Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
1975. AUGUSZTUS 26., KEDD x/tíihív Megnyitó augusztus 29-én Találkozunk a kiállításon A fejlesztés és értékesítés ellentmondásai a Váci Kötöttárugyárban Ma már a szintetikus fonalból készülő kelmék is kifogástalanul Koppány György felvételei Rövidesen feltárulnak a frissen festelit és olajozott, hatalmas vaskapuk: augusztus 29- töl fogadja látogatóit az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Sokan már megváltották belépőjegyükéit, kedvezményes utazási igazolványukat, pontosan tisztázták a pesti rokonokkal, hogy mikor érkeznek. Évszázados hagyományok A mezőgazdasági kiállítás meglátogatása nálunk évszázados hagyomány. Nincsen ebben semmi rendellenes, hiszen az elmúlt három emberöltő során immár a hatvannyolcadik országos mezőgazdasági kiállítást rendezik hazánkban. Eseménye ez a városi embernek is. Ennek magyarázata: a múlt századiban vagy századunk korábbi évtizedeiben még „mezőgazdasági ország” voltunk, azután pedig szinte a közelmúltig mindig izgult a munkás is, hdgy megiesz-e a kenyér, siker reményében indulhat-e az asszony a henteshez? Persze nem vagyunk naivak. Tudjuk, hogy p kiállítás várható tömegsikere nem feltétlenül a grafikoncs táblázatoknak. vagy a bemutatott tudományos kísérleti eredményeknek lesz majd köszönhető. A rendezők azonban most is sértődés nélkül és készséggel szolgálják ki a tömegigényt. Aki Budapesten az’ Alibertirsai útra látogat, ez idén is összehasonlíthatja az ország különböző vidékein uralkodó halászlé — vagy birkagulyás főzési szokásokat. Most is lesz több mázsás disznó és egyszerre 5 paripát uraló ördöglovas. Sőt még fotóművészeti kiállítás, gyermekrajz-kiállítás, bélyegkiállítás is színesíti a vásárt a szokásos tárgysonsjátek, divat- bemutató és étel-italvásár mellett. Lesz óriás harcsa is, tisztes summa üti páiyadíjként annak a halásznak a markát, aki a legnagyobbat fogja. Öt év után Nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy az érdeklődők nagyobbik része a „másodlagos” élmények kedvéért váltja meg belépőjegyét. Tudnunk kell azt is, hogy egyre szűkül azoknak a köre, akiket a kiállítás tudományos és gazdálkodási ismeretanyaga közvetlenül érdekel. Bármily bőven számolunk, Magyarországon már nem több 25—30 ezernél azoknak a száma, alak nem kollektiven, hanem személyes hatáskörben hoznak döntéseket az agrárlozófia legnagyobb jelentőségű tette, hogy — bár idealista alapon — bevitte a törvény- szerű fejlődés eszméjét a társadalom történetének kutatásába: az egyes társadalmi korszakokat mint belsőleg és szükségszerűen összefüggő, fejlődő és megsemmisülő szakaszok előrehaladó láncolatát fogta fel. Mindebben egy, a valóságtól indokolatlanul függetlenített szellemi lény, az „abszolút ész” megvalósulását, kifejeződését látta. V/f arx és Engels számára nagy jelentőségű volt annak felismerése, hogy itt az idealista burokban materialista mag rejtőzik. Hegel ugyanis idealista alapon a legmagasabb fokon válaszolta meg a tudatos emberi cselekedetek és az objektív társadalmi törvényszerűségek viszonyát. Nem vitatta el, hogy az emberek csinálják a történelmüket, de azt sem, hogy eközben tőlük független, rajtuk kívül álló törvényszerűségeknek kell, hogy engedelmeskedjenek. A sokféle, sokszínű, sokirányú, egymást keresztező emberi cselekedetekből ugyanis — látta Hegel — szükségszerűen mindig bekövetkezik valami, amit az egyes ember nem akart és nem látott előre. Marx pozitívumként tartotta számon, hogy Hegel egységes, közös forrásból akarta levezetni és megérteni az emberi cselekedetekre ható törvénydéseiről. Csupán ezeknek nem is lenne szabad ilyen hallatlan költséges, reprezentatív bemutatót rendezni. Engedjék azonban most meg nekünk, hogy ez alkalommal arra kérjük a kiállítás minden látogatóját: ez idén fordítson egy kicsit nagyobb figyelmet a fő mondanivalóra is. E>z a 68. OMÉK ugyanis több szempontból rendhagyó. Hosszú szünet, 5 év után rendezik meg. Régi helyén lesz ugyan, de a régi hely teljesen megújult, közben ugyanis odaköltözött a Budapesti Nemzetközi Vásár is, ez lett az ország egyetlen igazán fontos vásárközpontja. Van is mit bemutatni: Az előző kiállítás óta eltolt 5 év alatt a magyar mezőgazdaság igen nagyot lépett előre, besorolt a világ fejlett mezőgazdaságai közé. Az eredményeket — amelyek az egész ország eredményei — bemutatják az Albent- irsai úton. És bemutatják azokat az eszközöket is, amelyeket ez a mezőgazdaság ma használ. A bemutatóikon vagy a gépek naponkénti felvonultatásán olyan masinákat láthatnak a vendégek, amelyek alig hasonlítanak már nemhogy a hagyományosokhoz, de az évtizeddel ezelőttiekhez is. Meglepődve tapasztalhatják a munkások, hogy ezek bizony gyakorlatilag már ipari eszközök. egy a szántóföldeken folytatott iparszerű tevékenységek kellékei. A legfejlettebbek közé Nem kell már izgulni mindennapi kenyerünkért és ritkán éri kellemetlen meglepetés I a hentesüzletbe tartó asszonyo- I Hétfőn Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagytermében, dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár megnyitotta az idén 75 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület XXII. vándorgyűlését. A háromnapos rendezvényen több mint 300 szakember vesz részt az épület-villamosberendezé- sekeit tervező, gyártó építő- szerelő és üzemeltető vállalatok képviseletében. A vándorszerűségeket — csakhogy Marx ezeket a törvényeket nem az anyagi valóságától független szellemből vezette le, hanem a gazdasági élet szférájában lelte fel, és onnan magyarázta meg. Hegel megkísérelte, hogy idealista formában rendszerként mutassa be a kor tudományos ismeretei alapján a valóságra, a természetes és a társadalomra Vonatkozó tudást. Egységes, fejlődésében felfogott világképet próbált felépíteni. Itt csak utalni tudunk arra, hogy átfogóan foglalkozott a logika, a természet- filozófia, a történelemfilozófia, az esztétika, az etika, a filozófiatörténetírás stb. kédései- vel. Világképének alapvető torzítása volt, hogy a valóságot eszmei természetűnek vélte, hogy rendszerét lezárható- nak tartotta, hogy a fejlődést befejezhetőnek feltételezte. 't'pp eme vonásainak mon-*-J dott ellent, ezeket feszítette szét munkásságának maradandó eredménye, a dialektika. A fejlődés feltartóztatha- tatlanságának, az ellentétek egységének és harcának tanítása. a tagadás tagadásának gondolata — amely Marx és Engels (és nem kevésbé Lenin) kezében, kritikai átdolgozásukban, a tudományos materialista világnézet és a gyakorlati politikai harc egyik alappillére lett. Papp Zsolt kát. Azoic azonban, akik a mezőgazdasági termelés mesterségét űzik, ezzel sem elégedettek még. Szeretnénk feliratkozni a legfejlettebbek listájára. Ennek útjait, módjait szintén bemutatja, többek között az igazi eredményekhez nélkülözhetetlen nemzetközi együttműködés lépcsőfokait is. Olyan tennivalók ezek, amelyek országos ügyek, közvetve, de erőteljesen érintik minden magyar állampolgár életszínvonalát és életformáját. Se.inkán új vonása lesz ennek a kiállításnak, hogy nem csupán a nagyüzemi témákkal foglalkozik. Feltárja, ügyes kis eszközeivel ábrázolja és bemutatókkal segíti a kisüzemi gazdálkodást is, a táesztagok háztáji termelésétől kezdve egészen a hobbykertek témaköréig. Az érdekeltek száma itt már százezrekben mérhető. Az egészséges életmódot segítő bemutatók hazad érdekeltjeinek száma pedig tíz millió. A rendezőség ugyanis a cédák közé sorolta azit is, hogy segítse például a korszerű táplálkozás térhódítását és ezt főzési bemutatókkal, sőt kóstolókkal is szolgálja. Tehát : találkozunk az Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásáron, nem is olyan soká, augusztus 29-e és szeptember 14-e között. Bizonyosak vagyunk abban, hogy egymilliónál többen leszünk, akik átlépjük a kiállítás kapuit, és remélhető, hogy ezen a kiemelkedő jelentőségű rendezvényen megdöntjük az eddig is igen magas látogaitásd rekordot. Földeák! Béla gyűlés célja az épület-villa- mosberendezések fejlesztési helyzetének felmérése és az V. ötéves tervidőszak feladatainak megvitatása. Az első napon az épület-vil- lamosberendezések „egyidejű- ségi” kérdéseivel foglalkoztak. Szinte általános a\ családoknál, hogy amikor munka után hazamennek, bekapcsolják a rádiót, televíziót, használják a háztartási gépeket, vagyis egyidejűleg jelentkezik a terhelés az elektromos hálózatban. A gond ezzel kapcsolatban kettős. Űj házak építésénél mennyi legyen az optimális csatlakozó villamos teljesítmény, ami nem túlméretezett, tehát gazdaságos, ugyanakkor a vezeték elbírja az összes fogyasztást, később se kell vésni, vezetéket cserélni. Ismert tény az is, hogy a régi házak lakóinak is nőttek igényei, megszaporodtak a háztartási gépek. Ennek kapcsán meg kell határozni: az elavult épületek korszerűsítése milyen kötelezettséget ró a tulajdonosra, a kivitelezőkre és egyáltalán, milyen módon lehet megvalósítani az épület- viilamosberendezések felújítását, korszerűsítését. Euroanalysis Tudósok harminc országból Hétfőn a MÉMOSZ-szék- házban megtartott ünnepélyes megnyitóval megkezdte munkáját áz Európai Kémiai Egyesületek Szövetsége (FECS) analitikai tagozatának II. Euroanalysis konferenciája. Az ötnapos tudományos tanácskozáson 30 Ország több mint 800 szakembere vitatja meg a különböző anyagok minőségének, illetve mennyiségének meghatározásával foglalkozó tudományág egyes szakterületeinek fejlődését. Félidőhöz érkezett a textilipar rekonstrukciója. A nagy kalapból ki többet, ki kevesebbet kapott . az elmúlt öt esztendőben, általában aszerint, hol volt legjobban szükség fejlesztésre. A Váci Kötöttárugyár több mint 211 millió" forintot irányozhatott elő, mely összeg tetemes részét: 194,8 millió forintot hosszú- lejáratú hitelből fedezte. Hogyan teljesítette a kötő- hubkoló, illetve ruházati ágazathoz tartozó gyár a IV. ötéves terv időszakára szóló beruházási tervét, beváltotta-e a rekonstrukció a hozzá fűzött reményeket — erről beszélgettünk Leyer János fejlesztési főmérnökkel. Megyén kívül is — A program több irányú céllal készült: termelésnövelés, korszerű gyártmánystruktúra kialakítása, a termelékenység, valamint a jövedelmező gazdálkodás kialakítása szerepelt középtávú tervfeladataink között. Ezek megvalósításához új épületekre, nagy teljesítményű gépekre vo}t szükségünk. Űj telepeket hoztunk létre Nógrád megyében: Pásztóii önálló szabászattal működő konfekció- és kötőüzemeket szereltünk fel gépekkel, Kazár községben a Szénbányászati Tröszttől átvett épületben rendeztük be a konfekció munkatermeit. Ezzel létrehoztuk ezer dolgozót foglalkozható nógrádi gyáregységünket, amely a fejlesztési összegből 71 millió 632 ezer forintot kapott. Szolnok megyében 12 millió 337 ezer forintos beruházással létrehoztuk Jászapáti korszerű alsóneműkészítő üzemét, ahol az önálló szabásizatom és a 63 varrógépes műhelyben 325 dolgozót foglalkoztatunk. Kisebb rész jutott Pest megyei üzemünknek: Vámosmikolára, még a III. ötéves terv időszakában telepítettük a konfekcióüzemet, amelyet most 4 millió 461 ezer forintos költséggel bővítettünk, korszerűsítettünk: 250 személyes öltözőt, fürdőt, továbbá kész- áruraktórat, irodákat foglal magába az új épület. A varrógépek számgt negyvenre növeltük. A vidéki konfekció- üzemek gépi berendezésiéi az NDK-ból származnak, kivéve a speciál varrógépeket, amelyek csak tőkés piacon szerezhetők be. Lényegében a vidéki üzemek rekonstrukciója a tervnek megfelelően alakult. — És a vád gyáré? — Hasonlóan, a tervvel megegyezik. Vácott összesen 122 millió 710 ezer forintot használtunk fel a fejlesztési keretből, a következő felosztásiban: 14 millió 704 ezer forintot tett ki az építési költség, 13 millió 218 ezer forintért vásároltunk belföldön gépeket. Ezenkívül 37 millió 356 ezer forint a szocialista országokból, 47 millió 110 ezer forint pedig a tőkés államokból beszerzett importgépek érteke. Egyéb, rekonstrukcióval járó kiadásainkat 10 millió 322 ezer forintból fedeztük. Középpontban: a kelmegyártás — Mi van a számok mögött? — Elsősorban a kelmegyártás fejlesztésére exponáltunk. Épület-átalakítással ma már egy új kötődé működik, 340 négyzetméterrel bővült a kikészítőüzem is. A körhurkoló géppark elavult darabjait kiselejteztük, helyükre csehszlovák, szovjet, NDK gyártmányú körkötők, körhurkolók, síkkötők és jacquard gépek kerültek. Az utóbbi években ezekből a pásztói gyáregység is kapott, illetve a váci gyárból szállítottunk oda több gé pet. Mindössze csak egy körkötő gép származik olasz cégfcstlietok. tői. A festő-, kikészítőüzem új berendezéseivel — a svájci Jumbo-JET festőgépekkel, az olasz, NSZK-béli és angol hőrögzítőkkel, hőnyomógépekkel — ma már a szintetikus fonalból készülő kelmék megfelelően festhetők, kvkészíthetök. A konfekcióüzem fejlesztése szándékosan kimaradt a váci tervből, ismert munkaerő- probiémák miatt. Itt a központi gyárban inkább a tőkés- import speciálgépeket szereltük fel: női blúzok, férfiingek gallérja, kézelői készülnek rajtuk korszerű technológiával Anyagok — konténerben — A kiszolgáló üzemrészek bővítése, az anyagmozgatás gépesítése is szerepel a tervben? — Természetesen. 1800 négyzetméter alapterületű raktárát építettünk. Az erőtelep felújításával 50 százalékkal bővült a gőztermelő kapacitás. Nagy összeget tett ki az anyagmozgatás fejlesztése is: kétszáz alumínium szállítótartállyal megkezdtük a konténeres szállítást. Tizenöt tehergépkocsival gyarapodott járműveink száma. A belső anyagmozgatás is a tíz különböző típusú targoncával jelentősen javult. — Tehát most már beszélhetünk a rekonstrukció érezhetően kedvező hatásáról... — Sajnos, nem ennyire egyértelműen ... Bár a fejlesztés műszaki vonatkozásban 1974 végéig zömmel befejeződött, miután tavaly december végéig a rekonstrukció mérlege 196 millió forinttal zárult, azonban a megvalósult beruházással mégsem a várakozásnak megfelelően alakult a termelés, ruházati cikkeink értékesítése. Soha rosszabbkor nem jöhetett volna a világpiaci krízis. A gyártmányfejlesztésben, a gazdaságos termék- szerkezet kialakításánál is keresztülhúzza számításainkat a bizonytalan világgazdasági helyzet. Elképzeléseink szerint alsóruházatból, bolyhosáruból nagyobb mennyiséget akartunk értékesíteni 528 tonnánál, amelyből a termelés — 1970. évihez viszonyítva — felére visszaesett. Felsőruházati cikkeink iránt már valamivel jobban alakult a kereslet, összesen 1192 tonnányit gyártottunk, 260-nal többet, mint a rekonstrukció előtt. Azonban a kelmeértékesítésnél is csak minimális növekedés tapasztal ható. Egyes- árucsoportok tőkés piaci áralakulása érzékenyen érint bennünket. A gondokat még csak növeli, hogy létszámunk 300 dolgozóval kevesebb a tervezettnél. A felsőruházat ugyanis munkaigényesebb: az egy tonna áru előállításához szükséges normaóra 27 százalékkal növekedett az idén. Gyors termék- váltással, gazdaságos cikkek gyártásával lehet a hátrányos helyzetből kijutni. Gyárunkban annyira friss volt a rekonstrukcióval bekövetkezett átállás, hogy ilyen rövid távon a piaci változásokat nem tudtuk kellően követni. Igyekeztünk az igényekhez szabva bővíteni a választékot, kisebb szériákat vezettünk be, az átlagos 30 773 darabos széria- nagyságot lecsökkentettük 16 723-ra. Azt hiszem nem kell különösen magyaráznom, aid csak egy kicsit is jártas az iparban, tisztában van a következményekkel: a kis sorozatok gyártása nem gazdaságos, időt vesz el az átállás, a begyakorlás, s a nagy teljesítményű gépek csökkentett kihasználása komoly kapaci- táskieséssel jár. Piackutatás — Mit tudnak tenni? — Ez az év már jobbnak ígérkezik a tavalyinál. A piackutatók prognózisát követve olyan termékeket gyártunk, amelyek a nemzetközi és a hazai piacon is keresettek. A vállalat rohamos fejlődése megköveteli a régi irányítód rendszerünk átdolgozását, amely folyamatban van. Főlég a termelésirányításban kell hogy javulást hozzon. Most a legfontosabb: a rendelkezésünkre álló korszerű berendezésekkel növelni kell a termelést, jobb minőségű árut gyártunk az eddigieknél, mindezt a vállalati hatékonyság növelése mellett akarjuk elérni. Persze, a munkaerőhelyzet számunkra továbbra is olyan, mint a gordiuszi csomó: nehéz megoldani. II. A. gazdálkodás mindennapi kérJUBILÁLÓ EGYESÜLET Több gép, rádió, tv - nagyobb egyidejű fogyasztás AZ V. ÖTÉVES TERV FELADATAI i t k A rekonstrukció lényegében befejeződött...