Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

Kezdődhet a vetés w A Galga menti Rákóczi Termelő- szövetkezet 170 lóerős John Deere traktora Vácszent- I ászló határában az őszi búza veté­sét készíti elő. A gép 23—24 centi­méter mélységben szántja ötös ekéjé­vel a talajt. A ta­lajelőkészítést, a középmély szán­tást az MTZ—50- es típusú traktor vontatta hetes rögtörőhenger fe­jezi be. Következ­nek: a vetőgépek. Barcza Zsolt felvétele W GALGA-EXPEDICIO (5.) Domony, Verseg, lóverseny... Bármennyire nehezünkre esett is, kedden reggel meg kellett válnunk csuzi-réti leg­kedvesebb táborhelyünktől. A táborbontás gyors és gondos volt. Fegyelmezetten érkez­tünk meg Aszódra, ahol hosz- szas keresgélés után találtunk rá táborhelyünkre. Közben sötét felhők gyülekeztek, és csupán összeszokott, gyors összmunkánknak köszönhet­jük, hogy a lezúduló zivatar semmi kárt nem okozott Még arra is maradt időnk, hogy délután elmenjünk Do- mony községbe, ahol kedves idegenvezetőt is kaptunk Mi- kus Katalin úttörővezető sze­mélyében. Felkerestük Hu- szárik nénit — Huszárik Zol­tán filmrendező édesanyját —, végigjártuk a község kasté­lyait, s érd ele es történeteket hallgattunk dölyfös földes- urakról. Hazaútban nem mu­lasztottuk el felkeresni Jár- japka Jpzsefet, a járási párt- bizottság titkárát. Jólesett lel­kes érdeklődése. Másnap reggel megnéztük az ikladi Ipari Műszergyárat, ahol Bernáth Loránd, aKISZ- bizottság titkára fogadta ex­pedíciónkat. Megcsodáltuk a nagyüzem gépóriásait, talál­koztunk munkásokkal. Ízlett a háromfogásos — táborinak aligha mondható — ebéd is, amellyel a KISZ-bizottság kedveskedett. Nehéz szívvel búcsúztunk, de várt bennün­ket az expedíció legnehezebb­nek látszó portyája, a 14 ki­lométerre fekvő Verseg köz­ség felfedezése. Itt ért utol minket Solti Alpár, a járási úttörőelnök, aki táborunkat is megnézte, s két dinnyével is segítette „gazdasági helyze­tünket”. Versegen természetesen nem mulasztottuk el meglátogatni régi ismerősünket, a krónikás- asszonyt, Marton Pálné Ho­mok Erzsébetet. Megcsodál­tuk a falumúzeumot, s bi­zony jólesett, hogy Marton Pálné őrzi a tavalyi expedí­ció jelvényét. Hazafelé rö­vid látogatást tettünk az ATE tangazdaságának kartali ke­rületében, ahol az igazgató készségesen, válaszolt kérdé­seinkre. Aszódra érvén, Urr László, az IMI szocialista bri­gádvezetője és munkásőr- szakaszparancsnoka hívott meg minket, hogy lebonyolít­suk a tábori lóversenyt kis­puska-kategóriában. Az ered-' menyek: táborvezetőség: 1. Klincsok Józsefné, 2. Szarvas László. Fiúk: 1. Mihalik Sán­dor. Lányok: 1. Várkonyi Erika. A lóversenyen, min­den úttörő részt vett. Este, a vacsora után a tá­bortűzre készültünk feL Takács Pál, az expedíció parancsnoka II. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Emléktábla októberben Petőfi Aszódja, Aszód Petőfije Pest megye múzeumainak sorában kiemelkedő helyet foglal el az aszódi Petőfi Mú­zeum. Elmondhatjuk, hogy ma már nem csupán földrajzi központja a Galga mentének Aszód, hanem — múzeumá­ban a gazdag néprajzi és ré­gészeti anyag révén — tudo­mányos és művészeti cent­rum is. Rangos kiadványok Asztalos István, a múzeum igazgatója a többi között arra törekszik, hogy a községek­ből teljes viseleti anyagot gyűjtsön össze, s a népi bú­torok, használati tárgyak ér­tékes darabjai is a múzeum tulajdonába kerüljenek. Ma még igen zsúfolt az a raktár, amelyben a kender szövésének, fonásának eszkö­zei, a szőlészettel és borászat­tal kapcsolatos tárgyak vára­koznak kiállításra. A mú­zeum birtokában olyan érté­kes bútordarab is található, amelyet még a XVIII. szá­zadban készítettek. Rangos, tudományos értékű kiadványok az Aszódi Mú­zeumi Füzetek. Valamennyi kiadásához hozzájárúlt a nagyközségi tanács is. Most vár megjelenésre a Petőfi Aszódja, Aszód Petőfije című kötet, melynek kiadási költ­ségeiből a tanács 10 ezer fo­rintot vállalt. Még meg sem jelent ez a füzet, de már íródik a követ­kező, mely a Galga völgyi munkásmozgalom történetét MA LESETEK Gyalogost gázolt — Csütörtököt mondott a fék Bagón, a Vörös Hadsereg útja 67. számú ház előtt fi­gyelmetlenül lépett az úttestre Nagy Ágnes helybeli lakos. Meggondolatlanságának az lett az eredménye, hogy Ro- nyecz Ervin kartali lakos sze­mélygépkocsijával elgázolta a figyelmetlen gyalogost, akit sú­lyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Valikon, a Szabadság úton egy személygépkocsi pótko­csis vontatóinak rohant. Tusor Mihály valkói lakos UZ 08—43 forgalmi rendszámú személy­gépkocsijával nekiütközött a Petényi József valkói lakos által vezetett VJ 14—31-es rendszámú vontatónak. Tusor, aki a karambol következtében könnyebben megsérült, sze­mélyautójával úgy indult el otthonról, hogy az tudtán kí­vül fékhibás volt. Petényi József, a vontató vezetője, aki a balesetért nem volt ugyan felelőssé tehető, mint a rend­őri vizsgálat azt megállapítot­ta. vezetés közben alkoholt fo­gyasztott. Eljárás indult el­lene. Műszak a tetőn Erdőkertesen nyolctantermes iskola épül. Befejezte a második szint építését is az er­dőkertes! tanács házilagos építőbrigádja. — Képünkön: hozzáláttak a tetőszigetelést elő­készítő betonozáshoz. Az épület más részein is szorgos munka folyik, munkálkodnak a villany-, víz-, fűtésszerelők. Rögzítik a bádog szegélyeket. Barcza Zsolt felvétele dolgozza fel. A három szerző­társ egyike a múzeumigazga­tó, aki az 1918—19-es forra­dalom munkásmozgalmi ese­ményeiről készít tanulmányt, egyúttal ő a kötet szerkesztő­je is. Régi kutatója és lakója Asz­talos István Pest megyének. Talán ennek köszönhető, hogy a most készülő történeti nagy­lexikon szerkesztői felkérték: írja meg a Pest megye törté­nete című fejezetet. Szeretné kialakítani Aszó­don a Pest megyei Petőfi-kul- tusz központját, ugyanis a megyében talán itt hagyott Petőfi Sándor a legtöbb em­léket. Az idén először a 7nú- zeumi hónap idején, október­ben Petőfi-szavalóversenyt tervez, mely remélhetőleg ha­gyománnyá válik. Szeretné felkutatni azokat ia valamikori lakosokat, akik nemcsak a község, de az ország művészeti és tudomá­nyos, közművelődési életére is hatással voltak. E cél jegyé­ben leplezték le a közelmúlt­ban Petőfi Sándor tanítójá­nak, Koren Istvánnak az em­léktábláját. Ballag már a vén diák Jelenleg Csengey Gusztáv gimnáziumi igazgató-tanár életét és munkásságát kutat­ja. Ez a tanár az 1870-es évek­ben országosan ismert, jó ne­vű író és költő volt. Ö fordí­totta németből a Ballag már a vén diák kezdetű dalt. 1975- ben ő rendezett Aszódon elő­ször Petöfi-ünnepséget. A száz éve megrendezett Petőfi- megemlékezés tiszteletére, a rendezvény szervezőjének em­lékére az idén októberben emléktáblát lepleznek le a művelődési ház falán. ö. E. OLVASÓINK FÓRUMA Bokatánc A gödöllői Szabadság téren, a virágárus pavilonja előtt az addig vezető cementlapos jár­da a HÉV-megálló felé két irányban is kiszélesedik. Hé­zagolt cementlapos eljárással készült. Az eredeti elgondolás szerint a hézagokat, nagyon helyesen és tetszetősen, annak idején begyepesítették. Ez azonban már teljesen kipusz­tult, így ma már több veszély is leselkedik itt a gyalogosok­ra. Kellemetlenséget okozó járdaszakasz ez. A női cipők sarka könnyen beszorul a hézagokba — külö­nösen besötétedés után ne­héz vigyázni — sokszor ín- és izomhúzódásokat okoz. De a gyermekek és a férfiak lába is félre-félre billen, ha rosszul lépnek. Szerintem célszerű lenne a cementlapok hézagait kitisztí­tani, s bitumennel, cement­tel vagy más megfelelő anyag­gal kitölteni. Mayer Béla Gödöllő SPORT 4- SPORT + SPORT + SPORT Öregfiúk, felnőttek, ifik Elvándorolt a kupa Véget értek a Galga menti nyári labdarúgókupa mér­kőzései. Három csoportban — felnőtt, ifi és öregfiúk — vív­ták körmérkőzéseiket Hévíz- györk. Bag, Túra és Galgahé- víz együttesei. Az izgalmas találkozók gyakran hozták tűzbe a nézőket, s bizony sűrűn hangzottak el a pálya­szélről a csapatokat buzdító kiáltások. A járási labdarúgó-bajnok­ságban szereplő Galga -menti csapatok rendszeresen talál­koznak az őszi és tavaszi for­dulókon. A nyári kupamérkő­zések pedig jó alkalmat kínál­tak a felkészüléshez. Némedi Sándor, a bagiak veterán min­denese és intézője elmondot­ta, hogy jó rendezés, sportsze­rű küzdelem és példás já­tékvezetés jellemezte a talál­kozókat. A kupa átadására augusztus 20-án az alkotmánynapi ün­nepi műsor részeként meg­rendezendő labdarúgó-mérkő­zésen kerül sor fél ötkor Tú­rán, a labdarúgópályán. Ér­dekességként megemlítjük még azt is, hogy a kupa mérkőzései során több mint százötven gólt akasztottak egymás hálójába a csapatok. A felnőtt együtteseknél: 1. Hévízgyörk 5 p. 8: 4 2. Túra 4 p. 8: 5 3. Bag 3 p. 8: 5 4. Galgahévíz 0 p. 3:13 Az ificsapatok eredményei: 1. Hévízgyörk 4 p. 17: 4 2. Bag 4 p. 3: 5 3. Túra 2 p. 10:11 4. Galgahévíz 2 p. 4:14 Az öregfiúk csapatainak he­lyezései: 1. Túra 6 p. 16: 2 2. Bag 0p. 0: 2 3. Hévízgyörk Op. 1: 5 4. Galgahévíz Op. 1: 9 Az újonnan alapított kupa így Túráról Hévízgyörkre ván­dorol a felnőtt és az ifjúsági együttesek esetében. Az öreg- fiúk „kategóriájában” viszont a turaiak remekeltek. Cs. J. Nemzetközi torna Pécelen A Pécell Spartacus és az Új­pesti Dózsa közös rendezésé­ben a pécell Ráday gimnázium kézilabdapályáján augusztus 16-án és 17-én nemzetközi ké­zilabdatornára kerül sor. A program: augusztus 16- án 17 ó.: Duna Cipő—Újpesti Dózsa, 18,10 ó.: Péceli Sparta­cus—Vismuth AUE (NDK). Augusztus 17-én: 10 ó.: Pé­celi Spartacus—Újpesti Dózsa, 11 ó.: Vismuth AUE—Duna Ci­pő, 16 ó.: Újpesti Dózsa—Vis­muth AUE, 17,10 ó.: Péceli Spartacus—Duna Cipő, Szombati jegyzet Fülelve Az ember, ha úgy hoz­za a sors, és újságírásra adja jejet, eieténen megle­hetősen nagy részét tölti azzal, hogy masOKnaK meg­magyarázna: a sajtó nem nayyuatatom. Az újság aoi- ga nem a Oorsiores inasok orra alá, mások bosszantá­sára, hanem az, hogy közös fórumot teremtsen, politi­záljon, s mindezt vala­mennyiünk közös oolaogu- Lásáért tegye. Ilyen programmal indult egy es egynegyed evvel ezelőtt lapunk kis garáaja is, vágott neki annak az útnak, amelynek buckáit elhagyogatva igyekeztünk minél pontosabb képet fes­teni a járás es a varos ele­iéről. Ezért hoztuk Jetre Olvasóink fóruma rovatun­kat is, amelynek dolga az, hogy a közösseget érintő, s legmkaob érdeklő, pana­szokat tárjuk az olvasok, s uz illetékesek elé. Nehéz lenne megmonda­ni, hogy az elmúlt tizenöt hónap alatt hányszor jelent meg a lapban a fekete ke­retes rovatcim, annyi azon­ban bizonyos, sokszor. Re­ménykedő emberek, utcá­juk kövezését sürgető kör­nyékbeliek, a savanyú tej miatt bosszankoaók tucat­jainak leveleit adtuk közre ezeken a hasábokon azzal a céllal: valaki az illetékesek közül majd csak felfigyel a segélykérő sorokra, s vá­laszra méltatja a pénzük, szabad idejük után futó ká­rosultakat. Nos, a rovatnak, sajnos, nem sikerült túljutnia azon a fokon, amelyet némelyek maguk között csak így ne­veznek: piszkálódás. Nem sikerült elernie a célját, mert alig erkeztek válasz­levelek a panaszos sorokra, s így lassacskán azt hihetne az ember, hogy vannak fü­lek, amelyek csak azt hall­ják meg, ami nekik tet­szik. Tény és való, hogy köny- nyebb helyzetben vannak az üzemek munkásai, akik termelési tanácskozásokon, üzemi fórumokon és bri­gádértekezleteken hallat­hatják szavukat. A kollek­tív szerződések többségé­ben ma már írva vagyon, hogy egy, vagy két héten belül az illetékesek vála­szolni kötelesek a tanács­kozáson elhangzott kérdé­sekre. Most már csak az a kérdés, mi legyen az olva­sóval'! Az ő érdekeit vajon ki védi? Gondoljunk csak bele. Nagynehezen rászán­ja magát a levélírásra, el­küldi szerkesztőségünkhöz, s miután megtisztelt ben­nünket a bizalmával, jog­gal elvárja, hogy a lap se­gítsen, s a közszemlére ki­tett probléma az illetéke­sek ígéretei, vagy gyors in­tézkedései nyomán hama­rosan megszűnjek. Ám a valasz az esetek, többségé­ben késik. Néha egészen egyszerű okok miatt, törté­netesen azért például, mert az érintett nem, olvasta az újságot. Volt rá példa, hogy Iksz vagy Ipszilon éppen azt hiányolta, hogy erről, vagy arról az eseményről miért nem jelent meg hír a lapban, csodálkozott, ami­kor az íróasztal iratpaksa- métájának legaljáról előhú­zott pár napos Gödöllő és Vidékében felfedezte az írást. Van azután a panaszok megoldásának egy másik ellensége és ez nem a tá­jékozatlanság, hanem a sér­tődöttség. Ilyenkor kerül aztán elő a fegyvertárból a bevezetőben már említett kifejezés: bosszantás. Pedig hát végső soron nem ez a cél, s ily módon nehéz segíteni a közös gon­dokon. És tegyük hozzá: az újság feladata sem ez, nem is beszélvén a rovatról. A fórumon elhangzó kérések­nek többnek kell lenniük pusztába kiáltó szónál, hi­szen erre választ, visszhan­got vár az olvasó. S ez a visszhang gyakorta késik. Pedig mi figyelünk, füle­lünk. Berkő Pál í l &

Next

/
Oldalképek
Tartalom