Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-17 / 193. szám
1975. AUGUSZTUS 17., VASÁRNAP Szakvélemény a Dunáról Vizsgálat Budakalászon A környezetvédelem: embervédelem Beszélgetés az ENSZ tanácsadójával Ma már nemzetközi ügy a környezetvédelem. Ebből a szempontból nincsenek országhatárok, a népek egymásra vannak utalva, hogy megóvják a földet, a levegőt, a vizeket a technikai fejlődést kísérő fizikai, kémiai, biológiai szennyeződésektől, mérgezésektől. Az ENSZ az utóbbi években mind több segítséget nyújt az államok környezetvédelmi munkájának megszervezéséhez, irányításához, alkalmat teremt információcserékre. Vegyszerek, szerves anyagok Hazánkban az elmúlt tíz év alatt ipari centrumok jöttek létre, egyes kisüzemek gyárakká fejlődtek, termelésükhöz nagy mennyiségű vizet fogyasztanak. Ennek arányában növekedett az ipari szennyvíz is, amelynek több mint fele tisztítás nélkül juta folyókba, mérgezi a vizek élővilágát. A milliárdos beruházásoknál, üzemkonstrukciók- nál, új technológiák bevezetésekor ugyanis a szennyvíz- tisztító telepek építésére, a meglevők korszerűsítésére, kapacitásuk növelésére csak keveset, vagy egyáltalán nem költöttek. Ez jellemző a köny- nyüiparra is, ahol a szennyvízösszetétel meglehetősen veszélyes: az oldott vegyszereket, szerves anyagokat tartalmazó szennyvíz azonnal mérgezi az élő szervezetet, akadályozza a víz öntisztulási folyamatát. Akár a bőr-, a papír- vagy a lenfeldolgozó üzemeket tekintve, a technológiák roppant vízigényesek, tehát a tisztítási eljárások alkalmazása animál is inkább elengedhetetlen, mivel a víz óriási tömegekben, naponta százezernyi köbméteres mennyiségben kerül a folyókba, A Könnyűipari Minisztérium felkérésére az ENSZ Ipar- fejlesztési Szervezete (UNIDO) Magyarországra küldte a környezetvédelem egyik neves szakértőjét, hogy vizsgálja meg a lenipar szennyvízhelyzetéi, továbbá tegyen javaslatot, adjon tanácsot a legmegfelelőbb tisztítási eljárásokra, hogy a lenfeldolgozás vízszennyeződései csökkenjenek. Kisebb változtatásokkal r Dr. Nelson Leonard Neme- row, a New York állambeli Syracuse Egyetem tanszékvezető tanára, a környezetvédelmi mérnök tagozat professzora június 29-én érkezett hazánkba. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál végzett 50 napos vizsgálat tapasztalatairól tájékoztatta lapunkat. • Prof ess zár úr, milyen indokok szóltak amellett, hogy az UNIDO szakértői vizsgálatot tartson Magyarországon? — Nem rangsorolás kérdése, hanem gazdasági, társadalompolitikai szempontok határozzák meg a nemzetközi környezetvédelmi vizsgálatokat. 1972-ig inkább a fejlődő országokra fektettünk nagyobb súlyt, most viszont az ipari, illetve az iparilag fejlett országokra is átterelődött a figyelem. Bár Magyarország ipari ország, de — meg kell mondanom — a szennyvízhelyzeténél fogva a gyengébb kategóriában szerepel. Ittlétem a lenfeldolgozás szennyvizének csökkentésére alkalmazható módszerek kutatásával, meghatározásával függ össze. Szeretném megfelelő irányban elindítani a magyar leniparban azt a ’folyamatot, amely végül is a szennyvizek csökkentéséhez vezet. Nem nagy tőkebefektetésekre gondolok, a jelenlegi műveletek kisebb változtatásával is már jelentős eredmények érhetők el, mivel a berendezések módosítása. az adottságok jobb kihasználása sok javulást hozhat. • Mekkora területre terjedt ki a vizsgálat? — A vállalat gyáraiban, rostkikészítő telepein — Budákat ászon, Komárombafb, Győrben, Szombathelyen, valamint több dunántúli lenfeldolgozó üzemben — vizsgáltam az áztatási technológiákat, illetve az itt keletkező szennyvizeket, s azok kezelését. A Lenfonó- és Szövőipari Válla- i lat, mint tudják, évente 50 ezer tonna gubás lenkórót dolgoz fel, s 28 millió négyzetméter szövetet állít elő. Ezek a számok' is érzékeltetik a termelés során jelentkező ipari szennyvízmennyiséget, amely az áztatás, illetve festés, kikészítés utári szerves, oldott és szilárd anyagokkal együtt távozik a gyárak csatornáin a Dunába vagy más élővízbe. A Textilipari Kutató Intézet mintavételi eredményei rendelkezésemre állnak, segítségükkel értékelem a vizsgált területeket, s javaslatot teszek a vállalat gyárainak, telepeinek szennyvízkezelési megoldásaira. Lehetőleg az ésszerű, gazdaságos módszerekből készül majd több alternatíva, a döntési jog a vállalaté. Mindenekelőtt nagyobb koordinációra lenne szülcség a termelés korszerűsítése és a szennyvízkibocsátás között. Általában a szennyvízkezelés kiadásai'— a mi számításaink szerint — nem haladhatják meg a termelési költségek egy százalékát. Ez a közgazdasági megállapítás nagyjából megfelel a magyar * viszonyoknak is, mivel Itt az üzemeltetés jóval olcsóbb, mint az USA- ban. Kombináltan kifizetődőbb • Mi a véleménye a magyar szennyvízhelyzetről? — A környezetvédelmen belül változtatni kellene a szabályzatokon, ugyanis, véleményem szerint, a rendelkezések jgbban megközelíthetnék a való helyzetet. Amerikában a városi szennyvíztisztító rendszerre kapcsolják az ipari szennyvizek elvezetését is. Ezt a kombinált kezelést javaslom magyar viszonylatban, ott, ahol a textilipar telepítése megengedi. Sokkal kifizetődőbb, mint a magyar kettős — ipari és városi — csatorna- rendszer. Továbbá célszerű lenne kiválasztani egy modell- iizemet, ahol biológiai kezelé- ses kísérleteket lehetne végrehajtani. Mint kísérleti üzem, alkalmat adna a különböző tisztító műveletek hatékonyságának lemérésére is. A lenipar rostkikészítésekor az áztató vizek egy részének újbóli felhasználása lehetséges, öntözésre is felhasználható az áztatóvíz, tehát az üzem helyét úgy kell kijelölni, hogy közelében olyan mezőgazdasági terület legyen, amely be tudja fogadni a szennyvizet. Nádasok létrehozása Is elképzelhető. Kevesebbe kerül az áztató berendezések helyének megváltoztatása, mint egy szennyvíztisztító telep építéMentesítsék a folyamot • ön nemcsak mint szakértő, hanem mint tudományos kutató is foglalkozik a világ élővizeinek szennyezettségével. Legutóbb Nicosiában, Cipruson járt, több tanulmánya jelent meg az élővizek károsodásáról. Kérem, mondjon véleményt Magyarország legnagyobb folyójáről, a Dunáról is. — A jelenlegi körülményekhez képest, a szennyeződés mértékét értve ez alatt, meglepően jó a benyomásom. Őszintén szólva rosszabbra számítottam. Ettől függetlenül: a folyam vizének összetételén feltétlenül javítani kell, vagyis amennyire lehet, mentesítsék a szennyvizektől. A víz élővilágának a megmentéséért — de az ember egészségvédelme is így kívánja. Horváth Anita SZEGED, SZABADTÉRI PEER GYNT A szegedi szabadtéri utolsó bemutatójáról, a Peer Gyntről kértünk rövid véleményt a rendező Lengyel^Györgytúl, és a címszereplő Huszti Pétertől. Lengyel György: Az elmúlt évtizedben harmadszor találkozom rendezőként Ibsen drámai költeményével. Még Debrecenben egy önmaga fölött ítélkező hőst állítottunk a középpontba kritikusan és elemzőén, majd 1970-ben, a Madách Színházban, a tehetségesebb, ívelőbb, szárnyalóbb emberi és költői tehetség tragédiáját igyekeztünk kirajzolni. Úgy érzem, az eddig megfogalmazottak kiteljesítése történik most, amikor először kerül a dómszínpadra a Peer Gynt. Az idő és a darabbal való találkozásaim olyan gondolati közegbe emelték számomra a darabot, hogy Szegeden, a szabadtéri különleges környezetében talán a legvilágosabban tudom kifejezni azt. Huszti Péter: Két ember kapcsolata, a szerelem, a barátság, ez érdekel elsősorban, hiszen az élet legfontosabb tartalmai. Emberi helyzetei miatt foglalkoztatott sokáig a Peer, az évek során — mert csaknem százszor játszottam — új szépségei, mélységei nyíltak ki előttem. Fehér Miklós jelképes erejű díszletei között a szegedi előadás főbb szerepeiben még Psota Irént, Bencze Ilonát és Almást Évát Táthatja a közönség. TV FIGYELŐ / A műsortól eltérően. Általában nem szeretem a változtatást a műsorban. Szerencsére a tv sem: igazán nagyon ritkán fordul elő. Most mégis elismeréssel és dicsérettel kell szólnunk egy módosításról. A világhírű zeneszerző, Soszta- kovics halála alkalmából — kiadott műsorától eltérően — szovjet dokumentumfilmmel emlékezett a nagy alkotóra a televízió. Magáról az Izgalmas filmről sem érdektelen néhány szót szólni — azért sem, mert most először látott képeken jelent meg benne a forradalom utáni mozgalmas kor több neves művésze —•, de most inkább a változtatás jogosságára szeretnék rámutatni, amely önmagában is hangsúlyozta Sosztakovics művészetének jelentőségét a század zenei életében. Annak ellenére is indokolt volt ez a módosítás, hogy előtte már láttunk egy csaknem félórás zenei műsort; a szerkesztés kerüli az ilyen ismétlődéseket. Az egyenletesség és az arányosság érdekében most is megtehette volna a televízió, hogy ezt a korábbi adást elhagyja. Nem forgatták fel azonban az egész napi programot, és jól tették. Így ugyan két zenei közvetítést láttunk egyetlen este, a változtatást mégis feltétlenül nyereségnek éreztük. A Zöldruhás lány és Peer Gynt: Almás! Éva. és Huszti Péter. Egyedi Zoltán felvétele Túlzásba vitt igyekezet, lelkesen helyeslem a tv. nagy igyekezetét, hogy szórakoztatni szeretné nézőit. Miért ne érezhetnék magukat kellemesen az emberek a képernyő előtt? Nem helyeslem viszont ifinek az igyekezetnek a túlzásait, azt, hogy összetévesztik olykor azt, hogy a szórakoztatás nem egyenlő igénytelenséggel. Az igénytelenséget, amely könnyedén elfeledkezik arról, hogy egy mű megítélésében a „szórakoztatásnál” jóval előbbre való normák, követelmények is vannak. Ne akarjon a tv mindenáron mulattatni. Ügy semmiképpen, ahogyan pénteken este Bibó Lajos Csodadoktor című víg- játékánáli műsorra tűzésével tette. Melléfogott ezzel a produkciójával a televízió. Bibó Lajos — a két világháború közötti kor ünnepelt írója — írt jó műveket is. Hiteles* drá-' mai híradásokat a parasztság életéről. A Csodadoktor nem tartozik ezek közé. Nem azért, mert vígjáték. Ez a darab azért gyengécske, mert — függetlenül megírásának kommersz, olcsó fogásaitól — a népszínművek rossz hagyományai élnek benne tovább. A keretek már ugyan kissé modernizáltak, de a paraszti élet idillikus felfogása, göregábo- ros humora, mesterkélt cselekménybonyolítása mindmind a népszínmű kellékei. Jellemei nem hitelesek, megnyilvánulásaik hamisak. Az egész játék légköre, levegője fals. Kár volt a Csodadoktort kiemelni a feledés homályából. Azért is, mert a szándék, amellyel műsorra tűzték, visszájára fordult: az előadás egyáltalán nem szórakoztatott. Ahogyan a rendező, Félix László kínos igyekezete ellenére a színészbe — Bessenyei Ferenc, Papp János, Hűvösvölgyi Ildikó, Fónay Márta, Zenthe Ferenc — feszengtek szerepeikben, ugyanolyan nyugtalansággal ültünk Tffl-Ts'A 'Sépern'yo" éíőtt."Ml jb- ' hét .még ezután? Viszontlátjuk a Piros bugyellárist és a Sárgapitykés közlegényt? Csontos Magda Mai Fiatalság brigád MUNKÁK ES MINDENNAPOK Tíz éve múlt, hogy a Gödöllő és a Szada közötti tágas mezőkön felépült és dolgozni kezdett a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet gödöllői gyáregysége. Izgalmas idők voltak, a kezdés minden nehézségével együtt. Az alapítók többsége éppen- csak elmúlt húszéves. Az a tíz ember sem sokkal több, akik az oldattermelő osztályon találkoztak először. Az ifjúi hév nem múlhat el Akkor tízen, ma tizenöten vallják magukat a hatszoros szocialista címet elnyert, bronzko6zorús Moi Fiatalság brigád tagjának. Közben ugratják egymást; talán már nem is illik rájuk ez a név. De ez, tréfa, mert egyikük sem lépte túl a KISZ-korhatárt. A fényképen csak öten láthatók. Nem sikerült összeverbuválni őket. Volt aki éppen olyan helyen dolgozott, hogy egy percre sem szakíthatta meg munkáját. Legtöbbjük, valahol a Balaton mentén napozott, vagy külföldön töltötte szabadságát. Vági Attila művezető, a brigádvezetőjük pedig Erfurtban volt nász- úton, miután a fehércsempés laboratóriumban nemcsak gyógyszerek, hanem szerelmek is születnek. Vas Gertrud brigádtag itt cserélte fel a nevét Vági Attillánéra. Egyúttal el is búcsúzott a brigádtól, hazatérve a biológiai ellenőrző osztály várja. Vajon miért kapott ilyen szokatlan nevet a brigád? Dr. Regös Erika szakgyógyszerész. sok meglepett kérdezősködőnek elmondta már, hogy egykori osztályvezetőjük volt a névadójuk. Mind a tízen nagyon igyekeztek, szerették volna, ha a gyártás mielőbb színre kerül. Altkor állapította meg Horváth Klára osztályvezető: — Lám sokan mennyit szidják a mai fiatalságot, pedig íme milyen lelkes, sokat akaró is tud lenni a fiatalok közössége. Hát így történt.. Sokszor megbeszélték már: a név kötelezi őket. Az évek múlásával is olyan lendülettel, vállalkozókedvvel kell dolgozniuk, mint akkor húszévesen.. A feladat, amikor tíz éve indultak, számukra a jövő volt, most a jelen és legtöbbjük azt mondja, múlt is lesz, mert az elkövetkezendő időkben sem kívánnak más munkahelyet. Diplomások és segédmunkások Szakmáry Attila üvegtechnikus, a gyáregységi verseny- bizottság titkára valamikor a brigádhoz tartozott, jól ismer ri őket: — Van a gyárban aranyjelvényes kollektívánk is, akik más munkaterületen nyújtanak az átlagosnál jóval többet. A Mai Fiatalság brigádnak azonban több érdekessége van. Az is, hogy diplomástól segédmunkásig sokféle foglalkozású, végzettségű embert megtalálni köztük. Adódik ez komplex feladatukból, amelyet csak úgy tudnak hibátlanul megoldani, ha az osztályvezető-helyettestől a mo- - sogatócsoportig valamennyien jól tudják, mit miért tesznek. A brigád a termelőmunka mellett ugyanis kutatási feladatterven is dolgozik. Erre a tizenöt fiatalra mindenkor lehet számítani. Ugyanúgy, mint a többiek, jórészt bejárók. Pestről, a környékről, mégis mindig jut idejük' a közösség számára. A közösség katalizátorai A titkár ötleteket ad, miről érdeklődjem majd tőlük. Meséljék el, hogyan végezték el karácsonyra egy négycsaládos gyári munkás lakóházán az összes villanyszerelést. Kérdezzem meg, hánynak van közülük filmklub bérlete, s kik a klub legszorgalmasabb látogatói. Amikor a szakszervezetek megalakulásának 25. évfordulójára meghirdették az országos munkavédelmi versenyt, ez a brigád két vetélkedő csoportot küldött a gyári döntőbe, ahol az első-második helyet foglalták el. Volt egy vetélkedő, amit tavasszal a Pest megyei könyvtár kezdeményezett. A felszabadulás óta megjelent magyar írók műveiből kellett készülni. Betévedtem egy nap közéjük. Bihari Jánosné, Mra- vik Tamás és a jegyespár Vági, Vas nevezett be versenyre, de ahányan voltak, mind vitáztak. A vegyészmérnök Gerencsérné és az autó- klávos Murányi György egyaránt. Tudniillik az ajánlott könyveket valamennyien elolvasták és elmondták róluk a véleményüket. Nem hozták el az első díjat, nem is azért mesélem el mindezt róluk, hanem, hogy érzékeltessem, mennyire friss szellemű társaság ez a Mai Fiatalság. Valamennyien aktívák. Her- czeg Sándor vegyésztechnikus a gyáregység pártvezetőségének titkára. Tóth László művezető pártbizalmi, a gyáregység munkaverseny-felelőse. Dr. Regős Erika szakgyógyszerész osztályvezető helyettes az szb elnöke. Vági Attila művezető és Mravik Tamás vegyésztechnikus KISZ- vezetőségi tagok. Bogács Lászióné adminisztrátor szakszervezeti bizalmi, Bihari Jánosné gépésztechnikus a szak- szervezeti könyvtár vezetője, Tóth Jánosné laboráns vezeti a brigádnaplót — munkatársai szerint is példásan. Idegeneknek a belépés szigorúan tilos!, hirdeti a tábla, de most Tóth László művezető kíséretében mégiscsak körülnézhetünk a hangárnagyságú teremben. Lajtos Ist- vánné laboratóriumi vezető elmondja, hogy a kísérletezés nem itt folyik, itt már steril körülmények között készterméket gyártanak. Mindenesetre az óriási üvegtartályokban bugyborékoló folyadékok, a csövek, a hőség valódiak. A szemre zűrzavaros esőerdőben hol Itt, hol ott tűnik fel egy- egy fehérköpenyes alak, aki csak áll, néz valamit és nagyokat hallgat. Ahhoz, hogy csak áll és néz, almoz nell a tudás, a nagyon póntosan kidolgozott, összehangolt íeiadatterv. a retortákban, üstökben és más számomra ismeretlen gépezetekben rendkívül bonyolult kémiai és. vegyi átalakulások zajlanak. Legtöbb termékeik az infúziós és vértartósító szereket kiegészítő oldatok — ismertetik mun-' kájuk különböző területeit, li. készül a Ringer-laktát, a Ba- lanzol az infúziós terápia bevezetésére,1 a peritoniális dia- lizáló oldatok. A neveli még azoknak sem mondanak soka- akik valamilyen műtéti beavatkozáskor ezeknek köszönhették felépülésüket. A gyógyszergyártás bonyolult feladat. Nemcsak a rendkívül kifinomult gyártás, technika miatt, amitől nem lehet eltérés, mert minimális a tűrési határ, hanem azért is mert még kell oldani a tökéletes sterilitást és* biztonságot. A HUMÁN-intézetnek nemzetközi jó híre van. Dolgo-. zói táborában az elsők között található a>z oldatokat készítő Mai Fiatalság brigád is. Komáromi Magda öten a brigádból: (alsó sorban) Magyar Béláné, Lajtos Istvánná. Mravik Tamás, Tóth László, (fent) Cserháti Sándor. Koppány György felvétele
