Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-29 / 202. szám
1975. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Pest megyében: növekvő forgalom Új tanszergyár és javítóközpont Koppány György felvétele Szövetkezeti vezetők fóruma A válaszadók Folytatódott Zsámbékon a MÉSZÖV-tanácskozás A tanszerell'átás fejlődéséről adott számot csütörtökön délelőtt a Magyar Sajtó Hazátlan Koren István, az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat igazgatója. Mint elmondotta, az Oktatási Minisztérium által kijelölt 113 féle alapvető taneszközből ma már sehol nincs hiány, kellő számú diavetítő, magnetofon és egyéb technikád eszköz is jut az iskoláknak. A tanév kezdetéig mintegy 44 millió forint értékű szemléltető eszközt hoznak forgalomba, ezenkívül 10 millió forint árú hangszalagot és kópiát, továbbá 640 millió forint értékű iskolabútort. Munkatársunk kérdésére Válaszolva a vállalat vezetői részletes adatokkal szolgáltak a Pest megyei általános iskolák taneszköz-ellátásáról, amit jól érzékeltet a következő adalék: iskoláink 1973-ban 8 millió forint értékű tanszert vásároltak, tavaly 9 millió forintot költöttek erre. A TANÉRT Vállalat az óvodák, a középiskolák és a különböző művelődésügyi intézmények megrendelésének is igyekszik eleget tenni. Üj tanszer gyárat helyeztek üzembe Debrecenben, s létrehozták a tanszerjavító központot Budapesten, a Kozma utcában, s tovább fejlesztik bolthálózatukat. K. M. ★ Megyeszerte nagy forgalmat bonyolítanak le az állami és szövetkezeti üzletek, hogy a napok múlva esedékes tanévkezdéshez minden felszerelésük meglegyen a diákoknak. Nagykőrösön a 61-es számú papír- és író- szenboltban augusztusban reA Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága Dobi Istvánról nevezte el a X. kerületi Albertirsai utat. Az 1968-ban elhunyt Dobi István kora ifjúságától harcolt a dolgozó parasztság életének megjavításáért. 1919-ben ott volt a Tanácskordiforgalmat bonyolítottak le. Az üzlet jó felkészültségét bizonyítja, hogy mintegy 600 ezer forint értékű iskolai felszerelést, táskát, tankönyveket értékesítettek (a képen). köztársaság védői között. A Horthy-fasizmus alatt szervezte a szegényparasztok ösz- szefogását, háborúellenes megmozdulásait, s aktív harcosa volt a második világháború alatt az ellenállási mozgalomnak. A felszabadulást követően államminiszter, illetve földművelésügyi miniszter lett, 1949—1952 között a Miniszter- tanács elnöki posztját töltötte be. 1947-ben, a Kisgazdapárt jobboldali vezetőinek leleplezése után őt választották meg a párt elnökének. Vezetése alatt tisztították meg a pártot a reakciós elemektől. Hosszú esztendőkön át volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. 1959- ben lépett az MSZMP tagjainak sorába, a párt VII. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Az utfcaelnevezés alkalmából pénteken helyezik el Dobi István emléktábláját a mező- gazdasági vásár főbejáratánál levő épületen. Kit finicfésrk A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szakosíts Dorosz- lói Györgynek, az Orsizágos Műszaki Fejlesztési Bizottság főtanácsosának, műszaki, gazdasági tanácsadójának nyugállományba vonulása alkalmából jó munkája elismeréseképpen a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke adta át. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dárday Andornak, a Magyar Állami Operaház művészeti titkárának — több évtizedes eredményes, példamutató munkája elismeréséül — nyugállományba vonulása alkalmából; Kertész Lászlónak, az Állami Déryné Színház Jászai-díjas főrendezőjének 60. születésnapja alkalmából, a színházművészet terén kifejtett eredményes munkássága elismerésiéül, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket csütörtökön dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár adta át. Csütörtökön folytatódott a megye ÁFÉSZ-, takarék- és lakásszövetkezeti vezetőinek tanácskozása Zsámbékon a gödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumi épületében. A háromnapos értekezlet tegnapi programjában délelőtt dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára tartott előadást, amelyben a megye V. ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési terveinek, gazdaság- politikai koncepciójának főbb vonásait vázolta fel a hallgatók előtt. Nagy várakozás előzte meg a délutáni órákban kezdődött csaknem négyórás fórumot — érthetően — hiszen a résztvevők kérdéseire Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Murvai László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Galbicsek Károly, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöke, Tuza Sáridorné dr., a MÉSZÖV elnöke, dr. Honti János, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Major Miklós megyei főügyész, Bori Rudolf, a megyei NEB elnöke, Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának igazgatója, Csekő Jenő, a Pénzügyminisztérium bevételi igazgatóságának és Fohn János, az MNB megyei igazgatóságának vezetői válaszoltak. Mint máskor, ezen a fórumon is bebizonyosodott, hogy kérdezni könnyebb, mint mindenki számára érthető és elfogadható választ adni tömören, a rendelkezésre álló rövid idő alatt. A válaszadóit csapata mégis jól állta a sarat és ebben része volt annak is, hogy a kérdések döntő többsége közérdekű .yolt. Szövetkezeti fejlődés távlatai Ä legtöbb munkát a kérdezők Lakatos Tibornak adták, 25—30 kérdést címeztek neki. Különösen az ÁFÉSZ-elnökö- ket érdekelte az, miként ítéli meg a megyei tanács a következő ötéves tervidőszakban a szövetkezeti kereskedelem hálózatfejlesztési lehetőségeit, milyen anyagi és erkölcsi támogatásra számíthatnak ebben. A megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy továbbra is kívánatos az állami és a szövetkezeti kereskedelem, a vásárlók, o lakosság érdekeit szolgáló versenye s a fogyasztási szövetkezetek _ — amelyek a község áruellátásáról döntő részben gondoskodnak — továbbra is számíthatnak a tanácsok segítségére. Nagyon fontos — hangsúlyozta —, hogy az ÁFÉSZ-ék jól átgondolt, a tényleges igényekre alapozott középtávú fejlesztési tervekkel rendelkezzenek s ennek többek között az a feltétele, hogy a terület- és településfejlesztés irányát meghatározó helyi tanácsokkal szorosan együttműködjenek. A lehetőségekhez igazodó legnagyobb mértékű anyagi támogatásra főként az ellátatlan, a gyengén ellátott területek fejlesztésére tett erőfeszítéseikben számíthatnak. Különösen fontos a munkás lakta települések ellátásának javítása. Lehetőség van arra is, úgy mint eddig, hogy a tanácsok az új üzletek nyitását ingyenes vagy kedvezményes telek juttatásával segítsék. Az úgynevezett szabadkasz- szás elszámolású egységek — gebines üzletek — dolgozóit rendelet kötelezi, hogy három éven belül megfelelő szakképesítést szerezzenek, de mint a kérdésekből kiderült, ennek feltételei számos helyen ma még nem biztosíthatóak, a jelenlegi munkaerőhelyzetet figyelembe véve, mi legyen hát velük? A válasz megnyugtató volt: indokolt esetekben lehet halasztást kérni, de a szövetkezeti vezetők kötelessége, hogy biztosítsák a feltételeket a szakképzettség megszerzéséhez. Javult a vagyonvédelem Nagy tetszéssel fogadták a részvevők dr. Honti Jánosnak, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének, dr. Major Miklós megyei főügyésznek és Bori Rudolf NEB-elnöbnek, a vagyonvédelem helyzetével kapcsolatos kérdésekre adott válaszait és azokat -az információkat, amelyeket a vizsgálatok tapasztalatainak összefoglalásaként elmondattak. Mondandójuk lényege és szelleme az volt, hogy a szövetkezeti vezetők, a bűnüldöző és az ellenőrző szervek célja közös, egyenjogú partnereiéként őrködnek a társadalmi, a szövetkezeti vagyon biztonságán. Munkájuk csak úgy lehet eredményes!, ha kölcsönösen támogatják, ■segítik egymást. S ebben, az együttműködésben az utóbbi esztendők kedvező minőségi változást hoztak. — Nem vagyunk nehéz helyzetben — mondotta dr. Honti János —, az ÁFÉSZ-ek egy kedvező öntisztulási folyamat és a rendőrség segítségének eredményeként megszabadultak a szerencselovagoktól, gazdálkodásuk törvényessége megfelel a követelményeknek. Igen nagyra becsülendő eredmény, hogy a sok irányú tevékenység, á területi széttagoltság nehéz körülményei között megfelelő vagyonbiztonságot teremtettek. Természetesen ez nem azt jelenti — fűzte hozzá Lakatos Tibor —, hogy nincs további tennivaló a belső ellenőrzés erősítésében, majd felhívta a figyelmet a szövetkezeti gazdálkodás gyengébb pontjaira, s arra, hogy várhatóan milyen irányban módosul az állami, törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsok és a szövetkezetek kapcsolata. — Ahol ez szükséges, továbbra is vissza kell szorítani az itt-ott újra jelentkező nagykereskedelmi és áruelosztó tevékenységet, a jogtalanul szerzett jövedelem szigorú elvonásával is. Javasolta végül, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei jobban használják ki az eddiginél a fővárosi ÁFÉSZ-ekkel történő együttműködésben rejlő lehetőségeket — többek között a peremkerületek zöldség-gyümölcs ellátásának javítása érdekében. Hitelpolitika, verseny Fohn János, az MNB megyei igazgatóságának vezetője ugyancsak mindenkit érintő kérdésre válaszolt —, milyen változások várhatóak a hitelpolitikában? — A hitelpolitika alapjaiban változatlan — mondotta —, de részleteiben a népgazdaság helyzetéhez igazodik. Ezzel a gazdasági feszültségek feloldása a cél. Változatlanul fontos az önfinanszírozás elvének érvényesítése, emellett a hitelkérelmek elbírálásakor még inkább előnyben részesülnek azok a szövetkezetek, amelyek a fejlesztés-beruházás nagyobb részót képesek saját fejlesztési forrásaikból fedezni. Előnyben részesítik a szolgáltatások bővítésére és a munkaerőgondok csökkentésére irányuló beruházásokkal kapcsolatos hitelkérelmek teljesítését. Kovács Gyula, az OTP megyei igazgatóságának vezetője bizony „élesebb” kérdéseket kapott a takarékszövetkezetiektől nem egészen indokolatlanul, ugyanis az OTP és a takarékszövetkezetek nem mindenben dolgoznak egyenlő feltételekkel. Igaz, erről nem az OTP tehet — népgazdasági érdekeket szem előtt tartva —, a Pénzügyminisztérium szabályozza egy-egy esetben eltérően a két szervezet működési feltételeit, gazdálkodási lehetőségeit. Murvai László, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese a szövetkezeti egyesülésekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Néhá- nyan azt szerették volna megtudni, mikor és hol várhatók újabb egyesülések. Erre természetesen nem kaphattak konkrét választ, hiszen ez nem pusztán elhatározás kérdése: egyesülések ott szükségesek, ahol erre a gazdasági és a személyi feltételek megérettek, ahol kedvezőbb működési területnagyság kialakítására van szükség. Mindebben megalapozott előkészítés után természetesen a tagok demokratikus fóruma hivatott dönteni, s ilyen kezdeményezéssel maguk a szövetkezetek is élhetnek, ha ennek szükségességét érzik. — A fő feladat most az — hangsúlyozta Murvai László —, hogy a már egyesült szövetkezetek gazdálkodása megszilárduljon, erre kell koncentrálni az erőfeszítéseket. Ettől függetlenül az mindenképpen célszerű — ha várható egyesülés, ha nem —, hogy az ÁFÉSZ és a környékbeli takarékszövetkezetek egyeztetve készítsék el ötéves terveiket, az ésszerűség is ezt kívánja. • Érdekvédelem, társadalmi együttműködés Galbicsek Károly, az SZMT elnöke kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága megfelelően ellátja a szövetkezeti kereskedelmi dolgozók érdekvédelmét, a szövetkezetekben függetlenített szakszervezeti titkári funkció létesítése egyelőre nem indokolt. Kovács Antalné, a HNF megyei bizottságának titkára a lakásszövetkezeti választott testületek és a népfront aktivistáinak szorosabb együttműködésének szükségességéről beszélt, hangsúlyozta, hogy ezzel mindkét szervezet munkája csak gazdagodhat. A jó hangulatú, tartalmas fórum Tuza Sándorné dr. zárszavával fejeződött be, aki — méltán — nagyra értékelte az eszmecsere hasznát. Kovács György Attila Békés István születésnapján Ez a felvételünk egy, Pest megye tájai felett repülő helikopteren készült Békés Istvánról. A televízió Hélt cúnü műsorának készült a riport megyénkről, az író hamarosan megjelenő Pest megyei barangolások című riportkötete kapcsán. Gárdos Katalin felvétele Mozgalmas pálya következik ezután: az újságíró, műfordító és művelődéstörténész Békés István az elsők között áll az újjászületett ország kulturális életét szervezők sorába. Ír, fordít, szerkeszt — Majakovszkij- kötetet ad ki, folytatásos játékát négy évig közvetíti a rádió — színházat igazgat, s közben rendszeresen jelennek meg könyvei, a Hazádnak rendületlenül, a Petőfi nyomában, az Üj magyar anekdotakincs és a magyar ponyva története. Békés István aktivitása, hatalmas tudása és fáradhatatlan munkabírása az utóbbi esztendőkben összekapcsolódott Pest megyével. Az említett és a szerző irodalmi érzékenységét is reprezentáló riportsorozaton kívül olyan nagy jelentőségű kulturális akciók fűződnek nevéhez, mint például a Szentendrei Teátrum. Nemcsak egyszerűen kezdeményezője volt ennek a gyorsan országos tekintélyűvé vált sajátos arculatú nyári színháznak, hanem a nyitódarab, a Pikko hertzeg és Jutka Perzsi, valamint a Comicoe Tragoedia is az ő átdolgozásában került a közönség elé. Hetvenötödik születésnapján azt kívánjuk a ma is fáradhatatlanul dolgozó, tevékenykedő Békés Istvánnak: őrizzék meg az eljövendő esztendők is energiáinak fiatalosságát, ügyszeretetének szenvedélyességét és Pest megye iránti, számunkra szerencsés érdeklődését. a kik csak az írásait is- merik — s a Pest megyeiek jól ismerik, hiszen lapunknak állandó cikkírója — aligha hihetik, hogy Békés István 75 éves. Nemcsak azért, mert írásaiból egy fiatalos lendületű ember arcképé rajzolódik ki, aki szinte valósággal a húszévesek szenvedélyességével szemléli a világot, hanem azért is, mert olyan vállalkozások hordozzák a nevét, amelyek egy ifjú újságíró energiáit is teljesen kimerítenék. Nemrég fejeződött be például lapunkban gyorsan híressé vált és rövidesen könyv- alakban is megjelenő riportsorozata, a Pest megyei barangolások csaknem százhúsz folytatása. S alighogy véget ért, olvasóink már találkozhattak is az újabb művel, az újabb sorozattal, a szintén megkedvelt Bogár Imre nótájával. Csak a puszta aktivitást tekintve is: fiatalokat megszégyenítő írásmennyiség ez. S ez a lendületesség, ez a fáradhatatlan munkabírás a debreceni születésű Békés István egész eddigi tevékenységét végigkísérte. Jogot tanult, de gyorsan hátat fordított a száraz tudománynak, és már egészen fiatalon, 22 évesen Berlinben újságíró, az akkori új művészet, a film egyik első kritikusa. Berlin, után, három év múlva ismét a szülőváros, Debrecen az újabb állomás, ahol a felszabadulást, az új életet köszönthette. Utat neveztek el Dobi Istvánról Akik válaszoltak Gárdos Katalin felvétele