Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

7 1975. AUGUSZTUS 13., SZERDA Heti jogi tanácsok Az elején állunk a sarkunkról Sok a juttatás — de meg kell dolgozni érte Módosítható-e 36 hónapi munka után a rokkantsági nyugdíj összege? T. P. csemői lakos a helyi November 7. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugdíjas tagja. 11 évi tsz-tagság után 1065. szeptember hónapban 67 százalékos munkaképtelenség folytán rokkant lett és rok­kantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. 1966-tól 1973. év februárig a tsz-ben dolgozott összesen 7 hónapot. Ettől kezd­ve rendszeresen foglalkoztat­ták a gazdaságban, a faüzem­ben teljesített éjjeli őri szol­gálatot, havi 225 órát. Kerese­te 1500 forint, amely után a 3 százalék társadalombiztosí­tási járulékot levonják. Levélírónk azt kérdezi, hogy a 36 hónapi munkában eltöl­tött idő után részesülhet-e nyugdíjkiegészítés'ben, illetve az 1966—1973. évben szerzett 7 hónap beszámítható-e az 1973. február 10-től rendszere­sen munkában .töltött időbe. Ugyanis, ha beszámítható len­ne, akkor már megszerezte volna a 36 hónapi nyugdíjfci- egészítéshez szükséges 3 évet ■— írja levélírónk. Másik olvasónknak hasonló a kérdése. Rokkantsági nyug­díjas. Rokkantsági nyugdíjá­nak megállapítása óta rend­szeresen dolgozik, neki is meg­van a 36 hónapja, de közben az öregségi nyugdíjra jogosító életkort is elérte, ezért most ő azt kérdezi, hogy újbóli megállapításra lenne jogosult, vagy kérheti-e öregségi nyug­díja megállapítását a rokkant­sági nyugdíj helyett. A válaszunk mindkét eset­ben kedvező, hozzátéve, hogy Utóbbi levélírónk továbbra is abban a rokkantsági csoport­ban marad, amelyikben az öregségi korhatár elérésekor volt. Ez tehát azt jelenti, hogy nem lehet öregségi nyugdíjas. Az öregségi nyugdíjra jogosí­tó életkor elérése után a rok­kantsági nyugdíjas már nem kerül orvosi felülvizsgálatra a nyugdíja szempontjából. Vi­szont a 36 hónapi munkavég­zése után neki is módosítható a rokkantsági nyugdíj összege, akárcsak a T. P. csemői olva­sónknak. A rokkantsági nyugdíjat CEGLÉD, Szabadság 14—17: Mr. sdket trükkjei 18—20: Nincs visszatérés CEGLÉD, Kamara 14—17: Cimborák 18—20: Vér és virág* GÖDÖLLŐ 14—17: Enyém, tied — kié? 18—20: Az öreg SZENTENDRE, Terem 14—17: Vanyusin gyermekei 18—20: Puha ágyak, kemény csaták* SZENTENDRE, Kert 14— 17: Puha ágyak, kemény csaták* 18—20: Ruszlán és Ludmilla I-XL ABONY 14; Eper és vér 15— 17: Nincs visszatérés 18—20: Dal a szerelemről BUDAÖRS 14—17: A* les* majd a nap 18—20: Enyém, tied — kié? DABAS 13— 17: A végső sző 18—20: Végzetes aranyrögök DUNAHARASZTI 14— 15: Banditák alkonya 16— 17: Szertartás 18—20; Koncert szólópisztolyra DUNAKESZI, Vörös Csillog 14—17: Volt egyszer egy vadnyugat I—IL 18—20: Szalad, szalad a külváros ■Csak IS éven felülieknek! ) ugyanis a megállapítása után szerzett szolgálati idő figye­lembe vételével, legkorábban a munkaviszony megszűnését, il­letőleg a munkavégzés abba­hagyását követő hónap első napjától lehet módosítani, ha azt a rokkantsági nyugdíjas kéri. Tehát az újbóli megálla­pítást, illetve módosítást kér­ni kell, azt hivatalból nem in­dítják meg, mert hiszen hon­nan is tudhatná a nyugdíjfo­lyósító szerv, hogy a nyugdí­jas ennyi meg ennyi szolgála­ti időt szerzett, a munkát ab­bahagyta, így a módosítás kedvezőbb a nyugdíjasra. Nem lehet azonban figyelembe venni a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt az öregségi nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították. Mikor megfelelő a fel­ajánlott cserelakás a lakás- bérleti jogviszony felmon­dása esetén? Olvasónk írja, hogy csere­lakás biztosításával a főbérlő felmondta a bérlett jogviszo­nyát. A főbérlő édesanyja szá­mára tart igényt a lakásra, ezért cserelakásként az anyja lakását ajánlotta fel részére. Ebben a cserelakásban olva­sóink a jelenlegi bútorzatukat sem tudják elhelyezni, tekin­tettel arra, hogy a helyiségek kisebbek, mint a jelenleg bé­relt lakás helyiségei. Olva­sónknak azt tanácsoljuk, ne fogadja el a cserelakást. Eb­ben az esetben a bíróság dönti majd el a megfelelőség kérdé­sét és az megnyugtató lesz. Ugyanis a bérbeadó és a bér­lő viszonylatában kizárólag a bérbeadó érdeke az, hogy cserelakás felajánlása mellett a bérlőt — olvasónkat — ki­mozdítsa a lakásból. Olyan helyzetbe kell tehát hozni le­vélírónkat, hogy hátrányt ne szenvedjen. Márpedig, ha meg­levő bútorait eladni kénysze­rül az számottevő veszteség. Elképzelhető azonban egy olyan megoldás is, hogy olva­sónk a bíróság előtt úgy nyi­latkozik, hogy ha a főbérlő meg­téríti a búfcorzatcserével kap­csolatos kiadásokat, akkor el­fogadja a cserelakást. Ebben az esetben esetleg kimondható lesz a felmondás érvényessége, feltéve természetesen, ha a ÉRD 14: Mi van. Doki? 17—18: Banditák alkonya 19—21: Tibbs és a szervezet FŐT GYAL 14t Mese Szaltán cárról 15— IS: Tűzgömbök 17— 18; A látogatók* 20: A meztelen diplomata KJSTARCSA 14—15: A törökfejes kopja 16— 17: Mese Szaltán cárról 18— 20: Mi van, Doki? NAGYKATA 14— 17: Nyomorultak I—n. 18—20: Gyilkosság másodkézből PILISVOROSVÁR 15— 17: Két amerikai* 18—20; A keresztapa második arca POMAZ 14—17: A négy muskétás újabb kalandjai 18—20: Olsen tervez — a banda végez RÁCKEVE 14—17: Olsen tervez — a banda végez 18—20; Egy kis előkelőség SZIGETSZENTMIKLÖS 14—15: Szertartás 18—17: Valahol Európában 18—20: Az asszony és az elítélt felperes vállalja az említett többletkiadások megtérítését. Dolgozhat-e a nyugdíjas nyugdíja korlátozása nél­kül szövetkezeti tagsági il­letve bedolgozói minőség­ben? Több olvasónk keresett meg bennünket levélben hasonló kérdéssel, ezért összefoglalva adjuk meg a választ. Az öregségi, a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas minden naptári év­ben általában 840 órát, egyes munkakörökben 1260 órát dol­gozhat nyugdíjának korlátozá­sa nélkül. Az így szerzett jö­vedelem nagyságát ebből a korlátozás szempontjából nem lehet figyelembe venni. A fog­lalkozási keret szempontjából beszámíthatják mindazt az időt, amelyért a nyugdíjast munkadíj illette meg. A táp­pénzes idők is ide sorolhatók. Ha a nyugdíjast bedolgozóként vagy olyan munkakörben fog­lalkoztatják, amelyre nincs kö­telező munkaidő meghatároz­va, a kifizetett munkabér (munkadíj) minden 14 forint­ja egy órai foglalkoztatásnak felel meg. Rövid kérdés, rövid fe­lelet: 1. F.-né Cegléd. Ügy látjuk, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság helyesen járt el a tavaly még hatályos kol­lektív szerződés szabályai sze­rint. Az idén már ezt az elő­írást hatályon kívül kellett he­lyezni, amint erről mi is ír­tunk a közelmúltban, de ez csak a jövő évi nyereségré­szesedés kifizetésekor lesz idő­szerű, vagyis az 1975. évi ered­mények után járó összegek megállapításánál. K. I. öcsa. A szerződéseket nem szóhasználatuk, hanem valóságos tartalmuk szerint kell megítélni. Ez irányadó a lakásbérleti jogviszonyok léte­sítésénél is. A nyugdíjba menő dolgo­zónak mennyi szabadság jár? F. J. ceglédi olvasónk most készül nyugdí jba. Az egész évi szabadságát nem akarják ki­adni, ezért kérdezi, mennyi szabadság illeti meg azt a dolgozót, aki a tárgyévben nyugdíjba megy? Minthogy többen hasonló kérdést tettek fel nekünk már korábban is, ezért lapunkban adunk erre választ. A jogszabály szerint, ha a dolgozó munkaviszonya év­közben szűnik meg, rendes szabadságának csak a válla­latnál munkaviszonyban ettöJ- tött időre eső arányos részét kaphatja meg. Ha többet vett már ki, emiatt levonásnak nem lehet helye. Azok a vál­lalatok tehát, amelyek így jár­nak el, nem követnek el tör­vénysértést. Felhívjuk a figyelmet azon­ban, ha az évi szabadság ki­számításánál töredéknap ke­Felhívjuk olvasóink figyel- mét, hogy Ingyenes jogi ta­nácsadás sl Pest megyei Hírlap olvasói részére szerdán dél­után 5—7 óráig van a Hírlap- . kiadó VáJlalat székhazában (Bp. VTII., Blalia Lujza tér 3. fdsz.-i tanácsadó). A szakmunkásképzésről szó­ló 1969. évi VI. törvény vég­rehajtása tárgyában kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM. szá­mú rendeletnek az összes mó­dosítással egységes szerkezet^ be foglalt hatályos szövegét a' Munkaügyi Közlöny 10. szá­ma tartalmazza. Az oktatási intézmények egészségügyi ellátásáról meg­jelent 21/1975. (Eü. K. 12.) szá­mú egészségügyi miniszteri utasítást a Művelődésügyi Köz­löny 14. száma is tartalmaz­za. Az általános iskolai nap­közi otthonok felszerelési íjegyzéke is ugyanitt található. Az építési adóról szóló kor­mányrendeletet a 23/1975. (VIII, 3.) MT. rend. szabályozza. I (Megjelent a Magyar Közlöny — A gyár nem játszótér, itt a fegyelmezetlen ember még akkor sem él meg, ha egyébként szükség van min­den kézre... Balogh Lajos gyárvezető egy ids „barátságos” beszél­getésre hívta össze a solymári II. számú téglagyár délelőtti műszakjában dolgozókat, mielőtt még a munkásjánat autóbuszaival eltávoztak vol­na. Szavait Csend követte, csak az ebédlő végéből hallat­szott az óvatos kanálcsörgás. Bgy-két késve jövő még ebé­delt. Nem állhat le a szalag Mi is történt voltaképpen? A próbaüzemelés után lépcső­zetes termelésnöveléssel meg­kezdődött a gyártás, a múlt hónapban már teljesítmény­bérben dolgozták. A két mű­szaknak napi termelési átlaga 25—26 ezer tégla volt, a havi tervet csak 91 százalékra tel­jesítették, mivel az egyik mű­szak lemaradt, míg a másik­ban viszont 110 százalékot ért el a íkoilektíva. Ugyanazokkal a gépekkel, ugyanolyan mun­kafeltételek mellett dolgoztak. Így ók a teljesítményük után veszik fel fizetésüket augusz­tus 13-án, míg a másik gárda személyi órabér elszámolással kapja meg keresetét, ami fe­jenként legalább 760 forinttal lesz kevesebb, ugyanis ez a lemaradás ára. Eléggé vegyes az összetétel: jöttek megszűnt téglagyárak­tól, a mezőgazdaságból, a nők között nem egynek ez az első munkahelye. Családok, férjek, feleségek, fiatalok, nyugdíj előtt állók dolgoznák Itt... Nehezen szokják meg a gyári fegyelmet, a hatórai kezdést, a rövid tízórai szüne­tet. Egyeseknek az sem megy a fejébe, hogy a műszak* alatt nem állíthatják le a sza­lagot egy cigaretta kedvéért. Voltak ugyanis olyan esetek, amikor a gépet kikapcsolva a berendezés tetejére telepedve vidáman pöfékeltek, míg az üzemvezető le nem parancsol­ta a sziesztázókat. Közben a többiek meg rázták az öklü­ket, mert várniuk kellett, míg a szállítószalag újból elindul a présgéptől, s továbbíthat­ják a nyerstéglákat. — Ha most az elején néni állunk a sarkunkra, s nem követeljük meg szigorúan a munkahelyi rendet, kellemet­len következményei lesznek — mondja a gyárvezető, most már az irodájában foly­tatva a témát, szűkebb kör­ben. — Az új dolgozóknak szokatlan a fegyelem. Pedig ezen a fél éven áll vagy bu­kik minden: január 1-től már teljes Icapacitással kell ter­melnünk, évente 34 millió téglát és 33 millió cserepet adunk az építőiparnak. A selejtért felelni kell — Szóval munkásöntudat­ról még nein beszélhetnek... — Egyelőre a pénz szabja meg az öntudatot — jelenti ki az szb-titkár, Varga József. — Senkinek sem fog tetsze­ni, ha a másik borítékjában több ötszáza? lapul. Aztán meggondolják majd a ke­mencekocsikra rakók is, hogy milyen pontosan, szakszerűen tegyék fel a téglát, mert az 55. számában.) A végrehajtási utasítást ugyanitt találják meg az érdekeltek. A könyvtárügyről szóló 1956. évi 5. számú törvényerejű ren­delet végrehajtásáról rendel­kező 1013/1956. (III. 9.) Mt. h. számú határozat módosításáról az 1020/1975. (VIII. 3.) Mt. h. határozat intézkedik, amely szintén az 55. számú hivatalos lapban található meg. A kutyák törzskönyvezésé­ről és tenyésztésükkel kap­csolatos egyes szolgáltatások díjáról a 11/1975. (VII. 21.) Mt. h. intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny 52. száma tartalmazza. A vadászati idényekről szó­ló MÉM-hirdetményt ugyanitt olvashatják az érdekeltek. alagútkemencében. az előreto- láskor bedől a téglafal, a se­lejtért pedig felelni kell, anyagilag érzik majd meg, ha rossz minőségű tégla kerül napvilágra. Automata gyár, minden gombnyomásra működik, csak figyelni kell. Egyedül a szárí­tókból kijövő téglát veszik le kézzel a szalagról. Viszont ha­tan végzik el azt a műveletet, ami Törökbálinton a tégla­gyárban három asszony dol­ga. — Nem panaszkodhat ná­lunk senki: bérelt buszokon szállítjuk a dolgozókat, úti­költség-térítést kapnak, ötven munkást helyezhetünk el a budapesti munkásszállón. A gyárban korszerű öltöző, für­dő, étkező várja őket, zárt üzemben, télen is meleg he­lyen dolgozhatnak. Védő- és munkaruhát kapnak, az anyák pótszabadságban részesülnek — sorolja az szb-ttitkár. A fizetés is jó, a teljesít­ménybérben dolgozók három­ezer forinton felül visznek haza. Kimegyünk a gyárba. Sutus Andrásné világos, tiszta kar­tonruhában ül a műszerfal előtt, s irányítja a Keller gé­pet; amely sorozatban -bocsát­ja ki a B—30-as, üreges testű téglákat. — Huszonnyolc éve dolgo­zom a szakmában, régi tég­lagyárból jöttem át, összeha­sonlíthatatlanul kedvezőbbek itt a munkakörülmények. Kérdezi, miért maradnak le a délelőttiek? Figyelmetlenség­ből, nincs ott a szemük min­den munkadarabon. Pedig itt erővel nem sokat lehet kezde­ni, meg a tedd ide, tedd oda munkával sem. Liberda István karbantartó elektroműszerész, ő a gyári KISZ-alapszervezet titkára. — Negyvenen vagyunk har­minc éven alúliak, ebből 30 a Veszteséggel zárta 1975. el­ső félévét a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat — hallottuk Wünsch Pál főkönyvélőtői — aki elmon­dotta azt is, hogy vállalatuk első helyen tartja számon a lakossági szolgáltatásokat, ezen belül a textil- és vegy- tisztótást. Pest megye területén 76 ruhafelvevő fiók áll a lakos­ság, illetve a közület ek ren­delkezésére. A textil- és vegytisztítást, valamint a mo­sást a váci és a nagykőrösi üzemekben végzik. Ezenkívül a tavaly átadott ceglédi és az idén áprilisban megnyílt váci tisztítószalon áll a lakosság rendelkezésére. Ez utóbbinál olasz gyártmányú gépsor biz­tosítja a gyors kiszolgálást; itt a reggeli órákban beadott szennyes ruhát délután már tisztán vihetik haza, ellentét­ben a többi fióküzlettel, ahol a ruha elszállítása miatt a vállalási idő 10—12 nap. A főkönyvelő elmondotta, hogy rövidesen Gödöllőn, Ér­den és Szentendrén új, kor­szerű gépekkel felszerelt tisz­títószalon nyílik. Az első fél­évben egyébként 55 ezer meg­rendelője volt a fiókjaink­nak, ez kétezerrel több, mint egy évvel korábban. Jelenleg a vállalat tisztítóüzemeinek kapacitását csupán 50 száza­lékban használják ki. Ebben közrejátszik, hogy sokan még inkább otthon mosnak, vala­mint az, hogy a megye terü­letén. nagy a konkurrencia: sok a kisiparos. A vállalat textiltisztításra, mosásra az államtól 144 százalékos ár- kiegészítést kap, ezenkívül egyéb támogatást, azonban a jelentkező veszteségeket ez sem fedezd, noha a tisztítás­ból származó árbevételük a tervezett 5 millió 300 ezer fo­rintot elérte. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat Ocsán, Cegléden és Nagykőrösön fér­fi- és női méretes szalont tart fenn, ahol a lakosság egyedi kívánságait igyekeznek kielé­gíteni, a mindenkori legújabb divatot követve. A másik pro­fil a csomagolás- Különféle ruhaneműket, szöveteket cso­magolnak a vállalat üzemei­ben, és ők gondoskodnak azoknak külföldre és belföld­re történő elszállításáról is. Hogy mennyire széles tevé­kenységi kör jellemzi a vál­lalatot, erre jó példa a nagy­kőrösi faüzem. Itt az idén ed­dig 3 ezer rakodólapot készí­tettek, különféle targoncák­hoz, amiket az ÁRTEX Kül­kereskedelmi Vállalat juttat el külföldi piacokra. S. R. Növekvő támogatás A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi vállalatok dolgozói­nak közművelődésügyi helyze­tét mérte fel a MEDOSZ. A nagyszabású vizsgálat megál­lapította: az üzemek néhány év alatt 20—30 százalékkal növelték a kulturális célokra fordított összegeket. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságok támogatják a dol­gozók képzését, továbbképzé­sét. Az elmúlt négy évben 9 ezer 400-an végezték el az ál­talános iskolát, és több mint 13 ezren érettségiztek. A MEDOSZ rendszeres anyagi támogatásban részesíti a művelődésügyi intézménye­ket, ás az üzemeli is egyre többet áldoznak ilyen célok­ra. A gazdaságokban, vállala­toknál az 1970. évi 21-hez ké­pest idén már több mint 200 klub működik, ezek fenntar­tására és fejlesztésére szí\»e- sen áldoznak az üzemek, még­pedig évente csaknem 1 mil­lió forintot. A vizsgálat tapasztalatait felhasználva intézkedési ter­vet dolgoznak ki az üzemi közműveíődésügy további fej­lesztésére. AUGUSZTUS 14-TOL AUGUSZTUS 20-IG 14—15! Csapda 16—17: A határon szolgálók 18: Tecumseh 19—20: A fekete herceg letkezik, a fél munkanapot el nem érő töredéknapot figyel­men kívül kell hagyni. A fél munkanapot elérő töredékidöt pedig egész munkanapként kell figyelembe venni. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből 55 ezer megrendelő Újabb tisztítószalonok nyílnak a megyében KISZ-tag. A fegyelmezetten­ség okát abban látom, hogy a gépszerzések és a próbaüze­melés alatt megszokták az emberek a lazítást. Hétre jár­tak az építőiparosok dolgozni, meg a gépszerelők is, addig a munkások közül, kiinefk nem akadt más dolga, csak ődön- gött. Belátják majd, hogy megszűnt az aranyélet, dol­gozniuk leéli, ha nem akar­ják kapun kívül találni ma­gukat. Jól rajtoltak Domonkos István kemenee- kocsi-rakó. Patakzik róla a veríték, olyan serényen emel­geti a tízkilós téglákat. — Ahhoz képest, amit aa óbudai téglagyárban emelget­tem, semmiség. Kihordó vol­tam, naponta 11—13 ezer cse­repet, téglát hoztam ki a for­ró kamrákból. Megkerestem túlórával együtt az öt-hatez­ret. Most kevesebb lesz jó­val, de jövőre, ha teljes gőz­zel termel már a gyár, utol szeretném érni a régi fizeté­semet. A délelőtti műszakról csak annyit: magukat hibáz­tathatják. Nem egyenes dolog, amit tesznek. Ugyanis fél évre szerződtek a másik gyártól, s mindenképpen megkapják a régi bérüket, a különbözetet kifizeti nekik a vállalat. Ügy gondolják, akkor miért hajt­sanak. Több téglaipari mun­kás kellene ide. Sajnos, a gyár nem tud lakást adni, pedig jönnének. Minden kezdet nehéz — a régi igazság vonatkozik a solymári téglagyárra is. A szokásos apró döccenésektőd eltekintve jól rajtoltak. Egyre kevesebb a rejtett műszaki hiba miatti gépállás, begyújt­hatták a második alagútke- mencét is és hétfőtől indult a harmadik műszak. Horváth Anita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom