedik ötéves terv eredményeit összegező népfrontfórumot rendeztek és a-z Ifjúsági klubok módszervására is sikeres volt. Az utóbbin résztvevő negyven fiatal — az érdi járási művelődési központ jóvoltából — játszva tanulhatott játszani... A budai járás amatőr képzőművészeinek kiállítása, a Bojtorján együttes pol-beat estje (megénekeltették a közönséget ...), a gyermekraj z- kiállítás és a Bajnok Béla szobrászművész plakettjeit, érmeit, szobrait bemutató tárlat csak gazdagította a kulturális rendezvényeket kedvelők élményeit. Jövőre ismét találkozunk... A Pilisvölgye napok rendezői szerint az eseménysorozat elérte célját: több ezer pilisvölgyi lakost mozgatott meg, képzőművészeknek, előadóknak, tánc- és énekegyütteseknek adott pódiumot és ismerkedési, versenyzési lehetőséget. A nemzetiségi jelleg — mely e táj sajátja —, is megfelelően tükröződött a programban. A mezőgazdaságban dolgozók és az ipari munkások találkozókon kerültek közelebb egymáshoz, a közös rendezvényeken és beszélgetéseken mélyebben megismerhették egymás életét, gondjait, örömeit. A rendezvénysorozat a sport és a szórakoztatás terén sajátos lehetőséget adott a résztvevőknek — akik ezt örömest ki is éltek — használták. A mostani tapasztalatok csak igazolják annak a tervnek a helyességét, amely szerint a Pilisvölgye napok eseménysorozatát ezentúl évenként, még szélesebb körben rendezik meg, V. G. P. TV-FIGYELO AkdÓk. a szombat-vasárnapi műsort mindenekelőtt a mozgalmasság jellemezte. Sorozatok fejeződtek be, és újak kezdődtek. Véget ért például a Micsoda idők voltak! vetítése; sajnos az utolsó, harmadik részről sem mondhatunk mást, mint a korábbiakról. Nem sikerült ez az összeállítás, ráadásul vasárnap még valami furcsa kapkodás is hozzájárult a korábbi hibákhoz. Majdnem csupa villanásból állt a műsor. Szinte még el sem kezdtek valamit, máris abbahagyták. Jól, vagy legalábbis jobban zárult viszont az Aranyrablók. Olyan erőteljes társadalomkritika jelent meg ugyanis a befejező részben, amilyenre az előzmények alapján nem számítottunk. A szokványos t krimielemekben gazdag sorozat ezzel a megemelt befejezéssel előnyösen különbözött és kissé ki is emelkedett az átlagból. Üj sorozatok, akciók is kezdődtek a hét végén. Két új sorozat indult. A szocialista képzőművészet jelképei című művészeti és az egészen más természetű, de figyelemreméltó rajzfilm, a Fejvízvédelmi kutatóintézet jelentései. Hogy mire viszik, mire jutnak majd ezek a sorozatok, meglátjuk. Mindenesetre régen találkoztunk ilyen mozgalmas, élénk, érdekes hét végével. A költő és lííirü. Költészetről volt szó abban a portréfilmben, amelyet vasárnap sugárzott Zelk Zoltánról a televízió. De természetesen nemcsak költészetről, hiszen Zelk lírájának egyik legfontosabb sajátossága, hogy azt a kort is bemutatja, amelyben a költő élt és él. Ily módon valójában és igazában a világról beszélt Keres Emil Zelk Zoltánnal. A világról, és ha tetszik, a politikáról, mert Zelk Zoltán költészetétől ez is elválaszthatatlan. Nyári zenei esték Vácott Reneszánsz müvek a múzeumudvarban A várossá nyilvánításának 900. évfordulóját ünneplő Vác az éves program keretében kiállítások, hangversenyek sorával is köszönti a jubileumot. A nyári zenei esték helye a Vak Bottyán Múzeum udvara, ahol szombatón este rangos eseménynek tapsolhatott a szép számú közönség. A reneszánszest ritka zenei eseményt jelentett. A vendég- művész — Zeger Vanderseene — budapesti, egri, szegedi, szolnoki, tihanyi, székesfehérvári s más szereplések után ti- zedkettedszer állt magyarországi hangversenydobogón ezen a nyáron. A váci est volt a búcsúfellépése. Kísérője; Kecskés András (basszuslant) számos külföldi turné .után vállalta a művész koncertjén a közreműködést. XVI. századbeli olasz és spanyol muzsikát hallottunk a .műsor első felében. A Grandi-. M. Cara-, L. Milan-, A. Mudarra-művek hangzottak el, korhű előadásban. A második részben flamand—francia muzsikát és angol műveket tolmácsolt a két művész, ismétlést kívánó sikerrel. Az illusztris vendégművész, Zeger Vanderseene (kontratenor) teljesítménye Európában egyedülálló. Hűen érzékelteti a korabeli stílust és technikát, észrevétlenül átvált más szólamot. Dallamvezetése kristály- tiszta. A reneszánsz zene nem hangversenymuzsika: a váci kétórás műsorban mintegy 30, mozaikszerű tételt hallottunk. Szünetben a művész elmondta, hogy Belgiumban él, nyolc éves kora óta énekel. Tizennyolc éves korában csak tenorszólamokat énekelt, később felfedezték széles, egyéni skáláját, s ma már szoprántól tenorig — korabeli technikával — idézi a középkori énekeseket. A sikeres koncert műsorközlőiének szerepét Máriássy István töltötte be, színesen, felidézve a 300 év előtti kor hangulatát. Papp Rezső Érdekes beszélgetés tanúi és résztvevői lehettünk. Zelk Zoltán ugyan gyakran szerepelt már a televízióban, találkoztunk hát olyan elemekkel a vasárnapi riportban is, amelyeket már régebbi adásokból ismertünk. Babits-em- lékeiről például már beszélt a költő. De a riport nagy része természetesen újdonság volt, s a pálya 'áttekintése nem veszett el a részletekben. Zelk Zoltán higgadtan, az öregkor bölcsességével beszélt költészetéről, még tévedéseiről, hibáiról is. Mulasztást is pótolt ezzel a televízió. Örülhetünk, hogy az általuk nem nagyon kényeztetett mai magyar irodalom ilyen reprezentatív megjelenési lehetőséget kapott. Az athéni per. az újságokból ismerjük az athéni per anyagát. Mégis nagy érdeklődéssel néztük a vasárnapi Hét-ben Sugár András remek riportját a tárgyalásról és az ítélet visszhangjáról. A világjáró riporter teljesítménye ezúttal, vagy ezúttal is, mindenekelőtt azért dicsérendő, mert pontosan azt adta, ami a Hét-be kellett: arról beszélt, ami a hírek mögött van. S nem úgy beszélt, mintha gyerekekhez szólna. Az athéni per anyagát teljes bonyolultságával, ellentmondásosságával tárta elénk, olyan összetevőket is hangsúlyozva, amelyeknek jelentőségét csak ott. a helyszínen lehetett felismerni. Arról nefn is szólva, hogy beszélt a vádlottakkal, az ügyben olyan közelről érintett emberekkel, mint a Nobel-dí- ias Flemming özvegye, sót hallhattuk az utca emberét is. Figyelemre méltó, gondolkodásra késztető riportot láttunk tehát, s ha több is a kétség, a bizonytalanság bennünk. mint az egyszerű újsághír után, erről nem a riporter tehet. Azt azért mégsem várhatjuk tőle, hogy a görög valóságot megváltoztassa. Bőven elég, ha hitelesen bemutatja. Csontos Magda vasarnap Vasárnap délután a televízió jóvoltából egy órán át „egy eltűnt világ nyor mába ..eredhettünk: az amerikai indiánok (mayák, inkák stb.) rejtelmeit kutathattuk; sok, eleddig ismeretlen, friss kutatási anyaggal is megismerkedhettünk a világhírű indiánkutatók segítségével. Valóban színes, magas színvonalú volt ez az amerikai film. De a tévé szerkesztőségének nem ez lehetett a véleménye. Szükségesnek tartotta a délután látottakat „kiegészíteni”. A Hét első negyedórás blokkjában Poór Klári jóvoltából ismét az inkák birodalmában találhattuk magunkat: s ha jól odafigyeltünk, észrevehettük, hogy riportjában „kijavította” egyes, délután megszólalt világhírű indiánkutatók fejtegetését. Az indián rejtélyen lehet polemizálni, vitatkozni: hisz azért rejtély. De a tévéműsor szerkesztésén is, mert úgy látszik, néha az is rejtélyes ... A. B. T. i 1
