Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-13 / 189. szám
1975. AUGUSZTUS 13., SZERDA kMiitw 5 A nagykátai járás félévi mérlege Településfejlesztés — társadalmi segítséggel Tarlóégetés, szántás a ráckevei járásban Harminchét mázsás búzaátlag Kamionok külföldre Kétszázötvennyolc különböző típusú Rába-kamion gördül ki az év második felében a Győri Magyar Vagon és Gépgyárból. Az U—16—256 típusú nyergesvontatók a HUNGAROCAMION számára készülnek és a nemzetközi forgalomban vesznek részt. A külföldi cégek közül az idén is a jugoszláv vállalatok vásárolják a legtöbb Rába-ka- miont: a második félévben összesen 80-at. .Ugyancsak a második félévben Kuwaitba is szállítanak 50 Rába-kamiont. — Helytörténeti gyűjtemények. Pilisborosjenőn nemrég alakult helytörténeti gyűjtemény és már az anyag leltárba vétele folyik. Pest megyében hasonló múzeumalapítási törekvések vannak még Bernecebarátiban, Nagybörzsönyben és Kemencén. A kertészeti termelési rendszerek már működésük első időszakában növekvő termésátlagokat érnek el, de az egyéb termelési rendszerekhez hasonlítható ugrásszerű hozamgyarapodásra esetünkben nem lehet számítani. Ez a kertészeti termelés sajátosságaiból adódik, valamint abból, hogy igen munka- és eszközigényes ágazatról van szó, amelynek felfutása hosz- szabb időt vesz igénybe. Mindenesetre a növekvő termésátlagok és a korszerű technológiák fokozzák a termelői kedvet is, ami egyebek között abban is lemérhető, hogy a termelők előre jutottak a gépesítésben. Számos növényfajnál máris lehetőség van a teljes körű gépesítésre, például a paradicsom, a szőlő, a zöldborsó, a fűszerpaprika, a gyökérzöldség és a hagyma terxnesztéFolyik egész Pest megyében a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt által erre az esztendőre meghirdetett településfejlesztést segítő társadalmi verseny. Az első félév, illetve miután versenyről van szó, mondhatjuk így is. hogy az első félidő eredményét a nagykátai járási népfrontbizottság elnöksége és a járási hivatal most értékelte. A verseny szervezését a járás községeiben mindenütt egybekapcsolták a felszabadulás 30. évfordulójára és a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokkal. Ami azzák, és így megakadályozzák a termőterület csökkenését, ami az elmúlt években éppen a munkaerőhiány miatt következett be. Vadászó gólyák A tarlók különös látványt nyújtanak ezekben a napokban: gólyák hada lepte el a learatott gabonatáblákat. A madarak eleséget keresnek a szántóföldeken, mivel a napok óta tartó forróság következtében kiszáradtak a tocsogók. Kiváltképpen előszeretettel vadásznak a mezei pockokra, amelyek most — a védelmet nyújtó vetések learatása után — könnyű zsákmányt jelentenek a hosszú lábú, hosszú csőrű gólyák számára. A rágcsálók pusztításával nagy hasznot hajtanak a madarak a mezőgazdasági üzemeknek. után meg is mutatkozik az eddig elvégzett társadalmi munka eredményeiben valamennyi községben. Esélyes Tóalmás A községi tanácsok erre az esztendőre összesen 8 millió 890 ezer forint értékű társadalmi munkát irányoztak elő tervükben, de a lakosság és a helybeli közületek ennek az összegnek 77,3 százalékát, 6 millió 869 ezer forint értékű társadalmi munkát már 1975 első hat hónapjában elvégeztek. Ez pedig pontosan 1 millió 712 ezer forinttal több, mint amennyit 1974 első felében dolgoztaik, önzetlenül községükért. Sho.gy az év hátralevő felében társadalmi munkájuk értéke messze túl fogja szárnyalni a községek tervének előirányzatát, ez ezek után biztosra vehető. Ellenben azt, hogy a járáson belül a második félidő végére milyen helyezést érnek el a települések, természetesen egyelőre nem lehet még tudni. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy a községek kategóriájában Tóalmás a legesélyesebb. Nem azért, mert eddig már két ízben lett a járásban az első, és a megyei versenyben mindkét alkalommal a harmadik helyezett. Hanem, mert a járás vele azonos kategóriában levő 11 községe behozhatatlanul messze elmaradt mögötte a versenyző mezőnyben. Tóalmáson az első félévben elvégzett társadalmi munka értéke 1 millió 137 ezer forint, egy főre tehát 312 forint jut. Versenytársainál ugyanez száz, sőt egyes községekben 50 forint körül van. Tóalmás lakosságának támogatása, bármennyire is igyekeztek kivenni részüket a társadalmi munkából, ösz- szegszerűségben nem érhette el a közületek hozzájárulását. A belterületi utak javításánál nagyon értékes segítséget nyújtott az Egyesült Lenin Tsz jelentős mennyiségű fuvar vállalásával. A meleg vizű strand főépületének tervdokumentációját a 21. számú Állami Építőipari Vállalat, az elhasznált fürdővíz elvezetéséhez szükséges tisztítóberendezést pedig a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tervezőkollektívája készítette el díjmentesen. A többi községben szintén sokat lendített a közületek részvétele a fejlesztésben. Csak kiragadott példa képpen említjük, hogy Szentmárton- kátán, ahol közös épület épül pártbizottságnak, ifjúsági háznak, könyvtárnak és a takarékszövetkezetnek, a helybeli tsz 60 ezer forint értékű fuvart ajánlott fel és ezt már eddig csaknem teljes egészében teljesítette. Fej fej mellett három nagyközség A nagyközségi kategóriában Nagykáta és Tápiószentmár- ton úgyszólván fej fej mellett haladnak az élen. Igaz, hogy Nagykátán a társadalmi munka félévi összegszerű eredménye 2 millió 314 ezer, Tápi őszen tmártonban pedig csupán 1 millió 89 ezer forint, de az előbbiben az egy főre eső érték 194, míg a máKERESKEDELMI VÁLLALAT felvesz bérelszámolót, áruelszámoltatót, anyagkönyvelőt, gépírót, pénzügyi előadót. Jelentkezés: Budapest XIII., Rajk László u. 32. munkaügyi osztály. Telefon: 494-390. síkban 179 forint.' A különbözet nem nagy, év végéig még behozható. A járás másik két nagyközsége közül Tápiószecsőn az egy főre eső érték forintban kifejezve 91, míg Tápíószelén 69 forint. Nagykátán egyébként már az első félévben túlteljesítették az évi fejlesztési tervet. Jelentőségben és értékben a legtöbbet a Magyar—Koreai Barátság Tsz segítette a települést azzal, hogy munkagépeivel 52 kilométer földút egyengetését végezte el, csaknem kétmillió forint értékben. A lakosság 3412 folyóméter vízvezetékárkot ásott és temetett be, ennek az értéke is csaknem félmillió. Fák és virágok Valamennyi községben a lakosság általában minden utca járdája szélét virággal ülteti be, fásít, parkot is épít. Nagykátán a lakosság 30 fát ültetett és ápolta a meglevő parkokat. Ez utóbbi munkához említésre méltó módon járult hozzá Suba György virágkertész, aki hét és fél ezer forintot érő virágot adott lakóhelye parkjának díszítéséhez. Sz. E. Juhász Balázs műszerész, alsónémedi lakos alkalmazottként kezdett el dolgozni 1969. február 1-én a tököli Petőfi Szakszövetkezetben. Ám néhány hét kellett csak, s máris előlépett: a lakatos-forgácsoló I. számú részleg vezetője lett. Ekkor még mindössze két saját gépe volt. Használatáért a szakszövetkezet 6 százalék bérleti díjat fizetett. Jogosítvány nélkül Juhász e két gépre szerződést kötött a szakszövetkezettel. A termelés ugyanis arra épült, hogy a vasipari részleg dolgozói a munkájukhoz szükséges gépet maguk vették meg kedvező bizományi áron, majd a karbantartást is elvállalva, bérbe adták a szál(szövetkezetnek. Juhász gépei mintegy 25—30 ezer forintot értek. Ám ha az időközben részlegvezetővé kiemelt egykori alkalmazott azt akarta, hogy a termelés fellendüljön, akkor újabb gépeket és szerszámokat kellett vennie. Meg is tette. 1969 és 1974 között több gépet vásárolt. Először csak munkahelyének, a tököli Petőfi Szakszövetkezetnek adta bérbe őket. 1970-től viszont már az alsónémedi Kossuth Tsz-nek és a kiskun- lacházi Űj Barázda Tsz-nek is kölcsönzött a gép- és szerszámkészletéből. Talán szükségtelen hozzátenni, hogy a különböző gépvásárlásokat, gépeladásokat megfelelő hatósági jogosítvány nélkül bonyolította le. (Lényegében gép- és szerszámkölcsönző szolgáltatói tevékenységgé szélesítette ki eredeti részlegvezetői megbízatását. Mindebből természetesen jelentős haszna származott.) A főállás rovására A rendőrség ez év januárjában a tököli Petőfi Szak- szövetkezet műhelyében Juhász készletéből 13 különböző gépet és szerszámot foglalt le. A műszaki szakértő szerint ezek 162 ezer forintot értek, míg az alsónémedi Kossuth Termelőszövetkezetben levő 22 darab bérbeadott gép és szerszám értéliét 469 ezer forintra becsülték. De hát miből telt e nagy beAz aratás az annyira kedvezőtlen időjárás ellenére július utolsó napján befejeződött a ráckevei járásban, más esztendőkben viszont csak augusz20-a körül ért véget. Ilyen nagy időelőnyt a nagy teljesítményű gépek, főleg az új kombájnok számának idei növekedésével értek el a gazdaságok. Most gyors ütemben folyik a gabonaföldeken a szántás, amit sok helyen tarlóégetés előz meg. Ha nagyobb esőzés nem akasztja meg, ez a munkálat is kellő időben befejeződik az erős géppark segítségével. A ráckevei járási hivatal mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a gabonatermés eredményét gyors felméréssel, bár egyelőre nem teljes pontossággal máris tisztázta. Megállapítása szerint a járás területén jó közepes termés volt gabonából. Bizonyos, hogy még jobb lenne az eredmény, ha az ár- és belvíz el nem öntött volna 2960 és fél hektár földet, s annak tekintélyes részén a még lábon álló gabonát. Még így is a búzából hektáronként 37 mázsa lett az átlagtermés. A legkiemelkedőbb eredmény Délegyházáé, ahol kenyérgabonából 40, takarmánybúzából pedig 53 mázsa termett. Leggyengébb a szigetszentmik- lósi Szigetfő Szakszövetkezet eredménye: 34 mázsa, mert fektetésre? Abból — egyebek között —, hogy a vélt lehetőségeken nekibuzdulva, Juhász Balázs az évek Során másodállást is szerzett magának az alsónémedi Kossuth Tsz-ben. Az itteni vasipari részleg vezetőjének minőségében kölcsönözte azután a már említett gépeket az alsónémedi termelőszövetkezetnek. . A haszon fölét egyébként itt szedte le: ebben a tsz-ben ugyanis a gépek és a szerszámok mennyisége alapján meghatározott és állandó juttatásban részesült az ide kölcsönzött gépei után. Ezért a továbbiakban már nem is nagyon állott érdekében, hogy az „anyaszövetkezet” termelését segítse, lendítse, holott mint ismeretes, a főállását itt töltötte be. Ennek ellenére a tököli Petőfiben csak a tulajdonában levő gépek és szerszámok kisebbik részét működtette. Később azután — e kettősségből .eredően — komolyabban is összeütköztek az egyéni és a csoportérdekek: 1973 augusztusában a Pestvidéki Gépgyár forgácsoló gépmunkára milliósnál nagyobb szerződést kötött a tököli Petőfi Szakszövetkezettel. Forgácsoló gépekkel azonban elsősorban az alsónémedi tsz rendelkezett. Ha a szabályos eljárás nem sérti a részlegvezető egyéni érdekeit, akkor annak rendje és módja szerint, a két termelőszövetkezet állapodik meg egymással a munkák megosztásában. Egyébként a tököli át is adhatta volna a feladatot a szakemberekkel jobban ellátott, a gépekkel jobban felszerelt alsónémedieknek. Nem ez történt. Juhász — visszaélve a két szövetkezetben betöltött állásával — a munkák csaknem teljes egészét az alsónémedi üzemben dolgozó szakemberekkel végeztette el. Majd a szabály- szerű bérszámfejtés helyett — 20—25 ezer forint erejéig —a saját zsebéből fizette ki a dolgozókat. Nem járt rosszul most sem. Sőt! A számlát már ugyanis a tököli Petőfi Szakszövetkezet nevében nyújtotta be a Pest- vidéki Gépgyárnak, a szerződő cégnek. Így kaphatott egymaga — az eredeti százalékos arányú gépbérleti szerződés értelmében — 69 ezer búzavetése a jégverést megsínylette. Tavaszi árpából 28,6 mázsa a hektáronkénti átlag. Számításba kell azonban venni, hogy az árvíz a tököli Petőfi Szak- szövetkezet mintegy 30 hektárnyi árpavetését teljesen tönkretette. Az őszi árpa átlagtermése 30,7 mázsa. Legjobb a klskunlacházi Petőfi Tsz eredménye, ahol 45,3 mázsás átlagot takarítottak be. Viszont a duna haraszti Ezüstkalász és a soroksári Aranykalász árpája a járási átlagot meg sem közelítette a jégverés pusztítása miatt. Amint az előbbi mondatból látható, ezúttal a járási hivatal mezőgazdasági osztálya már a nemrég irányítása és ellenőrzése alá rendelt három budapesti termelőszövetkezet terméseredményét is számba- veszi, s természetesen károsodásukat szintén. Feljegyezte tehát, hogy a csepeli Duna Tsz 5 millió forintot kitevő jégkárt szenvedett a zöldség- és gyümölcskertészetében. Hatalmas üvegházait és az azokban levő növényeket tönkreverte a jég. Egyébként a járásban azt is az aratás eredményei közé sorolják, és joggal, hogy ellentétben az előbbi évekkel, idén egyetlen baleset sem fordult elő a betakarítási munkák közben. Sz. E. 711 forintot — a termelőszövetkezet 1 millió 161 ezer 850 forintjából, vagyis a tulajdonképpeni gépbérletért járó 6 százalékát vette át. Ily módon egyeztette önös érdekeit egyszerre két tsz cégérét feU használva, és a maga javára kamatoztatva. Jöhet a rokonság A két szövetkezettől különben összesen 1 millió 60 ezer 33 forint bérleti díjat kapott! Ez után az összeg után bizony már meglehetősen magas adót kellett volna fizetnie. Viszont minden pénzről sajnált lemondani. Ezért hogy kibújjon az adózási kötelezettség alól, névlegesen a rokonait, szüleit és testvéreit is bekapcsolta az „üzletbe”. Így azután a tököli és az alsónémedi szövetkezetek nevében eljárva, az üzérkedésből származó tényleges hasznát, amely az értékcsökkenést és gépkarbantartást leszámítva az 1 millió 60 ezer forintból végül 608 ezer forintra apadt — az adózási kötelezettség kijátszása útján — további 210 ezer 777 forinttal gyarapította. A tévedés Ha egy üzlet megindul, vétek abbahagyni — vélte Juhász Balázs, és milliós hasznát súroló bevételén túl, a kiskunlacházi Űj Barázda Termelőszövetkezettől — gépbérlet címén — újabb 25 ezer forinthoz jutott, majd megint 25 ezerhez, úgy, hogy hat gépe közül ötöt óadott. Az adásvételt, meg a többi manővert persze mind munkaidőben bonyolította le. Ügy gondolta, mindez belefér jól fizetett idejébe, beleillik a munkakörébe! Hisz lám: csakúgy foly- tak-özönlöttek hozzá egy ideig, kereken öt évig, 1969 és 1974 között, a tíz- és százezrek. Csupán egyet nem vett figyelembe Juhász, hogy cselekedetei mélyen sértik a tisztességes emberek érzéseit. A Dabasi Járási Ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékű árura, egy ízben szövetkezet leple alatt is elkövetett üzérkedés bűntettével vádolja Juhász Balázst. Ügyét a közeli hetekben kezdik tárgyalni a Dabasi Járásbíróságon. Pless Zsuzsa w BKV A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ férfi gépkocsivezetőket autóbuszvezetőnek 21 éves kortól, kétéves, legalább 3,5 tonnás tehergépjárműn szerzett gyakorlattal. Jó kereseti lehetőség. Évi 10 000 Ft forgalmi juttatás. Havi 200 órás törvényes munkaidő. Felvételre keres továbbá 20 éves kortól, az általános iskola nyolc osztályát elvégzett férfiakat és nőket trolivezetőnek (havi 200 órás törvényes munkaidő), férfiakat a HÉV-re motorvezetőnek A trolivezetők és a HÉV-motorvezetők évf 5000 Ft munkaköri pótlékot kapnak. A járművezetőknek - ha a megkívánt feltételek fennállnak - nyugdíj-korkedvezmény jár. Bérezés - a kiképzési idő alatt is - a kollektív szerződés szerint. léli és nyári egyenruhaellátás. Minden dolgozónk és családtagja díjtalan utazási igazolványt kap o BKV menetrendszerű járataira. Felvétel és felvilágosítás: Budapest VII., Kertész u. 10. fszt. 3á.-(Telefon: 422-130/1489), és a vállalat valamennyi telephelyén. 27 ezer hektáron Kertészeti termelési rendszerek A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter újabb zöldségtermelési rendszereket hagyott jóvá, s ezekkel az engedélyezett kertészeti termelési rendszerek száma húszxa nőtt. A rendszereket megalapító ipargazdaságokhoz, a rendszergazdákhoz eddig mintegy 140 mezőgazdasági üzem: tsz és állami gazdaság csatlakozott. Termő- területük 25—27 ezer hektárra tehető. Jelentős szerepük van a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásában. séilél, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magas színvonalú gépesítés már valamennyi Üzemben megvalósult. Egyes növények, például a zöldborsó, termesztését, betakarítását már csaknem teljes egészében gépesítették a konzervipari alapanyagokat adó termelők, más növényfajoknál még csak a kezdeti lépéseknél tartanak. Mindenesetre a kertészeti termelők eljutnak oda, hogy a kézimunka-igényes gyümölcs- és zöldségtermelést fokról foltra gépekre bízi Jól jövedelmező gépüzlet fő és másodállásban Vádirat a részleqvezető ellen
