Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

II. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM A - ß&Ä 1975. JÚLIUS 27., VASÁRNAP 99Teremtsétek meg a feltételeket!” A hadtest nélküli tábornok Művelődési hás szeptemberben helyet és segítséget. A könyv­tárban működik például egy magnósklub; próbáltam a fia­talokat átvinni a művelődési házba, de kudarcot vallottam. A klub tagjai azt mondták, hogy a könyvtárban kulturál­tabbak a körülmények. Igazuk van. Remélem, hogy nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a fiatalok szívesen jöjje­nek a művelődési házba — folytatta az igazgató. Bejárók klubja — Ahhoz, hogy munkahelye­met megközelítsem, naponta vonatra ülök, ezért sokat tar­tózkodom az állomáson. Lá­tom, hogy mennyi fiatal, s idő­vel bőven rendezkedő munkás lézeng itt, jó esetben kártyáz­nak, de rosszabb, ha kocsmáé­nak. Ez a helyzetkép indított arra, hogy körülnézzek az ál­lomáson. Találtam itt egy olyan elkülöníthető helyiséget a váróteremnél, ami kultúrvá- róteremmé lenne alakítható. Ha adottak lennének ehhez a tárgyi feltételek, meg lehetne itt alakítani a bejárók klub­ját. — Néhány rendes asztal, szék, fotel, polc kellene ide, olcsóbb játékok, például saktk, a könyvtár adhatna ide olyan újságokat és folyóiratokat, amelyeket nem gyűjt, s elolva­sás után a MÉH-be viszik — itt lapozgathatnának a vonat­ra várók, sőt, akár az útra is magukkal vinnének egy-egy példányt. Ütitársnak, kártya helyett. Ügy kellene kezdeni, hogy kifestenék a termet. — Még hónapokkal ezelőtt bementem az állomásfőnök­höz, aki egyúttal a nagyközsé­gi szakmaközi bizottság elnöke is. Előadtam tervemet. Egyet­értett velem. Sajnos, azóta csak ígéretének birtokában vagyok, de még nem történt semmi. Pedig csak egyet kel­lene tenni: kifestetni a termet. Én nem tehetem meg, mivel ez a MÁV területe. Már végre­hajtó bizottsági ülésen is föl­vetődött a téma, ahol az egyik vasutas vb-tag, szintén öröm­mel vette az ötletet. Már in- nen-onnan kiselejtezett búto­rokat is szereztem. Gondolom, hogy a MÁV állomásfőnöke nem sokáig várat a festéssel — mondta reménykedve az aszó­di művelődési ház igazgatója. Egy rnot.'ó Dinnyés László elkészítette Aszód nagyközség második fél­éves közművelődési munkájá­nak tervét. Egyelőre még na­gyon sok mindenből függ, hogy mit sikerül megvalósítania? Tervéhez mottóul egy idézetet választott, mely a lényegre utal: „Ne műveljétek a népet, ha­nem teremtsétek meg a felté­teleket, hogy önmagát művelni tudja” — írta Lenin. Orszigethy Erzsébet ATE-záróiinnepséjj A gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottsága, va­lamint az egyetem megyei diákklubjai a kéthetes előké­szítő tanfolyam befejezése al­kalmából záróünnepséget rendeznek augusztus 2-án, dél­előtt 10 órakor. Társadalmi munkában A Pécel—Tsaszeg ÁFÉSZ Sport vendéglőjénél társadal­mi munkában terasz épült. Az új felszolgálóhely nemcsak a vendégek számát teszi növel- hetővé. Azt is jelenti, hogy a vendéglőbe betérők kellemes környezetben tölthetik idejü­ket. A jövőben várható, hogy a vendéglő környékét is ren­dezik. A társadalmi munka szervezője Egyed Miklós üz­letvezető volt. A környék te­reprendezésére feltehetően ugyancsak önkéntes felajánlá­sokra kerül majd sor. Talált pénz A múlt héten Gödöllőn, a Dózsa György úti hentesüzlet­ben valaki pénzzel teli tárcát felejtett. Bakos Ferenc üzlet­vezető elmondotta, hogy egy nap ismeretlen vendég tértbe hozzájuk falatozni, s valószí­nűleg csomagjainak rendezése közben felejthette az asztalon a pénzzel teli erszényt. Az üz­let vezetőjének kérése az: ha valaki ismerte volna a feledé­keny vendéget, vagy igazolni tudja, hogy övé a talált pénz, keresse fel a becsületes meg­találókat. Sziporkázó veszély Örömteli hír, hogy javítják a HÉV-síneket. Azt azonban már kissé fanyalogva mon­dom, hogy ennek nagy ára van. A kötőhártyagyulladás. A munkák, amelyek feltehe­tően megszüntetik a szerelvé­nyek döcögősét, biztonságosab­bá teszik a közlekedést — az ívhegesztés fényesen vakító fényével rongálják az arra já­rók szemét. Nem beszélve, azokról, akik a megállóban várakozva akaratlanul is be- le-belenéznek a szem kötő- hártyájára roppant káros ív­fénybe. A hegesztés szabályaihoz — ezt a laikusok nagy többsége fis sejti — a munkában részi nem vevők egészségvédelme is hozzátartozik. Azaz a szabad­téri hegesztésnél is kötelezően használni kell a hordozható védőlemezeket. Ezt mifelénk sajnos elmulasztják. Vajon miért? Fehér István Gödöllő TALLÓZÓ A 30. héten történt Legutóbbi Tallózónk július 18-ával zárult, úgy illik te­hát, hogy ettől a dátumtól folytassuk a járás és a város éle­tének, eseményeinek vissz^pergetését. Július 19-én — szombaton — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem sportpályája adott otthont a város polgári védelmi, vegyvédelmi jubileumi versenyének. A versenyt, amelyen a Vegyesipari Vállalat egy, a Fémtömegcikkipari Vállalatnak pedig két szakasza vett részt, dr. Szőnyegi Lajos, a városi ta­nács vb-titkára nyitotta meg. (Július 22.). Július 20-án — vasárnap — befejeződtek Gödöllőn az ATE-pályán a Tessedik kézilabda-torna küzdelmei. (Július 22.). Július 21-én — hétfőn — a kedvezőre fordult időjárás ismét lehetővé tette az aratás folytatását a földeken. Csömö­rön befejezték a búza vágását és hozzákezdtek 142 hektárnyi rozsuk betakarításához. A hétfői adatok alapján a túrái Egye­sült Galgamenti Termelőszövetkezet állt a legjobban a beta­karítással a járás termelőszövetkezetei közül. A hét első nap­ját! a kenyérgabona 62 százalékát sikerült betakarítaniuk. (Július 23.). Július 22-én —kedden — sikerrel megszervezett véradóna­pot tartottak Gödöllőn, az Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fatelepén, ahol negyven önkéntes donortól valamivel több mint 12 és fél liter vér jutott az arra rászorulókhoz. (Július 25.). Július 23-án — szerdán — végrehajtó bizottsági ülés szín­helye volt az MSZMP Gödöllői városi Bizottsága. Az ülésen A termelés pártellenőrzésének helyzete a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárában — címmel Zászlósi Béla, a vál­lalat pártbizottságának titkára, tartotta meg beszámolóját. Július 24-én — csütörtökön — végrehajtó bizottsági ülést tartottak az MSZMP Gödöllő járási Bizottságán. A tanácsko­záson jelentés hangzott el a Lakossági szolgáltatások és az áruellátás helyzete a nőpolitikái határozatok tükrében cím­mel. A napirend előadója Jósvai Lajos, a járási hivatal el­nökhelyettese volt. Ugyancsak csütörtökön délelőtt tartotta meg ülését a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás első napi­rendi pontjaként Hankó Pál, a Pest megyei Beruházási Vál­lalat építési osztályának vezetője számolt be a vb-tagoknak a vállalat munkájáról, majd ezt követően dr. Bódi Zsuzsa, a titkárság vezetője tartott tájékoztatót a tanácstagi beszámo­lók tapasztalatairól és értékelte a lakóbizottságok munkáját. Tájékoztatójában beszámolt a közeli múltban feldolgozott la­kossági javaslatok, panaszok és bejelentések sorsáról, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsi tervekről. Július 25-én — pénteken — délelőtt ülésezett a városi KISZ végrehajtó bizottság. Tanácskozásukon a vb tagjai ja­vaslatot hallgattak meg a nyári egyhetes reszortfelelősi veze­tőképző tábor programjáról, majd Lukács László, a KISZ- bizottság titkára ismertette a végrehajtó bizottság második félévi üléstervét összeállította: Berkó Pál Belvíz ötezer hektáron A szigetközi Duna-szakaszon a hét eleje óta érvényben le­vő árvízvédelmi készültséget a folyó apadása folytán az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság csütörtökön 18 órától megszüntette. Továbbra is érvénylben van a harmadfokú belvízvédelmi készültség Szigetközben és a Marcal mentén. A belvízzel borított terület 5050 hektár, jelenleg 17 stabil szivattyúál­lás és 34 hordozható szivattyú üzemel. Következett a munka dan­dárja. Még egyszer megnéztem a szobrot, ami ekkor már bronzból öntve állt a műhely udvarán, cizellálásra várva* Jártam Erdei-Grúz Tibornál, aki biztosította a szükséges 35 ezer forintot. A szobor feláilí- tási területén szorgos útépítők dolgoztak, Hűli Sándor község­gazda irányításával. Augusz­tus 15-én megérkezett a szo­bor a szükséges daruval és megérkezett az öntőmester is. Tér, zászlódíszben Ekkorra már Dömsödi Pál gödöllői lakatos kisiparos elké­szítette azt a tokot, amelybe az okiratot helyeztük, Dányi La­jos kárpitos a leplet varrta meg. Közben a nyomdából meghoztuk a meghívókat és a falragaszokat. Címeztük a meghívókat, értesítettük a rá­diót is, a postát pedig felkér­tük, hogy az avatás napján külön bélyegzőt használjanak. Ezt meg is rendeltük. Az utolsó „haditanácsot”' augusztus 17-én tartottuk. Ez már inkább csak eligazítás volt. Sásdi Ernő alezredes bizto­sította a dísztribün megépíté­sét, a szükséges műszaki kocsit a Kisállattenyésztő és Kutató Intézet bocsátotta rendelkezé­sünkre. (Ez a lovas kocsi egyébként a telepről szállítot­ta a gyerekeket az iskolába.) A Ganz Árammérőgyára a hangerősítőt kölcsönözte vala­mennyi szükséges szerelési anyagával. A legszélesebb ösz- szefogás bontakozott ki. Ké­szen volt a műsor is, s már ti zenkilencedikén reggel zászló­díszben volt a Petőfi tér. Szól­tak a hangszórók, tartott a mikrofonpróba. A község népe izgatottan várta az ünnepséget, hiszen a szoboravatás a Vá­rosban sem mindennapi ese­mény. Egy szobor kalandjai (3.) És eljött az a nap Simon István ünnepi beszédét tartja. A szobor átadásának pillanatai. . A nagy napon, augusztus 21- én napfényes időre ébredt a község. Kora reggel már hal­latszott a tér felől a zene, a honvédtiszti iskola fúvósai ad­tak térzenét. Kilenc óra után már gyülekeztek az emberek, holott az ünnepség kitűzött kezdési ideje tizenegy óra volt. Sokan gyerekestül jöttek, s hoztak több száz galambot, amelyeket ketrecestül a talap­zat előtt raktak le. A tribün mellett megkezdte működését az alkalmi posta, valamint a könyvsátor. Tíz óra után a környező ut­cákon feltűntek az első felvo­nuló csapatok. Elsőnek az öreghegyi fiatalok érkeztek a térre. Elfoglalta helyét az ipartestületi dalárda is. Pontban tizenegy órakor a Himnusz eléneklésével kezdő­dött az ünnepség. Hunyadi Jó­zsef, a Hazafias Népfront elnö­ke üdvözölte a megjelenteket és az elnökségben ülőket, kö­zöttük Berda Józsefnél, a mű­velődési minisztérium osztály- vezetőjét, Simon István Kos- suth-díjas költőt, Borbély Mi­hály községi párttitkárt és a többieket, akik valamilyen for­mában részt vettek a szobor­állítás munkájában. A meg­nyitó után Epres János iskola- igazgató ismertette a szobor­ban elhelyezett emlékirat szö­vegét, majd Simon István köl­tő lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja ünnepi .beszédét Végül Dányi Lajos vonta le a leplet a szoborról. A verőfé­nyes napsütésben szinte vakí­tóan csillogott a bronzból ön­tött Petőfi. Ezrek szeme tekin­tett a( költőre, miközben szólt a zene, s a magasban a ket­receikből kiengedett galambok keringtek. A szoborbizottsági elnökségi tisztségemben adtam áf a szobrot a község vezetőjének, megemlítve, hogy bizony sokat fáradoztunk azért, hogy ott álljon Petőfi alakja, egykori otthona mellett. Vers és dal Mikolai László tanuló — ma a Fővárosi Operettszínház egyik rendezője — Petőfi-ver- seket szavalt, míg Kecskeméti Mihály né megzenésített Petőfi verseket énekelt. A kis kultúr­műsor zárószámaként az ipa­ros dalárda adott elő dalokat Szvoboda Dénes iskolaigazgató karnagy vezényletével. Az ün­nepség zárásaként koszorúkat és virágokat helyeztünk el a szobor talapzatán. A több ez­res tömeg hosszan tapsolt. Azóta húsz kerek esztendő múlott el; a város rendben tartja a szobor körüli terüle­tet, ahol azóta is szép a gyep és virágok díszelegnek. Visz- szaemlékezésemet a szoborállí­tás jubileumára írtam, hogy megismertessen) az olvasót a szobor kalandjaival. Bizonyá­ra sokan vannak, akik mind­erről nem tudtak, nem is tud­hattak. És mi tagadás, ma már ez a história is része Gödöllő történetének. Csiba József (Vége) i í i — Hadsereg nélküli tábor­nok vagyok — mondta Diny- nyés László, az Aszódi Műve­lődési Ház igazgatója. Vallo­másához még azt is hozzáte­hetnénk, hogy főhadiszállása sincsen. A nagyközségben ugyanis évek óta nincs a mű­velődésnek otthona. Bár van művelődési célra kijelölt épü­let, de az pillanatnyilag hasz­nálhatatlan. A házban 1973 áprilisáig a tanács „lakott”, majd a Pest megyei 4-es szá­mú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat munkásszálló­nak rendezte be fél éve. Az­óta hellyel-közzel kihasználat­lan, néha átmenetileg újra munkásszállásnak használják. Irodában esernyővel Az eredeti tervek szerint kollégium lett volna belőle, de aztán erre a célra találtak a nagyuözségben alkalmasabb épületet. A múlt év elején programtárgyaláson határoz­ták el az újabb rendeltetést: felújítással, renoválással mű­velődési házzá kell alakítani, s szerepét erősíti majd a hozzá­építendő iskola. Az épületben egy éve nin­csen mozgás, ha csak a falak lassú omladozását és a tető széltől való lebegését nem te­kintjük annak. A húz egy ré­szét (sajnos, egyre nagyobb részét) a Galga menti Vízmű Társulat foglalja el. A Vecsés- ről Aszódra érkező igazgató egy helyiséget irodaként le­foglalt magának, de esőben, sajnos, itt is elkél az esernyő. Honig Antal, a nagyközségi tanács népművelési felügyelője elmondotta, hogy az idén az egyik műszaki előadóval meg­vizsgálták az épületet: a szak­ember elmondotta, hogy egy árajánlat megtételét követően a tanács elkészítené a megren­delést a munka elvégzésére a költségvetési üzemnek. Kiss Károly tanácselnök már nem egy alkalommal kérte az üze­met, hogy tegyék meg az ár­ajánlatot, és kezdjék el a munkát: van erre a célra a ta­nácsnak anyagi fedezete. Az eredeti határozat szerint az üzemnek szeptemberig hasz­nálhatóvá kellene tépni a mű­velődési házat. Eddig, sajnos, semmi nem történt. Magnósok a könyvtárban Az aszódi nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének sok a megrendelése, szinte minden évben többet kell vé­geznie a tervezettnél. De talán előbbre lehetne sorolni vala­miképpen a művelődési házat: a népművelési évad mindenütt ősszel kezdődik, s jó lenne, ha az induláskor már nem esne be ide az eső. — Sem eszközzel, sem segí­tőtárssal nem vagyok elké­nyeztetve — jegyezte meg Dinnyés László. — Van egy özönvíz előtti Munkácsy tele­vízió, egy rossz zongora és negyven szék. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatták, hogy művészeti előadóra sem igen számíthatok. — A nagyközség hol létező, hol nem létező művelődési házának 1967 óta nem volt függetlenített vezetője. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy Aszódon ne lenne közművelő­dési élet. A fegyveres erők klubjában és a könyvtárban minden érdeklődő hellyel-köz­zel részt vehet művelődési programokon — tájékoztatott Ilonig Antal. — Amióta itt vagyok, ismer­kedéssel töltöm az időmet. A nagyközségi igényeket és a le­hetőségeket próbálom egy ne­vezőre hozni, ehhez keresek

Next

/
Oldalképek
Tartalom