Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
MOHOMIDÉB PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1975. JÚLIUS 18., PÉNTEK Kedvező személyi feltételek Tovább javult a tanács dolgozóinak munkája Gondját viselik az elaggottaknak Péteri községben a legutóbbi tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen részt vett Horsik József, a járása hivatal elnökhelyettese is, az egységes szakigazgatási szerv tevékenységéről tárgyaltak. — A múlt év július 16-tól, amikor ugyanezt a témát vizsgáltuk, a személyi feltételek kedvezően alakultak — mondotta Kalina Pál, a végrehajtó bizottság titkára —, következésképp a tanácsi apparátus munkája tovább javult, noha az újabb hatáskörök leadása és a legutóbbi képviselőválasztások technikai lebonyolítása megnehezítette, itt- ott néha elmaradásokat, határidő-eltolódásokat is okozva. Torda Béláné ügyintéző a közelmúltban sikeres anya- könyvvezetői vizsgát tett, s végre megszűnt a helyettesítés évek óta meglevő gondja: van már, aki a titkár távoliéjében is lebonyolítja a szükséges teendőket. A járás e legkisebb önálló községében az eltelt egy év alatt tizenegy házasságot kötöttek, és a véletlenek egybeesése folytán, tizenegyen haltak meg. Névadót a korábbi éveknél lényegesen többet, hármat és ugyanannyi társa&ommcnciós cseléd volt Suhogott u ha jlékony pálca A kajla szarvú ökrök s a fényes szőrű, szilaj lovak már hajnali négykor húzták, cibál- ták a nyikorgó ekéket. A vízbányánál kezdték s a barázda a vecsési határig húzódott. A vasút túloldalán az egész Juh- allás-dűlő, az 1308 holdas, a káptalannak termett. A mai Hákóczi-telep illetményföld volt: 50 hold a papnak, 30 a kántornak, 15 pedig a haran- gozónak járt ki belőle. Az Orszáffút-dűlőben lóvéval hordták a trágyát, ugyanis a keskeny kisvasút egész az Ilona útig nyújtózkodott, ahol magas kéményt! gőzeke eregetett mérges füstöt, és szántotta fél méter mélyen a jó fekete földet. Széthordás, terítés, a munka nehezebbje már a cselédekre várt. Suhogott a hajlékony pálca a gazdatisztek és Macourek Lajos nagybérlő kezében, hogy hajnali háromkor a Káptalanmajor hosszú cselédházaiban, már pislákoljon a mécses, keljen, ébredjen a holtfáradt cselédember a jószágot etetni, itatni. ★ — Embertelenül sokat dolgoztunk. Látástól vakulasig meg sem lehetett állni, pihenni — emlékezik Kun József, aki kommenciós cseléd volt a káptalan üllői uradalmában. Igaz, csak háromnegyed kommenciót kapott, amikor odaszegődött, mert nem múlt el még 19 éves; 1945-ig dolgozott az uradalomban. A vert falú, trágyás agyaggal tapasztott, donos cselédházak helyét már alig lelnék. A házakban négy család két konyhában főzött, ha volt, mit, a kommenciót ugyanis szűkén mérték: életerős cseléd évi bére, a lakáson kívül, 21 mázsa gabona s három mázsa árpa, egy liter tej, fél hold konyhakert és egy hold kukoricaföld volt. A cselédek jószágot tarthattak, a tüzelőt is az uradalom biztosította nekik, továbbá kaptak még évi 80 forint só- és szalonnapénzt. Hogy paprikára meg petróleumra is jusson, sokszor az „életet" kellett a piacra vinni. Ahol sok volt a gyerek, nagy volt a család, tavasszal már kenyér is alig jutott az asztalra, pedig a penész szagú cselédházakban mindig sok volt a gyerek. S ahogy nőttek, erősödtek a kicsik, 30 filléres napszámért az uradalomban mindig akadt munka nekik. A szikkadt, fáradt ember keserűen emlékezik: a század- fordulót követő időkben a cselédházak igazi örömét az jelentette, ha újig elég volt a keservesen megkeresett, nyomorúságos kenyér, és hozzá némi zsír. Az igény, a kívánság sem lehetett más. A legénykorú gyerekek „pöndöl- ben” jártak: bokáig érő, hosz- szú ing, semmi más, a kom- mencióból nem telt parádéra. — Gúnyánkon folt hátán, folt, viseltük, hordtuk, amíg el nem vásott, le nem foszlott, nem állta helyét új a sublótban, sifonban. ★ A fia, Kun József, gépkocsi- vezető, már nem tudja mi is volt a kommenció, az öregbéres, bandagazda. Kihaltak már Üllőn mind a neves cseléddinasztiák, a Kunok, Rippe k, Bukovicsok, Gubányiak, Kérlek. A gyerekek s főleg az unokák jól kereső, képzett szakmunkások, művezetők, magas beosztású vezetők valamennyien, s közöttük gyógyszerész, jó nevű színésznő is akad. Kiss Sándor MŰSOR MOZIK Momor: Az asszony és az elítélt. Pilis: Volt egyszer egy zsaru (felemelt helyárral). Vecsés: Nagyvárosi fények. MŰVELŐDÉSI HÄZ Gyomron, 18-tól: a Pan amatőr filmklub és fotóklub foglalkozása. Gombán, 18 órától: a barkáosszakkör és ifjúsági klub foglalkozása. Péteriben, 17-től 19 óráig az ifjúsági irodalmi színpad, 19-től 22 óráig a színjátszó csoport próbája. ____________ Tú l a sorsoláson Kilenc csapat a járási selejtezőben A Monori Járási Labdarúgó Szövetség az idén is megrendezi a Labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa járási selejtezőjét, amelyre 9 csapat nevezett be: Ecser, Maglód, Vecsés, Üllő, Nyáregyháza, Péteri. Mende, Gyömrő, Űri. A járási selejtezőt három hármas csoportban bonyolítják le, és a három csoport- győztes jut majd a megyei selejtezőbe. Érdekesség, hogy a megyei első osztályból kiesett Maglód is a járási selejtezőben vesz részt. A csoportbeosztással egy időben lezajlott -a sorsolás is. A menetrend a következő: Augusztus 3-án: Ecser— Maglód, Üllő—Nyáregyháza, Mende—Gyömrő. Augusztus 10-én: Maglód— Vecsés, Nyáregyháza—Péteri, Gyömrő—Űri. Augusztus 17-én: Vecsés— Ecser, Péteri—Üllő, Űri— Mende. A helyezéseket a pont- és a gólarány dönti el az egyes csoportokban. A szövetség úgy rendelkezett, hogy valamennyi mérkőzés után — az eredménytől függetlenül — 11-es rúgásokra is sor kerül. Erre azért van szükség, hogy esetleges holtverseny esetén is el lehessen dönteni a sorrendet. (gér) dalmi esküvőt jegyeztek be az anyakönyvbe. A Péteriek közismerten békés természetű emberek, kevés dolguk akad a hatósággal: egy év leforgása alatt egyetlen szomszéd sem tett bejelentést a másik ellen, és kisebb szabály- sértést is csak heten követtek el. A lakosság szolgáltatási igényeit tizenhét kisiparos elégíti ki, de nem maradéktalanul, még legalább egy-egy vízvezeték-, rádió-, televíziójavítóra is szükség lenne. A végrehajtó bizottság titkára és több tagja, valamint Horsik József is elmondotta a vi'-ában, hogy a jövőben a kisiparosok Kérelmet körültekintőbben kell elbírálni, mivel elszaporodtak a más községből odajáró kisiparosok, akik csak az adókedvezmények miatt váltottak Péteriben iparengedélyt, de nem Péteriben, hanem más községekben dolgoznak. Amint a járás más községeiben, Péteriben sincs már felesleges munkaerő. A volt háziasszonyok zöme elszegődött valahová, akik pedig nem dolgoznak sehol, betegek vagy már elaggottak. A tanácsházán tizenöt-húsz új munkakönyvét adnak ki, évről évre kevesebbet, jobbára csak az először munkát vállaló fiataloknak. Évről évre gondját viselik az öregeknek, elesetteknek, nyilvántartják és állandó figyelemmel kísérik sorsuk alakulását. Jelenleg tizenhárom teljesen egyedülálló embert részesítenek rendszeres szociális segélyben, s az elmúlt hónapokban négynek utaltak ki rendkívüli segélyt. K. Gy. Hét vagon táp naponta A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat monori takarmánykeverő üzeméből naponta hét vagon tápot szállítanak el. A telep látja el táppal a monori, a ceglédi, a nagykátai és a dabasi járást is. Képünkön: a ceglédi Lenin Tsiz-nek szállít tápot a VOLÁN pótkocsis teherautója. -Mutnéfalvy Adorján felvétele Egykor és most Mindennapi Az első pofont akkor kaptam * nagyapámtól, amikor leejtett kenyeremet a csirkéknek dobtam, a másodikat pedig akkor, amikor a földről felvett .kenyeret nem csókoltam rrÄg. Szepegve és a harmadik nyaklevestől remegve álltam előtte, miközben meztelen talpammal szaporán vertem magam körül a port. Nem mérgesen, de nem is gyengéden megfogta akkor nagyapám az ajkamat, és feljebb emelte lesütött fejemet: — Megérdemelted-é? Azt, hogy igen, nem mertem mondani, bár az volt az érzésem, hogy igennel kell felelnem, és ha az iménti ütés nyoma nem ég annyira az arcomon, úgy is felelek, de nemet sem mertem szólni, mert túl közel tartotta arcomhoz a kezét, ezért csak ezt hápogtam: — Ha.. á .. át... — Meg, fiam — jelentette ki ő határozottan —, mert egyrészt lebecsülted a mások verejtékes munkáját, másrészt mert olyasmit dobtál el, amiből úgyis kevés van. Mélyen ülő, szúrós szemében a gyorsan elvonult vihar utáni kék ég fénye derengett. © Akarva-akaratlan is ez az emlék jutott eszembe tegnap, amikor a határt járva, először hallottam meg a kombájnok zúgását, amikor láttam, miként erőlködnek és nyögnek, hogy a sok esőtől fellazult, süppedős talajban utat törjenek maguknak a búzarengeteg belsejébe, amikor láttam rajtuk a félmeztelen embereket, akik izzadva és aggódva kémlelték a mennyboltozatot. 0 öten voltunk testvérek, s reggel, ahogy a lefüggönyözött ablak résein belopakodott egy csíknyi napsugár, egymás után suttogtuk. Rendszeres segély Csendes Szőlősnyaralón, a Rózsa utcában, csendesen él SzanisZ- ló József és felesége. Mindketten idősek már. Az asz- szony bottal jár, jó ideje súlyos' ideggyuHadás kínozCsak a postás Szaniszló Józsefné pár éve igen fürgén mozgott még, az Országos Tervhivatal egyik takarítónője volt. Szorgalmas munkásságáért több ízben megjutalmazták. Két éve megbetegedett, s mivel az előírt szolgálati idővel nem rendelkezett, nyugdíjba menni nem tudott. Férje ugyan állandóan gondozza ápolja, ereje azonban neki is fogytán, mert 75 év súlyosodik a vállán. Két év óta jóformán csak tengették az életüket. Nem nyitott rájuk senki ajtót. Csupán a postás vidám hangja lopott be derűt naponta az elhagyott kis házikóba. A napokban azonban Sza- niszlóék helyzete ugyancsak megváltozott. A mosolygós szemű postás levelet vitt a tanácstól. Az asszony remegve nyitotta fel a borítékot. Először csupán átfutotta a hivatalos iratot, utána azonban könny buggyant ki a szeméből. Magához intette a párját, és szipogva olvasta fel a tanácselnök meleg hangú levelének első sorait: „A sülysápi nagyközségi tanács, az Országos Tervhivatal szakszervezeti bizottságának megkeresésére, megvizsgálta Szaniszló Józsefné szociális helyzetét, és megállapította, hogy férjével együtt nehéz körülmények között él, az a kevés nyugdíj, amelyben férje részesül, kettőjük lét- fenntartására is alig elegendő. Ezért a tanács, kivételes méltánylás címén, ezentúl minden hónap 1. és 10-e között Szaniszló Józsefnét 612 forint rendszeres segélyben részesíti ...” A házaspár boldogan, szótlanul, egymás nyaltába borult Emlékek a múltból A napokban meglátogattuk az idős embereket, s megkértük Szaniszló Józsefnét, hogy idézzen fel életéből néhány jellemző emléket. — Igen hányatott volt az én gyermekkorom — mondotta szomorúan. — A mai fiatalok el sem tudják képzelni, micsoda mostoha körülmények között éltünk. Szüleim 1919-ben elváltak, engem apám Budapesten, "az Üllői úti gyermekmenhelyben helyezett el. Tizenegy éves voltam akkor mindössze. Egy év múlva, tél idején, munkára, Tápiógyörgyére helyeztek ki, Simon Dezső pékmester házába. A nagy hidegben, sötétkék intézeti ruhában és facipőben, sírva, fogvacogva jártam naporfta a közös kútra. Igen sokat szenvedtem, a pékmester felesége minden csekélységért megvert. — Három év múlva hazakerültem. Mostohaanyám seprűvel kergetett ki a családi házból. Ezerkilencszázharminc- ban mentem először férjhez, egy év múlva fiam született. Férjem munka nélkül maradt, ezért nekem varrnom és szolgálnom kellett másokat, hogy nyomorúságos életünket fenn tudjam tartani. Az ostrom napjaiban férjem, a bombázások következtében, életét vesztette, én gyermekemmel a Valéria-telepen húzódtam meg. Autó a ház előtt — Ezerkilencszáznegyven- nyolcban újból férjhezmen- tem, a balszerencse azonban továbbra is üldözött. Fiam, 22 éves korában, súlyos műtét után, meghalt. Tíz éve Szőlősnyaralón telepedtünk le. Férjem kevéske nyugdíjat kapott, én pedig az Országos Tervhivatalnál helyezkedtem el. Már minden kezdett jól menni, amikor súlyosan megbetegedtem ... Egy napon autó gördült a házunk elé. A járási egészségügyi osztálytól két tisztviselőnő tekintette meg a házunkat, és igen barátságosan elbeszége- tett velünk, tegnapelőtt pedig a helybeli tanácstól egy nagyon kedves fiatalasszony Hri nálam, aki ígéretet hogy takarítónőt fogadnak részemre, a takarítónő majd ue- vásárol, rendbehozza a szo- bácskát, és mosni is segít. Szaniszló Józsefné hangja elérzékenyedett: ★ — Nem akartam hinni a szememnek. Ilyen szépen és ilyen jól még sosem bántak velem, én vagyok a legboldogabb a világon. Egyszerű ember vagyok, nem tudom kifejezni, hogy mit érzek ... Nem tudom elhinni, hogy mindez igaz legyen. Krátky László — Édesanyám, keljünk már fel, éhes vagyok — Nem lehet, még alszik a kenyérke. — Édesanyám, felkelt-e már a kenyérke? — Még alszik, aludjál te is, kicsikém. — Keljél fel, kenyér ke — fújtuk kórusban és egyszerre. Édesanyánk sóhajtott, és boglyas hajjal, szomorkásán hozta be az asztalkendőbe bu- gyolált fél kenyeret Magasra emelte: — Ennek nemcsak mára, de holnapra is elégnek kell lennie, mert nincs több. És miközben majszoltuk, szép fekete szemében ott borongott a szánalom. o A monori járásban 50 kombájn vágja jó időben harmat- szikkadástól harmathullásig a gabonát, mely a 7614 hektárnyi területből még 7 ezren lábon áll. Hétszázhúsz traktor, ugyanannyi vontató és 111 teherautó száguld, bukdácsol, aranyló szemekkel roskadásig rakva a földutakon. A szárító- berendezések éjjel-nappal működnek. A járás egyetlen malma, a pilisi, az új búzát várja, a sok monori, vecsési, gyömrői és sülysápi pék a lisztet és minden község lakossága a belőle sült cipót. 0 Tízéves ha lehettem, amikor először befogtak marok- szedőnek. Sosem felejtem el az első napot. Nagyapa kaszával vágta, s mi sarlóval kapkodtuk, öleltük nyalábszám a levágott szálakat. Az éles tarló sebesre vérezte a talpamat, a toklász a kezemet. A nap bokától a tarkóig sütötte, égette a testemet, a föld tikkasztó forrósága ve- rejtékeztette bőrömet. Hányszor elhatároztam, odakiáltom, nem bírom, hagyjuk abba, de a bokrok tövébe ásott korsó hűs vizétől mindig új erőre kaptam. Meg is csókoltam aztán a leejtett kenyeret pofon nélkül is. © Nem tudom, ki hogyan van vele, de én ilyenkor mindig ünnepi hangulatban élek. Ünneplem az embereket, az izzadó, poros testeket, a hatalmas gépeket, amelyekben ott érzem a tízezernyi kaszást, a marokszedőket, a cséples porában izzadok verejtékét, izmainak feszülését. Ünneplem a törekvést, a szándékot és a kenyeret, amelyet ha esetleg leejtek, már nem csókolok meg, de mindig felveszek. Kovács György TANFOLYAM. Új autó- éé kismotorvezetöi tanfolyamod szerveznek Üllőn, a művelődési házban, amelyre még elfogadnak jelentkezéseket. 1 I
