Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

1975. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP

Család

Miklosovits László rajza

Törő István versei

KORANKELO

A takaró melege még ott gőzölög a ruhád alatt, álmosan fogod a rácsot; frissen elmondott szavak hordalékát zümmögi a céda levegő feléd, monotonságtól tompuló agyad motorberregést emészt, levegőt szívnál az ablak

résein

s a kirakatok homályt

okádnak,

lábad letarolt csatatér: felsikoltanod nem szabad — a jóindulat olyan piciny és olyan gyönge, mire felcsillanna a szemekben már számul is van űzve és akárhányszor visszalépsz százszor megvédett helyedre, ott libeg feletted az álom kacérkodóan, nevetve mire úgy érzed megtaláltad és nem követelsz már semmi

mást,

iszonyú türelemmel kiáltják füledbe: végállomás!

NYÁRFA

Rezgő hajában gerle búg, Végignézi a kis falut, melynek hajnali népe elindul s szemével integetve ráköszön — mikor barkát ereszt és gyapjú-ködén áramlik át: a megtisztult' lég, mikor leszáll az éjszaka, elgyötört testtel térnek haza kifáradt szemük rátekint s rezgő hajával a nyárfa int.

ORSZÁGHEGYI KÁROLY:

Egy sor az Epilógusból

(S több a hír-név mint az érdem)

— Csúcsa a Földnek, Mount Everest vagy. Mégis az érdem volna kevés?

Tudd: a valóság cáfol e sorra.

Híred a tetthez mérve csekély.

mosott akkoriban?) szóval egy nap fogta magát és átsétált a határon. Száz darab Levente cigarettával.

Én 1947-ben találkoztam vele össze Párizsban, és össze- ölelkeztünik az utca sarkán, a diáknegyedben, ahová a budapesti egyetem ösztöndíjával jutottam ki,

— Andriskám! — kiáltottam fel önkéntelenül. — Hát mért jöttél te ki? Szép állásod is volt odahaza. És úgy sír érted szegény édesanyád.

Egy csomag olcsó cigarettát vett elő a zsebéből és fölényes mosollyal megkínált. Mohón rágyújtottam, ö csak olyan lassan, titokzatosan szívta a Caporalt.

— Hogy megírjam a világ legszebb szerelmes regényét — felelte méltóságteljesen.

— Ezért jöttél ki? Hogy megírd a világ legszebb szerelmes regényét? Hát otthon nem írhattad meg? — nyitottam tágra a szemem.

— Ehhez látni kell a világot — felelte —, mert úgy tudom csak megírni egy fiú meg egy lány történetét, akik körül, öldöklik, üldözik egymást az emberek, de ők legyűrnek minden akadályt, legyűrik a pénztelenséget, a rosszindulatot, hiszen szerelmesek. És győzedelmeskednek. Érted?

Néztem, néztem Andrist fekete. gumi esőköpenyében, sima arcával és nagy, csillogó, barna szemével. És össze kellett szorítanom a fogamat, valami elérzékenyedés vett rajtam erőt.

Ö mosolyogva nézett rám.

—■ Le mersz ülni velem egy feketére? Mert én elszöktem hazulról. Te meg ösztöndíjjal jöttél otthonról tanulni az egyetemre.

És csodálatosain mosolygott bátor, nyugodt, rendkívül nyugodt szemével, kicsit olyan huncutul, mert tudta, hogy mindig félénk természet voltam.

' * jra szorongatni kezdte I I valami a torkomat, s I J mint az olyanokat, akik korántsem hősök, nem kemény legények, rettentő bátorság szállt meg.

— Hát persze! — feleltem hangosan. — Szabad emberek vagyunk.

És belekaroltam. Ügy mentünk a legközelebbi kávézóba.

Aztán jó néhány évvel később, amikor újra kint jártam, akkor már arra kért meg Teri néném, hogy látogassam meg az Ideggyógyintézetben Andrist. És erről kellett most mesélnem.

— Hát Andris igazán jól néz ki — kezdtem bele. — Szép, sima az arca, nyugodt a tekintete. Ő hívott meg a kórház büféjébe, rendes utcai ruhájába öltözve, mert ott ruhában is járhat a betegek egy része, és ittunk egy

GYIJRKO GÉZA:

Nem tűnt fel?

... és az nem tűnt fel önöknek, hogy Kecsege Elek, az önök .éppenhogy nagykorúvá lett gyermeke autót hoz haza?

— Kérem szépen, újságíró úr ... vagy elvtárs, pardon. . . szóval, hogy feltűnt-e nekem vagy az anyjának? Hát feltűnt, megmondom őszintén, persze, hogy feltűnt. Nekem a nyugdíjam 900 forint, a feleségem 1100-at keres, kérem, nekünk ennyiből igen nehezen telik autóra. De a mi Elekkénk, kérem, sohq.se hazudott nekünk, miért ne hittük volna el, mi tudatlan népek, hogy az nem is autó. Csak egy karosszéria. Ügy húzta hazáig madzagon, s bent kapta az üzemben, hogy legyen mivel játszania itthon. Mert olyan játékos kis kölyök, még az én Elekem. Hát így volt...

— Az üzemben kapta? Melyikben? Hiszen nem dolgozik ez az Elek gyerek sehol.

— Dolgozik az, kérem, mondta is, hogy dolgozik, meg hozott haza gyűrűt is, meg magnót is, amit a fizetéséből vett. Hogyan juthatott volna, kérem, egy fiú négy magnóhoz is, meg három

gyűrűhöz is, ha nem dolgozik sehol? Mert én, kérem, még egy gatyát sem vettem soha úgy, hogy azért ne kellett volna nekem megdolgoznom... Igaz, anyjuk? Na, látja!

— Lopta. A gyűrűt is,, meg a magnót is...

— Nem lehet az, kérem, kizárt dolog az. Csak rosszindulatú elferdítésl Mert kérem az asszony én nem, én jobban bízom a fiúban, mint magamban, szóval az asszony ... tudja, milyenek az as,szonynépek, mindig bizalmatlanok ... az asszony kérdezte meg, hogy Te, Elek, aztán tényleg vetted a gyűrűt is, meg a négy magnót is, nem csórtad véletlenül? És mit mondott erre a fiú? Sírva fakadt, kérem... Hogy ezt érdemli ő a szüleitől, ezt a bizalmatlanságot, hogy őt, az egyetlen fiukat ilyesmivel vádolják? Ügy rítt, kérem, az a nagy darab gyerek, hogy menten szájon vágtam az asszonyt... így volt-e, anyjuk? Na látja...

— ... és tessék mondani, az sem tűnt

fel, hogy a fiú lányokat hord fel a lakásra? A lányok után meg férfiak jönnek? Hiszen maguknak ilyenkor el kelleti menniük hazulról?

— Megmondom őszintén, az asszony, az gyanakodott, az elején. Tudja azt az elvtárs is, hogyha öreg is a nőszemély, azért mégis a bujálkodáson jár az esze, hogy a fene vitte volna el. De aztán kiderült, hogy megint joggal vágtam szájon ezt a fiát pocskondiázó vénasszonyt. Üzemi dalárdát szervezett a fiú, mert hogy kitűnő a hangja, azért is van itt ez a négy tangóharmonika ... Hogy gyakoroljon ö is, meg a dalárdatagok is...

— De hát nem tízen, vagy húszán jöttek, hanem először a fiával egy nő, aztán maguk és a fiú elmentek, s jött egy férfi... Ez sem tűnt fel?

— Már miért tűnt volna fel, kérem. Olvasunk mi újságot, meg nézünk mi televíziót is. Az is van ám nekünk!... Tudjuk, hogy mi a duett, meg a sextett ... Hát valami ilyesmi volt. Megmondta az én fiam, egy szóra megmondta. Nem hazudott az soha, kérem... Soha. Most is megmondta, hogy az ellenségei miatt van az egész... Estére itthon is lesz ...

— Melyikre?

— Azt nem mondta... Azt az egyet nem...

KERESZTREJTVÉNY

VIETNAM 30 EVE

1

2

3

4

5

S

7

8

9

10

11

12

13

Ü

H

ff

15

1

16

17

©

18

19

B

V1

21

w

23

21

ü

25

K

26

27

f|l

föl

28

29

30

31

32

33

ü

34

3é

I

m

36

37

ü

38

39

40

4742

49

44

45

46

47

4£

m

4P

50

51

52

53

54

55

56

57

m

58

5S

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

1

ü

Élői

>

”

73

74

75

I

L

Harminc éve, 1945. szeptember 2-án. kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köztársaságot.

VÍZSZINTES: 1.1944 decemberében a Viet Minh általános» széles körű felkelésre készült, ekkor alakult meg a ... (Zárt betűk: V, E* F, B, 0.) 13. Kétes! 14. Kibogozok. 15. Jövő évben ez az ország rendezi az olimpiát. 16. IrányjeLző. 18. SSSSS. 20. Gyógyszer. 21. Európai főváros.' 22. Valamely testület legidősebb tagja. 23. Sporteszköz. 26. Rád. 28. Kesereg. 30. Több „magyar” király neve. 33. Három a! 34. Ver. 35. Magánhangzók. 36. YOI. 38. Visszahord. 40. A birtokoseset latin röv. 43. Hatvan perc. 44. Ozmium. 46. Szeszes ital. 47. PUÖ. 49. Gond végei. 50. Művészien megírt tanulmány. 53. Fajtája. 55. A gyártmányt értékeli. 57. Vezetéknevekben a c így is szerepel. 58. Zuhanj. 60. Hajózható folyó Franciaországban. 62. A fővonalból eredő. 66. Névelős fafajta. 67. Szembeszegülök. 70. ... ő, Dezső régies alakja. 71. Név nélkül! 72. NDK politikus, a Béke-világ- tanács irodájának tagja. 75. Zoltán Tibor Gábor.

FÜGGŐLEGES: 2. Tudása. 3. Pusztító, viharos forgószél. 4. Nagy László Rezső. 5. Kikötő az Aráb-félsziget déli csúcsán. 6. Mo- libdén. 7. Igealak. 8. Ételízesítő. 9. A város polgára. 10. Sín szélei. 11. Lárma, zsivaj. 12. Tartozik neki. 13. Sérülés. 17. RR. 19. Ami a sziveden, az a... (közmondás). 23. Középen belát. 24. Megijed. 27. A VDK hadserege itt mért történelmi csapást a franciákra. (Zárt betűk: N, H.) 29. Rávés, karcol. 30. Hanoi főterén három évtizede hangzott el. (Zárt betűk: G, S, G, N, O, T.) 31. A legfelsőbb olimpiai' szervezet. 32. Szerencsésen kapod. 37. A tv külpolitikai hírmagyarázója (Pál). .39. Templomi zenész. 41. Sürgetés. 42. Elektromos töltésű anyagi részecske. 45. Híres szabadtéri játékok. 48. A harmadik személy beszél. 51. Vágná. 52. Kötőszó. 54. A Patyolat része. 56. Megállapodj. 59. Rábaközi község (+»). 6L Orosz helyeslés. 63. Hamis. 64. A fordítottjával együtt női név. 65. Férőhely. 68. Lóról egynemű betűi. 69. Nem egészen ketten. 73. Idegen kettős magánhangzó. 74. Nitrogén és kálium.

BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., függőleges 27. és 30. számú sorok megfejtése.

MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: egy

hét.

AUGUSZTUS 17-1 KERESZT- REJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Az alkotmány a törvények törvénye; Az állam fundamentuma.

KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kelemen Istvánné (1132 Rp.,. Kresz G. u. 34.), Szigethy Pálné (1116 Bp., Vegyész út 15., 1/3.), Antal Istvánné (2600 Vác, Köztársaság út 44.), Tusán Józsefné (2116 Zsám- bok, Felszabadulás tér 16.), Hadas Balázsné (2750 Nagykőrös, Kecskeméti út 39.), Horváth Sándor (2100 Gödöllő, Dimiro Dimitrov u. 4.), Soós Mihályné (2769 Tápiószőlős, Pándi u. 208.), Kanász Nagy Já- nosné (2730 Albertirsa, Rákóczi út 11.). Donka István (2092 Budakeszi, Erdő u. 98.), Bordi Sándomé (2182 Roinony, Fő út 46.).

GYERMEKREJTVÉNY

Pajtások! 30 éve — 1945. szeptember 2-án — kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Alábbi számrejtvényünkben a VDK fennállásának ideje alatt történt egy-egy nevezetes esemény évszáma szerepel. A meghatározások alapján minden kockába csak egy számot szabad írni.

A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet szolgáltató üzlete

(Rákóczi út 2.)

vállalja

egyedi méretes kötött pulóverek, horgolt női vóllkendők és gyermekholmik készítését

rövid

határidőre

1. Ez év decemberében a szabadságharc szervezett vezetésére megalakult a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front. 5. Ebben az évben Ho Si Minh vezetésével népi kormány alakul. 6. Hazánk felszabadulásának éve. 7. Ez év szeptember 3. — Ho Si Minh halála. 8. István király születésének időpontja előtt egy évvel. 9. Kilencszer nyolc + egy. 10. Fél tíz.

FÜGGŐLEGES:

1. Ebben az évben a franciák visszaültetik a trónra az 1945-ben elűzött Bao Daj császárt. 2. Ezer évvel felszabadulásunk előtt. 3. Tizenegyszer hat. 4. Nulla. 5. .. • május 10. Párizsban megkezdődnek az előzetes béketárgyalások a VDK-val. 6. Ngo Dinh Diem délvietnami diktátor bukásának és halálának éve. 7. Ez év április 3Ó-án a’saigoúi hadsereg feltétel nélkül megadja magát. Saigonban az elnöki palotára kitűzik a DIFK zászlaját.

Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtéseként kapott évszámokat írjátok le egy levelezőlapra és szeptember 7-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a

z augusztusi jutalomsorsolásban.

i

4

sollyal rámköszön és odaszól halkan: „Nem zavarlak.” Deő is olyan rejtélyes kapcsolatot sejt közöttünk, hogy meg sem lepődne, ha egy nap, mondjuk egy új, szürke Mercedesből látna kiszállni minket itt a cukrászda és a széltől cibált sárga lombok ölelésében, a parkolóban.

S

zóval Teri néném előhúzza a papírlapot és a ko- pertát, elém teszi és halkan kér rá:

— Írjuk meg, Lajoskám, a

kérvényt.

Kicsit fontos arccal előhúzom golyóstollamat és elkezdem írni az évről évre jól ismert szöveget.

„Magyar Nemzeti Banknak, Budapest.

Kérem önöket, hogy engedélyezzék a Párizs közelében hét éve ideg- és elmekórházban kezelt unokaöcsémnek 2 kg súlyú élelmiszercsomag küldését Karácsonyra. Nyolcvannégy éves mosónő vagyok. Köszönettel.”

Az emberek mintha kitalálnák, hogy Amerikába vagy Angliába írunk, egynémelyik kis irigységgel mosolyog s finoman a park fái felé fordítja tekintetét, amerre az eser- nyős nők és férfiak úsznak el.

Átnyújtom a golyóstollat Teri nénémnek s eléje tolom a papírlapot, hogy írja alá. Tehát a titkár megírta az idős dúsgazdag hölgy levelét, aki most nagyvonalúan aláírja. Valóban nagyvonalúan, mert Teri néni csak nagy vonalakat húz a papírra, afféle olvashatatlan kézjegyet, mert igen rosszul tud írni, hiszen nem járt soha iskolába s ezeket a kusza betűket is úgy sajátította el egy-egy háznál, a gyerekek jóvoltából, akiknek tetszett a tanítói szerep.

És a kimerítő művelet után, mely nehezebb a ruhamosásnál is, rám emeli mosolygós szemét, mert' amúgy mindig vidám, bizakodó asszony és arra kér:

— Most meséljen, Lalikám, Andrisról!

E

' s úgy lesi számról a szavakat, mintha most érkeztem volna Párizsból, oda meg az ideggyógyintézetből az Austerlitzi pályaudvarra, ahová egyórás úttal jut az ember a kórház kapujától.

Cigarettára gyújtok, hogy jobban összpontosítsam gondolataimat. Hiszen évek óta nem jártam Párizsban és nem láttam azóta Andrist sem. Ugyan mit meséljek? Mindig rendes, becsületes fiú volt. De a háború valami sokkot idézett elő benne, a vérontás, a kegyetlenkedések. Két üldözött család életét mentette meg, felszabadultunk, de ő nem tudta elfelejteni, amit látott, amit átélt.

§gy nap, bár az első időtől kezdve szép állása volt, s vitte haza a pénzt mosónő anyjának, mert az is mosónő volt mint Teri néni, (de ki

E

z a budai cukrászda nagy ablakaival a parkra néz a park előtt a két vonalban sorakozó autókra melyek olyanok innen, mint a színes játékautók, s mögöttük a szélben hajladozó fákra Már harmadik napja szünel nélkül esik az eső, de a tüll- függönyön át olyan szépek az esőcsíkok is, olyan fátyolossá varázsolják balra azt a modern, erkélyes házat, az erkélyeken téli növényekkel, és a sétányokon úszó esemyős férfiakat és nőket, mert csak az esernyő, a kalap, s a kabát látszik, az is csak térdig, ott vágja el őket az ablakkeret.

Ebbe a békés, finom, választékos világba, a halk beszédű cukrászdái vendégek közé várom egy régi ismerősömet, Teri nénit, az. öreg mosónőt. Fekete kabátjában, fekete ruhájában, fekete magasszárú cipőjében és időtől csiszolt fekete ridiküljével akár a legelőkelőbb helyre is betérhet ma már, és aki nem figyel fel ízes tájszólására és keresetlen, egyszerű beszédére, akár idős milliomosnőnek is nézhetné. Mert sohasem lehet tudni... s az emberek sokat vélnek tudni...

Igen, Teri nénit várom, ezt a nyolcvannégy éves mosónőt, még szüleim régi ismerősét, afféle kültagját a családnak. Nyugdíja sincs, csak öregségi járulékot élvez, de ez a szó illik ide, mert Teri néni valóban élvezi ezt a kicsi havi- díj&t, beosztja magának, telük belőle ennivalóra, tüzelőre, s még a galamboknak is kenyérmorzsára a parkban. Persze el-elmossa még az edényt egy-egy ismerős háznál, és keres valamit külön is. Fekete öltözete ragyog mindig a tisztaságtól/ és nem a tisztító jóvoltából, hanem fürge, vörös tenyerei nyomán.

Amikor felbukkan fekete micisapkájában és megpillantjuk egymást, felragyog az arcunk. Ugyan ki találhatná ki, mit suttog egymással ez a fiatal férfi és ez az idős hölgy. Az emberek néha rejtett, kíváncsi pillantást vetnek ránk. Mondom, talán afféle öreg miUiomosnőnek nézik Teri nénit, akivel szerencsés rokonságban állok, vagy csak élvezem egyszerűen a bizalmát, titkárkodok mellette. S ez az utóbbi feltevés nem is annyira téves.

Ekkor elővesz rongypuhára nyűtt, kifényesedett ridikül- jéből egy összehajtott papírlapot, s egy kék kopertát, a legolcsóbbat, ami létezik.

Egy ismerősöm lép be a cukrászdába, titokzatos moÖRVÖS LAJOS:

Andris nem felejt

ném? ö abban a regényben a szerelem, a békesség világáért hí col. és úgy ér”, hogy körülötte még dúl a háború...

— De a háború már régen elmúlt, Lajoskám! — nézett rám csodálkozva.

— Igen, de ő úgy érzi, hogy mégse teljesen. És így küzd ellene.

— Szóval ő is küzd! — kiáltotta az öregasszony, mert a küzdelem valamiképp az élettel olvadt össze az ő tudatában.

N

em tudom, mit értett az egészből, de valamit mégis megértett a lelke mélyén.

Barna szemében öröm csillant és láttam rajta, hogy megnyugodott. Hogy Andris ott sem hagyja el magát.

kis üveg sört meg két feketét. Persze alkoholmentes sört és koffeinmentes kávét.

— Az, az jó! — lelkendezett Teri néni. — És mit csinál egész nap szegény fiú?

Nyeltem egyet.

— Hát ír. írja. a regényét.

—- Még mindig azt írja?!

De hát meddig írja?

Afféle zavart, szomorkás mosoly húzódott a szám körül. Hogyan magyarázzam meg neki, hogy ne fájdítsam meg a szívét?

— Azt nem lehet pontosan tudni. Amíg nem készül el vele. De talán nem is akarja befejezni. Érti, Teri né-