Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

/ TALLÓZÓ A héten történt PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉG XIX. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP Albertirsa, Dimitrov Tsz k tervezettnél magasabb termésátlagok Elkészült a horkombinát, korszerűbb a sertéstelep Esték a klubban Szovjet vendég, pannonhalmi tapasztalaígyűjíők A Dózsa György ifjúsági klubban, Cegléden, a közel­múltban szovjet estet rendez­tek. A vendég Mihejev And­rej Nyikolájevics, a klub tisz­teletbeli tagja, aki valameny- nyiük barátja, a novgorodi fiatalok életéről beszélt, majd válaszolt a klubtagok kérdé­seire. A fél órára tervezett program két óra hosszat tar­tott: Egy másik alkalommal a pannonhalmi Kazinczy Műve­lődési Ház ifjúsági klubjának tagjai látogatták 'meg a ceg­lédi klub tagjait. A találkozó­nak tapasztalatcsere jellege volt, ugyanis a ceglédiek ko­rábban a pannonhalmi klub vendégei voltak. látszott, mintha összetartoz­nának. Aztán mégsem. Egyi­kük nem állt meg a legelső üres helynél, hanem tovább­ment. Fiatal lány ült az ablaknál. Egyedül. Könyveit tartott a kezében. Olvasott vagy inkább olvasott volna, ha a sűrűn egymás után következő állo­mások, a le- és felszálló em­berek el nem vonják figyel­mét. — Szabad? — állt meg mel­lette az új utas. — Tessék — nézett föl, ar­cába hulló barna hajszálait elhessentve a lány. A közelben ültem, odafi­gyeltem. A férfi beszélni kezdett. Először azt hittem, régi is­merősök, a lány azonban csak bólogatott a szaporán pergő beszédre. — Ceglédre utazom — mondta a férfi. — Maga is? Bólintás. — Milyen szerencse! Tudja, nem idevalósi vagyok, hanem salgótarjáni. Szól majd ugye, Babilka — vette kedveske- dőbbre a hangját —, ha az állomás következik? — Ö, addig még háromszor megállunk — mondta a lány. — Tudja, Babika, állást ke­resek a fiamnak. Most végez. Agrármérnök. Tudja, aranyos­Az elmúlt héten a város KISZ-eseit az I. magyar—szov­jet ifjúsági barátsági fesztivál előkészületei foglalták el: a napokban Ceglédre látogató omszki vendégeket várják, akiknek jöttét nagy érdeklődés előzi meg. HÉTFŐN, augusztus 4-én, a ruházati boltokban és az ÁFÉSZ-áruházakban tekinté­lyes árukészlettel kezdődött meg a nyári vásár. A korábbi évekéhez hasonló nagy forga­lom mutatkozott már az első napokban. KEDDEN, augusztus 5-én, a városi tanácshoz érkezett je­lentés szerint, a város terme­lőszövetkezeteiben a 2845 hek­tár kalászosból 2332 hektárt learattak, 2100 hektár terület­ről lehúzták a szalmát, a tar­lóhántást 1500 hektáron befe­jezték. ka, hogy milyen nehéz a pá­lyakezdés ! Egyetlen gyere­kem. Szép, derék legény. Ki­vettem két hét szabadságot, s most járom az országot, ke­resem a helyet a fiamnak. Az Alföldre kívánkozik legin­kább, itt lehet, úgy gondolom, vaamit kezdenie. A zödség- és gyümölcstermesztés nagy jövőt ígér. Sejti, hogy van ez, egyik helyen többet adnak, hát odamegy az ember. Kis hely? Messze a fővárostól? Vidéki népség? Nem számít. Pénz beszél, kutya ugat. Kecskeméten 5300-at mond­tak. Szép, kezdő fizetésnek nem kívánhatunk sokkal töb­bet, aztán majd többre is vi­heti. Azért Cegléden is meg­érdeklődöm, van-e hely, és mennyit adnak? — Kicsit ittam talán '■— fogta vallomásra a szót, ami­kor látta, hogy a lány. visgo- lyogva fordul el az ablak fe­lé. — Itt is, ott is összejön az ember régi cimborákkal, megiszunk egy-egy korsóval a találkozás örömére. Két-há- rom forduló, s mindjárt gyor­sabban pereg a nyelv. Ä rn nemcsak a szó jött könnyebben,, a beszéd kísérte kézmozdulatok is erőteljesebbek voltak a kelleténél. Babika feszengett a sarokban, lábait igyekezett minél jobban a pad alá húzni, rövidre szabott szoknyáját próbálta térdére vonni. SZERDÁN, augusztus 6-án, az MSZMP városi végrehajtó bizottsága testületi ülésén a Ceglédi Építőipari Vállalat üzem- és munkaszervezési ta­pasztalatairól tárgyalt. CSÜTÖRTÖKÖN, augusztus 7-én az abonyi nagyközségi pártbizottság terjesztette je­lentését az MSZMP járási vég­rehajtó bizottsági ülése elé, a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i határozatának végrehajtásáról az abonyi üzemekben. PÉNTEKEN, augusztus 8-án, a városgazdálkodási vállalat munkájáról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága. A kihelyezett ülést a vállalat központjában tartották meg. Ezen a napon kezdődött meg a Köztársaság utcában felépült bölcsőde és óvoda műszaki át­adása. SZOMBATON, augusztus 9- én, a KÖZGÉP Vállalat fia­taljai látták vendégül szovjet komszomolisiták egy csoportját. A találkozóra meghívták a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet KISZ-eseit is. A délelőtti gyárlátogatást délután politikai vetélkedő kö­vette, Ki tud többet a Szovjet­unióról? címmel. Jó hangula­tú klubdélutánnal folytatódott a találkozó. Szeptember elején levelezők vizsgái a dolgozók gimnáziumában A ceglédi Kossuth Lajos Dolgozók Gimnáziuma levele­ző tagozatán szeptember első napjaiban tartják meg a ja­vító-, a pótló- és a magán- vizsigákat. Az írásbeli vizs­gákra szeptember 3-án, dél­után 3 órai kezdettel, a szó­belikre szeptember 4-én, dél­után 3 órai kezdettel kerül sor a gimnáziumban. A vizs­gákra augusztus 29-én, 15—17 óra között lehet jelentkezni. A beiratkozás időpontját a dolgozók gimnáziumának igaz­gatósága a későbbiekben — a Ceglédi Hírlapban is — az ér­dekeltek tudomására hozza. — Nagykőrösiek a szege­di fűlőházban. A nagykőrösi építőipari szövetkezet egyik legnagyobb idei munkaváli’a- lása: felújítják a szegedi fű­tőház tetőszerkezetét. A szö­vetkezet szegedi munkájának értéké mintegy'másfél millió forint. A férfi ugyancsak pislogott, nagy szemeket meresztett Babikára, akiben ekkor, ahelyett, hogy fölforrt volna, hülni kezdett a vér. Fölösle­ges volt a félelme, az új utas nem a maga számára szem- lélgette. — Szép, derék legény a fiam. Csak nézzen rám. Min­denki azt állítja, akár az apja. Szőke tincsekkel! — és a ha­jára mutatott. — No, ne gon­dolja, édes, nem huligán, ren­des rövidre vágott haj, bo­rotvált nyak. Mondtam is neki: „Fiam, hogyan állítanál be nagy b ozonttal majd a munkahelyedre?”. És nagyon tehetséges. Jeles tanuló. Ha jelessel végez, megígértem, kap tőlem egy kocsit. Lánnyal nem foglalkozik komolyan. Nem mondom, egy és más megesett már. Én is biztat- gatom. A múltkor iddogálás közben éppen erről beszél­gettünk. „Ideje lenne asszony után nézned.” Hallani sem akar róla. Egyelőre! Nagyon féltem, feleség nélkül semmi nem lesz belőle. Ha nincs, aki rendben tartsa, oda a karrier. Pedig nem bánom, milyen lányt vesz el. Persze, csak akkor támogatom, ha csinos, szerény, kedves és jóravaló menyecskét hoz a házhoz. És legalább érettségije legyen, mert ugye, a színvonal! Ké­rem, az nagyon sokat számít. Babika, drága — nézett ol- vadozó szemekkel a lányra A negyedik . ötéves terv utolsó félévében az üzemed­ben, termelőszövetkezetekben már készül a számadás: mi­ként teljesítették középtávú fejlesztési tervüket? A köz- gazdasági szabályzóik időköz­ben módosultak, változott a saját és az állami erőforrások felhasználásának lehetősége, s kétségtelen, ezek a körülmé­nyek is befolyásolták a ki­tűzött célok elérését. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az álbertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezetben Farkas Pál el­nökkel. A közös gazdaságban a nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben teljesítették, il­letve túlteljesítették az elő­irányzatokat. A fejlesztési ter­vek végrehajtásában némiképp elmaradtak, nem valósulhatott meg á 350 hektárra tervezett öntözési program, az üzemi konyhának és étteremnek csak a terve és költségvetése készült el, összességében azonban mindennel jól állnak. Egyszerűsödött a vetés- szerkezet, legalább tíz nö­vényféle termesztése meg­szűnt. Megkezdődött a szakosodás, főként szőlő, dohány, kenyér- gabona, lucerna és magborsó termesztésével foglalkoznak. Az évek során kitűnt, hogy szerények voltak a tervezett termésátlagok, azoknál lénye­gesen magasabbakat értek el. A szőlőben az évenkénti ter- mésingadozás ellenére meglát­szott a fejlődés, a dohány is megfelelt a várakozásnak. Az állattenyésztésben fel­számolták a juhtartást, a szarvasmarha- és a sertésállo­mány viszont gyarapodott. Az egy tehénre eső idei évi tej- hozam a tervezett 3200 liter­rel szemben várhatóan eléri a 3400—3500 litert. Eredetileg nem gondoltak fajtaátalakító keresztezésre, de megkezdődött a Holstein—Friz-keresztezés. —, hadd keressük meg magát. Magából jó feleség lenne... — Nem — rázta meg fejét a lány. — Van valakije? — váltott szemtelenebbre az új utas. — Hát, hogy is mondjam .., —No, Babika! Mondja meg a címét. Higgye el, jó ember lesz a fiam, és magának tet­szeni fog. Tudom, maga is megfelel a fiamnak. Hasonló az ízlésünk, s nekem, beval­lom, mindig a barna volt a zsanérom. Csinos is, szép is. Legalább a telefonszámát... — Nincs telefonom. Külön­ben is, a szépség nem min­den, az úgyis elmúlik öt-hat gyerek után. — Öt-hat gyerek? Minek annyi? Elég egy .is. — Egy gyerek, nem gye­rek ... — No, de Babika — pró­bálkozott még egy nekifutás­sal a férfi —, gondolja meg, a fiam kap lakást is. Van pénzünk elég. Disznót is hizlalunk minden évben, ha levágjuk, maguknak is jut belőle... — Még nem akarok férj­hez menni — vágta el a szó­áradatot a lány. — Hát mikor, öreglány korában? Ha mindenki így gondolkodna, tudja, mi len­ne? — Tudom, kipusztulna a világ — válaszolta dühösen, miközben a táskáit rángatta a csomagtartóból. A férfi segített, készsége­sen. Leszállás közben is. — Vigyázzon, le ne es­sen ,.. Aztán gondolja csak meg, ilyen partit nem mindig talál. Dobozi Eszter A sertéstenyésztés és a hiz­lalás produktuma megfelel az entepzeiésejmek, ám a tele­pet gépesíteni kell. ueléptek az ibV-rendszerbe. A takarmá­nyozás már korszerűbbé vált konoantrátumok, tápok fel­használásával. Az épületek, a légkondicionáló berendezések elkészültek, ám a KAHYB- fajta tartásához szükséges bat­tériák csak a jövő évoen ér­keznek. Munkába állt 1971 őszén a borkombinát, később dolgozni kezdett a palackpzó, s ez év őszén az Irsa vermut édes-fe­hér változatát is piacra bocsát­ják. Bővült a kiegészítő tevé­kenységek köre, az ELZETT- gyárraí együttműködve, húzó­zárakat és játékokat készít hatvan, rendszeres munkale- hetoseghez jutott asszony, akik a legiontosaOo teendők idején a szoiöoen es a dohánytáDiá- kon is segítkeznek. Az úgyne­vezett munkavédelmi kesz­tyűket, bedolgozókként, saját ottnonukoan varrják az asszo­nyok, havonként 1800—2000 forintot is keresve. A termelő- szövetkezet fejlesztette láda­üzemét, amelynek tizennyolc dolgozója évenként 3—3,5 millió forintos tervet teljesít. A közös gazdaság jelenté­keny segédüzeme az új gépmű­hellyel gyarapodott traktor- és autójavító bázis. Az utóbbi években az öreg erő- és mun­kagépeket, teherautókat kicse­rélték, helyettük a tervezettnél nagyobb ütemben szerezték be a korszerűeket, újakat. Kiépült az üzemi telefonhálózat, amely szintén nagy jelentőségű, hi­szen megkönnyíti a munka- szervezést, az irányítást, az információt. A termelőszövet­kezet minden majorjához be­kötő út vezet. A negyedik ötéves terv idő­szakára tervezett munkaerő­mérleg szerint alakult a fog­lalkoztatás. Munkáskézhiány miatt zavaraik nem támadtak, jelentős segítséget kaptak a munkák csúcsidőszakában töb­bek között a diákoktól és a nyugdíj ásóktól. öt éve azt határozták el, hogy évenként tizenhat fiatal mezőgazdasági szakmunkást állítanak munkába. Ez a terv csak félig valósult meg. A traktoros növénytermesztők, a szőlész, borász szakmunkások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ám az állatte­nyésztők megfogyatkoztak. A szakemberképzés és tovább­képzés a megszabott rend­ben folyt. Az ötödik ötéves terv váz­lata mar megvan. Tovább folytatják a sertés­telep rekonstrukcióját, a te­lep tehát évi négyezer sertés KiDocsátására lesz alkalmas. A szakosított tehenészeti tele­pen befejeződik a rekonstruk­ció, Alfa—Laval-fejőgépeket állítanak be. Négyszáz fejőste­henet tartanak, Mikebudán 100—200 jószágból álló hús­hasznú tehenészet lesz. Nagy gondot fordítanak a színvona­las gyepgazdálkodásra, s a tervciklus vége felé a tehenen- kénti évi tej hozamot — a ke­resztezések hatására — négy­ezer liter fölé emelik. A meglevő szőlőtelepet kor- donos művelésűre alakítják. További szőlőtelepítést tervez­nek, társulásos formában kor­szerű palackozó létesül, amely­nek teherbíróképességét bér­munkával használják ki. A területi koncentráció le­hetővé teszi, hogy csatlakoz­hassanak a termelési rendsze­rekhez. Szükség lesz egy nagy teljesítményű, sokféle­képpen hasznosítható nö­vényszárító berendezésre, amely szemes terményt és mást is szárít. Hatékony növényvédelem­re, megfelelő műtrágyá­zásra, magas fokú munka- szervezésre törekednek. A dohánytermesztés folyta­tását a meglevő beruházás in­dokolja. A legelőgazdálkodás a húshasznú szarvasmarha-te­nyésztésnek megfelelően ala­kul, az öntözéses legeltetés be­vezetése a cél. Tető alá kerül az üzemi konyha, az étterem és az orvosi rendelő. Folytatódik a sertéstelep korszerűsítése, bővítik a táro­lótereket, a drágább gépeknek, eszközöknek megfelelő elhelye­zéséről gondoskodnak, új gépe­ket a szükségszerű eszközpót­lás határai között vásárolnak. Megfelelő épületet kap a fa­ipari részleg. A ládagyártást nem szüntetik meg. A cellu- lóznyár-telepítés csak évek múlva lesz alkalmas a kiter­melésre, jelenleg bérmunkában vállalnak fakivágást, az álta­luk kivágott fából vásárolnak, s azt dolgozzák fel. Amig a feltételek kedvezőek, a kiegé­szítő tevékenységet folytatják. Tamasi Tamás Ki tud többet a Szovjetunióról? A KISZ városi bizottsága Gubody uitcai épületének klubtermében vetélkedőt ren­dez kedden, augusztus 12-én délután a Vendéglátóipari Vállalat ceglédi KlSZ-alap- szervezete. A vetélkedő címe: Ki tud többet a Szovjetunió­ról? Mintegy félszáz fiaital áll rajthoz. A versenyre meg­hívták más vállalatok KISZ- eseit is. Elhunyt Bárdos Endre Hatvanadik életévében, au­gusztus 5-én, súlyos beteg­ségben, de váratlanul el­hunyt Bárdos Endre, a köz­ponti napközi otthon igazga­tója. Áldozatos munkássága tanítványaiért, a pedagóguso­kért, a közoktatásügyért a fel- szabadulás utáni évektől ösz- szeforrt Cegléd művelődés- ügyének fejlődésével. A Táncsics iskola szeretett magyar—történelem szakos tanára 1962-től városi tanul­mányi felügyelő lett. Tízévi felügyelői munkásságát a tu­dásával, tapintatával, a peda­gógiai optimizmusba vetett hitével megszerzett tekintély jellemezte. A tanács művelő­désügyi osztályán, s a későb­bi években is elévülhetetlen érdemeket szerzett az anal­fabétizmus felszámolásában, a felnőttoktatás szervezésében, irányításában. Több ciklusban tanácstag volt, mind a társa­dalmi, mind a tömegszerveze­tekben sokirányúan, eredmé­nyesen dolgozott. Igazgatói ki­nevezése előtt, a megyei ta­nács nevelési felügyelőjeként, Pest megye iskolaigazgatóinak adott át gazdag pedagógiai ta­pasztalataiból. Munkájával már 1964-ben kiérdemelte Az oktatásügy kiváló dolgozója címet. A család, a hozzátartozók, a ceglédi közoktatásügyi, köz­művelődésügyi dolgozók gyá­szában osztozik a Cegléd Városi Tanács művelődésügyi osztálya Fájdalommal, megtörtén tudatorr kedves ismerőseinkkel, hogy drág édesanyánk. Szúnyog Elekné 1975 Július 29-én elhunyt. Emlékét soh nem felejtem el. Leánya. Korszerű szárítóberendezés Évente 24 ezer tonna nyers zöldségfélét dolgoz fel a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, petrezse­lyemlevélből például naponta átlagosan 40—45 mázsát állít elő. A szárított, szármentcs petrezselyemlevél válogatását kor­szerű berendezés segíti. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kecskemét és Cegléd között A menyasszonykereső A vonat megállt. — Kecskemét! — kiál­totta a hangosbemondó. Két férfi szállt fel. Ügy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom