Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

1975. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP %MMiw Gyári hétköznapok Szentendrén Az ezredfordulóig korszerű üzem Hárman iilünik a BVM szent­endrei gyárának főmérnöki szobájában: Bálint István igazgató, Lánczky József fő­mérnök és e sorok írója. Sza­vaikat fény és árnyék kísé­ri, attól függően, hogy az el­múlt hat esztendő melyikét vesszük szemügyre. A hat esztendőből három a re­konstrukció ideje, ami dön­tő változást hozott a gyár éle­tében, eltűnt a régi üzem, amit 1940-ben építettek, s helyébe 1972-ben új, korszerű gyár lépett, olyan, amelynek az ezredfordulón is korszerű­nek kell maradnia. Távlatok Ezt a következő tényekkel támasztja alá Bálint István Igazgató: legjobb technikát, berendezéseket építettük be a gyárba, amihez kitűnő tech­nológia párosul. Vegyük sor­ra ezeket: a Sentáb-csöveket, KGST-ajánlásra, svéd licenc alapján, szovjet gyártósorral készítjük, a Siómé olasz li­cenc alapján gyártatik, és ugyanígy modern gépsorokkal gyártjuk a mozaiklapot. Mindez azt bizonyítja, nem túlzás azt mondani, hogy ez a gyár a lehető legkorszerűbb az országban, természetesen az iparágban. Ennek ellenére a beruházási célt teljes egészé­ben — abszolút értelemben mégsem értük el. Ez a cél jö­vőre már 360 millió forint ter­melési értéket követelne tő­lünk, amit nem tudunk telje­síteni. Ehelyett „csak” 220— 240 millió forint lesz az idén és jövőre a termelési értékünk. Ha összehasonlítjuk az emlí­tett összeget a régi, a rekonst­rukció előttivel, akkor el­mondhatjuk, hogy termelé­sünk dinamikusan fejlődött, azaz megkétszereződött. Most termelésünk és a hazai szük­séglet összhangban van, min­den igényt ki tudunk elégíte­ni. A hazai igény növekedése évről évre emelkedik, a mi termelésünk, s a beruházási cél, a termelés megháromszo­rozódása 1979-re várható. S hogy miért ilyen későn, an­nak épp, furcsamód a korszerű technika és technológia az oka. Jelenleg 360 fizikai mun­kás dolgozik az üzembe; ah­hoz hogy termelési értékük 50—60 millió forinttal növe­kedjék — kellene legalább még 50 ember, kellene, de a gyár körzetében ennek a negyede sincs meg. S ha meglenne, akkor sem tudnánk „hasznosítani”, mert a gyárnak kvalifikált, minő­ségi szakemberekre van szük­sége. Olyanokra, akik képesek Döntőbizottságok — egy vizsgálat tükrében Tavaly szeptemberben a munkaügyi miniszter utasí­tására a munkaügyi döntő- bizottságok akadálytalan és előírásszerű működésének elő­segítésére, a Pest megyei Ta­nács és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa megyei munkajogi bizottságot hozott létre. Feladata: figyelemmel kísérni a munkaügyi dön­tőbíróságok munkáját, rész­ben tagjai közreműködésével, részben az illetékes szervek tájékoztatása alapján, meg­szervezni a munkaügyi dön­tőbizottságok munkájának se­gítését, közreműködni a dön­tőbizottsági tagok oktatásá­nak szervezésében; részükre tájékoztató értekezleteket, an- kétokat, konzultációkat tar­tani; a helyszínen segíteni; elemezni a munkaügyi viták okait, a tapasztalatok alapján javaslatot tenni a döntőbi­zottsági munka javítására. A miniszteri rendelet értelmében Az elmúlt hónapokban a munkajogi bizottság munka- csoportjai nagyszabású vizs­gálatot folytattak a Pest me­gyei Vendéglátóipari Válla­latnál és 11 AFÉSZ-nél. Csak­nem 400 — 1974-ben tárgyalt — ügyet tekintettek át, abból a szempontból, hogy a mun­kaügyi döntőbizottságok szer­vezete és működése törvé­nyes-e? Először a döntőbi­zottságok összetételét, szabály­szerűségét vizsgálták. Meg­állapították, hogy a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat döntőbizottságát szabályosan alakították meg, az ÁFÉSZ- eknél azonban ez már nem mondható el. A munkaügyi miniszter rendelete ugyanis kimondja, hogy a munkaügyi döntőbizottság elnökét és két elnökhelyettesét a munka­ügyi bíróság elnöke bízza meg. Ezzel szemben az Öcsa és Vidéke, a Pilis és Vidéke és a Szob és Vidéke AFÉSZ- nél egyáltalán nincs elnök- helyettes. A Nagykörös és Vi­déke, a Nagykáta és Vidéke, a Dunakanyar ÁFÉSZ-nél és a Vác és Vidéke AFÉSZ-nél csak egy elnökhelyettes van. A Dabas és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottságát szabályosan alakították ugyan meg. de az ügyekhez képest ke­vés a tagok száma, s ez az ügyek elhúzódásához vezet. Súlyos szabálysértés, hogy az Öcsa és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi dön főbizottságának elnöke — a szövetkezet személyzeti ve­zetője. Erősen kifogásolható a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottságá­nak összetétele. A döntőbi­zottság elnöke és egyik tagja, valamint másik két bizottsá­gi tag édestestvérek, így egy-egy tárgyalásnál nem alakítható ki olyan összetétel, hogy á döntés meghozatalá­ban részt vevők közül — ket­ten ne lennének testvérek! Fegyelmi és szerződés A munkaügyi viták vizsgá­latánál kiderült, hogy a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalatnál a panaszokat 8 na­pon belül nem tudják elbí­rálni. Ennek a többi között az az oka, hogy helyiség és adminisztrátor hiányában a bizottság hetenként csak egy­szer tárgyal. A késedelmet fokozza, hogy rendszerint egy ügyben két-három tárgya­lást kell tartani, továbbá, hogy a szükséges bizonylato­kat a vállalat lassan, kényel­mesen bocsátja a döntő- bizottság rendelkezésére. A munkaügyi ügyintézés keretében megvizsgálták a vál­lalat munkaügyi osztályán a munkaszerződések megköté­sének, módosításának és meg­szüntetésének törvényességét, valamint a jogügyi osztályon a fegyelmi és kártérítési ha­tározatokat, és a munkavé­delemmel kapcsolatosan az üzemi balesetekből eredő kár­igények elbírálásának mene­tét. A munkaügyi viták nagy számát egyrészt a dolgozók­nál igen gyakori leltárhiány, másrészt a kiugróan magas fegyelmi és kártérítési ügyek okozzák. A Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál álta­lában minden tizedik dolgozó ellen indul fegyelmi eljárás, ez a szám nagy, és akkor is meggondolkoztaió, ha súlyos fegyelmi büntetést csak elvét­ve szabják ki. Ugyanis, ha a fegyelmi eljárás e vállalat­nál mindennapos jelenség, a fegyelmi büntetés nevelő és visszatartó jellege minden­képpen háttérbe szorul. Több segítséget A feltárt hiányosságokat ál­talánosságban értékelve meg­állapítható. hogy azok főként eljárásjogi jellegű hibák; olyan jog-, illetve érdeksérelmet, ami utólagos orvoslást igé­nyelne, a bizottság nem ta­pasztalt. Az eljárásjogi hibák kiküszöbölése érdekében azon­ban a bizottság javasolja, hogy az említett területeken dolgozó jogtanácsosok szak­értelmükkel fokozottabban támogassák a döntőbizottsá­gokat, hogy a jövőben az itt feltárt hibák elkerülhetők le­gyenek. Ä. J. a kitűnő berendezések kezelé­sének elsajátítására. S általá­ban csak olyan emberek je­lentkeznek, akiknek még a nyolc általános iskolai végzett­ségük sincs meg. Kettős gond S hogy mennyire fogas kér­dés, amit az előbb említet­tünk, hogy a termelés legfőbb akadálya, azt Lánczky József egy példával teszi kézzelfogha­tóvá. A Sentáb-üzem kivételé­vel hiába van két műszak a gyárban, ugyanis a mozaik­lapnál 2 gépsor helyett délelőtt és délután is csak egy-egy mű­ködik, szakemberek hiánya miatt. Tehát a korszerű tech­nika, technológia csak 50 szá­zalékban kihasznált. Emberek, méghozzá szakemberek kelle­nének, de az előítélet, a gyár nem ismerése, félelem a ré­gi — ma már megszűnt — nehéz fizikai munkától, s ta­lán a rekonstrukció idején ta­pasztalt anyagi bizonytalanság ás, ma még visszatartó erő a gyár közvetlen vonzáskörzeté­ben. Pedig az előbb felsorol­tak ma már nem jellemzők er­re a gyárra. Először is nem cementesek, helyettük ma au- tomatikák, gépsorok dolgoz­nak cementtel; nincs fizikai munka, annál több az izgal­mas szellemi feladat, anya­gilag sem járnak rosszul, akik itt dolgoznak, évente az át­lagbér csaknem 40 ezer fo­rint Előrelátás Persze, nem nézik karbatett kézzel ezt a helyzetet, a lehe­tőség szerint mindent meg­tesznek a helyzet megváltozta­tásáért. A kétéves felnőtt szak­munkásképző-tanfolyamon huszonnégy dolgozójuk ta­nul; tizennégy ösztöndíjasuk a szakközépiskolában; s ezenkí­vül belső tanfolyamot indítot­tak gépkezelők képzésére. Ezek az intézkedések — s az előre­látás meghozza gyümölcseit — a hasonlatnál maradva —, az érett, képzett szakmunkásokat. Munkájuk, figyelembe véve a közműfejlesztést, egyre fonto­sabbá válik. Hazánk a közmű­vesítést tekintve az európai or­szágok rangsorán a nem éppen előkelő 26. helyet foglalja el. Az elkövetkező évek fő felada­ta, ezen változtatni, hogy szá­munkra kedvezőbb helyet vívjunk ki az országok közös­ségében. Acs Jenő Ráckevén Már hagyomány a termékbemutató Ebben az évben is meg­rendezik o ráckevei járás ha­gyományos mezőgazdasági ki­állítását augusztus 20-án a járási hivatal tanácstermé­ben és folyosóján. Alkalom lesz ez arra, hogy a gazdasá­gok első ízben mutassanak be több termelési rendszerben termelt növényt. Például a ráckevei Arany Kalász és a kiskunlacházi Pe­reg tsz ilyen módon termelt cukorrépáját és CPS-rend- szerben termelt kukoricáját állítja ki. Az Arany Kalász ezenkívül az idén első ízben vetett és rendszerben ter­melt szójababot is bemutatja. Ez az első szójatermesztési kísérlet a járásban és a je­lek azt mutatják, bőséges lesz a hozama. Természetesen a járás va­lamennyi termelőszövetkezete is felvonul a kiállításon, zöld­séget és "vümölcsöt hoznak. A dömsödi Dunatáj Tsz kor­szerű csemegeszőlő-fajtáit és aranyérmes borait állítja ki. Részt vesz a kiállításon a Kertészeti Egyetem tangaz­dasága is gyümölcseivel meg szőlőfajtáival. Első ízben jelenik meg a já­rás kiállításán a ráckevei já­rási hivatal irányítása és el­lenőrzése alá került három fővárosi tsz, éspedig a csepeli Duna, a soroksári Arany Ka­lász és a pesterzsébeti Ma­gyar—Bolgár Barátság tsz. Zöldség- és főzelék-, valamint virágkertészetük mustráját viszik a kiállításra, meg dísz­növényeiket. Több tsz korszerű állatte­nyésztési telepét mutatja be fényképen, illetve részben maketten. Így a dunavarsányi Petőfi Holstein—Friz tehe­nekkel benépesített telepét, a ráckevei Arany Kalász Tsz idén megépült húshasznosí­tású, a dömsödi Dózsa Tsz svéd-lapály, a kiskunlacházi Kiskun Tsz osztrák-tarka szakosított szarvasmarhatele­pét. Ezenkívül a ráckevei Arany Kalász Tsz bemutatja takar­mánygranuláló üzeme, a Kis­kunsági Állami Gazdaság pedig takarmányszárító üze­me készítményeit, és hús­ipari termékeit. I Egyenetlen az ellátás a Dunakanyarban Hét végén — megelőzve a kirándulókat — vágtunk neki a Dunakanyarnak, hogy meg­nézzük, miként készül a keres­kedelem és a vendéglátás Szentendrén és a környező községekben fogadásukra. A városban a bevásárlóközpont jól ellátja feladatát, pedig nem­csak a helybeliek keresik fel, hanem az itt üdülők és a tu­risták is. Az üdülőterületeken levő üzletek és raktáraik alap­területe viszont kicsi, hűtőka­pacitásuk minimális, emiatt áruválasztékuk és a napi cik­kek mennyisége sem kielégítő. A boltok nyitva tartása iga­zodik a nyári idényhez. Va­sárnap is nyitva a bevásárló- központ, a HÉV-végáilomás területén működő tejivó és a DELIKÁT üzlet. Bár itt az el­látás jó, a kevés hűtőgép miatt sok a panasz a tej- és tejtermékek minőségére. Gyakran a kenyérből és a pék­süteményekből sincs elegendő. A zöldségről, gyümölcsről a szövetkezeti üzletek és ma­gánkereskedők gondoskodnak, utóbbiak helyenként borsos áron. A vendéglátóipari egységek mintegy 3000—3200 ember ét­keztetését képesek a délidőben lebonyolítani. Ez télen sok, nyáron főleg a hétvégeken kevés. Bár elsősorban ebédelni tér­nek be az emberek a vendég­látó helyekre, meg kell emlí­teni, hogy népszerű a Művész és a Kék Duna eszpresszó is, ahol reggelit is felszolgálnál!, valamint egyebek közt tejet, tejeskávét, kakaót, teát, sajtot, virslit, szendvicset és cukrász- süteményt. Tovább folytatva kőrútun­kat a Duna partján, megfelelő választékot és kis forgalmat találtunk a Határcsárdában, a 'leányfalui Gyöngyszem és a tahitótfalui Vöröskő étterem­ben. A községek ellátása álta­lában megfelelő, amit kifogá­solni lehet, az a kész tészta- és csokoládéválaszték szegény­sége. Errefelé is kevés az üdítő ital és a sör. Jó kezdeménye­zés Tahiban a gépkocsivezető­ket szeszmentes italokkal és egytálételekkel váró autós büfé. Az ellátás ingadozásának okait keresve megtudtuk, hogy a Pest megyei Vendéglátó-ipa­ri Vállalatnál a létszámhiány okoz egyre több gondot. A fog­lalkoztatottaknak több mint a fele szakképzetlen. A járási ÁFÉSZ-nél pedig a legtöbb fejtörést az idényboltok üze­meltetése okozza. Kétheti nyit­va tartás után például be kel­let zárniuk Szentendrén a Ba­rackvirág úti kis boltot — el­adó hiányában. D. G. G. Vásári forgalomban Nagy a forgalom a pilisvörösvári ruházati boltban is a nyári vásár alkalmából. Az eddigi szokásoktól eltérően az idén a szőnyegek is olcsóbb árakon kaphatók, és nagy a ke­reslet a 30—40 százalékkal leértékelt méteráruk iránt is. Ennek köszönhető, hogy az első pár nap forgalma mint­egy 10 százalékkal meghaladja az elmúlt év forgalmát. A nyomravezető gázlámpa Rendőrkézen a víkendházak fosztogatója Az utóbbi évek egyik leg­veszedelmesebb betörőjét tet­te ártalmatlanná a közelmúlt­ban a rendőrség. A Nagyko­vácsi, Solymár és Budakeszi környékén levő víkendházak fosztogatóját, a 37 éves Danyi József budapesti lakost elő­zetes letartóztatásba helyez­ték: a Budai Járási Rendőr- kapitányság vizsgálata szerint az említett vidéken legalább ötven hétvégi ház ajtaját fe­szítette fel, s az ellopott hol­mik értéke több tízezer fo­rintra tehető. Kakukkosóra és fényképezőgép, esernyő és sörnyitó, autoszifon és kar­óra, zseblámpa és minivizor egyaránt megtalálható volt zsákmányában. Kifeszített ajtók Hogyan sikerült Danyi Jó­zsefet elfogni? A Budai Járá­si Rendőrkapitányság nyomo­zóinak, valamint a közrend­védelmi szolgálat tagjainak több hónapos megfeszített munkája nem maradt ered­mény nélkül. De menjünk sorjában ... Ez év március 15-én érke­zett az első feljelentés a rend­őrségre Nagykovácsiból, a zsíros-hegyi turistaház szom­szédságából: az egyik hétvégi nyaraló tulajdonosa közölte, hogy az ajtaját felfeszítve ta­lálta, s különböző használati tárgyak — amelyeket ponto­san megnevezett — eltűntek. Márciusban egyébként Nagy­kovácsiból több, hasonló mó­don elkövetett betörésről ér­kezett feljelentés — mind­egyik esetben ismeretlen tet­tes ellen. Ezt követően ápri­lisban a solymári, májusban pedig a Budakeszi környéki víkendházakat fosztogatta a vakmerő betörő. A fővárost sem hagyta ki portyáiból. Két alkalommal behatolt egy má­sodik kerületi hétvégi házba is, ahonnan legalább 15 ezer forint értékű használati tár­gyat lopott el. Így bekapcso­lódott a nyomozásba a máso­dik kerületi rendőrkapitány­ság is. A nyomozóknak a vizsgálat során két dolog tűnt fel. Az egyik: a tettes szinte minden­hová úgy hatolt be, hogy ki­feszítette a víkendházak ajta­ját, illetve ablakát, s meg­rongálta a zárakat. Ha a szo­bába jutva becsukott szek­rénnyel találta magát szem­ben, akkor előkerült a favéső és a csavarhúzó. A másik fur­csaság: szinte mindenhonnan magával vitte a kemping- főzöt, a hozzávaló palackkal, valamint a gázlámpát. Mint utóbb kiderült — mivel kü­lönösebb nyomot soha nem hagyott maga után —, ez utóbbi lett a veszte. Ujjlenyomat az uborkásüvegen Május 23-án a délelőtti órákban az akkor még isme­retlen fosztogató behatolt Bu­dakeszin a Káposztás-dűlő egyik hétvégi házába, s ma­gával vitte többek közt az ott talált magyar gyártmányú gázlámpát is. A rendőrségi feljelentés során a tulajdonos emlékezett arra, hogy azt ko­rábban meg javíttatta, s a sze­relő neve egy meglehetősen eldugott helyen leolvasható. Mivel szükségük volt egy má­sikra, elküldte a fiát a bizo­mányi boltba. A fiatalember nem kis meglepetéssel ta­pasztalta, hogy a saját lám­pájukat vette meg, hiszen fel­fedezte rajta a szerelő ne­vét ... A nyomozók ezután kiderí­tették az eladót, s eljutottak Danyi Józsefhez. Felkeresték budapesti lakásán, ahol való­ságos raktárát találtak a ví- kendházakból lopott holmik­ból. Nem is tagadott, beis­merte tettét, s így június 10- én rendőrkézre került. Elfogása után Danyi József helyszíni szemlén a nyomo­zókkal végigjárta korábbi „útvonalait”. Érdekes epizód: Solymáron a kerekhegyi ré­szen öt, azonos időben — má­jus 11. és 14. között — elkö­vetett víkendházbetörést nem akart elismerni. A korábbi alapos helyszíni vizsgálat so­rán rögzített ujjnyomok azon­ban minden kétséget kizáróan bizonyítottak. Az egyik kony­hában, az uborkásüvegen ugyanis megtalálták ujjlenyo­matát. Utólag kiderült: ittjár— takor megéhezett, s mivel mást nem talált, uborkát evett... Danyi József tehát előzetes letartóztatásban várja a jogos felelősségrevonást. De az ügy néhány fontos tanulságát mar most érdemes megemlíteni, mivel a budai járásban több tízezer hétvégi ház található. Fontos lenne, ha a víkendhá­zak kapujára mindenütt név­táblát helyeznének el, a tu­lajdonos pontos lakcímével. Üj településekről, ismeretlen utcákról van szó, s a mostani eset kapcsán rendkívüli mó­don hátráltatta a nyomozást a sértettek felkutatása, ami nem kis időt vett igénybe. A má­sik dolog: ha már megtör­tént a betörés, a helyszínt ne változtassák meg, s először a rendőrséget értesítsék, csak azután menjenek a biztosító­hoz. Sajnos, sokan megcseré­lik a sorrendet, s így . ismét időt, értékes napokat veszí­tenek a nyomozás során. Te­kintve, hogy rövidesen véget ér az üdülési idény, az érté­kesebb használati tárgyakat — televíziót, rádiót, fényképező­gépet — lehetőleg ne hagyja­nak a nyaralókban, hanem vigyék magukkal állandó lak­helyükre. Az ajtókra, ablakok­ra szereljenek védőrácsot, s a szomszédokkal, az állandóan kintlakókkal — esetleg nyug­díjasok bevonásával — az ed­digieknél alaposabban meg kellene szervezni a hétvégi házak őrzését. Közös érdek Mert való igaz: a rendőrség mindent megtesz a tolvajok, betörők kézrekerítése érdeké­ben. De személyes tulajdo­nunk védelme valamennyiünk közös érdeke. Falus Gábor i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom