Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

Nagykőrösön őrzik A néma papírok Padlásokról, szekrényekből, pincékből A LEVÉLTÁRÁK tudomá­nyos intézmények, ahol a fon­tosnak ítélt iratokat és az egyéb, úgynevezett adathordo­zókat (kép, hangfelvétel, film stb.) tudományosan rendsze­rezik, illetve gondoskodnak biztonságos megőrzésükről. A levéltári rendezések során a bekerült, legnagyobb részben iratanyagot előkészítik, hogy a különböző tudományágak ku­tatói, főként a történészek hasznosíthassák. A kutatások eredményeként, a néma papí­rok megszólalnak, hogy a ma embere számára is feltárják értékeiket. Az állami levéltári szervezet hazánkban, ' területi alapon­ként két fő csoportra osztható. Az egyik csoportba az országos levéltárak tartoznak, amelyek a különböző minisztériumi és egyéb országos hatáskörű, köz­ponti jellegű szervek iratait gyűjtik. A Magyar Országos Levéltár a hazánk felszaba­dulásáig keletkezett ilyen jel­legű iratokat, míg az új Ma­gyar Központi Levéltár az 1945 óta keletkezett iratokat őrzi. A másik csoport, a területi levéltárak szervezete, lényegé­ben az egyes megyék szerint tagolódik: általában minden megyének a megyeszékhelyen van levéltára, amely a mos­tani megyehatárok által be­zárt terület levéltári anya­gát gondozza. A Pest megyei Levéltár Budapesten műkö­dik. Anyagának egy részét — Cegléd város, Nagykőrös vá­ros, valamint a jelenlegi ceg­lédi járás területére vonatko­zó Dél-Pest megyei anyagot — az 1973-ban létrehozott nagy­kőrösi osztályon őrzik. MILYEN ADATHORDOZÓ­KAT tekintünk levéltári anyagnak? Természetszerűleg legna­gyobb részük olyan irat, amely valamely hivatalos szerv, sze­mély, egyesület, testület, in­tézmény, szövetkezet vagy vállalat működése során ke­letkezett, és olyan adatokat tartalmaz, amelyek valamely tudományág számára a ké­sőbbi korok folyamán hasz­nálhatók. A levéltárak gaz­dag anyagából elsősorban a történettudomány merít, de a néprajz, a társadalom- és mű­szaki tudományok kutatói sem nélkülözhetik. A Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályán őrzött, Cegléd városára vonatkozó le­véltári anyag viszonylag egy­síkú. Csak kis mennyiségben kerültek a levéltárba a Ceg­lédi Vallásalapítványi Urada­lom iratai, valamint hasonló­képpen csekélyek az egyesü­letek, testületek és intézmé­nyek iratai is. Mindenképpen sajnálatos, hogy egyes köz­jegyzők, ügyvédek vagy orszá­gos, illetve helyi vezető sze­mélyiségek iratai csakúgy, mint a jelentősebb családok iratai egyáltalán nem kerültek az azokat jelentőségüknél fog­va megillető végleges őrzési helyükre. Azokat egyelőre lap­pangó levéltári anyagnak te­kintik, bízva abban, hogy ed­dig nem semmisültek meg, és előbb-utóbb tudomást sze­reznek hollétükről. A város levéltára így főleg közigazgatási anyag. A viha­ros XVI—XVII. század az iratokat sem kímélte: ebből az időből a város levéltárából semmi sem maradt meg. A széles körű önkormányzati joggal rendelkező tanács jegy­zőkönyvei 1818-tól vannak meg hiánytalanul, míg a köz- igazgatási iratok sorozatában a legkorábbi 1701-es keltezésű. Ezek az iratok is ugyancsak selejtezettek, hiányosak. A TÖRTÉNETTUDOMÁNY BÚVÁRAI számára az egyik legértékesebb források közé tartoznak a különböző össze­írások. Városunknak a XVIII —XIX. századból mintegy két csomónyi összeírása van. Soroljunk fel ízelítőként néhányat e sokféle összeírás­ból : bor-lajstrom 1743-ból, bor- és gabonatermés össze­írás 1730-ból, juhászok és pásztorok Összeírása 1763-ból, kurta korcsmárosok, nemesek összeírása 1839-ben, városa és uradalmi tisztviselők, taná­rok, tanítók, papok, orvosok és gyógyszerészek összeírása 1844-ben, a gerjei szőlőtulaj­donosok összeírása 1814-ben, Cegléd határterületének ösz- szeírása 1788-ban, a termelési mód és a terméseredmények feltüntetésével, tűzkárosultak összeírása 1838-ban, jégkár- összeírás 1822-ben, és még hosszan folytathatnánk e sort. Állandó rovataik és egysé­ges szerkesztésük folytán az összehasonlító elemzésit téve lehetővé, a tizedösszeirások kiemelkedő helyet foglalnak el. A Dicalis Conscriptio-nsik nevezett összeírás 1720-tól van meg a városnak. Rovatai az összeírtak vagyoni állását részletesen tartalmazzák, a későbbi változások könnyen nyomon követhetőek. Szinte a mindennapok éle­tébe enged bepillantást az elöljáróság, pontosabban a másodbíró által vezetett szám­adások 1715-től meglevő, csak­nem teljes sorozata: a város pénzbevételeinek és kiadásai­KÉZILABDA KB U. Vereség a listavezető otthonában I nak az utolsó krajcárt is fel- J tüntető nyilvántartása hozza ; életközeibe a több minit 250 évvel ezelőtti időket. Külön említést érdemel a végrendeletek gyűjteménye, amelyben nemcsak a gazda­ság- és társadalomtörténet, ha­nem a néprajz iránt érdeklődő is talál adatokat. Ezek az ira­tok a végrendelkezők nevei szerint, időrendben sorakoz­nak. (Érdekesség: levéltárunk Cegléd XVIII—XIX. századi végrendeleteivel rendelkezik, de a múlt század végétől egy- gyel sem.) Felbecsülhetetlen forrásérté­ket jelentenek a tanácstör­vényszéki jegyzőkönyvek, amelyek közül a legkorábbi 1777-ben íródott. A tanács­törvényszékek tárgyalták ugyanis a lakosok kisebb-na- gyobb bűnügyeit, illetve peres ügyeit. MINDENKÉPPEN JELEN­TŐS az 1848 után keletkezett iratok együttese, bár külön­böző selejtezések, pusztítások, károsodások ezt az anyagot is érték. Az egy tárgyra vonat­kozó iratok általában együtt találhatók: például a lakta­nya építésére vagy a város útjainak kövezésére vonatko­zók, vagy Sőreg iratai stb. Ebben az anyagrészben vi­szonylag gazdag a két világ­háború közötti egyesületekre vonatkozó irategyüttes. A leg­jelentősebb részt természete­sen a közigazgatási iratok al­kotják, amelyek között a Ta­nácsköztársaság, illetve a he­lyi Direktórium intézkedéseit tartalmazók éppúgy megta­lálhatók, mint a város gaz­dasági és kulturális életére vonatkozók. A kutatást jól elkészített mutatókönyvek teszik lehe­tővé. Az 1848 után keletkezett iratok legnagyobb része mos­tanában került a ceglédi vá­rosi tanács irattáraiból a nagy­kőrösi osztály polcaira. Ezzel lehetővé vált e korszak tudo­mányos kutatása is. Levéltárunkba Cegléd város iratanyaga 1956-tal bezárólag került, ami azt jelenti, hogy a történelem, a régmúlt idők iránt érdeklődők most már végleges őrziési helyükön, kul­turált körülmények között ta­nulmányozhatják az elsődle­ges történelmi forrásokat. BÍZUNK ABBAN, hogy megfelelő támogatással sike­rül tudomást szereznünk á még padlásokon, szekrények­ben, pincékben kallódó levél­tári értékű anyagokról, és rö­videsen azokat is megfelelő körülmények közé juttatva, tu­dományos feldolgozásra, kuta­tóink elé tudjuk tárni. Böőr László, a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályának vezetője PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A pEGLÉPt JÁRÁS ES CE6I.ÉD XIX. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM 1975. AUGUSZTUS 27., SZERDA Folytatódjék a immkaverseny Bővítik a forgalmi-műszaki telepet Szakszervezeti vezetőségválasztás a Volán Vállalatnál A Volán Vállalat 1/11-es üzemegységének szakszerve­zeti bizalmi küldöttértekezle­tét a napokban ^ tartották Cegléden. A tanácskozáson részt 1 vett Júnó László, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa, Sipos Ferenc, az SZMT munkatár­sa és Pásztor György, a vál­lalati szakszervezeti bizottság titkára. Az elmúlt négy év munká­járól Juricza György szb-tit- kár adott számot. Az írásban közzétett jelentés tárgyilagos képet rajzol mindenről. Jól segítették az üzemegység gaz­dasági helyzetének erősítését, az üzemi demokrácia fejlesz­tését, a dolgozók általános, szakmai és politikai műveltsé­gének gyarapodását. A szocialista brigádoknak nagy szerepük volt a terv­feladatok teljesítésében, vállalásaik alapján széles körben kibontakozott a szocialista munkaverseny, mely közrejátszott abban, hogy a gazdálkodást az el­múlt négy évben az egyenletes fejlődés, a tervszerűség jelle­mezte. Hatékony az újítómoz­galom: a dolgozók huszonhat javaslatot nyújtottak be, a hu­szonhat közül tizenkilencet el­fogadtak, és tizennégyet hasz­nosítottak is. Az eredményes szakszerve­zeti munkát jelzi, hogy a termelést segítő tevékenység egyre színvonalasabb, az üze­mi demokrácia kibontakozása kedvezően hat. Az üzeimegy- ségi szakszervezeti tanács be­kapcsolódott a bérpolitika és az anyagi érdekeltségi rend­szer kidolgozásába, elősegítet­te a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítását, tá­mogatta az ösztönző bérezési formákat. Jelenleg még gon­dot okoz a nagyarányú mun­kaerő-vándorlás: sokan vállal­nak munkát, illetve állnak egy házzal odább. Ezen a helyze­ten mielőbb változtatni kell. Az utóbbi négy évben az üzemi balesetek száma csök­kent, ám az idei esztendő első felében kedvezőtlen a válto­zás: tizenhárom üzemi baleset 352 nap elvesztését okozta a munkában. A közúti balesetek száma kedvezően alakult. Az üdültetés még gondokkal jár, kevés fizikai dolgozó kap beutalót, pedig egyre többen szeretnének élni a lehetőség­gel. A családos üdültetés iránt is nagy az érdeklődés, de négy év alatt csak kilenc . családos üdülőjegyet kaptak. A Volánnál gondot fordíta­nak a szakszervezeti agitációs és propogandamunkára. A politikai oktatást szé­les körben szervezik, so­kan részt vesznek az álla­mi képzésben, mások szakmai ismereteiket gya­rapítják. A jelentés megállapítja, hogy a szakszervezeti vezetés jó partnere volt az elmúlt évek­ben a párt- és KlSZ-szerve- zétnek, a gazdasági vezetés­nek. Radriai Kálmánné, a szám- vizsgáló bizottság elnöke, az általa vezetett testület tevé­kenységéről adott számot, el­mondva, hogy vizsgálataik so­rán a pénzkezelést rendben találták. A jelenlevők a két beszámolót elfogadták, a felet­tük nyitott vitában sokan szót kértek.. Gulácsi Ferenc, a nagykő­rösi forgalmi bizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a jár­müveket meg kell becsülni, s beszámolt kezdeményezésük­ről ; továbbképzést tartanak gépkocsivezetőik számára. Rá­cán Mihály, a Volán ceglédi honvédelmi klubjának titkár­helyettese, a lövészversenyen elért jó eredményük alapján kapott tízezer forint jutalom jelentőségét méltatta. Ocsai Sándor, az üzemegy­ség párttitkára, a párt 1974. decemberi határozatát és az abból fakadó teendők eddigi végrehajtását ismertette. Az új szakszervezeti bizottságra nagy feladat hárul, a tisztség­viselőknek teljesíteniük kell kötelezettségeiket. A munká­sok érdekkképviseletét tovább kell javítani és még hatéko­nyabbá kell tenni az ideoló­giai nevelőmunkát. — Az elmúlt években jó eredményt, megfelelő fejlődést mutatott az üzemegység. Elis­merést érdemel a város fej­lesztésében teljesített társa­dalmi munkáért is. Kommu­nista műszakokkal támogatta a gyermekintézmények bőví­tését. A továbbiakban a szocialista demokrácia fejlesztésével, a munkaversenyben rejlő lendí­tőerővel, a belső tartalékok feltárásával és az ésszerű ta­karékossággal foglalkozott. A felszabadulási munka­verseny lendületes folyta­tására hívta fel a jelenle­vő küldötteket. Pásztor György a szakszer­vezeti bizottság szerepét mél­tatta, hiszen az általuk képvi­selt tagság sorsáról döntenek, foglalnak állásit fontos kérdé­sekben. Még többet kell tö­rődni, foglalkozni az emberek­kel, s akkor kevesebben vál­nak hűtlenné a vállalathoz. Sipos Ferenc a szakszervezeti aktívák megbecsülésére hívta fel a figyelmet, a továbbkép­zés fontosságát említette, hi­szen sokaknak még ezután kell elvégezniük az általános iskola hiányzó osztályait. A szakismeretek körét is bővíte­ni kell, mert egyre korszerűbb munkaeszközökkel bánnak a Volán dolgozói. A küldöttértekezlet végén megválasztották a tizenhét ta­gú szakszervezeti bizottságot, amelyben tizenhárom fizikai munkást választottak be, ará­nyának megfelelő biztosítva a munkások képviseletét. A szakszervezeti bizottság titkára ismét Juricza György lett. T. T. Tízszeresen kiválóak Könyvelő kellene az Egyetértés brigádba Az őszi második fordulóban a Ceglédi KÖZGÉP SE férfi kézilabdacsapata a bajnokság­ban első helyen álló Szolnok otthonában lépett pályára, s a várakozásnak megfelelően, ve­reséget szenvedett. Szolnoki Olajbányász— KÖZGÉP SE 24:16 (10:5) KÖZGÉP: Farkas — Jónás (3), Enyedi, Túlik (5), Gyenes, Szalkay (4), Malizs (3). Csere: Ságodi — Borsós, Godó (1), Ignácz. A hazaiak a 2. percben már 4:0-ra vezettek. A félidő kö­zepe táján azután elveszett a szépítés, az egyenlítés lehető­sége: a többi között a két büntető, valamint több biztos gólhelyzet kihasználatlan ma­radt. A teljes mérkőzést a hiányos védekezés jellemezte, az együttes nagyon megérezte a sérült Cseh távollétét. Sza- 'lisznyó fegyelmezetlensége miatt nem játszott. Jó: Ságodi. A KÖZGÉP a következő for­dulóban szabadnapos, az arra a napra kisorsolt, Szarvas el­leni összecsapást már leját­szotta. Legközelebb szeptember 7- én, Kecskeméten lépnek pá­lyára a fiúk. U. L. TEKE NB II. Győzelem Ózd ellen Az őszi idény első forduló­jában a KÖZGÉP, otthonában, a bajnoki címre törő Ózdot fogadta, a Bem SE Debrecen­ben vendégszerepeit. KÖZGÉP SE—Ózd 6:2 2606:2574 Jók: Molnár (456), Sárik (447), Nyíri (441), Varga (431) Végig izgalmas, nagy csatá­ban dőlt el a hazaiak javára a mérkőzés. Az Özd bizonyí­totta képességeit, hiszen a KÖZGÉP-nek igen sok fát kellett ütnie ahhoz, hogy ott­hon tudja tartani a bennma­radás szempontjából oly fon­tos két bajnoki pontot. Debreceni MTE—Ceglédi Bem SE 5:3 2621:2547 Jók: Tarsoly (461), Bauer (435), Hollóst (431). Három-három egyéni győ­zelem után, a jobb faered­mény döntött a DMTE javá­ra. Az őszi első forduló után a KÖZGÉP-nek 12. a Bem SE- nek 6 pontja van. A kerékpárőr Dél van, meg- kondul a harang. Pár percre a csen­gő-bongó hang el­nyomja az utcai zajt. Ebédre és egy kis pihenőre hívja a dolgozó­kat. Meleg van, fül­ledt meleg. Kövér izzadtságcsep- pek csillognak a járókelők homlo­kán. Éhes gyomorral kerékpározom ha­za. Ütközben jár­művemet bete­szem a posta előt­ti megőrzőbe. Már messziről látom Szijjártó Jánost, őszes fejével, amint előbukkan a fák lombjai kö­zül. Barátságosan int, és érdeklő­dik, hová igyek­szem. Ül a fa árnyé­kában, majd ósdi táskájából kis csomagot vesz elő, ölében kibontja, és jóízűen eszege­ti a szalonnát, ke­nyeret, paprikát. — Mióta foly­tatja ezt a furcsa mesterséget? Gondolkodik, közben egy „ka­tonát” bekap. — Reggel 7 órától este 6 óráig, 1967 óta, télen- nyáron őrizgetem mások tulajdonát. Szombaton csak pár órát dolgo­zom. Száz száza­lékos hadirokkant vagyok. A jobb lábamat amputál­ták. Már 31 év óta járok műlábbal. Rokkantsági nyugdijat kapok, s elvállaltam a bi­cikliőrzést. Felpillantok a fára. Egy lehajló ágon fogas lóg, amelyen kopott esőköpeny és vas­tag mellény na­pozhat. — Ez kié? — Az enyém — válaszolja, és bá­natosan legyint. — Mindennap hordozom magam­mal. Sose tudom előre, milyen idő lesz. Itt nincs par­don. Hirtelen jö­het eső, hatalmas zápor, s ülni kell, elmenni nem le­het, mert ha el­vész a kerékpár, én fizethetek érte. Megtörli a szá­ját, s már biceg is, mert újabb tulaj­donos jön jármű­vével. Lelkiismerete­sen teljesíti, amit elvállalt: ha csak pár kerékpár is van a tárolóban, szemfülesen ül és őrködik. — Mivel űzi el az unalmat? — Ha kicsi a forgalom, néha- néha olvasok, né­zelődöm, figyelem az embereket. So­kan ismernek, egy-egy kedves szót mindenkivel váltok. Boldogan említi: — A városi ta­nács megígérte, hogy a hónap vé­gére kapok egy kicsi bódét, ahol meghúzódhatok az iaő viszontagsága elől. Horváth Mária Süveg István raktáros el­ismeréssel szólt a vezetőség munkájáról, majd az üzemi demokrácia fejlesztésének to­vábbi lehetőségeiről beszélt. Küldi István, a ceglédi for­galmi bizottság titkára a szo­cialista munkaversenyben részt vevő brigádok teljesít­ményének elbírálásával fog­lalkozott. Török László gép­kocsivezető az új bérezéssel kapcsolatban tett fel kérdése­ket. Madarász Istvánná üdül­tetési felelős több családos beutalót kért, főként a nyári hónapokra. Kábái Sándor, a nagykátai főnökség vezetője a szakszervezeti oktatás tapasz­talatairól és a párt XI. kong­resszusának határozataiból eredő teendőkről szólt. Bellér György, a ceglédi üzemegység igazgatója a fej­lesztést vázolta. Nagykátán szociális épülettel gyarapod­tak, Nagykőrösön raktár épült. Cegléden még az idén hozzáfognak az öltöző, fürdő, üzemorvosi rendelő és ebédlő felépítéséhez, Jövőre 25—30 millió fo­rintos költséggel bővítik a forgalmi-műszaki telepet. Monoron a MÁVAUT-tal kö­zösen építenek új telepet. Junó László felszólalásában a közúti szállítás jelentőségé­ről beszélt s a növekvő fel­adatok végrehajtásához szük­séges feltételek biztosítósáról. A törteti Dózsa Tsz Egyet­értés brigádja, amely az iro­dai dolgozókat tömöríti, tíz­szer nyerte el a szocialista cí­met. Összetartó, egymást segí­tő munkájával magyarázha­tó, hogy az időnkénti létszám- hiány nem volt érezhető telje­sítményén, az utóbbi időben állandósult munkaerőhiány­nyal azonban már a brigádta­gok nehezen tudnak megbir­kózni. Középfokú közgazdasági technikumi végzettséggel ren­delkező fiatalok tudnának enyhíteni gondjukon. Legna­gyobb szükségük könyvelőre lenne. Neve: Fédra Holnap, augusztus 28-án dél­után fél 4 órakor a ceglédi vá­rosi tanács dísztermében név­adó ünnepséget tartanak: Pongrácz Edit és Jaksics György leánya, Fédra nevét jegyzik be a ceglédi anya­könyvbe. / E névadó ünnepség megren­dezésére külön gondja lesz a városi tanács családi és társa­dalmi ünnepségeket rendező irodájának, hiszen Fédra édes­anyja az iroda dolgozója. I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom