Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

Jelfogókat gyártanak Az első félévben 39 ezer 500 hívásszámláló jelfogót készí­tettek a Gépjavító és Faipari Szövetkezet tormási finomme­chanikai részlegében. Az alkatrészeket telefonközpontokban használják. fiz ÁFÉSZnál Piaci A. PESTME&YEI HÍR LA P KIIJLÖINI KIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Házgyári elemekből Tágas otthonokat építenek juk, de aki kéri, azt munkás­Nagykőrös fejlődésében nagy [ része van a Bocs megyei Épí­tőipari Vállalatnak, mely a I múlt esztendőkben felépítette | a Toldi Miklós Élelmiszeripari | Szakközépiskolát, a Kecske- I méti utcai lakóházakat. A Vá- ' Sí István lakónegyedben 266 lakást emeltek és most ugyan­ott további 112 lakást építe­nek. Az új épületet várhatóan a jövő év első negyedében fe­jezik be. A Ceglédi úti korszerű épít­kezést a napokban megláto­gattuk és szót váltottunk Tóth Benjámin művezető-helyettes­seL — Vállalatunk — mondotta — az ország 43 nagyipari vál­lalata között a harmadik ha­lyen áll. Több mint 30 építő­ipari szakmában, csaknem öt­ezer munkása dolgozik, Bács, Pest és Baranya megyében. Minden esztendőben legalább ezer lakást építünk fel. Ez a szám. a jövőben még tovább növekszik. Kecskeméten most kezdte meg működését a vál­lalat beton építőelemeket elő­állító házgyára. Termékei igen meggyorsítják az építkezése­ket. — Ezt a városi tanács által megrendelt, ötszintes épületet — folytatta a művezető-he­lyettes — 2—3 szobás lakások­kal építjük. A falak már ké­szen állnak. Most már a belső berendezések elkészítésére ke­rül majd sor. — Az építkezésen 130-an dolgoznak, többségük körösi, de vannak nyársapáti, kocséri, törteid és abonyi dolgozóink is. Cket mindennap hazaszállít­szálláson .helyezzük el. — Munkánkat korszerű gé­pek könnyítik. A vakolást pél­dául olasz vakológép végzi. Az építőelemeket daruval emel­jük, így három ember kényel­mesen ellátja 13 dolgozó ne­héz munkáját. — A dolgozók kiemelt fize­tést kapnak, korpótlékban, nyereségrészesedésben, jutal­makban részesülnek. Az építkezésnél találkoztunk Kulcsúk János szakoktatóval is, aki elmondotta, hogy a vál­lalat a dolgozók szakmai to­vábbtanulását is segíti. Nagy gondot fordít 500 szakmunkás tanulójának megfelelő ellátá­sára és képzésére. A tanulók közül negyvenen helyi építke­zéseken tanulják a szakmát. Amikor elköszöntünk, Tóth Benjámin megemlítette még, hogy a 112 lakás felépítése után űjabb építkezést vállal­nak a városban, melyre már megkezdőd teli a tárgyalások. Kopa László A halárban sárgul, az eresz alatt szárad Sok mindennel foglalkozik Kőcser szorgalmas lakossága. Van, aki kora tavasszal salá­tát, retket nevel az udvari fó­liasátor alatt, mások gyü­mölcsfáiktól remélnek kiegé­szítő jövedelmet. Több mint tízen dohányt termesztenek, 400—800 négyszögöles parcellá­kon, szerződve a szolnoki fel­vásárlóteleppel. A II. dűlőben Erdős Sándor 800 négyszögöl dohány ter­mesztését határozta el. Reméli, jól sikerül a vállalkozás. — A magot a beváltóhelyen kaptam, finom rostú, nagy le­velű rózsadohányhoz. Meleg­ágyban nevelgettem a palán­tákat, értek hozzá, mert fia­tal koromban konyhakertész voltam. Jól előkészített, táp­anyagdús talajba került a mag. A kiültetett palántákból fejlő­dő növényt ötször is kapáltam. Kis dohányültetvényén lát­szik, hogy a növény meghálál­ja a gondoskodást, öröm néz­nünk az üde, nagy levelű, ha­talmas bokrokat. — Az alsó levelek már ér­nek. Sárgulásukat megvárom, aztán kötelekre fűzöm őket. Lesz vagy száz kötéllel. Van egy kis .szárítószínem, de meg­telik vele a padlás meg az ereszalja is. Illatozik tőle a portank, meg a környéke, cso­dálatos illata van a száradó dohányleveleknek. A kötegeket a gazda decem­berben viszi el a beváltóhely­re. Az ültetvény 4—5 mázsát ígér. — Mázsájáért, mivel- jó mi­nőségű a termésem, épek-szé- pek a levelek, 4800 forintot várhatok. Amíg szárad a do­hány, tervezgetek. Minden fo­rintnak meglesz a helye. Termelési tanácskozások A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ a szövetkezeti demok­rácia fejlesztése és a szövet­kezeti munka eredményeinek javítás^ céljából üzemegy­ségenként termelési tanács­kozásokat tart. A tanácskozá­sokon Halasi János igazga­tósági elnök és a vezetőség tagjai ismertetik a szövetke­zet első félévi munkájának eredményeit, az esetleges hiá­nyosságokat és a további tennivalókat. A dolgozókkal megvitatják a második félév feladatait, melyekhez sok hasznos javaslatot várnak. A termelési tanácskozásokon a szövetkezeti, párt- és szak- szervezeti vezetők tanácsokat adnak a szocialista brigád címért küzdő közösségek­nek, hogy miként tevékeny­kedjenek a második félévben. jelentés Élénk volt a pénteki piac. A szemesterménypiacon a búza literje 4, a kukoricáé 3 fo­rintért kelt. A gyümölcs- és zöldségfélék közül olcsóbb lett a dinnye. A görögdinnyét 2—5, a sárgát 3 forintért adták. A cseme­geszőlő 13—18 forintért kelt, a legdrágább a Kardinál volt. Az őszibarackot 4—10, a nyá­ri almát és körtét 4—7, a vörösszilvát 3, a burgonyát 3,50—4, a káposztát 4—5, a zöldpaprikát 2,50—5, a hagy­mát 6, a fokhagymát 18, az uborkát 3—6, a paradicso­mot 3, az új mák literjét pe­dig 40 forintért árulták. A baromfipiacon kapós volt a tyúk. Párja 130—150 fo­rintért, a kacsa 100—110, a lúd 210, a jérce 40—60, s a tyúktojás darabja 1,30—1,40- ért kelt. A múlt években a MEZÖ- KÖV Szövetkezeti Vállalat be-' kapcsolódott Cegléd és kör­nyéke must- és bortermésének értékesítésébe. A Domonkos­féle pincénél létesítettek át­vevőtelepet, mely évről évre nagyobb forgalmat bonyolít le: szüret idején a mustot, s egész esztendőben a bort vásárolja. A telepen, melyet egy fiatal szakember, Kővári József ve­zet, a termelőktől most is vá­sárolnak bort — Nyáridőben hetenként egyszer, hétfőnként — mon­dotta Kővári József. — Min­den héten hoznak 60—70 hek­tolitert. Számos ceglédi és környékbeli termelő évek óta hozzánk jár. — Milyen bort vesz át a ter­melőktől? — Tíz-tizenkét fokos, jó ho­mokit, leginkább ezerjó, kövi­dinka és kadarka fajtákból szűrtet. Legtöbben pár hektó­val állítanak ide, de akadnak tíz hektón felüli tételek is. Boraink nagy részét a szövet­kezet palackoztatja. A telepen beszélgettünk ter­melőkkel is. Vágó József, aki a ceglédi öreg szőlőkben, Ki­rály Ferenc, aki a Zöldhal­mon s Hörömpő Károly, aki nyársapáti szőlőjében termeli a bort, elmondotta, hogy az idén szépen fejlődött a szőlő, de a rendkívül csapadékos időben súlyos károkat tett benne a peronoszpóra, a fürt­rothadás és a lisztharmat. Ám, aki gondosan védekezett, kö­zepesen jó szüretre számíthat. „Mellesleg” a jég is sok szőlőt tönkretett — Eladjuk a még meglevő bort — fűzte hozzá Gál János ceglédi kistermelő —, kell az üres hordó a szüretre. Beszéltünk Treszkay Barná­val, a MEZŐKÜV igazgatójá­val is; megemlítette, hogy az idén 12 ezer hektoliter must felvásárlására készülnek fel, és Kecskemét környéke részé­re Ballószögön is berendeznek felvásárlóhelyet. (Kopa) Mit látunk ma a moziban? Küldetés Bahcsiszerájba. Szovjet film. Az előadás kez­dete: 4 órakor. Egy királyi álom. Színes, szinkronizált amerikai film. Az előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Éjszakai előadás: Ne hagyd magad, Pitkin! Az előadás kezdete: 22 órakor. Hetedik alkalommal az idén | kerül sor a Kinizsi-sporttele- ■ pen a serdülők labdarúgó Vá- j ri-kupa mérkőzéseire. A Kecs- ! keméti TE (háromszoros), a Ceglédi VSE (kétszeres) és a Nk. Kinizsi (egyszeres győztes) csapata mellett a Kecskeméti SC fiataljai vetélkednek most. Augusztus 19-én fél 4-től, 20- án 9-től és 16 órától 2—2, 2x20 perces mérkőzéseken döntik el a kupa idei sorsát a népszerű sportág ifjú képviselői. Érde­mes megtekinteni őket, mert hagyományosan jó mérkőzése­ket vívnak. KISZ-es súlylökők A Városgazdálkodási Válla­lat KISZ-klubja súlylökőver­senyt rendezett az irodaépület udvarán, 5—5 férfi és nőindu­lóval. A férfiaknál Halápi Jó­zsef (VGV) 10,88 méteres do­básával győzött Pálfi György (ÁFÉSZ) 10,37 m előtt. A nők­nél Hegedűs Klára (ÁFÉSZ) bizonyult a legjobbnak 745 centiméterrel. Egyéni sakkviadalt rendeznek Rövidesen egyéni sakkver­senyt rendeznek a KIOSZ- székházban, a Nyári Kupáért. Az érdeklődők augusztus 20-ig jelentkezhetnek a viadalra Paltagi Tibornál (MÉK. Rákó­czi utca), vagy Kis Sándornál (NEFAG ládagyára, Örkényi út). Edzőtábor a Pálfájában Az Ifjú Gárda országos szemléjére a Pest megyei győz­tes nagykőrösiek egyhetes fel­készítő edzőtáborozással ké­szültek a Pálfájában, 24 fővel Reméljük, hogy szolnoki sze­replésük sikeres lesz! Fiúk! Gyertek birkózni! A Nagykőrösi Kinizsi birkó­zó-szakosztálya az e sportág­ié L. Előjegyzés szaporítóanyagra A kertbarátok klubjában augusztus 18-án, hétfőn 19 órától előjegyzést vesznek fel a szükséges szaporítóanyagra és műtrágyára. A klub tagjai akkor jelentkezhetnek a soron következő tapasztalatcsere-ki­rándulásra is. hoz kedvet érző, 10 évet be­töltött fiúk részére felvételt hirdet. Az érdeklődő fiatalok minden szerdán és pénteken 17 órától jelentkezhetnek a Sportotthonban Hajós György és Szigetvári Dénes edzőknél. Tornacipőt és nadrágot vigye­nek magukkal! Szombati műsor Atlétika Szolnok: a Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozóinak versenye. Honvédelmi sport Szolnok: az Ifjú Gárda or­szágos szemléje. Kézilabda Szolnok: a NEFAG erdészeti sportversenye Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16: Nk. Kinizsi II—Szovjet vendégek, barátságos mérkőzés Szolnok: a NEFAG kispályás mérkőzé­sei Természetjárás Német Demokratikus Köz­társaság: a Nk. Kinizsi túrá­ja. Csehszlovákia—Lengyelor­szág; a Nk. Autóklub túrája. S. Z. Magyar eredményhirdető a montreali olimpián Magyar eredményhirdető táblákat szállít a montreali olimpiára az ELEKTROIM- PEX. Erről most kötött meg­állapodást a külkereskedelmi vállalat, valamint az ered­ményjelzőt gyártó VBKM Vib lesz-gyára a montreali olimpia szervező bizottságával. A ma­gyar berendezéseket a súly­emelőversenyek színhelyén szerelik feL (Az írás első részét tegnap közöltük.) LÄZAS KÖZÉLETI tevékenységének a tudományos munka látta kárát, s ezt élete végén fájlalta is. Már idejövete­lem első esztendejében megtisztelt a ko­lozsvári egyetem bölcsészeti karán ju­talmazott pályamunkájával, melynek cí­me „Richelieu‘bíbornok hatása Francia- országra és Európára”. Doktori érteke­zésének pedig „V. Károly császár világ­uralmi törekvése és a reformáció” volt a tárgya. Mindkettőben megcsodáltam nem mindennapi fölkészültségét és sti­lizáló képességét. Legbecsesebb munká­ja, melyben egész kultúrtörténeti kép­zettsége és a magyar középfokú oktatás átfogó ismerete nyilvánult meg, „A nagykőrösi ev. ref. főgimnázium törté­nete, melyet a gimnázium akkori igaz­gatójával, Ádám Gerzsonnal közösen szerkesztett 1896-ban. A millennium em­lékére szerencsére a kormányzat elren­delte, hogy minden középiskola vegye számba a maga történetét. Számos ki­váló mű köszöni e bölcs rendelkezést. A körösi iskola története nem áll mö­götte az ország legnevezetesebb iskolá­inak, például a debreceni kollégiumnak sem. A fiatal Joó Imre, összefogva az öregedő Ádám Gerzsonnal, ’-alóban ki­válót alkotott: 312 nagyobb, negyedrét alakú lapon, számos grafikai melléklet­tel illusztrálva rajzolta meg annak az iskolának az életét, melynek körében mindmáig az ország legnagyobb írói és tudósai működtek, élükön Arany János­sal. Természetesen a pályája végén álló igazgató mellett a munka terhe a fiatal történész tanárra hárult. Ádám Ger- zson inkább az irodalmi emlékeket gon­dozta, amelyeket nemsokára külön is kiadott a „Nagykőrösi Athenas”-ban. A kötet élén nyílt levelet közölt Szilágyi Sándortól, aki akkor már a fővárosban az ország egyik vezető történészeként tevékenykedett. Ebben az ötoldalas le­vélben többet mond Nagykőrösről, mint mások tízannyin ... Kiemeli például, hogy ez az iskola „kétszer volt mene­dékköve a magyarság nemzeti szellemé­nek: a mohácsi vész, s a világosi fegy­verletétel után — és mindkét esetben, nagyon válságos időben, midőn nemzeti létünk állott kockán.” AZ ELSŐ KORSZAK taglalása után az elfogulatlan kortárs szemléletével tett bizonyságot a Világos utáni korszakról: „Hogy a jelenért semmit sem lehetett tenni az bizonyos volt. Megpróbálták a conservativek; minden kísérletük med­dő maradt. De legalább a jövőt kell meqmenteni: azt a fiatal nemzedéket, mely az iskolákat járta, úgy ne­velni, hogy a jövő eseményei készen találják.” Itt megemlíti „Báthorynak, Magyar Pálnak, Tanárkynak férfias el­határozottságát, kik a közvéleménnyel szemben haladtak azon az úton, melyre léptek. Hogy igazuk volt, a jövő meg­mutatta: mert ha Kőrös volt is az első, mely megszerezte a nyilvánosságot, de példáját azután a legtöbb iskola követ­te ...” A könyv hét részben tárgyalta az Is­kola múltját és jelenét. Az elsőben az iskola alapításáról, körülményeiről, embereiről beszél, a második részben közli a debreceni anyaiskola törvényei­nek kivonatát magyar nyelven, hogy mindenki megérthesse, majd meglepően jó fényképmásolatban hozza nyilvános­ságra az iskola legrégibb, megmaradt törvényeit, 1693-ból. Szól az 1701-ből és 1725-ből származó törvényekről, majd szóról-szóra közli az 1803-ból származó magyar nyelvű törvényeket és regulá­kat is. A szabadságharc korának szaba­dabb szelleme nyilvánul meg az 1846. október 11-i tanévnyitón a Szente János által felolvasott törvényekben. Manap­ság, amikorra sok régi jegyzőkönyv megsemmisült, igen becsesek a nyom­tatott közlések. Említésre méltó még az oktatásügy történetéről szóló rész is, mely Joó Im­re történész alaposságára vall. Utána a gimnázium tanárai vonulnak fel vagy 50 oldalon. Sajnos, a háború után anyagi okokból megszakadt az Értesítők nyom­tatott sora, de az iskola vezetői 1968-tól újra megjelentetik. Még egy nagy öröme volt Joó Imré­nek: egykori egyetemének küldöttsége 1934. március 10-én hozta el számára a doktori arany diplomát. Imre Sándor rektorhelyettes-dékán vezetése alatt itt volt Buday Árpád, Fogéi József, Mészöly Gedeon és Szentpéteri professzor, utób­bi kettő tanítványa is volt az ünnepelt- nek. A díszteremben, fényes gyülekezet előtt köszöntötte a rektor a jubilánst, mint olyan férfiút, „aki a magyar tudo­mány fejlődésének, a magyar nemzet művelődésének érdekében hasonlítha- tatlan munkát végzett” és „aki statútu­maik értelmében ma is megérdemli, hogy az egyetem fiának tekintse”, és átadta a művészi díszoklevelet. Joó Imre két év múlva, 1936 január 12-én, váratlanul meghalt. Néhány nap­pal azelőtt, még levelet írt hozzám: tu­datván, hogy ,„ ... nagyon-nagyon be­teg vagyok. Gondolj szeretettel szegény Imre bátyádra.” * A GIMNÁZIUM EGYKORÜ Értesítő­jében egykori tanítványa és pártfogolt- ja, Pap Károly debreceni professzor írt róla meleg emlékezést. A mi szerete­tünk és nagyrabecsülésünk is virraszt emléke felett. Dr. Törös László SPORT Két nap: serdülő labdarúgók Vári-kupája Eüzepes szüretre számítanak Kiürítik a hordókat, eladják a bort „Lévén maga, mint neve, Jó...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom