Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Esküt tettek a tiszthelyettesek Emlékezés a gödi Fészekben- „A vén Duna partján...” Töriük Istvánná Markó Hilda emlékezik. Gárdos Katalin felvételei Szolnok főterén vasárnap délelőtt nagy nyilvánosság előtt, ünnepélyesen avatták fel a magyar néphadsereg új tiszthelyetteseit. A haza szolgálatára, szak­mai és politikai feladatainak ellátására kétéves kitartó ta­nulással, munkával felkészült több száz hivatásos tiszthe­lyettes előtt — a Himnusz el­hangzása után — felolvasták Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter díszpa­rancsát, majd az ifjú tiszthe­lyettesek esküt tettek. Ezt kö­A Balatonnál félidejéhez ér­kezett a nyári főszezon. Ros­ta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában elmondotta, hogy a szezon idegenforgalma ezek­ben a napokban tetőzik. Jövőre ha nem is oldja meg a gondot — lényegesen ja­vít a helyzeten, hogy három új üdülőhelyi klub épül. A Balatonnál több mint háromszáz műsort szer­veznek az idén. Bő tizenegy esztendővel ez­előtt, 1964. január 31-én ti­zenheten alakították meg a Tessedik Sámuelről elnevezett brigádot. A szocialista címet időközben többszörösen el­nyert kollektívának ma 307 tagja van. Elnöke: dr. Mándy György debreceni egyetemi tanár, helyettes vezetője: dr. Manninger G. Adolf gödöllői egyetemi tanár, titkára: dr. Virányi Sándor tápiószelei tu­dományos osztályvezető. Tizenhétről háromszázra 1 Csak mutatóban néhány a brigád eddigi eredményei kö­zül. Vállalták, hogy közremű­ködésükkel csaknem ezer me­zőgazdasági üzemben, har­mincezer hektáron a lucerna­mag termésátlagát hektáron­ként 170 kilogrammra növelik. Az elért eredmény 260 kilo­gramm. Vállalták, hogy a lu­cerna szénatermését 900 üzem­ben 210 ezer hektáron átlago­san 43 mázsára növelik hektá­ronként Az eredmény 69 má­zsa lett. Most pedig vállalták, hogy 250 termelőüzem 142 ezer tehenének tejhozamát négy év alatt 40 százalékkal emelik. Mi hát a Tessedik Sámuel szocialista brigád? Egyedi különlegessége, hogy nem egy üzemben vagy egy helységben alakult Az a bizo­nyos tizenhét tag annak idején az ország legkülönbözőbb pontjairól gyűlt össze, Deb­recenből és Gödöllőről, Tápió- szeléről és Herceghalomból, Mosonmagyaróvárról és Sze­vetően Pacsek József vezér­őrnagy miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet, amelyben köszöntötte a fiatal tiszthelyetteseket, méltatta a tanulásban, a különböző szakmai és politikai ismere­tek megszerzésében tanúsított buzgalmukat. Jelentős, hogy ezúttal először az ország kü­lönböző tiszthelyettes-isko­láiról kikerült fiatalok a ka­tonai képzés két esztendeje alatt szakmát is szereztek ma­guknak. Az ellátásról és a szolgálta­tásról szólva elmondotta a főtitkár, hogy az alapvető kész­letekben nem volt eddig hiány, inkább a szervezetlenség és a szállítási zavarok okoztak nehézségeket. A BIB főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a balato­ni szezon nem zárul le augusz­tus 20-án. Számos példa bizo­nyítja, hogy árkedvezménnyel >1 és jó programmal ezreket le- I hét üdültetni utóidényben is I a Balaton partján. gedről, Keszthelyről és Buda­pestről. Csupán egy személy dolgozott termelőüzemben, a többiek egyetemi tanárok vagy kutatók voltak. Létszá­muk még abban az évben száz fölé emelkedett, ekkor már gyakorló agronómusokat is szép számmal találhattunk soraik között. Később megala­kultak a megyei tagozatok, így emelkedett tovább a lét­szám háromszáz fölé. Hogyan dolgozik a brigád? Nagyon egyszerű fogalma­zásban azt mondhatnánk, hogy agytrösztként működik, de tagjai rendszeres kapcso­latot tartanak a gyakorlati élettel is. Céljuk: „a hazai és külföldi kutatások eredmé­nyeit minél rövidebb időn be­lül, minél hatékonyabban át­ültetni a mezőgazdasági ter­melés hazai gyakorlatába”. Hazai és külföldi kísérletek Munkájukat három szakasz­ban végzik Először összegyü­lekeznek olyan kutatók és ok­tatók, akik ugyanazon kér­dést más-más oldalról vizsgál­nak, a legmagasabb fokon. Ismerik tehát nemcsak a ha­zai kísérleteket, de a külföldi kutatási eredményeket is. Aszerint, hogy ki minek a legjobb tudója, egyikük a na­pirenden levő téma biológiai oldalát, másikuk a vegyszerek hatását, harmadik brigádtag a termesztés folyamatát stb. vizsgálja. így közösen kiala­kítják a komplex eljárást, Nyolc újabb termelési rendszer Hernádhoz: 250 faggazdaság Az idén félmillió hektáron gazdálkodnak növénytermesz­tési rendszerekben az üzemek. A kedvező tapasztalatok alap­ján sorra alakulnak meg az állattenyésztési termelési rend­szerek is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyolc újabb rendszert hagyott jóvá, ezzel számuk 10-re nőtt. Az együttműködő termelők abból indultak ki: a gyorsüte­mű intenzív fejlesztéssel kap­csolatos költségek az állatte­nyésztés legtöbb ágazatában meghaladják egy-egy üzem lehetőségeit, ezért szükség van a termelők összefogá­sára. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a rendszerek önál­ló működését és a tagként résztvevő gazdaságok tevé­kenységének koordinálását az úgynevezett rendszergazda — egy-egy állami gazdaság vagy termelőszövetkezet — biztosít­ja, amely kidolgozza, és a part­nerüzemek adottságaira alkal­mazza a korszerű eljárásokat, módszereket. A rendszert ve­zető gazdaság szaktanácsadást nyújt, szakmai képzést és to­vábbképzést tesz lehetővé a gazdaságok számára, Az országban működd ál­lattenyésztési termelési rendszerek komoly gaz­dasági erőt képviselnek. A HSZV marhahústermelési közös vállalkozásnak mintegy 130 taggazdasága van, az AG- ROKOMPLEX tejtermelési rendszeréhez eddig mintegy 15 üzem csatlakozott. Egyre meg­határozóbb szerepű a sertés- hízlalásban az ISV közös vál­lalkozás 110 gazdasága, és szí­vesen csatlakoznak a terme­lők a KA-HŰS húsmarha te­nyésztői; az AGROKOMPLEX hússertéstartási; valamint a bábolnai sertéshústermelői rendszerhez is. Mintegy 250 gazdaság vesz részt a hernádi Március 15. Tsz által összefo­gott HUNNI AHIBRID Broiler- csirke rendszerben. Figyelem­reméltó gazdálkodási sikereket ért el a bólyi étkezési tojáster- melési, a palotási kacsaterme­lési, a bikali házinyúltermelé- si rendszer, a bennünk tömö­rülő gazdaságok nagy mennyi­ségű áru szállításával járulnak hozzá a lakosság ellátásának javításához. amit tömören összefoglalnak. Ennek birtokában a brigád minden tagja felkeres egy vagy néhány termelőüzemet és ott — tekintéllyel, rábeszé­léssel, a várható haszon meg- csillogtatásával — elérik, hogy közösen kidolgozott módszerü­ket a gyakorlatban is meg­valósítsák. A siker érdekében a látogatást rendszeresen is­métlik. Az elért eredménye­ket, tapasztalatokat összesítik, a módszert tovább finomítják. Mikor kaszáltassák ? A lucernamag-termesztés- ben elért sikerüket például úgy érték el, hogy megváltoz­tatták a gazdálkodó agronó- musok szemléletét. Addig a „kettős termesztés” nézete uralkodott, tehát a gazdaság magot is, szénát is akart ugyanazon a táblán termeszte­ni. A brigád tagjai megmagya­rázták, hogy ezt külön kell csinálni, a mostohább talajo­kon magot, a jobb talajokon szénát érdemes termeszteni. Volt egy hasonlóan egyszerű titka a szénaterméshozam fo­kozásának is. Az agronómu- sok évszázados tanításnak engedelmeskedve, meg voltak győződve, hogy a lucernát mindig teljes virágzásban kell kaszáltatni, mert akkor lesz legnagyobb, legértékesebb a Szénatömeg. Nem volt köny- nyű meggyőzni őket, hogy az első kaszálást akkor kell el­végezni, amikor a virágok még csak „hónaljban” van­nak, mert így az éves termés­hozam nagyobb lesz. Csakugyan fészek ez, nyur­ga akácok kerítette, gyepbé- lelite fészek, hová megszűrve jut a nyargaló szél, a tűző napsugár is. S fészek ez ne­vében — a gödi Fészek —, ahol ifjak cseperedtek hajdan a munkásmozgalom harcosai­vá. Tavaly ünnepeltük a fél év­százados évfordulót: 1924-ben történt, hogy a Munkás Test­edző Egyesület telket vásárolt itt, a ballagó Duna partján — vörös Duna, így nevezték a Dunakeszi Műhelyteleptől Fel­sősödig húzódó szakaszt —, hogy távol tartsa a csendőri zaklatást, á szimatoló hekuso­kat, hogy a vasmunkások, fá­sok, bőrösök s megannyi szak­mabeli proletár legalább a hét végén, legalább egy napra meglel edkezli essék a gyári hajszáról, élvezze a jó vizű for­rások partján az árnyas fák hűsét, a napfényt, a fürdő­zés örömét. S volt miért távol tartani a hívatlan „vendégeket”, mert ez a fészek, a Munkás Test­edző Egyesület otthona, nem­csak a sportra, hanem a kul- turálódásra is lehetőséget te­remtett, s a politikai munká­ra! A mozgalom sokat pró­bált harcosai adták át tapasz­talataikat az ifjaknak, balol­dali szoedem-ifik, kommunis­ták készültek föl szemináriu­mokon, előadásokon éjszakák­ba nyúló vitákon a politikai harcra, szívták magukba a marxista szellemet. Most félkörben széksorokat raktak a tisztásra, a nézőtér­rel szemközt nincs dobogó, pó­dium, csak egy mikrofon, áll­ványon. A parton fák ágain szürke drót tekereg, fut a hangszórókig. ’Elhangzott már a Himnusz, s néhány köszöntő szó után egyenes derekú, ősz asszony lép a mikrofonhoz, tisztán hangzó, szépen formált kerek mondatokat erősít az elektromos berendezés. Török Istvánná Markó Hilda emlé­kezik. Derűs napokra, munkás­paraszt ifjak találkozójára, küzdelmekre, konspirációra, a háborús évekre, a felszabadu­lás pillanataira, amelyeket de sokan nem érhettek meg az oly nagyon várók közül, ame­lyek a büntetőszázadokban, A tejtermelés és a szarvas- marhák hústermelésének fo­kozása már korántsem ilyen egyszerű feladat. A vezető ál­lattenyésztő általában azt eteti, ami épen van. És etet annyit, amennyit valami köz­kézen forgó táblázatból kiné­zett. A takarmányok táp­anyagtartalmát ugyancsak táblázatból állapítják meg. A legújabb kutatások kiderítet­ték, hogy ez kevés az üdvös­séghez. A siker tulajdonkép­pen két aminósavtól függ: egyik a metionin, másik a li- zin. Ha ugyanis az egyik ke­vesebb a takarmányban, ak­kor a tejhozam, ha a másik kevesebb, akkor a húsgyara­podás terén kitűzött eredmé­nyeket nem sikerül elérni. A feladat kézenfekvő: laborató­riumi úton meg kell állapítani a takarmány összetételét és azt úgy alakítani, hogy meg­feleljen az állattartás céljának. Gyorsabban és biztosabban Ne merüljünk el azonban a szakmai részletekben. Tisztáz­nunk kell egy kérdést, ami mindenkiben felvetődik, aki csak valamelyest is foglalko­zott már mezőgazdasággal. Akkor ugyanis tudja, hogy Magyarországon létezik magas szinten szervezett és fizetett mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálat, amely pontosan azt csinálja, amit az előzőekben körülírtunk. A másik dolog pedig, hogy a tudósbrigád minden tagja fizetett alkal­mazott, akinek az a kötelessé­ge, hogy oktasson, kutasson. Hol van itt a szocialista bri­gád? Ott, hogy a brigád tagjainak csupán az a kötelességük, hogy az egyetemen oktassa­nak, az intézetben kutassa­haláltáborokban, börtönökben értek „oly sok drága társat”. Egy ősz asszony beszél, minden pátosz, ünnepélyesség nélkül, egyszerűen, szépen. A hallgatóság csupa figyelem, a széksorokban jobbára ezüstös hajú kortársak, arcuk meren­gő, látni, visszarévednek a múltba, szélről a földre terített pokrócokon a mai derékhad, s fürtösfejű fiatalok, apróbb- nagyobb gyerekek. ülnek csöndben, ácsorognak. a sza­vakba feledkezve. Az ünnepi beszéd után sza­valat következik, Nagy László Tűz című versét adja elő egy nak, vagy az üzemekből'ver­buválódott tagok esetében, hogy saját gazdaságukban dolgozzanak. Ők azonban ön­ként, a brigádban tett vállalá­saik teljesítése során kilépnek az egyetemről, az intézetből vagy a saját gazdaságból. Ta­nácskoznak, koncepciókat ala­kítanak ki, azután utaznak, tanácsolnak, könyörögnek, vi­tatkoznak, hogy mindez, a gyakorlatban is minél széle­sebb körben, gyorsan meg­valósuljon. Gyorsabban és biz­tosabban, mintha a patronált gazdaság vezetője valamikor valami tudományos közle­ményből, vagy szaklapból tud­ná meg ugyanezeket az újdon­ságokat. Ingyen továbbra is A másik — talán a döntő — különbség pedig az, hogy a háromszázhét ‘ brigádtag ezt a szaktanácsadást ing y e n végzi. Szaktanácsadói díjat nem számítanak föl, az elért eredményből nem kérnek szá­zalékot, költségeiket pedig — napidíj, szállás, utazás stb. — a munkahelyükön számolják el. Szinte hihetetlen ez az ön­zetlenség, sőt a minisztérium egyszer szinte erőszakkal akarta őket bevonni a fizetett szaktanácsadói hálózatba. Ke­ményen ellenálltak és elérték, hogy munkájukat továbbra is önzetlenül végezhessék. Mert a szocialista brigádtagnak já­ró jelvényt csak ezzel a tudat­tal hajlandók átvenni, feltűz­ni. Nyilvánvaló, hogy termelés- fejlesztési problémákat csak ilyen módszerrel megoldani nem lehet. Mégis elmondhat­juk: a Tessedik Sámuel szo­cialista brigád példája nem­csak tiszteletre és elismerésre, de követésre is méltó. Földeák! Béla ember — Lengyel István —, majd a BKV Szabó Ferenc if­júsági vegyes kórusa énekel, a kék kosztümös lányok, sötét­szürke ruhás fiúk után a Gödi Munkásdalkör javakorabeli dalosai lépnek a mikrofon elé. Koszorúzás. Halk zene szók előbb a gödi, majd a dunakeszi pártbizottság és tanács képvi­selői, aztán egy szovjet alaku­lat három tisztje, a gödi ter­melőszövetkezet MSZBT-tag- csoportjának kémúselői. a Va­sas és a Vörös Meteor Sport­egyesület természetbarátainak választottak a Ruhaipari Dol­gozók Szakszervezetének kül­döttei koszorúznak, majd a fé­szekbeli veteránok hajtanak fejet az emlékmű előtt, ame­lyet állítottak „A harcosok és hősök emlékére, akik a Mun­kás Testedző Egyesület által alapított „Fészekben” nevelőd­tek az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja vezeté­sével”, A tisztás fölötti dombon, a kispályán sípszó harsan, foci­meccs kezdődik (erről bőveb­bet a sportrovatban), az ün­neplő sokadalom elszéled a li­getek rejtette parányi házacs­kák között, a vízparttól kő- hajításnyira fehér abrosszal hosszú asztalt terítenek, hab­zó ser csurran a poharakba. Fürdőnadrágos veteránok kor­tyolják a hús italt, keszegek és pocakosok, deresedők és tar fejűek, csöndesek és han- goskodók, s kis idő után va­lamennyien egyforma áhítat­tal azt kezdik dúdolni, hogy „A vén Duna partján oly szép azt est.. A, Z. Információválogatás — korszerűbben Az UNESCO Magyar Nem-: zeti Bizottsága megbízásából az Országos Műszaki Könyv­tár és a Dokumentációs Köz­pontban Szelektív információ- terjesztés címmel egyhetes szeminárium kezdődött hét­főn. A szemináriumon a hazai szakembereken kívül részt vesznek a fejlődő országokból érkezett dokumentációs szak­emberek is. Az előadók a spe­ciális információs igények ki­elégítésének módszereit is­mertetik, mivel az egyre bő­vülő mennyiségű tudományos információkat korszerűbb ké­zi és gépi módszerekkel kell válogatni. A szeminárium résztvevői egyúttal tanulmá­nyozzák e munka magyaror­szági gyakorlatát Is. Meghosszabbítják a balatoni szezont szakállas, sötét öltönyös fiatal­Dehrecentő/ Gödöllőig Tudósok brigádja

Next

/
Oldalképek
Tartalom