Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

IIMCIÉU fg M/f W _____ 1975. AUGUSZTUS 16„ SZOMBAT 5 A munkás-paraszt szövetség jegyében Alkotmány napi ünnepségek Négy új tantermet avatnak Pilisszántón Miért szükséges az összefogás? Döntés előtt négy termelőszövetkezet tagsága Szentendrén és a járás köz­ségeiben idén is a hagyomá­nyokhoz híven a munkás-pa­raszt szövetség jegyében gaz­dag programmal ünnepük meg az új kenyér ünnepét, és az alkotmány törvénybe iktatásá­nak évfordulóját. Szentendrén 19-én tartják a népművelők napját. A művelődési központ­ban 11-kor kezdődő ünnepsé­gen, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának titkára kö­szönti a népművelőket. Délután 3-ikor kezdődik a városi tanács dísztermében az ünnepélyes, kibővített tanács­ülés, melyen részt vesznek a város pártbizottságának, vala­mint üzemeinek, intézményei­nek vezetői. Ezután Kovács Gyula megyei tanácstag mond beszédet, majd a Mathiász Tsz ünnepélyesen átadja az idei búzából sütött friss kenyeret a tavaly kiváló vállalat címet elért kocsigyárnak. Ezt köve­tően első ízben adják át a Városért-érmet és kitüntetése­ket. A Rózsa Péter szobrász- művész által készített érmet azok kapják, akik évek óta tevékenységükkel hatékonyan Hosszú és nagyon sok mun­ka előzte meg 1974. május 31-ét, amikor is — mint arról an­nak idején beszámoltunk — megnyílt a Szabadság-forrás­nál a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum, pontosabban annak III- as számú Felső-Tiszavidék táj­egysége. Mi minden történt itt azóta, hogy haladnak a to­vábbi tájegységek betelepíté­sével? — erről beszélgettünk dr. Szege Bálint igazgatóval. — Először feltétlen szólnom kell a Felső-Tiszavidék tájegy­ségről, hisz ehhez kapcsolód­tak a további munkák. Négy­öt évvel ezelőtt kezdődött meg a kutatás és a gyűjtés a Tisza- hátnak azon a részén, ame­lyet lakosai Erdőhátnak ne­veznek. A régi házak közül többet megvásároltunk; az elemek szétszedve és megszá­mozva kerültek a múzeum te­rületére. A házakat a szat­mári fal vált középkori hagyo­mányokra visszanyúló jelleg­zetes településtípusának meg­felelően helyezzük el. A falu középpontjában a templom és harangláb áll, ezt ölelik körül a lakó- és gazdasági épületek. — A megnyitás után a nagy- közönségnek bemutatott há­rom telek épületeivel azon­ban még nem végződött be a mumca ezen a tájegységen. Azóta megépült itt a vámos- oroszt szárazmalom — gépeze­tét most készítik —, és a son­kád! sertésól. Az uszkai lakó­ház vályagfalait most rakják, alapozzák a mándi reformá­tus templomot, mely idén tető alá kerül. Elkészült a tájegység feletti dombon a vtándoki görögkatolikus temp­lom, melynek ugyan már meg­van a berendezése de bizton­sági okokból még nincs a he­lyén; a kisalföldi tájegysé­gen pedig egy kovácsmúhely es két lakóház. Ezeken kívül szintén az elmúlt időszakban fejeződött be a belső körút építése. Ez azonban még nem tudja teljesen ellátni a táj- egység„termeket” összekötő folyosó feladatát: ehhez még két híd építése szükséges. — Ha jól tudom, eredetileg a Felső-Tiszavidék tájegység után a Közép-Tisza követke­zett volna ... ? — Igen, csakhogy ezen a területen egy római kori vil­la feltárása miatt nem lehet jelenleg építkezni. A korábban feltételezett, majd feledésbe merült villáról most kiderült, hogy csaknem 80-szor 90 mé­ter kiterjedésű, s mint ilyen, az országban eddig ismert leg­nagyobb római villa, melyet a III. század első felétől a IV. század utolsó harmadáig lak­tak. Ez idő alatt háromszor, át­építették. illetve bővítették. A meglehetősen kevés számú ap­közreműködtek a város politi­kai, gazdasági, kulturális éle­tében. Este 7 órakor kezdődik a fő­téren az immár gazdag múl­tú szerb búcsú és bál. Másnap a város sportpályám különféle versenyeken mérik össze ere­jüket a fiatalok. A járási ünnepséget 20-án 11 órakor tartják Tahitótfalun, a művelődési házban. Beszé­det mond: Matók Lajos, a já­rási pártbizottság első titkára. A műsorban fellép a helyi és a dunabogdányi művelődési ház együttese. A járás vala­mennyi községében tartanak ünnepi gyűlést, sok helyen lesz kulturális műsor és sportrendezvény. Pilisszántón 19-én avatják fel az iskola négy új tantermét. Pomázon 19-én, délután 4 órakor munkás—paraszt talál­kozót rendeznek, másnap 10- kor kezdődik a hagyományos lovasnap. A programban díj­ugratóversenyek, lovasjá­tékok és csikós bemutatók sze­repelnek. A résztvevők: a bu­dapesti, gödöllői, toki, ürömi, őrbottyáni és pomázi Lovas- klubok tagjai. ró leletanyag arra mutat, hogy a villát nem meneküléssze- rűen hagyták el, hanem min­dent gondosan összecsoma­golva távoztak lakói. Ha nincs is sok, de akad érdekes lelet is: találtak egy terrakotta római őrtoronymakettet, melyből eddig mindössze egy volt a Kárpát-medencében. — Mi lesz a villa sorsa, s mindez hogy befolyásolja a szabadtéri múzeum eredeti tervét? — A villáról még folyik a vita, hogy bemutassuk-e a kö­zönségnek, vagy a feltárás után temessük újra vissza (!), hisz a föld a legjobb épület­konzerváló. Ennek megfele­Szentendre Rózsája — Heve? — Rosa Sancti Andreae, azaz magyarul Szentendre Rózsája. — őszintén szólva nem értem, miért éppen ön az? A városban sok helyen nyílnak nemes rózsák, me­lyek közül bármelyik in­kább lehetne e szép cím birtokosa. Ahogy elnézem, már megbocsásson, de még­is csak egy vadrózsafajta, — És mégis mindegyi­küknél előkelőbb vagyok. Nemes rózsákkal máshol is találkozhat, de velem, ez­zel a fajta anyatővel csak itt Szentendrén, a Cseresz­nyés utca 7. számú ház kertjében. Nézzen végig: törzsem magas, leveleim ragadósak. Virágomat már sajnos, nem tudom megmu­tatni, de sajátos szőrös ter­mésemet igen. Egyébként más rózsákkal nem vagyok keresztezhető. — Ha meg nem sértem: hány éves? — Az én koromban ezt Gödöllői kitüntetett Erdészeti vándorgyűlés Visegrádon A Pilisi Állami Parkerdő­gazdaság rendezésében ke­rült sor idén az Országos Er­dészeti Egyesület hagyományos vándorgyűlésére Visegrádon. A meghívottak felszólalásaiból színes kép állt össze az erdő sokirányú hasznosításáról. Szó esett a környezetvédelemről is. A tanácskozás után a vendégek fagazdasági műszaki bemuta­tón vettek részt. Idén a ki­emelkedő munkásságú erdész­ről, Bedö Albertról elneve­zett díjat* Szilárdi József, a Gödöllői Vadgazdaság isasze- gi erdészetének vezetője kap­ta. lően az alföldi tájegység te­lepítési terve még nem vég­leges. — Milyen eddig a látoga­tottság mérlege? — Tavaly a három nyári hónapban összesen 43 ezer vendégünk volt, ebből 26 ezer a hétvégi napokon. Idén jú­nius végéig 15 ezren keresték fel a múzeumot, ebből 35— 40 százalék a külföldi. Na­ponta, hétfő kivételével min­dennap 10-től 17 óráig tartunk nyitva, szombaton és va­sárnap vezetés is van. Jö­vőre kezdjük meg a kulturál­. tabb ellátás érdekében egy vendéglátó épületcsoport fel- I építését. már nyugodtan elárulha­tom. Jégkorszak utáni ma­radvány vagyok, évtízezre­ket vészeltem át. — Hányatott élete lehe­tett. És hogy fedezték fel? — Az 1920-as években véletlenül akadtak rám egy építkezés alkalmával. Fel­fedezésem a biológiai ér­deklődésű építésvezető ér­deme: látva, hogy megje­lenésem nem a szokásos, elvitt egy szakértőhöz, aki megállapította, ki is vagyok én tulajdonképpen. Akkori­ban sok bonyodalmat okoz­tam és az életem is ve­szélyben forgott. Az építte­tő, mivel útban voltam, ki akart vágni. Végül sikerült őt rábírni, hogy módosítsa o terveket, és kerüljön ar­Mint ismeretes, a járás há­rom termelőszövetkezete: a pomázi Petőfi, a szentendrei Mathiász és a dunabogdányi Ottörő —, valamint a pomázi Árpád Szakszövetkezet tagsá­ga az őszi közgyűléseken dönt arról: január elsejével egye­sítsék-e erőiket. A tervezett egyesülés célja: a mezőgazda- sági termelőerők koncentrálá­sával megteremteni a helyi kapacitások minél jobb hasz­nosításának lehetőségét. En­nek megfelelően fontos fel­adat az összefüggő tájegységet alkotó pomázi—szentendrei körzet gazdasági egységének kialakítása, melyhez a megle­vő gazdasági érdekazonosság alapján csatlakoznának a földrajzilag különálló duna- bogdányiak. Nem a veszteség miatt Az egyesülés gondolata egyébként nem az eredmény­telen, illetve veszteséges gaz­dálkodás miatt merült fel. Egyszerűen arról van szó, hogy a szövetkezetek jelenlegi mé­reteit stabilizálta és részben konzerválta is a közigazgatási elkülönültség, és a pomáziak esetében a szövetkezeti formák különbözősége is. A nyeresége­sen folytatott alaptevékenység, a szép eredmények ellenére is a szövetkezetek mezőgazdasá­gi termelésének üzemi mére­tei jelentősen alatta vannak a közgazdasági szempontból kí­vánatosnak. A szövetkezetek belső irá­nyítási rendszere az elmúlt időben nem változott, annak ellenére, hogy tevékenységük számottevően megnövekedett, így a szükségesnél egyre keve­sebb idő jutott a szervezésre, ellenőrzésre, a megalapozott fejlesztések kidolgozására. Je­lenleg a géprendszerek gazda­ságos alkalmazásának, kihasz­nálásának feltételei sem adot­tak, így a növénytermesztés teljes gépesítését nem lehet megoldani. Átalakulna a termelési szerkezet Távlatilag hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Ha napjainkban még nem is ta­pasztalható közvetlenül, hogy az „üzemi méretek” nagyság­rendje a fejlődés gátjává vált, a korszerű takarmány- és le­gelőgazdálkodás hiányát már rébb a ház. Azóta a Ter­mészetvédelmi Tanács vé­detté nyilvánított, és élve­zem az ezzel járó előnyö­ket: vigyáznak rám, gon­doznak, ápolnak. Ami azt illeti, ennyi év után már rám fér egy kis pihenés. — Nem akarok hízelegni, de nem látszanak magán az évek. — Fiatalnak érzem ma­gam. Hosszú ideig azt hit­ték, hogy kipusztulok. De a gondoskodás, a türelem — igazolva a mondást — va­lóban rózsát termett. Mag­jaimból sikerült utódokat nevelni. Ok már csak ne­vükben szentendreiek: a szigligeti, alcsuti, vácrátóti parkot, arborétumot díszí­tik. most is érzi az állattenyésztés, és ez nemcsak a hozamokra, hanem az önköltség alakulásá­ra is kedvezőtlenül hat. A gazdálkodás alapját képe­ző földterület egy gazdaságba összevonva megteremtené a feltételeit a célszerű táblamé­retek kialakításának. Az éssze­rű egyesülés a termelési szer­kezet átalakítását is megkí­vánja olyan formában, hogy az maximálisan alkalmazkodjon az állattenyésztés mindenkori igényéhez; minél kevesebb nö- vényf^leséget, minél maga­sabb agrotechnikai színvona­lon termeljen. Lehetővé válik a szétaprózott és korszerűtlen gyümölcs- és szőlőtermelés re­konstrukciója. A növényter­mesztés intenzív fejlesztéséhez kapcsolódik majd az északi és a déli terület öntözési prog­ramjának kidolgozása és meg­valósítása, a magas színvonalú kemizálás technikai feltételei­nek megteremtése. Az állatte­nyésztés változatlanul a szarvasmarhaprogramra alapo­zódik. így kialakulnak a ter­vezett szakosodás szervezeti keretei és megvalósítható a gazdaságosabb keveréktakár- mány- és tápellátás is. Meg­felelő javítóüzem létrehozá­sával megoldódna a traktorok és munkagépek, illetve teher­autók helybeli nagyjavítása. A Szentendrei Ipari Szövet­kezet tevékenysége három iparágra terjed ki. A könnyű­iparhoz tartozik a ruhaipari termelés, ezen belül a női- és gyermekruhavarrás, mellyel kizárólag szovjet és nyugatné­met exportigényeket elégíte­nek ki. Különféle csomagoló­eszközöket állítanak elő poli­etilénből és PVC-ből. Kötszö- vőipari termékeik: a férfi-női ruha- és kabátszövétek, ken­dők, blúzok, pulóverek. Na­gyobbik részüket KGST-orszá- gokban értékesítik. Háztartási és divatárut is készítenek: kü­lönféle táskákat, bevásárló­szatyrokat. Az eddig felsorol­tak az össztermelés 52 száza­lékát adják. A nehéziparhoz tartozik a polietilén-, PVC- és poliészter­feldolgozás: a különféle mére­tű fóliák, cső, zuhanyozófülke, fürdőkád, tárolóedény gyártá­sa. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium felügyelete alatt álló tevékenységük: sa­lakgyapotból, üveggyapotból különféle szigetelőtermékek előállítása, illetve ezek helyszí­ni szerelése. Ipari termelésük 70 százaléka Szentendrén, a város belterületén, a műanyag­feldolgozás Pilisszántón folyik. A szövetkezet gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki mind a belkereskedelemben, mind a külkereskedelemben. Működé­sükre jellemző a készlet gyors forgási sebessége és rugalmas átállás az új termékekre. Gyártmányaik minőségét jól példázza, hogy még ezrelékben sem lehet kimutatni a vissza­küldött, reklamált áruk ará­nyát. Egészségesen hat a ki­alakított vegyes profil: az egyik iparágban jelentkező át­meneti nehézséget ellensúlyoz­za a másik iparág kedvező helyzete. Eredményeik alapján 1971- ben elnyerték a kiváló ipari szövetkezet címet. Az utóbbi években rendszeresen szere­pelnek az országos kiállításo­kon. sőt számos önálló kiállí­tást is rendeztek. A dolgozók fele törzsgárdatag. A szocia­lista brigádok és a brigádmoz­Továbbra is fennmaradnak a nyereségesen működő ipari te­vékenységek anélkül, hogy ve­szélyeztetnék az új szövetke­zet mezőgazdasági jellegét. Egységes bérszabályzattal A tagok és alkalmazottak jövedelme a négy szövetkezet­ben eltérő. Az új szövetkezet egységes elveken nyugvó bér- szübályzatával, valamint a fej­lesztési lehetőségek ésszerű felhasználásával fokozatosan felszámolhatnák az indokolat­lan különbségeket. A maga­sabb fokú gépesítés következ­tében javulnak a munkafelté­telek és így többet tudnak majd fordítani szociális és kulturális célokra, és az idő­sek támogatására. A tervezett egyesüléssel kapcsolatban a pillanatnyi helyzet a következő: az előké­szítő bizottság már a jövő évi közös terven munkálkodik, megvan a javaslat az új szer­vezeti felépítésre és az alap- szabályzatra is. Az már bizo­nyos, hogy az új szövetkezet, ha a tagság az egyesülés mel­lett dönt, a Dunakanyar nevet veszi fel, a központja pedig Szentendrén lesz. galomban részt vevők száma évről évre nő: míg 1971-ben tíz szocialista brigád volt 75 taggal, 1974 végére már 13 bri­gád 133 taggal. Az első félév termelési ér­téke 36 millió forint volt, ez az időarányos tervnek a 90 százaléka, az első hat hónap­ban 6 milliós nyereséget köny­velhettek el, ez 85 százaléknak felel meg. A 640 tagú szövet­kezet vezetői elégedettek az eredménnyel, és bíznak abban, hogy az év végére teljesítik a tervben vállaltakat. Városi hírek Elkészültek a városi tanács tevékenységét fényképekkel és szöveges hírekkel illusztráló híradótáblák, melyeket a vá­ros különböző pontjain állíta­nak fel. Egyebek között az idegenforgalmi hivatal helyi­ségében, a Dumtsa Jenő utcá­ban, a bevásárlóközpont terü­letén és a tanácsházán. ★ — A társadalmi ünnepeket rendező iroda megalakította irodalmi csoportját. Ezzel a családi és társadalmi ese­mények ünnepélyes hangula­tát és színvonalát kívánják növelni. ★ — Augusztus 25-én lesz a tankönyvárusítás a Móricz Zsigmond gimnáziumban. ★ — A termelésellátás fel­ügyeleti osztály a járási hiva­tal szakembereivel nemrég széles körű ellenőrzést végzett a sütőipari vállalatnál, az élelmiszerboltokban, és a vendéglátó egységeknél. A ta­pasztalt szabálytalanságok miatt romlott élelmiszerek elkobzására illetve az üzlet­vezetőkkel szemben szabály­sértési eljárásra is sor került. Az oldalt írta: Dalos Gábor Fotó: Tóbiás Irén Szárazmalom, kovácsműhely, templom Tovább épül a szabadtéri néprajzi múzeum Mi lesz a római villa sorsa? A Felső-Tiszavidék tájegységen, a botpaládi lakóház és istálló mel­lett épül az uszkai lakóház vályogfala. Sokféle ágazat Női ruhától a szigetelőtermékekig Kiil- és belföldön keresettek a SZISZ termékei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom