Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

4 xMdap 1975. AUGUSZTUS 20., SZERDA jr Újabb fasiszta támadások Portugáliában Goncalves a szélsőjobboldali erőszakhullám megszüntetésére szólít tel Űjabb fasiszta támadások színhelye Portugália. Ponte de Limában hétfőn este meg­ostromolták a kommunista párt irodáját, és agyonlőttek egy kommunista aktivistát, aki az épületet védte. Több mint száz ember súlyos sérülést szenvedett. A lisszaboni O Secwlo ér­tesülése szerint az Azori- szigetcsoporton fekvő Anigra do Heroismóban is szélső­jobboldali támadás érte a PKP, a demokratikus moz­galom és a baloldali szocia­lista mozgalom épületeit. Az ottani összecsapásban is töb­ben megsebesültek. Lisszabon, a főváros körüli iparvidék és Setubal megye dolgozóinak jelentős része kedden délelőtt félórás anti­fasiszta sztrájkot tartott, til­takozásul amiatt, hogy a szél­sőjobboldali erők az ország különböző részein, különösen északon és az Azori-szigeteken baloldali pártok bizottságait és aktivistáit támadják meg, és veszélybe sodorják a demok­ratikus szabadságjogokat. A sztrájk nem vált általánossá, mert a szocialista párt és az összes. jobboldali, illetve szél­sőbaloldali párt szembefordult a szakszervezetek felhívásá­val, mondván: a munkabe­szüntetést a „kommunisták akarják”. A szélsőjobboldali erők an­tidemokratikus támadássoro­zatának újabb mozzanata, hogy Caxias börtönéből kisza­badítottak két magas rangú fasiszta rendőrtisztet, akit ta­valy április 25. óta őriztek ott. A COPCON közlése 6zerint mindkettőt elfogták. Trafaria börtönéből hétfőn több olyan katonatiszt szö­kött meg, akit az 1974. szep­tember 28—i és az 1975. már­cius 11-i ellenforradalmi puccsbam játszott szerepük miatt tartottak fogva. Egy ré­szüket elfogták. Néhányan azonban egérutat nyertek — véld tudni a lisszaboni O Se- culo. Lisszabont kedden délután sűrű füstfelhő borította be. Is­meretlen tettesek felgyújtot­ták a portugál fővárost nyu­gatról övező fenyvest. A ha­tóságok megállapították, hogy a tüzet szándékosan okozták. A tűzoltóság a lakosság se­gítségével ezekben az órákban óriási erőfeszítést tesz a lán­gok megfékezésére. A tűzol­tást megnehezíti, hogy a por­tugál főváros komoly víz­hiánnyal küszködik. Néhány nappal ezelőtt ugyanebben az erdőben keletkezett nagy tűz. Vasco Goncalves portugál miniszterelnök az almadai nagygyűlésen elmondott beszé­dében felhívott minden de­mokratát és antifasisztát, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a fasiszta veszéllyel szemben, amely az utóbbi hetekben kezdte felütni fejét az ország­ban. Vasco Goncalves kijelentet­te, hogy Portugália súlyos po­litikai, gazdasági és társadal­mi válságot él át, a hatalom krízisét. A portugál forrada­lom veszélyben van. Olyan erők fenyegetik, amelyek meg akarják bontani a dolgozók sorait, arra törekszenek, hogy megfélemlítsék a kis- és kö­zépburzsoáziát, megbontsák a fegyveres erők mozgalmát, aláássák szöitetségét a néppel. Vaco Goncalves sürgette, hogy a legrövidebb időn belül vessenek véget az országos erőszak- és rendzavarási hul­lámnak. A katonai hatóságok­nak teljesíteni kell megtiszte­lő kötelességüket és határo­zottan kell fellépniük a reak­ciósok ellen, hogy biztosítsák a polgárok demokratikus jo­gait, szavatolják a forradalom során elért demokratikus vív­mányokat — állapította meg a miniszterelnök. fiz MSZMP KS távirata a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságához A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságát, pártunk tagságát felháboro­dással és mélységes aggoda­lommal töltik el a reakciós, ellenforradalmi, fasiszta erők fokozódó, szervezett, brutá­lis támadásai a portugáliai de­mokratikus fejlődés és annak élharcosa, a Portugál Kommu­nista Párt ellen. Meggyőződé­sünk — mert erre tanít a tör­ténelem —, hogy a kommunis- taellenesség bármilyen formá­ban jelentkezik is, csali a re­akciós erőknek kedvez, a de­mokratikus, antifasiszta erők összefogása” viszont képes gá­tat vetni minden ellenforra­dalmi támadásnak. Ebben a nehéz harcban a Portugál Kommunista Párt vezetői és AUGUSZTUS 21-Tön AUGUSZTUS 27-IG CEGLÉD, Szabadság 21—24: A szórakozott 23—27: Csapda CEGLÉD, Kamara 21—24: Francia kapcsolat* 25—27: Holnap lesz fácán* GÖDÖLLŐ ' 21—24; Puha ágyak, kemény csaták* 25— 26: Tecumsch 27: Vér és virág* SZENTENDRE, Terem 21—22: Üvegház** 23—24: Valahol Európában 25: Vér és virág* 26— 27: Régi falak SZENTENDRE, Kert 21—27: Mr. Süket trükkjei ABONY 21—22: öten az égből (du.) 21—22: Holnap lesz fácán* 23—24; Első előadáson: A Saturnus nem válaszol I—II. 23— 24: Az utolsó töltény 25—27: A szórakozott BUDAÖRS 21— 24: Az utolsó parancs 25— 27: A négy muskétás újabb kalandjai DABAS 22— 23: Az audiencia* 24— 25: Szerelmem, Elektra 26— 27: Az emír kincse DUNAHARASZTI 21—24: Picdone, a zsaru 25— 26: A látogatók* DUNAKESZI, Vörös Csillog 21—24: Piedone, a zsaru 25—27: özönvíz I. rész • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! ÉRD 21; Tibbs és a szervezet 24—25: Szép maszk 26— 28: Ion kapitány nyila FÓT 21— 22: Ha boldog akarsz lenni 23— 26: Két férfi a városban GYAL 21: A meztelen diplomata 22— 23: Lányok az aknamezőn 24— 25: Ludwig I—n.* KISTARCSA 21—22: Hét tonna dollár* 23— 24: Gyilkosság leírása* 25— 26: Merénylők NAGYKATA 21— 24: Oklahoma olaja 25—27; Autó PIUSVOROSVÁR 22— 24: Tűzgömbök 25—27: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni POMAZ 21—22: A törökfejes kopja 23— 24: Régi falak 25—26: Kard és kocka RÁCKEVE 21—22: Gyilkosság leírása* 23—24: A látogatók* 23—26: A fej nélküli lovas SZIGETSZENTMIKLÓS 21—24: Egy kis előkelőség 25—26: Mackenna aranya ORSZÁGOS BEMUTATÓ ELŐTT VISEGRADON: 23—24: Kopjások — magyar film 25—26: Hosszú búcsú — színes, szinkronizált amerikai krimi 27— 28: Ereszd el a szakállamat! — színes magyar filmkomédia tagjai, az alapvető szabadság- jogokért, a demokratikus Por­tugáliáért harcoló antifasiszták mindig számíthatnak a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri, in­ternacionalista szolidaritására. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Folytatódná Angolában a reakciós FNLA által kirobbantott összecsapások Angolában folytatódnak a harcok a függetlenségi mozgal­mak között A haladó MPLA, valamint az egymással szövet­kező FNLA és UNITA egysé­gei között kedden összecsapá­sok voltak az ország déli ré­szén. levő Lobito kikötőjében, valamint a délkeleten levő Luso városában, illetve az észa­kon fekvő Caxito térségében. Mint a Sierra Leonéban meg­jelenő Nation című lap vezér­cikkében rámutatott. Holden Roberto, az FNLA vezetője és neokolonialiista megbízói azért robbantották ki a polgárhábo­rút Angolában, hogy megaka­dályozzák a függetlenség no­vember 11-re tervezett prokla- málását és erőszakkal saját uralmuk alá kényszerítsék az országot. Holden Roberto kap­csolatot létesített a pretoriai fajüldöző rezsim képviselőivel is — írta a lap. Közben Luandában, ahon­nan az MPLA csapatai kiszo­rították az FNLA egységeit, mindinkább normalizálódik a helyzet. Az MPLA vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz az élelmiszer-ellátás, valamint az egészségügyi helyzet javítá­sára. Az AP értesülése szerint egyébként az UNITA egységei kedden feltartóztatták portugál telepesek egy nagyszámú cso­portját, amely Luso városából Nova Lisboába tartott. A te­lepeseket kísérő portugál ka­tonák nem tudták rávenni pz UNITA harcosait, hogy tó- vábbengedjék a csoportot. A KNDK budapesti nagykövete Korea önálló békés egyesítéséről A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság — 37 ENSZ- tagáilammal együtt — javas­latot terjesztett elő, hogy tűz­zék napirendre az Egyesült Nemzetek Szervezetének 30. közgyűlésén „a koreai fegyver- szünet tartós békére változta­tásához és Korea önálló bé­kés egyesítésének meggyorsí­tásához szükséges kedvező feltételek megteremtéséről” szóló kérdést, s e témában a népi Korea határozati ja­vaslatot is benyújtott a világ- szervezethez. Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete közölte ezt az új­ságírókkal kedden tartott bu­dapesti sajtóértekezletén. — A szóban forgó határo­zattervezetben — mondta a nagykövet — a Korea bel- ügyeibe való külföldi beavat­kozás végleges megszünteté­se és az ország önálló békés egyesítésének meggyorsítása érdekében javasoljuk az „ENSZ-csapatok parancsmok- ságá”-nak feloszlatását és az ENSZ zászlaja alatt Dél-Ko- reában tartózkodó minden külföldi csapat kivonását. A tervezet egyúttal felhívja a fegyverszüneti egyezményt alá­író feleket, hogy — a feszült­ség megszüntetését, a fegy­veres konfliktusok megelőzé­sét és a tartós béke biztosítá­sát szolgáló alapvető intézke­désként — a koreai fegyver­szüneti egyezményt váltsa fel békeegyezménnyel. A határo­zati javaslat egyúttal kife­jezésre juttatja azt a kíván­ságot, hogy Észak- és Dél- Korea tartsa meg korábban tett közös nyilatkozatának el­veit, és tegyen tényleges in­tézkedéseket az Észak és Dél közötti katonai szembenállás kiküszöbölésére, őrizze és szi­lárdítsa meg a koreai békét és gyorsítsa meg Korea békés egyesítését. Lezárták Nyugat-Bengálía és Banglades határát Banglades új kormánya le­záratta az ország és Nyugati Bengália közti határszakaszt — jelentette hétfő este a PTI indiai hírügynökség Űj Del- hi-i kormánykörökre hivat­kozva. A hírügynökség hozzá­fűzte, hogy a határszakaszon nem észleltek semmiféle rendkívüli tevékenységet. Burma úgy döntött, hogy elismeri Banglades új kor­mányát. Irán is elismerte az új bangladesi kormányt — közölte a PARS iráni hírügy­nökség. CSAK RÖVIDEN... LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte az Egyete­mek Nemzetközi Szövetségé­nek VI. konferenciáját, amely kedden nyílt meg Moszkvá­ban. GENFBEN KEDDEN újabb ülést tartott a stratégiai tá­madófegyverek korlátozásával (SALT) kapcsolatos tárgyalá­sokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. PERINGBEN tízoldalas köz­leményt adtak lei Khieu Samphan miniszterelnök-he­lyettes, a népi felszabadító tásáról. Khieu Samphan ked­den reggel Pekingből Phen- janba repült. A WASHINGTONI védelmi információs központ adatai szerint az Egyesült Államok­nak jelenleg 92 országgal, azaz a világ országainak 60 százalékával van katonai szer­ződése, fegyverszállítási és katonai segélynyújtási megál­lapodása. TOVÁBBI 13 SZEMÉLYT vettek őrizetbe hétfőn Spa­nyolországban. A hatóságok azzal vádolják őket, hogy egy betiltott baszk nacionalista erők főparancsnoka vezette i szervezet tagjai és merényle- kambodzsai küldöttség látoga- i teket készítettek elő. HETI FILMJEGYZET Szerelmi bűnfény Jelenet a Szerelmi bűntény című filmből. Középen Giuliano Gemma. Rómeó és Júlia mai észak- gyakorlatban működni. S — olasz környezetben, a rene- nem utolsósorban — fennájl- szánsz Verona helyett az ipari nak a társadalmi ellentétek metropolis, Milánó munkásne- (már osztályellentétek formá- gyedében? Kicsit talán ilyen jában) a töltések és a munká­ra ez az olasz film, Luigi Co- sok között. mencini rendező alkotása. De Ez a hármas tagolódású el- a klasszikus analógia csak a lentét-konstrukció a f ilm alap­film egyik vonulatára alkal- ja. Comencini azonban tudja, mazható. S ez a vonulat — hogy az elméleti kérdéseket legalábbis a szerzői szándék egy művészeti alkotásban szerint — nem is a legion to- ábrázolni kell. Nálunk is sabb a filmben. látott filmjei közül nem egy­Miről van szó? Tulajdon- ben megtette már ezt (Cicaba- képpen roppant egyszerű a bák, Mindenki haza, s a mos- törtónet. Két munkásfiatal tanihoz leginkább hasonló megszereti egymást, de egybe- film, a Bube szerelmese ese- kelésük elé akadályok tor- tében például). Nos, most is nyosulnak. Ez eddig banalitás, úgy teszi átélhetővé az olasz Csakhogy Comencini éppen társadalmat feszítő konfliktu- abban tud eredeti lenni, hogy sokat, hogy egyéni sorsokban nem akármilyen akadályokat mutatja meg, az azokra gya- állít hősei útjába. Ezek az korolt hatásokban ábrázolja. akadályok osztályproblémák. Carmela lassan elhatalmasodó Senki se gondolja azonban betegsége, a gyár mérgező le- ebből, hogy a Szerelmi bűn- vegője nem egyedi eset: sok tény holmi megfilmesített sze- munkás betegszik meg, sok mináriu’mi brosúra. Comencini gyárban hánynak fittyet az pontosan tudja, mit akar, s egészségvédelmi előírásoknak, azt is, hogyan tegye át fon- Hogy ez a sors éppen Carme- tos politikai-társadalmi mon- lát is eléri, abban nincs sem- danivalóit a filmművészet mi különös — bár mi talán síkjára. egy kicsit halmozottnak és Már a két főszereplő meg- túlságosan érzelmesnek le­választása is erre utal. A fiú, kintjük a történetnek ezt a Nullo (jellemző a név: azt je- fordulatát. De ne feledjük: lenti: Senki, Nulla, azaz egy a Comencini olasz problé- névtelen-számtalan fiatal mákról csinált filmeket eddig munkások nagy tömegéből), is, olaszoknak. Most sem északolasz bennszülött, a tesz másként. S ezek a prob- lány, Carmela, Szicíliából ér- lémák Olaszországban nagyon kezett család lánya, azaz a is valósak. Éppen ebben rej- „belső gyarmat”-ról jött „bel- lik a film ereje, értéke, ső vendégmunkás”, aki részint Hogy mégsem kapunk tel- szeretne beilleszkedni a szá- jes élményt, az a befejezés mára teljesen idegen környe- megoldása miatt van. Nullo, zetbe, részint igazodnia kell akin úrrá lesz a keserűség, a családja szokásaihoz, merev harag, valamiféle magánbosz- hagyományaihoz, melyeket szút áll Carmela haláláért, a (talán éppen az elegyénietle- maga és a társai sorsáért. Es nítő nagyvárosi életformával ez az. amit kifogásolhatunk. szembeni védekezésül) kegyet- Nemcsak azért, mert az ilyes- len következetességgel őriz- fajta bosszú társadalmilag Ili­nek. A fiú és a lány kapcso- bás, hanem mert Comencini latában már ezek az ellenié- nem érzékelteti, hogy egyet- tek is társadalmi szintre uta- ért-e Nullával, vagy sem. A lóak. Még inkább ilyen azon- film vége így esetleg anarchi- ban az az ellentét, amely a kus cselekedetekre buzdíthat, gyáron belül a munkások közt Az egyébként feszesen, ki- is érezhető. A déliek és az tűnő tempóban megcsinált északiak ellentétei persze rné- filmben ismert fiatal színé- lyeb’o gyökérnek egyszerű szék alakítják a főszerepeket: földrajzi, szokásbeli különbö- Giuliano Gemma és Stefánia zőségeknél. Itt a tőkések jól Sandrelli. Közülük az utóbbi­megvalósított oszd meg és nak sikerült életszerűbbé ten- uralkodj elvét láthatjuk a ni a játszott figurát. Vádol a felügyelő — avagy Moldovan felügye­lő feltámadása és újabb halá­la. Ezt az alcímet is adhat­nánk Sergiu Nicolaescu román rendező filmjének. Ugyanis szó szerint erről van szó. Javában fut még a mozik­ban Nicolaescu korábbi film­je, az általa rendezett politi­kai krimi-sorozat mindeddig elsőnek hitt darabja, A ban­diták alkonya. Ennek főhőse a becsületes, nagy szakmai te­kintélyű felügyelő, Moldovan, akit a film végén egy hatal­mas raktárban vívott pisz­tolypárbajban a banditák ha­lálosan megsebesítenek. A so­rozat következő része pedig azzal kezdődött, hogy Moldo­van holtteste mellett az új fel­ügyelő, Roman, megfogadja, hogy végez a banditákkal. Nos, ez az egyszer már be­csülettel elesett Moldovan most feltámadt. Pontosabban: ebben a filmben még nem is halhatott meg. hiszen cselek­ményét tekintve évekkel ko­rábban játszódik, mint A ban­diták alkonya; itt az 1940—41- es évben feltörő úgynevezett vasgárdista mozgalommal vív egyszemélyes harcot Moldo­van, a szinte egyetlen igaz ember, aki egymagában vé­gez a fasiszta vasgárdisták ál- lig felfegyverzett, nagy létszá­mú egységeivel, míg aztán egy utolsó tűzharcban őt is szitá­vá lövik. Tehát mégis meghal. Akkor viszont? Hogyan kerül ismét élve a háború után, 1945-ben játszódó film főhősé­nek szerepébe? Aligha indoko­latlan a kérdések sorolása, hi­szen a két filmben ugyanaz a szereplő neve, külleme, ugyan­az a színész játssza — aki nem más, mint a rendező, Sergiu Nicolaescu. Jack kapitány Szovjet gyerekfilm, a mű­faj összes kellékével, és — sajnos — egy csomó követ­kezetlenséggel és naivsággal. Jack kapitányt — aki termé­szetesen kislány, és Jevgenyi­ja a neve — egy aranyos gye­rekszínész, Inga Mickite játsz- sza kitűnően apját a kiváló Donat asz Banionísz, jobb sorsra érdemesen. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom