Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
1975. JŰLIUS 9., SZERDA Budaörsön a felügyeleti vizsgálat nyomán Formálódó községpolitika A budai járási hivatal elnökének intézkedésére egy esztendeje általános felügyeleti vizsgálatot tartottak Budaörsön a nagyközségi tanácsnál és szerveinél. A vizsgált időszak 1973 első fele volt. A vizsgálat során számtalan hiányosságra derült fény. Megállapították, hogy nem kielégítő a tanács és a végrehajtó bizottság testületi munkája, kívánnivalót hagy maga után az érdemi ügyintézés. Csak a műszaki csoportnál kétezer elintézetlen aktára bukkantak. A szabálysértési ügyintézés során nem tartották be az eljárás lefolytatására előírt harminc napot, baj volt a hagyatéki, gyámügyi, tartási és építési ügyek intézésével. Elmaradt az intézmények ellenőrzése és nem volt megfelelő a fejlesztés. A szakigazgatási szerv döntései szakszerűtlenek voltak. A fejlődés nem áll meg Az általános hibák ellenére Budaörs fejlődése nem állt meg, noha gyorsabb is lehetett volna. Az 1971—1973 közötti időszakban a lakosság rendelkezésére bocsátottak tizenkét tanácsi lakást, építettek két új óvodát, amelyekben 250 apróságot helyezhettek el. Elkészült a 434 köbméteres szennyvíztároló s a lakosság közreműködésével hét kilométer hosszúságú járda épült. A vízhálózatot két és fél kilométer hosszúságban bővítették. Megelégedéssel fogadták a szülők, hogy elkészült egy új gyermekszakorvosi rendelő. A Béke téri iskolában elkészült a központi fűtés, s befejeződtek a 2500 lakásos lakótelep elő- közművesítési munkálatai. Persze az igények növekedtek, a lakosság lélekszá- ma időközben meghaladta a 15 ezret. Az emberek ügyesbajos dolgaikkal a tanácshoz fordultak segítségért Kéréseik azonban többnyire elintézetlenek maradtak. Óvodákból, egészségügyi intézményekből ugyan nem, de a tanács költségvetési üzeméből egymás után léptek ki az emberek. Az üzem 1969-ben alakult, azonban minden évben ráfizetéses volt. Tavaly 180 ezer forinttal. Akadozott a nagyközségben a kommunális szolgáltatás. A vizsgálat befejeztével a nagyközség élére -j _______ nő k került, a költségvetési üzem vezetője nyugdíjba ment. A tanácsi apparátusban néhány poszton személy- cserére került sor. Mi történt azóta? Kedvezőbb feltételek között Megkezdődött egy egészséges-egységes szemléletű községpolitika kialakítása. — Az első feladat az volt, hogy a hiányosságok mielőbbi felszámolását elősegítve intézkedési tervet készítsünk — mondja dr. Csakmag Györgyné, akit most, a képviselőválasztásokkal egy- időben megtartott időközi tanácstagi választáskor Budaörs 26-os számú körzetének lakossága tanácstagjává, a tanács pedig elnökévé választott. — Mindany- nyiunk megelégedésére elmondhatom, hogy javult az egész apparátus munkája és a testületi ülések színvonala. Ez főként az érdemi ügyintézés javulásában, a tanács- és végrehajtó bizottsági ülések jobb előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtásban mutatkozik meg. Közrejátszik ebben, hogy információs szolgálatot alakítottunk ki. Az idei tanácsülési és végrehajtó bizottsági munkaterv elkészítésekor pedig az egyes feladatokra felelősöket jelöltünk ki, akik valamennyien vb-tagok. A közérdekű bejelentéseket kiemelten kezeljük, a szakigazgatási szerv új ügyrendjének kidolgozása folyamatban van. — A tanácsi bizottságok azonban még ma sem látják el elég jól feladatukat. Pedig nagyon sokat segíthetnének. Több időt kell fordítanunk munkájuk megszervezésére. Viszont javult a tanács és a tömegszervezetek, így elsősorban a Hazafias Népfront közötti együttműködés. A területünkön levő húsz vállalat mindegyikével megállapodást kötöttünk. Fontosnak tartom, hogy javítani tudunk a tanácsi dolgozók munkakörülményein. Kiköltöztettük a tanács épületéből a költségvetési üzemet és a Szentendrei Város[gazdálkodási Vállalat üzemét, megkezdődött a központi épü- j let felújítása-bővítése. Egy- kétszemélyes helyiségeket alakítunk ki, kényelmesebbé, kedvezőbbé tesszük az ügy- félfogadást. Elkészül az ebédlő, egy új kultúrterem. — Ami a dolgozók továbbképzését illeti, tíz dolgozónk tanul tovább jogi egyetemen, tanácsakadémián, illetve általános államigazgatási vizsgát tesznek. Ötven helyett százan Egy év alatt a fejlesztés terén is előre léptek. Augusztusban átadják az első 300 lakást a lakótelepen s még az idén elkészül az öt kilométer hosszúságú főnyomóvezeték, amely 23 millió forintba került, s amelyhez 15 millió bankhitelt vett fel a község. A főnyomóvezeték átadása nagymértékben enyhít a súlyos vízgondokon, hiszen ezzel egy időben működni kezd az ezer köbméteres víztározó is. A tanév kezdetére pedig befejeződik az Esze Tamás úti általános iskola tornatermének építése s a központi fűtés szerelése. A költségvetési üzemben a korábbi ötven helyett százan dolgoznak, jó műszaki gárda irányítja a szakiparosokkal is gyarapodott kollektívát. Az idén hatmillió forint értékű munkát végeznek el, a jelek arra utalnak, első ízben lesz a tevékenységük gazdaságos. Ök dolgoznak a tanácsháza építésén, a posta felújításán, utakat, vízelvezetőket készítettek. Persze Budaörs most már 16 ezer lelket számláló lakosságának a meglevőknél többre lenne szüksége. A Kertész és az Őszibarack utca villanyhálózatát kiépítik még az idén (NIM-keretből megoldják) és a következő tervidőszakban az üzlethálózat fejlesztésére fordítják a figyelmet. Jövőre is átadnak újabb 300 lakást. Tervezik, hogy a szolgáltatás fejlesztésére az érintett vállalatok összefogásával egy szolgáltató kombinátot alakítanak ki. Korompay János Az esőszünetek után ismét aratnak A csaknem mindennapos esőzések hosszabb időre pihenőre kényszerítették az arató-cséplőgépeket, emiatt a sürgető aratás újabb késedelmet szenvedett. A hét elején valamelyest szikkadt a talaj, úgy hogy ismét munkához láthattak a betakarítógépek. A Duna—Tisza közén, ahol eddig alig 6000—7000 hektárról került le a gabona, kedden a partosabb részeken ismét megkezdték az aratást. A felázott, vizes talajok azonban nem teszik lehetővé a folyamatos munkát, kerülgetni kell a vízállásos részeket, s ezeken a helyeken kézi kaszával mentik a termést. Év végére kész lesz 1974. novemberében kezdték meg GaJgamácsán egy 6 tantermes általános iskola építését. A kétszintes, új oktatási intézmény ez év végére fog elkészülni, kétmillió 400 ezer forintos beruházással. Az iskolát a tanács készítteti házilagos kivitelezésben. A távlati tervekben szerepel egy tornaterem megépítése is. Gárdos Katalin felvétele Szocialista szerződést kötöttek Szentmmíonkáta Ailiikor 1967-ben megszűnt Szentmártonkátán is a gépállomás, nem féltette senki az ott dolgozókat attól, hogy kenyér nélkül maradnak. Aki dolgozni tud és akar, akad annak Magyaroszágon munkája, csakhát nem mindig a lakóhelyén. Akik szentmártonkátaiak nem dolgoztak a gépállomáson vagy a tsz-ben, sokan ingáztak évek óta, és közülük, hogy elkerüljék az utazás fáradságát, egyre többen mondogatták, jó lenne a községben valami ipari üzem. Örült azután egész Szentmártonkáta, amikor hamarosan gazdája lett a megszűnt gépállomás műhelyépületeinek. Helybe jött a munkaalkalom sokaknak, a fővárosi Klíma Ipari Szövetkezet költözött a községbe. Ma is vagy 80—90 mártonkátal dolgozik ott, de bejár az üzembe több nagykátai, szenitlőrinc- kátai, meg tóalmási is. Külön tanműhelyben Az üzem tehát dolgozni kezdett és most már évek óta külön tanműhelyben több tucat ifjút is nevel szakmunkásnak. Megnyugtató ez sok, a gyermeke jövőjéért, tanulási lehetőségéért aggodalmaskodó helybeli és környéken lakó szülőnek. Már csak ezért is szeretik és magukénak vallják' az öregek napközi otthona feSzentmártonkátán a Klímát. Csakhogy az üzemiek — nemcsak helybeli dolgozói, hanem valamennyien — a községet is megszerették és ennek úgyszólván a kezdet kezdete óta számos jelét adják. Beszéljünk csak arról, hogy amikor vagy három esztendeje belefogtak az orvoslakás és rendelő, meg a gyógyszertár építésébe és szervezni kezdték hozzá a társadalmi munkát, nemcsak a Klíma helyben lakó dolgozói vállalták, hogy részt vesznek benne, hanem az üzem egész kollektívája. Sőt maga a szövetkezet is jelentkezett. Felajánlotta, anyagot ad, készítsék el abból szakemberei az orvoslakás meg rendelő központi fűtéséhez a fűtőtesteket, amit azután fel is szereltek. Az épület vaskerítéséhez is adott vasat a szövetkezet, dolgozói pedig azt is társadalmi munkában kovácsolták és építették meg. — De azóta más is történt — újságolja Romhányi Ferenc tanácselnök. A Klíma szocialista brigádjai és a tanács szocialista szerződést kötöttek az idén. Elvállalták a brigádok az óvoda, meg az iskola patroná- lását, egyikük, a Lehel nevét viselő szocialista brigád pedig Az őstehetség ü negyven körüli. erősen kopaszodó, inkább nyúlánk, mint' közép- termetű férfin az első percekben semmi különöset nem vettem észre. Velem szemben ült a Ráckeve felé zötyögő HÉV-szerelvény második kocsijában, és a délutáni lapot bőn. gészte. Hamar végzett az oldalakkal, aztán benyúlt hasas táskájába. Tűket vett elő, egy megkezdett mus. társzínű pulóvert és — kötni kezdett. Nekem, ahogy mondani szokták, elállt a lélegzetem. — Itt a nagy téma! — ébredt fel bennem a riporter, és néztem a csodabogarat, amint ujjai boszorkányos ügyességgel dolgoznak a kötőtűkkel. Amikor végre feltekintett, megragadtam az alkalmat az ismerkedésre. — Bocsásson meg a tolakodásért, elárulná, milyen sebességgel köt? Meglepően barátságosan válaszolt a kérdésre, kérdéssel. — Ö, hát önt igazán érdekli? Bólogattam. — Na, várjon csak, mindjárt kiszámítom. Ajkai szaporán mozogtak, s olyan hevesen számolt magában, mintha a valószínűségszámítás absztrakt axiomatikus alapjainak egyik képletét vezetné le. — Egészen pontosan nem tudom ■— sajnálkozott —, de gondolom, keveset tévedek, ha azt mondom: a sebesség három négyzetméter óránként. Talán szakértőt sejtett bennem, mert gyorsan hozzátette. — Természetesen csak vakmódszerrel. Én kérem, nemcsak ugatom az ipart. Tudok kötni termelési értekezleten, műszaki konferencián, szakszervezeti gyűlésen, moziban művészfilm vetítése közben, sőt, a színházban is. — Ez aztán a tehetség — jegyezte meg elismerően, és a nyomaték kedvéért csettintettem hozzá. Szerényen elhárította a dicséretet. — Talán el sem hiszi, hogy mindezt feleségemnek köszönhetem. Ö már hat évvel ezelőtt megjósolta, hogy egyszer majd sokra fogom vinni. Hallgattunk egy arasznyit, majd így szóltam: ha valahová, úgy a jövőjébe igencsak belátott a kedves neje. ^ Ulifársam jólesően nyugtázta a megállapításomat. — Emlékszem, amikor először pattant ki benne az isteni szikra. Ezt mondta: „Gerzson, benned borzongató lehetőségek lappanganak. Ki vagy te jelenleg az üzemben? Egy gépészmérnök a több tucat közül. Ki ismeri nevedet kollégáid, a rokonság, a baráti körön kívül? Pedig érzem, leszel te még híres ember! Gerzson, te egy lappangó gyémánt vagy! Hát én kiáslak a mélyből.” — És kiásta? — Hát, bizony, ez nem ment köny- nyen. Sokat kellett édes feleségemnek ásnia, míg végre eljutottam a hírnév ormaira. Először úgy döntött, hogy az Operaház magánénekese lesz belőlem, mivel az általánosban többször felléptem az iskolai kórusban. Hála sógoromnak, aki maszkmester a tévénél, nyúlfarknyi szerepet kaptam az egyik musicalban. De a jelenetet a rendező kivágta, mert utólag kiderült, basszus helyett tenort énekeltem. — Módfelett kínos, de azért nem adták fel — szóltam közbe. — De nem ám! Nejem kiderítette: gyermekkoromban nagyon szerettem az állatokat. Ellentmondást nem tűrve kijelentette: „Állatidomár leszel.” Én mi mást tehettem, beleegyeztem. A cirkusznál azt tanácsolták, kezdjük a dolgot kisebb állatokkal. Felhasználva rokoni kapcsolatunkat, szereztünk kutyát, macs, kát, Szíriái aranyhörcsögöt, mókust meg két pár galambot. Ezeket szoktattam, idomítottam hónapokon át. Amikor nejem már elég jónak tartotta a produkciót, ismét elmentünk a cirkuszba, ahol félórás műsort rögtönöztem. — Alapjában véve... — kezdte az igazgató, és már nyomta is a szöveget. A lényeg hamar kiderült: mindössze két státusuk van, csak orosz- lánszelidítőt és elefántidomárt vesznek fel... — Mivel a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerült oroszlánt, illetve elefántot szereznünk az otthoni gyakorláshoz, nejemnek ez a terve is dugába dőlt. Néha milyen apróságon múlik minden ... — Kemény sors. Az igazság végül is... — Igen, ahogy mondja, uram ... Az igazság győzedelmeskedett. ös- tehetségemet mégis sikerült kibontakoztatni. És ezt csakis párom lankadatlan energiájának, szívósságának köszönhetem, mert ő nem ismert lehetetlent. Tudomására jutott, hogy óvodás koromban többször is a fáskamrába zártak, mert unalmamban felgombolyítottam nagyanyám téli kötött harisnyáját. „Gerzson! — mondta párom felvillanyozva. — Rájöttem végre, miben vagy te őstehetség. Neked különleges érzéked van a kötéshez, a horgoláshoz. Holnaptól előfizetem a Fürge ujjakat...” — És elkezdődtek az élsportolókat is meghazudtoló kemény edzések? — érdeklődtem a fejlemények felől. — Volt ám ott hajtás, annyi szent! Először a családtagokat öltöztettem fel kötött holmival, majd következtek a rokonok és a kollégák. Nem vagyok válogatós. Kötök én nemcsak gyapjúból, finom mohairből, hanem matracszalmából, horgászzsinegből, hínárból. S mit nekem a cipőpertli!? Persze, nyilván érdekli, mi mindent készítek? Hát, kérem, amit emberi számítás szerint csak lehet ezekből az anyagokból: bevásárlótáskát, csillárt, lámpaernyőt, bőröndöt, különféle emléktárgyakat. Elvileg szalmakalapot is, de manapság a vászonsapka dukál. A sebességet meg egyre fokoztam. A szaksajtó mind többet cikkezett rólam. Módszeremről, fonalvezetésemről, stílusomról, légzéstechnikámról ma is vitatkoznak a bennfentesek. Végre kimondhatom: nevem van! Boldogan felsóhajtott, arcán réve- teg tekintettel. — Ez a pulóver, amit itt lát a kezemben, amolyan bemelegítés az otthoni erőpróbára, ahol már készitem drága feleségem portréját házassági évfordulónkra különleges anyagból — telefonzsinórból. Hiszen neki köszönhetem, hogy tehetségem a szivárvány minden színében felragyoghatott. Mert mi lett volna nélküle belőlem? Egy gépészmérnök lennék a sok közül. Talán csoport- vagy részlegvezető. Esetleg a kutatási osztály irányítását bízták volna rám, ki tudja? Hát aztán! Sokra mentem volna vele, hiszen ki ismerné a nevemet néhány tucat emberen kívül? Kovái Iván lett vállalt védnökséget. Hintára, csúszdára Mielőtt azonban felsorolnánk, mi mindent tettek eddig a brigádok, el kell mondani azt is, hogy az üzem dolgozói a tavasszal kommunista szombatot tartottak az óvoda felszerelésének kiegészítésére. Összesen 8172 forintot tett ki ennek a szombatnak a munkabére, abból vett a tanács az óvoda udvarára játékszereket, hintát, csúszdát, ilyesmit. Azt pedig a patronáló szocialista brigádok szerelték fel nagy gondossággal, nehogy baja essék játék közben a picinyeknek. Ha pedig az óvoda berendezéséből használat közben megrongálódik valami, ha inog például egy székláb, azonnal kijavítják. Az iskolát patronáló brigádok most építenek a növendékek számára kerékpártárolót. Az anyagot ehhez is a szövetkezet adta. Sok szemléltetőeszközt csináltak ajándékba és különböző javításokat végeztek el ezek a brigádok is. A Lehel brigád havonta egyszer rendszeresen meglátogatja napközi otthonukban az öregeket. Ilyenkor mindegyiküknek visznek valami kis figyelmességet, és jóízűen elbeszélgetnek velük. Az orvosi rendelő és gyógyszertár szomszédságában kétemeletes középület építkezése folyik. Október végére készül el a 320 négyzetméter alapterületű épület, tehát sok intézménynek lesz tágas otthona. Földszintje jó részét az ifjúsági ház klubszobái foglalják le, s ezek egyike napközben olvasóteremül szolgál, mert mostani szűk helyéről idekerül a közművelődési könyvtár is. Jut azonban hely a Tápiósze- cső és Vidéke Takarékszövetkezetnek is. Emeletes utcai szárnyába a községi párt-, meg a KISZ-szervezet költözködik. A községi tanács és a\ többi szerv közös beruházása ez az 1 millió 200 ezer forintos építkezés. De a költségekből körülbelül 200 ezer forint megtérül társadalmi munkával, aminek zömét a Kossuth Tsz és természetesen a Klíma Ipari Szövetkezet vállalta. A Klíma szocialista brigádjai közül a szövetkezet központi villanyszerelő brigádjának, a Kandó Kálmánnak, a szent- mártonkátai üzemben dolgozó három tagja társadalmi munkában végzi a villanyszerelést. Kölcsönös segítség — A szocialista szerződésből a községre is hárulnak feladatok — közli még a tanácselnök. — A Klíma Isz dolgozói közül többen folytatnak különböző tanulmányokat. Pedagógusaink korrepetálásukat vállalták társadalmi munkában ellenszolgáltatásképpen. S talán mondani sem kell, hogy az óvodai felvételnél a szövetkezet dolgozói előnyben részesülnek. Szokoly Endre 1