Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

tMihin 1975. AUGUSZTUS 17., VASÄRNAP Rendkívüli állapot és kijárási tilalom Bangladesien Az államcsíny célja Rahman sejk eltávolítása volt Bangladesh ól, ahol péntek hajnalban katonai államcsínyt hajtottak végre, meggyilkolták az onszág elnökét, Mudzsibur Rahman sejket, s megdöntöt­ték kormányát, szombaton ke­vés új információ érkezett. A jelentések zöme a katonai el­lenőrzés alatt • álló bangladesi rádió által közölt hírekre szorítkozik. A Reuter angol hírügynök­ség Üj-Delhiből keltezett ösz- szefoglalója szerint tartják magukat a meggyilkolt Rah­man elnök hívei és az új re­zsim támogatói közötti fegy­veres összecsapásról elterjedt hírek. Ezek szerint a határ menti Tripura államban, Agartalában lezajlott össze­csapásnak legkevesebb 200 ha­lálos áldozata volt. A Reuter tudósítása az új bangladesi kormány összetéte­léből arra következtet, hogy a pénteki puccs fő célja Mud­zsibur Rahman sejk s néhány közvetlen munkatársának el­távolítása volt. Az új kabi­netben helyet foglaló tíz mi­niszter és hat államminiszter ugyanis kivétel nélkül tagja volt az előző kormánynak is. Nem tagja az új végrehajtó testületnek Manszur Ali volt miniszterelnök — akit meg nem erősített hírek szerint meggyilkoltak — és a külföl­dön tartózkodó Kamal Husz- szein külügyminiszter. Üj-Delhibe érkezett szomba­ton a Rahman-kormány volt külügyminisztere, aki a puccs időpontjában éppen Bedgrád- ban tartózkodott. Husszein nem nyilatkozott a hazájában kialakult helyzetről. Nem történt változás Bang­lades indiai főmegbízotti poszt­ján. Samszur Rahman, az ed­digi főmegbízott (nagykövet) szombaton az új daccai kor­mányzat képviselőjeként is be­mutatta megbízólevelét Fakh- ruddin Ali Ahmed indiai ál­lamfőnek. Közben változatlanul érvé­nyes az államcsínyt követően elrendelt rendkívüli állapot és a szigorú kijárási tilalom. Az utóbbit pénteken 90 percre feloldották, hogy a többségé­ben mohamedán lakosság is­tentiszteleten vehessen részt. Daccában szombaton három órára ismét felfüggesztették a kijárási tilalmat, hogy a la­kosság élelmiszereket vásárol­hasson. A katonai államcsínnyel ha­talomra segített Khandakar Musztak Ahmed államfő el­nökletével szombaton megtar­totta első ülését az új bangla­desi kabinet — közölte a dac­cai rádió. A katonai ellenőrzés alatt álló rádió hozzáfűzte még, hogy a 40 perces kabinetülé­sen „áttekintették a pénteki hatalomátvétel után az or­szágban kialakult általános helyzetét, s azt kielégítőnek tartották”. A pénteki daccai államcsíny nyomán India és Banglades között már második napja szünetel a szárazföldi és a lé­giforgalom, valamint a táv­közlési kapcsolat. A bengáli légiforgalmi tár­saság járatai sem közlekednek Dacca és Calcutta között. A pénteki bangladesi állam­csíny kapcsán a Zycie War- szawy című lengyel lap a kö­vetkezőket, írja: Minden arra mutat, hogy a Banglades Népi Köztársaság­ban lezajlott államcsínyt olyan jobboldali erők hajtották vég­re, amelyek nem értettek egyet Mudzsibur Rahman bél­és külpolitikájával. Az impe­rialista körök Rahmannal szemben tanúsított ellenséges­sége többek között akkor is megnyilvánult, amikor gz ál­lamfő bevezette országában a rendkívüli állapotot. Az ellen­ségesség okait nem annyira Rahman bel-, mint inkább külpolitikájában kell keresni. Mint az ország függetlenségé­nek harcosa, határozottan sík- raszállt Banglades politikai semlegességéért, a Szovjet­unióval' és Indiával fenntar­tott baráti kapcsolatokért. Ez természetesen nem nyerte el az amerikai imperialista kö­rök tetszését, amelyek annak idején ellenezték az ország függetlenségét, és sokáig nem ismerték el létezését. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy Peking is ugyanezt az állás­pontot képviselte. Figyelemre méltó az a kö­rülmény is, hogy a daccai ese­mények csalmem egybeestek az Indiában, Indira Gandhi kormánya elleni jobboldali fellépésekkel, s ez az egybe­esés nyilvánvalóan egyáltalán nem véletlen. A New York Times szom­baton vezércikkben kommen­tálta a bangladesi fejlemé­nyeket. Egyebek között azt írta, Musztak Ahmednek, mint a Rahman-kabinet volt mi­niszterének, szintén vállalnia kell a felelősséget a megdön­tött kormány gyengeségeiért. Ám Musztak Ahmedben nincs meg az a személyes vonzerő, az a dinamizmus, amely a né­hai Rahman elnököt képessé tette arra, hogy „három és fél nehéz esztendőn át legalább összetartsa az országot”. a ksmmunistaellenes támadások megfékezésére A portugál fegyveres erők mozgalmának háromtagú di­rektóriuma pénteken együttes ülést tartott a Vasco Goncal- ves miniszterelnök vezette ka­binet tagjaival. Az ülésről kiadott kommü­niké szerint a direktórium tá­jékoztatta a kormány tagjait a fegyveres erők körében kifej­tett erőfeszítéseiről, amelyek a jelenlegi problémák felszámo­lására s arra irányulnak, hogy a forradalmi hatalom záloga­ként a fegyveres erőkön belül mielőbb megteremtsék a nél­külözhetetlen egységet. Portugália háromtagú direk­tóriuma intézkedéseket jelen­tett be a kommunistaellenes rendzavarások megfékezésére. A Costa Gomes államfőből, Vasco Goncalves miniszterel­nökből és Otelo Sáráivá de Carvalho tábornokból, a COP- CON parancsnokából álló tes­tület üléséről szombaton Lisz- szabonban kiadott közlemény hangsúlyozza: a fegyveres erők a rendőrséggel szorosan együttműködve véget akarnak vetni az erőszakos cselekmé­nyeknek. Ugyanakkor a három politi­kus több párttal kíván tár­gyalni az ország politikai vál­ságának felszámolásáról. A direktórium felszólította a népet: szálljon szembe a re­akció széthúzás szítására irá­nyuló manővereivel. A Portugál Szocialista Párt nem csatlakozik ahhoz a kedd­re tervezett egységes antifa­siszta sztrájkhoz, amelyre az Intersindical szakszervezetó szövetség szólította fel az or­szág dolgozóit azért, hogy til­takozzanak a szélsőjobboldal meg-megújuló erőszakos akciói miatt. Szélsőjobboldali elemek pén­teken szétzúzták az észak-por­tugáliai Canamulo községben a kommunista párt irodáinak berendezéseit és máglyát rak­tak belőlük. Tovább terjed a terrorhuilám Észak-lrországban Bár Rees, tartományi minisz­ter újabb internálásokat he­lyezett kilátásba, Észak-íror­szágban szombatra virradóra két pokolgépes merénylet tör­tént, folytatódtak a lázongások és lincselések, három ember meghalt és több mint nyolcvan megsebesült. A bombarobban­tások csak néhány óra különb­séggel sújtották először a ka­tolikus, azután a protestáns polgári lakosságot. A tartomá­nyi székhely, Belfast, Falls Road nevű katolikus negyedé­ben robbanóanyaggal repítet­tek a levegőbe egy autót. A robbanás negyvennyolc em­bert megsebesített. Később Lis- burnban, a hadsereg Belfasttól tizenkét kilométernyire fekvő garnizonvárosában robbant pokolgép. Ez megölt egy járó­kelőt és megsebesített har­minchét embert. Az elharapózó terror és el­lenterror egy hete alatt tizen­egy ember halt meg és száz­negyven megsebesült a tarto­mányban, amely fél év óta a kormányerők és a katolikus IRA közötti tűzszünet előnyeit „élvezte”. Széles körben ta­lálgatják, hogy az állandó pro­vokációk végülis felborítják-e az irreális fegyvernyugvást? Izraeli agresszió Libanon ellen Izrael újabb agressziós cse­lekményeket hajtott végre Li­banon ellen. Szombaton a ko­ra hajnali órákban izraeli ka­tonai naszádok a légierő támo­gatásával a tengerről lőtték Tirusz városának körzetét. A libanoni hadsereg egységei és a palesztin ellenállók viszo­nozták a tüzet. Az izraeli ag­resszió következtében a békés lakosság s a palesztin gerillák köréből többen életüket vesz­tették és sokan megsebesültek. Hét nap krónikája Merre tart Banglades az államcsíny után? Amerika-barát politikus Banglades élén — Antikommunista terror Portugáliában — Új „ingázás" a Közel-Keleten Héttő: Koszigin látogatása Varsóban — Átalakították az argentin kormányt — Az Egye­sült Államok megvétózta a két vietnami állam felvételét az BN.SZ-be. Kedd: ElTenforradalmár cso­portok kommunistaellenes tá­madásai több portugál város­ban — Echeverria mexikói ál­lamfő közel-keleti kőrútjának utolsó állomására, Jordániába érkezett. Szerda: Carvalho tábornok akcióprogramjának megvitatá­sára összehívták a portugál ka­tonai vezetőket •— Francia bal­oldali vezetők a portugál vál­ságról — Mexikó együttműkö­dési megállapodásra lépett a KGST-vel. Csütörtök: Leonyid Brezs- nyev Jaltában amerikai képvi­selőket fogadott — Costa Go­mes tárgyalt Cunhallal és Soa­Péntek: Államcsínyt hajtot­tak végre Bangladesben, meg­ölték Mudzsibur Rahman sej­ket — Kissinger beszéde Ala- bamában Portugáliáról. Szombat: Ford és Kissinger tanácskozása a közel-keleti teendőkről — Khieu Samphan. Kambodzsa vezetőjének tár­gyalásai Pekingben. A hét végének szomorú szenzációja lett: Bangladesben államcsínyt hajtottak végre. Az új állam nagy nemzetközi tekintélynek örvendő, a népet szolgáló vezetőjét, Mudzsibur Rahman sejket meggyilkol­ták... A nyugati hírügynök­ségek a sorok közül kiérez­hető elégtétellel közölték, hogy a puccs végrehajtói azt a Khandakar Musztak Ahme­det nevezték ki az állam új elnökévé, aki amerikabarát politikus hírében áll, s aki­nek első dolga volt, hogy a népi köztársaságot vallási ala­pon álló iszlám köztársaság­nak neveztesse el. Még élénken emlékezetünk­ben él a harc, amelyet Mud­zsibur Rahman vezetésével a bangátok a pakisztáni köz­ponti kormány elnyomó ural­ma ellen folytattak. Pakisz­tánt akkor az amerikai im­perialisták épp úgy támogat­ták, mint Pekingben a mao­isták. Ez a felállás azóta sem változott. A magyarázat: a független Banglades szoros kapcsolatot teremtett a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágokkal, s Indiával is jó­szomszédi viszonyt alakított ki. Márpedig Washingtonban és Pekingben egyformán sze­retnék szembeállítani a szub­kontinens népeit, államait Banglades világpolitikai je­lentősége abban rejlik, hogy az Indiai-óceánra, illetve an­nak úgynevezett Bengál-öblé- re tekint. Chittagong rend­kívül fontos kikötő. Mostaná­ban — észrevehettük — mind­inkább kibontakozik a poli­tikai-diplomáciai, áttételesen pedig a katonai küzdelem is az Indiai-óceán. térségének megs zervezésére. Természetesen korai lenne még végleges véleményt for­málni a daccai dráma előz­ményeiről, még inkább a kö­vetkezményeiről. A világpo­litikai erőviszonyok olyan nagy egészet alkotnak, amely­ben Banglades viszonylag résztényező, sorsa még nem dőlt el: meg kell várni a ben- gál nép szavának érvényre- jutását. A bangladesi fordulat egy pillanatra el tudta terelni a figyelmet a portugáliai vál­ságról. Pedig sz a hét köze­pére már robbanásig feszültté vált: az ország északi (elma­radott és a klerikális reakció befolyása alatt álló) részein állandósult a kommunistael­lenes terror, a Fegyveres Erők Mozgalma megosztottá vált, az új kormány tehetet­lennek bizonyult, az impe­rialisták alig félreérthető módon kezdtek el beavatko­zással fenyegetőzni „a portu­gál demokrácia megvédésé­re”. .. A Fegyveres Erők Mozgal­ma két irányzatáról beszél­tek a héten a legtöbbet — és ez irányzatok hangadói be­széltek is a legtöbbet. Egyik oldalon Carvalho tábornok, a biztonsági erői; főparancsno­ka próbálja elfogadtatni el­képzelését, amely — úgymond — a nép és a Fegyveres Erők Mozgalmának közvetlen kap­csolatát sürgeti — a politikai pártok, így a kommunisták kikapcsolásával. A másik ol­dalon Meló Antunes őrnagy, a korábbi külügyminiszter „mérsékelt” álláspontját talál­ni. Antunes nyíltan anti­kommunista. Portugáliát meg akarja tartani a nyugati tá­borban. A két irányzat ütköz­tetése nyilván arra is jó, hogy közben és ezáltal megpróbál­ják visszaszorítani Vasco Gon­calves tábornok, a miniszter­elnök híveit. Az új kormány pedig, éppen Goncalves vezetésével, a for­radalmi reformok folytatását határozta el. A legnagyobb portugál monopólium államo­sítása is megtörtént A portu­gál kommunisták pedig újra meg újra követelik a törvé­nyesség betartását, az anti­kommunista boszorkányüldö­zés megfékezését, s mindezek alapjául az antifasiszta népi egység visszaállítását. Kissinger az Alabama ál­lambeli Birminghamben nyi­latkozott. Szavai elárulták (amihez persze nem sok két­ség fért): az USA azokat a portugáliai erőket támogatja, amelyek antikommunisták, s amelyek a fegyveres erők mozgalmának haladó szár­nya ellen támadnak. Kissin­ger azzal vádolta a Szovjet­uniót, hogy „közvetve vagy közvetlenül beavatkozik” a portugál belügyekbe. Bizo­nyítékkal elfelejtett szolgál­ni. Azt viszont természetes­nek ítélte, hogy az VSA akár be is avatkozzék, hiszen Por­tugália az Egyesült Államok „régi barátja és szövetsége­se”. Az amerikai külügyminisz­ter egyébként arra készül, hogy újrakezdi közel-keleti „ingázását”. Mindenesetre a nyugati sajtó egybehangzóan azt írja, hogy Jeruzsálemben és Kairóban mind több kész­ség mutatkozik az új csapat- szétváíasztási megállapodás megkötésére. Izrael vala­mennyit visszavonulna a Si- nai-félsziget sokat emlegetett, stratégiailag fontos hágóihoz, átengedné az elfoglalt Abu Rudeisz-i olajmezőt is, cse­rébe viszont sokat követel. Először is azt, hogy a kairói kormány kötelezze el maga. hároméves teljes fegyver­nyugvásra, az erőszakról való lemondásra, másodszor: men­jen bele az egyiptomi kor­mány abba, hogy az ENSZ- erők mellett izraeli radar­megfigyelők is ott legyenek a kiürített területen, amerikai polgári ruhás „szakértők” irá­nyítása alatt, harmadszor: Egyiptom tartoznék felszá­molni az izraeli áruk és Iz- raellal együttműködő cégek arab bojkottját. És még így tovább... A csapatszétválasztási meg­állapodás fő ellenzéke ma a Palesztinái mozgalom, de a szíriai kormány sem hajlandó belemenni abba, hogy a Go- lan-fennsík kimaradjon a rész­leges megállapodásból. Még Jordánia királya is mellőzve érzi magát. Lesz még tehát dolga a közvetítőnek. I’álfy József A most kezdMS hét ese­ínénynaptárábóJ: Hétfő: Husszein király Szí­riában — Spanyol—amerikai tárgyalások (támaszpontokról) — Vorster Uruguay ban. Kedd: Félórás általános sztrájk Portugáliában — UNCTAD tanácsülése Genfben. Szerda: Kissinger Izraelben — Amerikai kongresszusi kép­viselők Kínába érkeznek — A Ceyloni KP kongresszusa. Csütörtök: Kissinger Izrael­ben tárgyal — Husszein király Kairóba érkezik. Péntek: Kissinger Egyiptom­ba érkezik — NSZK—francia belügyminiszteri találkozó — Szeminárium Khartoum ban a nemzeti felszabadító harcról. Szombat: Kissinger közel-ke­leti ingázása — A jemeni ál­lamfő Jordániában. Indonézia kitart az el nem kötelezettség politikája mellett Indonézia függetlensége ki­kiáltásának 30. évfordulóján Szuharto elnök szombaton beszédet mondott a parla­mentben. Országa külpolitikai törekvéseiről szólva az el nem kötelezettség mellett szállt síkra. Beszédében Szuharto külön üdvözölte az európai biztonsági értekezletet, amely, mint mondotta, a béke világ­méretű megszilárdításának reményét ébreszti fel. Az ország belpolitikájáról szólva figyelmeztetett a gaz­dasági helyzet megszilárdítá­sának fontosságára. Hangsú­lyozta, hogy az indonéz nép saját maga gazdája kíván len­ni, és jövőjét önmaga hatá­rozza meg. Továbbra is har­cot folytat a nemzetközi tőke behatolása ellen, ugyanakkor az egyenjogúság és kölcsö­nös előnyök elve alapján kész fejleszteni az együttműködést valamennyi országgal — kö­zöttük a szocialista országok­kal is. NICOLAE CEAUSESCU ro­mán elnök pénteken fogadta az amerikai kongresszusi kép­viselők Bukarestben tartózko­dó delegációját, amely a Szov­jetunióból érkezett a román fővárosba. 68. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI AGROMASEXPO 75 ÉS ÉLELMISZERIPARI NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI, KIÁIIITÁ9 V/Á^ÁR együtt az ÉLELMISZERIFARI GÉP- ÉS NALLI IAo to VASAK ^ MŰSZERKIALLÍTÁS ÉS VÁSÁRRAL 1975.augusztus 29—töl szeptember 14-ig 33X-os utazási Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, X., Albertirsai út10. kedwzmény nyitva:naponta 9-20óráig* pavilonok:9-19óráig*istállók:9-18óráig Rendezi:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom