Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

1975. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP "xMiasf A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése az 1975.1. félévi eredményekről Beruházások Pest megyében jelenleg 70 fontosabb beruházás kivitele­zése folyik, amelyekre 1975. évi felhasználásra közel 5 mil­liárd Ft-ot irányoztak elő. Az I. félév végéig az éves előirány­zat 40 százalékát teljesítet­ték. A folyamatban levő beru­házásokból ez év végéig 24, a jövő év folyamán 26 és 1977- ben 4 beruházás átadását ter­vezik. A megyében megvalósuló iiagyberuházások közül a Du- namenti Hőerőmű II—III és a Dunai Kőolajipari Vállalat bő­vítésének megvalósítása a Mi­nisztertanács határozatának megfelelően gyorsított ütemben folyik. 1975 I.- félév végéig a két nagyberuházás éves költség-előirányzatának 53 szá­zalékát teljesítették. 1975. II. negyedévében tíz fontosabb beruházás kivitele­zése kezdődött meg a megyé­ben. Ezek közül három állatni, a többi vállalati beruházás. A megkezdett beruházások közül a legjelentősebb a Gáz- és Olajszállító Vállalat Város­föld—Adony közötti szakasza. 1975 első felében tanácsi be­ruházásokra közel félmilliárd Ft-ot fordítottak, 70 millió Ft- tal többet, mint egy évvel ko­rábban. A kommunális beru­házások, ezen belül a lakás- beruházások aránya 64 száza­lékról 57 százalékra csökkent. A szövetkezeti szektor beru­házásaiból a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 35 szá­zalékkal többet használtak fel, mint az elmúlt évben. Ipar Pest megye szocialista ipa­ra 19/5. I. félévében — az 5,4 százalékos országos átlagot meghaladva — 6,9 százalékkal termelt többet, mint a meg­előző év első hat hónapjában. A növekedés a minisztériumi, a tanácsi, és a szövetkezeti iparban közel azonos ütemű volt. A termelés növekedését az idén teljes egészében a ter­melékenység javulása eredmé­nyezte. A minisztériumi ipar ter­melése 7 százalékkal halad­ta meg az egy évvel koráb­bit. A minisztériumi iparon belül az élelmiszeriparban nö­vekedett leggyorsabban a ter­melés; 1975 I. félévében 8,1 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az át­lagosnál gyorsabban, 7,9 szá­zalékkal növelte termelését a nehézipar is. A minisztériumi ipar fontosabb termékei közül az idén cementből és égetett téglából többet állítottak elő, mint a korábbi években. Je­lentősen emelkedett még az autóbuszfenékváz, az izzólám­pa, a fénycső, a kőolajszárma­zékok, a fésült gyapjú- és gyapjútípusú fonal, valamint a csontos nyers hús mennyisége. A Diesel-motorok és a kész lan- és lentípusú szövet gyár­tása tovább csökkent. A tanácsi ipar termelésének növekedése 1975 I. félévében gyorsabb ütemű volt, mint egy évvel korábban. A 6,8 szá­zalékos emelkedés forrása a termelékenység javulása volt. A tanácsi nehézipar fej.ődött a legdinamikusabban, 19 szá­zalékkal haladta meg az 1974. év első félévét. A szövetkezeti ipar fejlődé­se mérséklődő tendenciát mu­tat, a termelés növekedésének üteme lelassult. A megye szö­vetkezeti iparának fontosabb termékei közül lábbeliből és gyümölcsszörpből többet gyár­tottak az elmúlt évinél, fo­gyasztói tejből viszont keve­sebbet. A megye székhelyű iparvál­lalatok és szövetkezetek ér­tékesítéséből mind a nagy- és a kiskereskedelem, mind a kül­kereskedelem csökkenő arány­ban részesedett az első fél­évben. Az összes értékesítés­nek 12 százaléka irányult a nagy- és kiskereskedelem, 9 százaléka a külkere&kedelem felé, szemben a tavalyi 16, illetve 13 százalékkal. r Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar saját építési munkáinak értéke — összeha­sonlítható áron számolva — az előző év azonos időszakához képest 1,2 százalékkal nóve- .kedett. Ugyanezen idő alatt az építőipari munkások száma 1,8 százalékkal csökkent, így a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés az állami épí­tőipari vállalatoknál, ahol a saját építési-szerelési munkák értéke 15 százalékkal halad­ta meg az 1974. I. félévit. Ezen belül a minisztériumi építő­iparé 16 százalékkal, a tanácsi építőiparé 11 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a szövetkeze­ti építőipar termelése 18 szá­zalékkal csökkent, melyet tel­jes egészében a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek épí­tőipari közös vállalatainak termeléscsökkenése eredmé­nyezett. A szocialista építőipar az év első felében 479 lakást adott át a megrendelőknek. Ebből az állami vállalatok 328 lakást, az építőipari szövetkezetek 110 lakást, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek építőipari közös vállalatai pedig 41 la­kást adtak át rendeltetésének. Mezőgazdaság A megye gazdaságai ez év­ben 453 hektárral kevesebb mezőgazdasági területet művel­tek, mint egy évvel korábban. Ezen belül a szőlőterület nagy­sága 3,7 százalékkal, a mező- gazdasági üzemek gyümölcs- területe 1,9 százalékkal és a szántóföldi növényekkel hasz­nosított terület 0,6 százalékkal kevesebb, mint 1974-ben. A XI. kongresszus határoza­tának irányelvét követve a megye nagyüzemei a cukor­répa vetésterületét 53 száza­lékkal és a zöldségfélék vetés- területét 6,0 százalékkal növel­ték. A fontosabb zöldségfélék közül a paradicsom és a fe­jeskáposzta vetésterülete nőtt. Ugyanakkor a kukorica és a burgonya vetésterülete az 1974. évhez viszonyítva 10, illetve 9 százalékkal csőiéként. A nagyüzemi gazdaságok évente egyre nagyobb terület­tel lépnek be az iparszerű termelési rendszerekbe. A me­gyében elsősorban kukoricát, búzát, cukorrépát, burgonyát, napraforgót és szóját termesz­tenek zárt termelési rendszer­ben. Az említett növények kö­zül az összes területhez viszo­nyítva kiemelkedően magas a cukorrépa és a kukorica zárt termelési rendszerű területe: 43, illetve 34 százalék. A megye szarvasmarha-ál­lománya 1975. június 30-án 2,4 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakában levő állomány számát. Ez a növekedés csak a nagyüzemi gazdaságoknál tapasztalható; a háztáji, egyéni és egyéb gaz­daságokban 7 százalékkal csökkent a szarvasmarha-állo­mány. 1975. I. félévében az állami gazdaságok kocaállománya 5,3, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteké 10,4 százalékkal növekedett, ezzel szemben a háztáji, egyéni és egyéb gaz­daságokban 31 százalékos csökkenés volt. Foglalkoztatottság, jövedelmek Az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben foglal­koztatottak I. félévi összlétszá- ma 0,9 százalékkal haladta meg az" 1974. I. félévit, míg a munkások átlagos állományi létszáma ennél mérsékelteb­ben, 0,3 százalékkal emelke­dett. A szocialista iparban átla­gosan 2,6 százalékkal nőtt az alkalmazotti létszám, így a 100 munkásra jutó alkalma­zottak száma 3,4 százalékkal emelkedett az elmúlt év alatt: A munkások havi átlagbé­re és átlagkeresete mindhárom ■népgazdasági ágban maga­sabb volt, mint egy évvel ko­rábban. Pest megye lakosságának készpénzbevétele az I. félév­ben tovább emelkedett, s 13,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, A bevéte­leken belül az átlagoshoz ha­sonlóan emelkedtek a bér- és bérjellegű bevételek, míg a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek annál kisebb mértékben. A kiskereskedelem 1975. I. félévi forgalma — fogyasztói folyóáron — 12 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban, Összehasonlítható áron ez kb. 7,5 százalékos forga­lomemelkedést jelent. • A fo­gyasztási szövetkezetek forga­lomnövekedése idén is gyor­sabb ütemű volt az átlagos­nál, s ez összhangban van a IV. ötéves terv előirányzatá­val 1975. első felében vegyes ■iparcikkekre 124 millió Ft-tal többet költöttek a vásárlók, mint bolti élelmiszerekre. A vegyes iparcikkek forgalmá­nak valamivel több mint egy­ötödét kitevő tartós fogyasztási cikkek forgalma 12 százalék­kal haladta meg az 1974. I. félévit. Az elektromos háztartási ké­szülékek közül megfelelő volt a kínálat hűtőszekrényből; gyakori volt azonban a mo­sógép, a centrifuga és a vil- lanyboyler hiánya, s az olcsó gáztűzhelyből sem tudták biz­tosítani a folyamatos ellátást. A tartós fogyasztási cikkek ár­bevételének közel egynegye­dét a bútorok forgalma képez­te, amely 26 százalékkal emel­kedett az előző év azonos idő­szakához mérten. A tüzelőanyagok közül igen jelentősen, 23 százalékkal nőtt a brikett forgalma, amit rész­ben a II. negyedév folyamán megtartott kedvezményes tü­zelőakció, részben pedig az olajkályhák értékesítésének központilag történő szabályo­zása okozott. A vendéglátó egységek ár­bevétele 13 százalékkal több volt, mint 1974 hasonló idő­szakában, ami elsősorban az italforgalom emelkedéséből származott. Jelentősen nőtt a szeszmentes üdítő italok iránti kereslet is. Ruházati cikkekből az ellá­tás ez évben tovább javult, az eladás azonban a tavalyinál mérsékeltebben nőtt. Különö­sen nagy mértékű volt a ja­vulás a jersey-anyagok eseté­ben. Az idényáras cikkek árszín­vonala április, május és júni­us hónapokban alacsonyabb Volt a tavalyinál, amelynek legfontosabb tényezője a zöld­ségfélék vetésterületének nö­vekedése és ebből adódóan a jobb árukínálat volt. A lakosság takarékpénztá­raknál és takarékszövetkeze­teknél elhelyezett betéállo- mányának összege az előző év azonos időpontjához képest 19 százalékkal nőtt. Ezzel azonos mértékben emelkedett a la­kosság részére nyújtott hite­lek állománya is. Kerekes Jánosné dr. igazgató A tervszerű pártépités eredménye A párttagság többsége nagyüzemi munkás A Z MSZMP XI. kongresszu­sa beszámolója és hatá­rozata is érdemben fog­lalkozott a tagfelvételi munká­val, a párt összetételének ala­kulásával. Megállapította, hogy a megtett intézkedések hatá­sára javult a párttagfelvétel, növekedett a pártba jelentke­zők között a termelésben Köz­vetlen dolgozók, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Így van ez Pest megyében is. Az MSZMP X. kongresszu­sa óta — a pártszervezetek és az irányító pártbizottságok tu­datos tagnevelő munkájának eredményeként — csaknem hétezerrel nőtt a párttagok szá­ma és ebből 4,5 ezer fizikai dolgozó. Jelenleg a megye párttagsá­gának 56 százaléka fizikai munkás. A kongresszust megelőzően több párta! apszervezetben kér­dezték, miért törekszünk el­sősorban a fizikai munkások felvételére? A válasz akkor és ma is ugyanaz; az MSZMP kommunista párt, a munkás- osztály forradalmi élcsapata, amely összetételében is igazol­ni kívánja, hogy a pártban a munkások, a termelőszövetke­zeti parasztok, tehát a fizikai dolgozók legyenek többségben. Az MSZMP kongresszusának határozata is tartalmazza, hogy „A párt a dolgozóknak, elsősorban a munkásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai so­rába, azokat, akik meggyőző­déssel híved szocialista társa­dalmunknak, élen járnak a munkában, a szocializmus el­vei szerint élnek”. Tehát je­lenleg és a jövőben is arra tö­rekszünk, hogy elsősorban a párttagságra érett, arra allcal- mas fizikai dolgozók kerülje­nek felvételre. F igyelembe kell ven­ni minden pártalapszer- vezetnek, tagfelvételi jog­gal rendelkező pártbizottság­nak, de a párttagfelvételre je­lentkező személynek és az ajánlóknak is; hogy a pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Épp ezért — a kongresszus útmutatását is szem előtt tartva — minden olyan dolgozót, értelmiségit, alkalmazottat is fel lehet, fel keU venni a pártba, aki meg­felel a párttagság követelmé­nyeinek. Megyénk pártszerve­zetei mindinkább eleget tesz­nek ezeknek a várakozások­nak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az első félévben több mint 600 párttagot vettek fel az alapszervezetek, s az új ta­gok 76 százaléka munkás (mégpedig ezen belül 87 szá­zalék nagyüzemi munkás). A felvették közül 180 nő, 360 még nem töltötte be a harmincadik életévét. A Pest megyében működő pártszervezetek fontosnak tart­ják, hogy a tagfelvétel fő bá­zisai a nagyüzemek legyenek. A felvett munkások 71 százalé­ka szakmunkás, ami azt jelenti, hogy jelentősen nő a pártban a képzettebb munkások ará­nya. Elismerésre méltónak tart­juk, hogy járási jogú párt­Trakis-trafó bizottságaink és a tagfelvételi joggal rendelkező üzemi, köz­ségi pártbizottságok tagfelvé­teli munkája ütemes, kiegyen­súlyozott és többségében terv­szerű. Az első félév számada­tai azt igazolják, hogy a párt­taggá nevelés az elképzelések szerint történik, mind szám­ban, mind a pártba kerülők érettségét, rátermettségét te­kintve. A XI. kongresszus óta a pártszervezetek igyekeznek ér­vényt szerezni a határozatnak, hogy a tagságra jelöltek a felvétel előtt ismerjék meg a párt programját, szervezeti szabályzatát, vegyenek részt a tömegszervezetek, a tár­sadalmi mozgalmak, a szo­cialista brigádok tevékenysé­gében. A Z ELSŐ FÉLÉVBEN me­gyénkben felvett 600 párttag közül 162 szo­cialista brigádvezető, vagy kiváló brigádtag; mind a termelésben, mind a társa­dalmi munkában elismerés­re méltó eredményeket értek el. Bebizonyították, hogy alkalma­sak a párttagságra. A munkás­őrségben több mint harminc dolgozó bizonyított. Jónak tartjuk, hogy 94 olyan jelölt került felvételre, akik a szak- szervezeti mozgalomban mint választott tisztségviselők dol­goztak eredményesen. A KISZ szervezetei me­gyénkben mindinkább bizo­nyítják, hogy teljesítik fel­adatukat a párt utánpótlásának nevelésében. A kiemelkedő munka alapján 293 KISZ-tag vált alkalmassá a párttagság­ra. A többi újonnan felvett párttag a Hazafias Népfront bizottságaiban, elnökségekben, illetve a Vöröskereszt és az MHSZ szerveiben fejtettek ki aktív munkát. 1975. első fél­évében egyetlen esetben sem kellett a tagfelvétel követelmé­nyeit ellenőrző megyei párt­szerveknek elutasítaniok a fel­vételt, vagy olyan észrevételt tenniök, hogy az eddig végzett társadalmi munka, vagy ajánlás alapján vizsgálják fe­lül az illető tagfelvételének indokoltságát, a döntés helyes­ségét Mindez azt mutatja, hogy a pártalapszervezetek magasabb mércét állítva, figyelmesebben és gondosabban készítik fel a tagfelvételre a jelölteket, mint korábban. A pártalapszerveze­tek vezetőségei és a tagság he­lyesen jár el, amikor növeli az ajánlók felelősségét. Igény, hogy az ajánlók ne csak az ajánlott párttag munkáját, hanem politikai nézeteit, sze­mélyes tulajdonságait is is­merjék. Az ajánlók felada­ta a tagfelvételt kérelmezővel megismertetni a szervezett sza­bályzatot, a párttagsággal já­ró követelményeket és felhívni a figyelmet arra, hogy a párttagság elsősorban több munkát, kötelezettséget jelent, semmiképp sem előnyt. Helyes a jelöltet bevonni politikai ok­tatásba, ezzel is segítsék vi­lágnézeti fejlődését, politikai tájékozódását A pártszervezetek vezető­ségi tagjai, a párttagság a fel­vétel után se hagyják maguk­ra a tapasztalatlan párttagot, segítsék beilleszkedni őket a kommunista kollektívába, biztosítsák továbbfejlődésüket. K ülön szerepe van a KISZ-tagok ajánlásában a KiSZ-nek, mint egyiK ajánlónak. Ezt a megtisztelő feladatot nem személyek, nem a KISZ-alapszervezet vezető­sége, hanem a KISZ taggyű­lése keli, hogy betöltse. Me­gyénkben a KlSZ-aáapszerve- zetek mind bátrabban és meg­alapozottabban élnek ezen jo­gukkal. Ez év első hat hónap­jában a 380 felvett fiatal közül 81 százaléknak egyik ajánlója a KISZ taggyűlése volt. Ez esetben is érvényes az ajánlók felelőssége a „felnőtté vált” fiatalért. A KISZ-szervezet a tagfelvétel után is érezzen fe­lelősséget ajánlottjáért Most már mint párttag dolgozzon az ifjúsági szövetségben. A pártépítés folyamatos esz- mei-politikai munkát igényel, nem korlátozódhat csak a tag­felvétel aktuséira. Ezért is in­dokolt az ajánlók felelősségét tágabban értelmezni. A part- aiapszervezetek feladata, hogy a párttagságra alkalmas egyénekkel való foglalkozást, mint egyik fontos pártmegbi- zatást értékeljék. A körülte­kintő, igényes követelmények­nek megfelelő pártépítő mun­ka egyik alapja a párt szerve­zeti, politikai és cselekvési egy­sége erősítésének. A pártalapszervezetek és a tagfelvételi joggal rendelkező üzemi, községi, intézményi pártbizottságok feladata, hogy biztosítsák a pártépítő mun­ka tartalmának erősödését. Az utóbbi két év ütemének meg­felelően, a párttagsággal szem­ben támasztott követelmé­nyeknek eleget tevő munká­sok, értelmiségiek, termelőszö­vetkezeti parasztok és alkal­mazottak kerüljenek felvé­telre megyénk pártalapszerve- zeteibe. Ezen belül ne feled­kezzenek meg a nők és a fia­talok arányáról. Megyénk párt- alapszervezeleiben ez év első felében némileg csökkent a korábbi évekhez képest a párt­tagságra alkalmatlanság miatt a pártból kilépettek és töröltek száma. Ez a pártegyeég erősö­dését jelzi. Néhány pártalapszervezet- ben még mindig bátortalanság tapasztalható azokkal szem­ben, akik többszöri felhí­vás ellenére sem tesznek ele­get a párttagsággal járó köte­lezettségeknek. Helyenként túl­ságosan türelmesek azokkal, akik nem felelnek meg azok­nak a politikai és erkölcsi nor­máknak, amelyeket mindenki önként vállalt, amikor kérte felvételét a pártba. --EGYEDIK ÖTÉVES TER- J^j VÜNK sikeres befeje­zéséért ipari és mezőgaz­dasági üzemeink mindent meg. tesznek. Az áldozatkész mun­ka 6orán számos olyan dolgo­zó, műszaki értelmiségi és ve­zető tűnik ki munkájával, akikre pártszervezeteinknek érdemes felfigyelni. Tartsuk szem előtt a XI. kongresszuson elhangzottakat: „... kommunistának lenni nem kényelmes beosztást je­lent, hanem mindenekelőtt kö­telességet, munkát, küzdelmet a munkásosztálynak, a nép­nek önzetlen szolgálatát jelen­ti”. ARATÖ ANDRÁS Szervezetten, három éve Szakosított telepekre - háztájiból A Trakls szövetkezet nagykörös! telepén újfajta transzformátorok gyártását kezdték meg. Ebben a negyedévben 1200 úgynevezett To­roid folyamatos feszültségszabályozó transzformátort készítenek el. Gárdos Katalin felvétele Három esztendeje kezdődött meg Pest megyében a háztáji üszőborjak összegyűjtése, szervezett felvásárlása. Az úgynevezett intervenciós fel- vásárlási akció célja, mérsé­kelni a háztáji tehénlétszám csökkenését, felnevelni a jó genetikai adottságú üszőbor­jakat, elősegíteni a szakosított telepek „feltöltését”. A 10— 30 napos borjakat jelenleg négy termelőszövetkezet vásá­rolja fel a Pest megyei Állat­tenyésztési Felügyelőség kije­lölése alapján. Az összesített adatok szerint az elmúlt év végéig 1500 jószágot vettek meg. Két gazdaság foglalkozott a 6—15 hónapos növendéküsző felvásárlásával. A háztájiból származó állományt számot­tevő veszteség nélkül sikerült felnevelni s az üszők állat­egészségügyi minősítése iá kedvező. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom