Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

Nizzában, a Délibábbal Közös nyelven; zenével Nemrégen tért haza a fran ciaországi Nizzában megren­dezett nemzetközi tánc- és ze­nefesztiválról a debreceni Dé­libáb együttes, amelynek, Dé­vaiI János és felesége szemé­lyében, abonyi résztvevője is volt. Üti élményeit és tapasztala­tait Dévay János, a helyi ze neiskola fiatal tanára így ösz- szegezte: — Tizenkilenc ország együt­tesei vettek részt a találko­zón. A szocialista országokat a csehszlovákok, a lengyelek és mi képviseltük, a többiek Nyugat-Európából, illetve Kanadából és Kongóból ér­keztek. A nizzai találkozó előtt 12 napos turnén vettünk részt a francia Riviérán. Felléptünik Vezonban és Marseille-ben. Az előadásoknak nagy sike­rük volt, amire a legjobb bi­zonyíték, hogy egy-egy be­mutatóra 4—5 ezer ember volt kíváncsi. Több esetben elő­fordult, hogy az előadás vé­gén a szálláshelyre tartó együtteseket az utcán megál­lították, és műsort rögtönöztet- tek velük. A bemutatókat ki­vétel nélkül szabadtéri szín­padon rendezték, igen jó han­gosítással. — Valamennyi együttes mű­sora igen színes és élvezetes volt. Mint érdekességet, a ka­nadaiak indián táncát és a kongóiak ritmusgazdag zené­jét emelem ki. Nem szeret­ném, ha dicsekvésnek hangza- nék, de igényesség szempont­jából a mi folklórunk volt a leggazdagabb. Űgv érzem, ke­vés országban fordítanak olyan figyelmet a folklórra, mint ná­lunk. — A nizzai bemutatón mind a tizenkilenc ország együttese sorra bemutatkozott. Az elő­adást az együttesek bevonulá­sa, majd a polgármester kö­szöntése nyitotta meg. Szak­mailag a fesztivál két szem­pontból volt jelentős számom­ra: megismerkedhettem a résztvevő országok folklórjá­val, és több olyan hangszer­rel találkoztam, amilyenről ed­dig csak hallottam. Ezen a fesztiválon láttam például elő­ször eredeti töröksípot, és ugyancsak olyan török erede­tű hegédűt, amilyet nálunk igen kevesen ismernek. A tö­röksípból egy példányt sike­rült szereznem. Érdekessége, hogy az, aki a hangszer tech­nikáját elsajátítja, egy órán át, szünet nélkül játszani tud rajta. A fesztiválon az együt­tesek tagjai hangszereket cse­réltek. Ha szóban nem is, de a zene nyelvén, ezen a csodá­latos világnyelven megértet­tük egymást. Gy. F. T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 19S. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP Növekvő forgalom Út éve elsők az orsz Tanfolyam — huszonnégy vizsgázóval Több mint öt esztendeje nyílt meg az IBUSZ-iroda Ceg­léden, a Kossuth Étterem hali­jában, és néhány hónap múl­va az ország egyik kedvelt idegenforgalmi irodája lett. Eleinte ketten dolgoztak a ki- rendeltségen, de a létszámot hamarosan emelni kellett, hogy az igényeket maradékta­lanul kielégíthessék. Ma már hatan vannak, forgalmuk pe­dig megsokszorozódott. Nemcsak Cegléd, hanem a teljes járás lakói, de még a nagykőrösiek is igénybe veszik társasutazások ügyében. Az IBUSZ-iroda vezetője, Fodor né Mészáros Piroska azt mondja, hogy a lelket az em­berek megértő magatartása és az új helyiségbe költözés re­ménye tartja bennük. — A város és a környék la­kói szeretnek utazni, világot látni, s mi vagyunk a segítőik, hogy kedvüket lelhessék, akár Ceglédtől távolabb fekvő ha­zai tájakon is. — Említette, hogy új irodá­ba költöznek. Hová és mikor? — Az Állami Biztosító meg­üresedett helyiségeit kaptuk meg, átalakításukat már meg­kezdték. Az eddigi 16 négyzet- méter alapterület helyett, en­nek tízszeresével fogunk ren­delkezni. Ott majd hosszabb utazás előtt külön is tájékoz­tatni tudjuk az érdeklődőket, lesz helye az irattárnak és a szociális helyiségeknek. Az iroda dolgozói brigádot alakítottak, mert úgy érezték, összefogva,, versenyezve még jobb eredményekre képesek. Brigádjuk, mely elnyerte a szocialista címet, az Atlasz nevet viseli, és öt év óta az országos ide­genforgalmi versenyben övék az elsőség. — Az iroda megalakulása után négy lelkes ceglédi em­ber jelentkezett, akik elvégez­ték a TIT által rendezett or­szágjárás-vezetői tanfolyamot Budapesten. Ebben az évben, a TIT-tel közösen, országjárás­vezetői tanfolyamot indítot­tunk itt, Cegléden. Az előadá­sok egy részét gazdág tapasz­talatokkal rendelkező s orszá­gunkat jól ismerő idegenveze­tőink tartották, huszonnégy hallgató tett sikeres vizsgát, s ma már, ha a túrákhoz ve­zetőt kémek a csoportok, minden igényt ki tudunk elégíteni. — Melyek azok a helyek, amelyeket a csoportok legszí­vesebben felkeresnek? — A hazai turizmus kedvelt vidéke az Északi-Középhegy­ség; Miskolc, Lillafüred, Eger, Aggtelek, Mátraháza, Salgó­tarján és vidéke. Utána sor­rendileg talán Szekszórd és Pécs környéke következik. A •háromnapos túrák népszerű útja a Győr—Sopron—Kő­szeg—Szombathely útvonal. Népszerűek a Balaton-felvidé- ki, bakonyi, veszprémi, buda­pesti túrák. Sokan mennek Gyulára, Szegedre. A külföldi utak behálózzák Európát, újabban pedig egyre népszerűbbek a spanyol, gö­rög, török és egyiptomi túrák, kedveltek a 6—10 napos jugo­szláviai társasutazások, a szovjet túrák legnépszerűbbje a jaltai, krími üdülés. Szinte minden IBUSZ-út elkelt augusztus végéig. -Szeptember­re, kedvezményes úttal, a ke­vesebb pénzű nyugdíjasokra is gondoltak. B. L. ALIG GYŐZIK A SZÁLLÍTÁST nem sikerült olyan teljesít- I ménnyel kirukkolnunk, ami- j lyenre számítottunk, mégis azt ! mondhatom, jól sikerült felké- | szülnünk. A játékosok erőálla- i pota, tudása reményekre jogo- j sít. Bízunk benne, hogy győ­zelemmel tudunk rajtolni. A j bennmaradás a célunk, amit, I tudjuk, nagyon nehéz lesz el­érnünk, idegenben legalább 3—4 győzelem szükséges hoz­zá. ,V. L. Megszépült a Magyar Étterem Heteken át asztalosok, fes­tők, építőipari szakemberek dolgoztak Cegléd egyik főút­vonal melletti, igen forgalmas éttermében: a Vendéglátóipari Vállalat szinte újjávarázsoltat- ta a nemrég még málladozó falú, öreg helyiségeket a Ma­gyar Étteremben. A termek lécből készült, mutatós faburkolatot kaptak, kazettás lett a mennyezet, új függöny került a földig érő ablakokra. A Magyar Étterem délidő­ben igen sok vendéget fogad, hiszen a vállalati közétkezte­tés egy részét ott bonyolítják le. A Pest megyei Pincegaz­daság az idén januárban vette át a Pest megyei Zöldség-, Gyümölcsfeldolgozó Vállalat­tól a ceglédi szeszfőzde üze­meltetését, és néhány hónap múlva megjelent az üzletek­ben a Cegléd oroszlános cí­merével szépen díszített üve­gekben a finom gyümölcspá­linka, melyet a fogyasztók szívesen fogadtak, az üzem alig győzi szállítani az or­szág minden részébe. A pálinkafőző üzemben az első fél esztendő eredményei felől érdeklődtünk. Az első félévet nyereséggel zárták, bizonyítva, hogy a pá­linkafőzést gondos, jó munká­val, megfelelő üzemszervezés­sel, eredményesen lehet foly­tatni. Hat hónap alatt 24 va­gon magas alkohol fokú, jó minőségű szeszt főztek, me­lyet sok ezer üvegben hoz­tak forgalomba. Cegléd és környéke barack-, szilva- és almatermelése, va­lamint a pincegazdaság üze­meiből kikerülő törköly és seprő előreláthatólag bizto­sítani fogja az egyre szapo­rodó előzetes rendelésekhez az alapanyagot. A szeszfőzde melletti szik- vízüzemet is átvették, mely szintén nyereségesen dolgo­zik. Jelenleg napi tízezer üveg szódavizet gyártanak. Több is elfogyna, de a lovas kocsik nem tudnak nagyobb mennyiséget kiszállítani. A pincegazdaság teherautók igénybe vételét tervezi. Nincs elóg palackozó: pa­lackozásra állandóan felvesz­nek asszonyokat és leányo­kat. A pincegazdaság, a nyári üdítőital-ellátás hiányossá­gait látva, azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy jövőre bekapcsolódik az üdítő ital gyártásába is. Kopa László TALLÓZÓ A héten történt HÉTFŐN délután Cegléden, a Köztársaság utcában ünne­pélyesen átadták rendelteté­sének a város új bölcsődéjét és óvodáját. Elkészítéséhez anyagi támogatást, társadalmi munkát a város 33 üzemének, vállalatának, szövetkezetének dolgozói adtak, felajánlva to­vábbi segítségüket Is. KEDDEN, augusztus 19-én a járási székhelyen és több községben lezajlottak az al­kotmánynapi ünnepségek. Abonyban, Dánszentmiklóson, Kocséron ünnepi nagygyűlést, Törteién termelőszövetkezeti közgyűlést tartottak, melyre hivatalos volt a teljes lakos­ság. SZERDÁN, alkotmányunk ünnepe alkalmából, Cegléd- berceien falugyűlést rendez­tek, melyen ünnepi beszédet az Egyetértés Tsz elnöke, Ba­lázs Antal mondott. Az ün­nepséget követően a cegléd- berceliek a termelőszövetke­zet vendégei voltak, minden­kit meghívtak ebédre. CSÜTÖRTÖKÖN ülést tar­tott az MSZMP ceglédi váro­si végrehajtó bizottsága. Az ülésen elhangzott a városi ta­nács kórháza igazgatójának jelentése arról, hogy a Köz­ponti Bizottság 1970. februári, ifjúságpolitikai Határozata az intézményben miként érvé­nyesül. Tárgyaltak a nagy lét­számú munkahelyek pártszer­vezeteinek tagnevelő munká­járól is. PÉNTEKEN délután Ceglé­den, a fegyveres erők klubjá­ban, választási értekezletet tartott a Volán 1. Vállalat ceglédi IX. számú üzemegy­ségének szakszervezeti taná­csa és szakszervezeti bizottsá­ga. NÉZHETIK ES MEGVEHETIK Könyvespolc a múzeumban NYARALÁSRA, UTAZÁSRA könyveket adjuk A Kossuth Múzeum néhány héttel ezelőtt újdonsággal lepte meg látogatóit: a belé­pőt az előcsarnokban köny­vespolc fogadja, melyen szépirodalmi könyvektől az útikalauzokig, mindent meg­talál, akinek a kiállítások megtekintése után vásárolni támad kedve. — Hogyan került ide ez a könyvespolc? A kérdést Juhász Károlyné- nak, a Dózsa György köny­vesbolt vezetőjének tettük feL — A múzeum vezetői kér­ték, hogy ezt a kas elárusító­helyet megnyithassák, s mi, természetesen, örömmel telje­sítettük kérésüket. Az ünnepi könyvhéten kezdték az áru­sítást, s jól indult az üzlet, a könyvhét alatt háromezer forintot forgalmaztak. Bízunk benne, hogy a jövőben is sok könyv talál gazdára jóvoltuk­ból. A múzeum előcsarnokában mosolygós asszony, Szőke Lászlóvá hivatalsegéd várja a látogatókat és a vásárlókat. — A könyvárusítás ötlete nemrég született, s úgy érez­tük, a könyvhét remek alka­lom a megvalósítására. Nem csalódtunk. Igaz, az utóbbi hónapban kissé csökkent a forgalom, csak ezer forint volt a bevételünk, de ennek több oka is van. Leghűségesebb lá­togatóink, a diákok, nyaral­ni mentek, táboroznak, s ter­mészetes, hogy az itthonma- radottak is szívesebben töltik idejüket a strandon, mint múzeumban. — Milyen könyvek a leg­keresettebbek? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. A legkü­Augusztusi napfényben mim Ma még a jó fogás reményében töltik a napot a gyerekek a ceglédi Malomtó part­ján, de rövidesen már a horgászbotot felcserélhetik az iskolatáskával: szeptember elsején kezdődik a tanítás. . . . , . ...... Apáti-Tóth Sándor felvétel« lönbözőbb el. Talán a szépiroda Imi zseb­könyvekből fogyott el legtöbb. Ezek a kis méretű kötetek nagyon alkalmasak arra, hogy az embert nyaralásra, utazás­ra elkísérjék. Vásárlóink nagy része a diákok- közül kerül ki, ők sok szakkönyvet, lexi­kont vesznek. A fiúk kedve­lik az útleírásokat, kaland­regényeket. Aki nyáron tú­rázni indul, útikalauzt vásá­rol. A kezdet kezdetén, mi­kor megérkezett Budapest története, három kötetben, bevallom, kicsit megijedtem, azt hittem, soha nem kel el, de már az első héten megvá­sárolta egyik munkatársunk. Mióta itt áll a könyvespolc, mi is több könyvet veszünk. A könyvek melletti vit­rinben kópiák sorakoznak, nyakláncok, karkötők, mand­zsettagombok, gyertyatartók, kerámiák. — Ezeket a másolatokat a múzeumok műtárgymásoló osztályától kapjuk. Elsősor­ban a fiatalok kedvelik őket. Divatosak, ízlésesek és olcsók, ajándéknak is megfelelők. Sajnos, nagyon kevesen tud­nak róluk, pedig valószínű, sokan találnának kedvükre valót közöttük. Illés Judit Szövőlepke — másodszor Irtása parkban, kertben kötelező Szabálysértési eljárás a mulasztók ellen Az amerikai szövőlepke má­sodik nemzedékének hernyói megjelentek a gyümölcs- és díszfákon. Mivel ez a vesze­delmes kártevő a gyümölcs­export lehetőségeit veszélyez­teti, irtása kötelező. A megyei növényvédelmi felügyelőség felhívta a házi és háztáji kertek és szőlők tu­lajdonosait, hogy a városban és járásban, a bel- és külte­rületeken egyaránt, a gyü­mölcs- és díszfákon, az ame­rikai szövőlepke hernyóit sür­gősen irtsák ki. Ahol a hernyófészkeik lesze­dése és elpusztítása nem ke­resztülvihető, Ditrifon 0,2 szá­zalékos vagy Foszfotion 0,1 százalékos oldatával perme­tezzenek. Az irtást mindenütt szigorúan ellenőrzik, s a mu­lasztók ellen szabálysértési eljárás indítanak. A közterületeken és utakon, a járás több helyén már megkezdték az amerikai szö­vőlepke elleni hatósági véde­kezést, s a napokban Cegléden is hozzálátnak. K. L. TÖBB SÖR A sörellátás javításáért, a Bocs község határában mű­ködő sörgyár az idén névleges kapacitásán felül ötvenezer hektoliter sör készítését vál­lalta. Ennek teljesítéséért va­sárnaponként is teljes üzemet tartottak a sörfőzőházban. A Borsodi Sörgyárban az idén már több mint húsz vasárnapi műszakot rendeztek. 4 Üvegek - oroszlános címerrel NYERESÉGGEL IS LEHET A teke NB U-ben is elkez­dődik az őszi idény. A két ceglédi csapat közül, bár mindkettő kieső helyen áll, a KÖZGÉP helyzete biztatóbb, hiszen eddig tíz pontot gyűj­tött, a Bem SE-nek pedig csak hat pontot sikerült eddig sze­reznie. A rajt előtt két azonos kér­désre kértünk választ mindkét együttes edzőjétől. — Hogyan sikerült felké­szülniük? Mit várnak a baj­nokság második félidejétől? Bujdosó Mihály, a KÖZGÉP SE edzője: — Négy héten át, heti há­rom edzéssel,. kupaviadaloko- ni részvétellel készültünk. Ke­retünk a tavaszihoz hasonló: Pákozdi, Molnár, Varga, Raf- fai, Sárik, Nyíri, Zsámbéki, Király várja az elkezdődő mérkőzéssorozatot. Az első fordulóban a bajnoki címre törő Özdot fogadjuk Cegléden, utána nehéz sorozat követke­zik: volt NB I-es ellenfelek­kel, ä a vezető Szolnoki MÁV- val mérjük össze tudásunkat. Az első öt fordulóban jó len­ne legalább öt pontot szerez­nünk a bennmaradáshoz. Szűcs László, a Bem SE ed­zője: — A biztató kupaeredmé­nyek után, a bajnokság fő­próbáján. a Kossuth Kupán •I KÉT EDZŐ — KÉT CSAPAT Nehéz őszi idény előli FELKÉSZÜLTEN, BIZAKODVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom