Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
2 1975. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Mindannyiunk számára fontos az európai béke megszilárdulása Kádár János nyilatkozata tv- és laptudósítóknak A biztonsági konferencia péntek \ délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője újságírókkal találkozott és válaszolt kérdéseikre. A szovjet televízió tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanácskozás jelentőségét és emlékeztetett arra a hosszú útra, amelyet végig kellett járni, amíg a konferencián képviselt ösz- szes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada állást foglalt a koegzisztencta mellett. Amint említette, ebben az alapvető kérdésben annak ellenére egyetértés alakult ki, hogy a konferencián 'különböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői vettek részt. Emlékeztetett arra, hogy sok évvel ezelőtt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország kezdeményezésére fogalmazódott meg az a gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívásban intéztek Európa népeihez és e gondolat testet öltött és megvalósult. Az elért eredményeket értékelve emlékeztetett azonban arra is, hogy azokért keményen meg kellett dolgozni az értekezlet ellenzőivel szemben és hogy ez a jövőben sem lesz másként, mert előrehaladás magától nem születik, de ezután jobb feltételek között fogunk küzdeni. A Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatva kiemelte, hogy milyen nagy megelégedéssel hallgatta valamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyev- nék, az SZKP KB főtitkárának beszédét. Nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közismert béketörekvése. A szovjet küldöttség vezetője ezzel az óriási háttérrel léphetett fel Helsinkiben. A Newsweek című amerikai magazin moszkvai tudósítójának kérdésére válaszolva Kádár János elmondta, hogy valamennyi felszólaló beszédében megtalálható volt a közös alapvető mondanivaló, vagyis az, hogy érdekeltek vagyunk az európai béke megszilárdulásában, abban, hogy a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Ez pedig sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A továbbiakban hangsúlyozta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést, hogy az értekezlet sikerében csak a szocialista orsizágok lennének érdekeltek. Hiszen minden felszólaló hangsúlyozta: érdekelt a békés egymás mellett élésben. Kádár János végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai haladás megkönnyíti az előrelépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése felé is. Ezt a gondolatot húzta alá a jugoszláv televíziónak adott nyilatkozatában is Kádár János egyébként a nap folyamán találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward Gierekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi Bizottsága első titkárával. Az elvtársi eszmecserén foglalkoztak a helsinki záróokmánnyal, a nemzetközi élet más kérdéseivel és a kétoldalú kapcsolatokkal. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a biztonsági és együttműködési értekezlet során találkozott Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárával. Megbeszélést folytattak országaik és pártjaik kétoldalú kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozó meleg elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára találkozott Aame Saarinennel, a Finn Kommunista Pánt elnökével. A konferencia alatt találkozóra került sor Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Carlos Arios Navarro spanyol miniszterelnök között. A megbeszélésen a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről volt szó. Púja Frigyes külügyminiszter az Egyesült Államok külügyminiszterével, Henry Kis- singerrel találkozott. Megbeszélésükön a két ország kapcsolatairól és a világpolitika időszerű problémáiról tárgyaltak. Leonyid Brezsnyev pénteki megbeszélései Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken Helsinkiben találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Az elvtársi beszélgetés során a felek leszögezték, hogy az európai biztonság és együttműködés szempontjából rendkívül jelentős a helsinki konferencia. Brezsnyev és Ceausescu véleményt cserélt az SZKP és a Román KP közötti testvéri kapcsolatok, valamint a szovjet—román politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és más területeiken megvalósuló együttműködés további fejlesztésének és elmélyítésének kérdéseiről Pénteken a Finlandia palotában Leonyid Brezsnyev találkozott Makari ősz érsekkel, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Ciprus elnöke köszönetét mondott a Szovjetuniónak azért a támogatásért, amelyben a szigetország népét részesítette a ciprusi állam függetlenségéért, szuverenitásáért és területi épségéért folytatott harcában. Ugyancsak pénteken találkozott Leonyid Brezsnyev Aldo Moro olasz kormányfővel. A találkozó barátságos légkörben folyt le. Az olasz fél megerősítette a meghívást Leonyid Brezsnyev claszországi hivatalos látogatására. Leonyid Brezsnyev találkozott a nap folyamán Joop Den Uyl holland miniszterelnökkel is. CSAK RÖVIDEN.. FELESKÜDTEK LAGOS- BAN az államfő előtt a szövetségi államok újonnan kinevezett katonai kormányzói. A nigériai normalizálódás jele, hogy újra megnyitották az ország határait Dohamey és Niger felé. Gowon tábornok Nigéria hatalmától megfosztott államfője pénteken Rámpáiéból a togói fővárosba, Loméba érkezett. AZ AFRIKAI EGYSEG- SZERVEZET 12. csúcsértekezlete pénteken a napirend még nyitott kérdéseiről folytatott vitával befejeződött. Több kérdésben nem sikerült közös megállapodásra jutni. A delegáció vezetői viszont megállapodtak abban, hogy összehívják az afro-arab csúcsértekezletet. GENFBEN pénteken újabb találkozót tartott a hadászati tároadófegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő két delegáció. Közös felelősség Európa békés jövőjéért HA FIGYELEMMEL kísérjük az európai biztonsági és együttműködési értekezleten a Finlandia-palotában elhangzó felszólalásokat, könnyen észrevehetjük, hogy mennyire összecsengenek az alapvető következtetések és a fő mondanivalók a 35 állam tekintélyes és legmagasabb politikai és állami vezetőinek felszólalásaiban. Elsősorban arról van szó, hogy maguk a részvevők hogyan értékelik az értekezlet jelentőségét, s hogy eltökélt szándékuk, a jövőben mindent megtesznek az elért megállapodás valóra váltása érdekében. Az első nagy európai fórum helsinki fináléja azt bizonyítja: összeomlik az a tarthatatlan propagandaverzió, mely szerint „a Szovjetuniónak és szocialista barátainak »-monopol érdeke-« az európai értekezlet sikere”. Harold Wilson brit miniszterelnök felszólalása és Olof Palme svéd miniszterelnök beszéde is hozzájárult e hamis elképzelés szétfoszlatásá- hoz. Mindkettőjüknek az volt a véleménye, hogy az értekezlet fordulópontot jelent Európa történetében. Ugyanezzel a gondolattal különböző megfogalmazásban találkozhatunk a felszólalások többségében. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára teljes joggal mondhatta: Az értekezlet eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háborút követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Ha szembeállítjuk a nyugati országok magasrangú képviselőinek ezeket a mértékadó kijelentéseit egyes olyan „jósok” verzióival, akik a 35 állam találkozója előtti napokban azt hangoztatták, hogy a találkozóhoz vezető utat csupán „kívánságokkal” kövezték ki, világossá válik, hogy kik állnak hadilábon a való- 6ággal. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS és a biztonság közötti eltéphetet- len kapcsolat gondolata csendült ki szüntelenül és nemegyszer a helsinki szónoki emelvényről elhangzott felszólalásokból. Valery Giscard d’Estaing francia elnök a következőképpen fogalmazta meg ezt: a biztonságot a feszültség enyhülésétől és az együttműködés fejlődésétől várjuk. Pierre Gräber svájci elnök ezt a gondolatot . fejlesztette tovább: az európai béke és biztonság létrehozása megköveteli a jóakarat, a lankadatlan erőfeszítések szüntelen akcióját. Harold Wilson brit miniszterelnök mintha csak azokhoz a láthatatlan opponensekhez intézné szavait, akik előszeretettel csámcsognak azon a tézisen, hogy az értekedet zárónyilatkozata „nem kötelező jellegű”, nagy meggyőző erővel hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben koliktíven kidolgozott dokumentumok többet jelentenek, mint az a szándék, hogy a kölcsönös kapcsolatokat a helyes útra tereljék; ezek a dokumentumok erkölcsi kötelezettséget jelentenek, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni az egymással szembeni veszélyes kockázat nélkül. Az újságírók, akik zsúfolásig megtöltötték a Finlandia- palota sajtóerkélyét, mohón vadásznak az értekezlet résztvevőinek véleményére és értékelésére. De az igazság megismerésére való őszinte törekvések mellett még fel-fel- bukkan az agonizáló előítélet. Egy londoni napilapnak a szovjet kérdésekkel, helyesebben az antiszovjet politikával foglalkozó ismert „szakértője” megkérdezte: „Mi történik itt? Hát lehetséges volna ez? Vajon a tisztelt urak nem látják* hogyan esnek bele a szovjet csapdába?” Az Befejeződött a helsinki tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) hogy teljes mértékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja.” Ford Washington szövetségeseihez intézve szavait, megnyugtatta őket afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is „partnerük” marad, akire támaszkodni lehet, majd azt fejtegette, hogy az európai stabilitás megköveteli „az egyen» súly fenntartását”. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására”. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenntartani a békét, ám — mondotta — „itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arányban csökkentse fegyveres erőit”. A Becsben folyó haderőcsökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hozzájárulni e tárgyalások előbbre viteléhez, majd leszögezte: „a kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás tető alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika első rendű célja marad”. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet—nyugati enyhülésben részi vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés.” Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy a helsinki csúcstalálkozón képviselt államoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általános békét. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 30 esztendő tapasztalatából valamennyien megtanulták: a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mértéktartást és gyakorlati intézkedéseket követel — mondta végül Ford. Ezután Anton Buttigieg effajta „szakértőkre” gondolt Bruno Kreisky osztrák kancellár, amikor a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetése során csodálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos nyugati sajtó- orgánum nem kezeli tárgyilagosan az európai értekezlet összehívását. ,,Az értekezlet óriási benyomást tett rám — hangsúlyozta az osztrák kancellár. „Az értekezlet nagyobb eredményt hozott, mint amennyit vártam” — mondotta Wilson brit miniszterelnök. A HELSINKI ZARÖÜLÉSEN számos vezető kötelességének érezte hangsúlyozni, hogy az elért egyetértés hatékonyságának a gyakorlatban, az ezután következő lépésekben kell megnyilvánulniuk. Figyelmet keltett, hogy a zárószakasz munkafolyamata nemcsak a vitákban kifejtett véleménycserékben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy egész sor találkozást bonyolítottak le az értekezlet keretei között. Nagy érdeklődést keltettek Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszélgetései a küldöttségek vezetőivel. A helsinki tanácskozás úgy marad meg a történelemben, mint ama 35 állam jóakaratának példája. amelyek kollektív felelősséget vállaltak Európa sorsáért, békés jövőjéért. Sz. Beglov, M. Szagaiéijan (APN) ] máltai miniszterelnök-helyet- I tes, a máltai delegáció vezetője mondotta el beszédét. Amint az várható volt. túlnyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy az európai biztonsági értekezlet pénteken Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a mediterrán térséggel és ezt küldöttsége genfi tevékenységének tudta be. A következő szónok, Joop Den Uyl holland miniszterelnök egyebek között hangsúlyozta : A biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum rendelkezéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha a záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átültetjük a gyakorlatba, akkor új légkör fog kialakulni Európában — mutatott rá a holland kormányfő. André Saint-Mleux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot, és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősítette. Ezután Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: ennek a konferenciának az ösz- szehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban, A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyén folytatni az ésszerű és konstruktív együttműködést. Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli — ismételten hangsúlyozta, hogy az enyhülés folyamatát ki kell terjeszteni katonai területre is. A békének és a biztonságnak a világ eme részében oszthatatlannak kell lennie. De ugyanakkor Európa békéje és biztonsága nem választható el a más földrajzi területeken végbemenő fejleményektől sem — hangsúlyozta a norvég miniszterelnök befejezésül. Nicolae Ceausescu felszólalása A délelőtti ülés utolsó szónoka, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak. „Fordulat történt — folytatta Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a kímfroriJtáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu többek közt kijelentette: „Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Európában. Jóllehet, nem teljes mértékben kielégítőek, a záróokmányban a hadgyakorlatok előrejelzésére vonatkozóan kidolgozott rendelkezések jelentős szerepet töltenek be az európai biztonság megszilárdításában”. A zárónap délutáni ülése Harold Wilson brit kormányfő elnökletével kezdődött meg péntek délután az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szónoka, Walter Kieber liechtensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye. A diplomaták munkája most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megvalósítás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti san- marinói külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt fel. Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kezdetének” nevezte Európa történelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért „A 35 részt vevő ország egyetértésére, a konszenzusra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy körülhatároljuk az 1975- ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait.” A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostino Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia részvevőinek és reményét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásával délután véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. Megállapodás a ciprusi kisebbségek ügyében Megállapodás jött létre a ciprusi kisebbségek témájában a két ciprusi tárgyaló fél péntek délutáni bécsi tanácskozásán — jelentették a nyugati hírügynökségek. A délutáni találkozó befejezésekor Rauf Denktas, a ciprusi törökök képviselője újságírókkal közölte: a tanácskozáson született megállapodás értelmében mintegy 9000 ciprusi török engedélyt kap arra, hogy a görög övezetből a törökök által ellenőrzött területre költözzék át. A török fél pedig viszonzásként hozzájárul ahhoz, hogy a sziget északi részén, a törökök által ellenőrzött zónában maradhasson mintegy 10 000 ciprusi görög, akikhez később rokonaik — mintegy 800 fő — is csatlakozhatnak. Denktas bejelentését Glavkosz Kleridesz, a ciprusi görög közösség képviselője is megerősítette. A megállapodás részleteit szombaton ismertetik az osztrák fővárosban. MAGAS RANGÜ KÜLDÖTTSÉGET indított Angolába a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa, hogy megpróbálja elhárítani a polgár- háború veszélyét a novemberben függetlenné váló gyarmaton.
