Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

1975. JÜLIUS 19., SZOMBAT

Eltemették Lengyel Józsefet

Pénteken nagy részvéttel kisérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben a 79 éves korában elhunyt Lengyel József Kossuth-díjas és József Attila-díjas írót, a párt és a munkásmozgalom kiemelkedő harcosát. A gyászszertartáson, amelyen politikai és kulturális életünk szájmos vezetője, az elhunyt barátai, írótársai, tisztelői, barátok vettek részt nagy számban, elsőként dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője búcsúzott az elhunyttól, az MSZMP Központi Bizottsága és a Kul/turális Minisztérium nevében. Hangsúlyozta, hogy Lengyel József életútja a XX. századi emberiség legjobbjainak történelmi és emberi küldetéséi példázza. A magyar kommunista mozgalom nagy úttörő nemzedékéhez tartozott, s e nemzedék egyik utolsó képviselőjeként is megőrizte világnézeti, szellemi, művészi frisseségét. Írói életműve a szocialista realizmus egyik legértékesebb, legegyértelműbb példája. A kommunista helytállás, a szilárd marxista világnézet, a pártosság és a mély humanizmus alkotja műveinek mágneses erőterét. Életszerűsége, népiessége, a Sizegények, az elnyomottak melletti életre szóló kiálláson alapul, és azon a művészi sajátosságon, hogy a közvetlen emberi kapcsolatokban is megkapó érzékenységgel fedezi fel és láttatja a lényeget, az értéket.

Gyurkó László író, a Magyar Írók Szövetsége nevében, minden magyar írástudó nevében emlékezett a ravatalnál Lengyel Józsefre. Elmondotta, hogy mint minden nagy egyéniségben, benne is rendezett, szép összhangban volt alkata, tehetsége, világnézete. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem — emelte ki Gyurkó László —, habozás nélkül ezt a szót választanám; — hűség. Hűség a leírt szóhoz, aminek igaznak és szépnek kell lennie, hűség az emberi tisztességhez, amiből soha, semmilyen körülmények között nem szabad engedni, hűség az igazsághoz, amit mindenkor vállalni kell, hűség a néphez, amelyet nem megváltani, hanem belőle megújulva és tőle tanulva vezetni kell, hűség az eszméhez, melyet szolgálni kell mindenáron.

Végül a család és a barátok nevében Major Ottó író vett végső búcsút Lengyel Józseftől.

Lengyel Józsefet a Farkasréti temető munkásmozgalmi parcellájában, a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Sírját elborították a kegyelet és a gyász virágai. A kommunista író gyászszertartása az Internacionálé hangjaival ért. véget

Lengyel József nevét egyébként megörökítik a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának pilonján is.

MATYÓ ELET

Kiállítás Mezőkövesden

Több mint egy évtizede nyitották meg a Borsod megyei múzeumi szervezethez tartozó Matyó Múzeumot Mezőkövesden. Az azóta eltelt évtized alatt a nagyobbrészt matyó népviseletet, használati eszközöket bemutató tárlatot több mint félmillióan tekintették meg.

A növekvő idegenforgalom indokolta, hogy a kiállítást átrendezzék, s az eddiginél

szemléletesebben mutassák be a matyó nép életét. A „Matyó élet” címmel rendezett kiállítást pénteken nyitották meg, Ezen bemutatják a többi között a jellegzetes matyó lakóház pitvarát és kamráját, eredeti berendezésével. Külön teremben mutatják be a világszerte ismert matyó hímzés kialakulásának több mint egy évszázados történetét.

Irány Zakopane

Közös jutalom p

Pest megyei igazgatók, szakfelügyelők együttes túrán

Moszkva

A141 perc kiemelkedő sikere

Fábri Zoltán, valamint a 141 perc a befejezetlen mondatból című magyar versenyfilm főszereplői pénteken délelőtt a Rosszija szállóban sajtóértekezletet tartottak,

Ulrich Gregor, a kivételes nemzetközi tekintélynek örvendő nyugatnémet filmtörténész, a nyugat-berlini film- fesztivál igazgatója a Moszkvában bemutatott legjobb alkotások közé sorolta Fábri Zoltán filmjét.

A moszkvai lapok közül a Szovjetszkaia Rosszija és a Krasznaja Zvezda már pénteken kritikát is közölt Fábri Zoltán filmjéről. Mindkét méltatás egyértelműen elismerő hangnemben, a jelentékeny műnek kijáró figyelemmel elemzi a film művészi eszközeit, jellemábrázolását.

Jó és hasznos ötlet keretében kaptak jutalmat az idén Pest megye középiskolai szak- felügyelői, igazgatói. Ezúttal pénz helyett külföldi kirándulást szervezett számukra a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának középiskolai csoportja. Az út remekül sikerült. Egy esztendő közös és feszített munkája után ez a hatnapos csehszlovákiai—lengyelországi körút egyszerre jelentett pihenést, továbbképzést, egymás megismerését, s a következő tanév hangulati, érzelmi előkészítését. A sok értekezlet, teendő közben és után most végre közvetlen kollégák ültek egymás mellett az autóbuszban, és nem csupán „főnökök”, beosztottak.

Az élmény, a közös élmény alkotó energiákat szabadít fel, s nem közömbös,

hogy megyénk középiskoláinak vezető testületé ne izolált egységekre szakadjon, hanem összetartozó egységgé ková- csolódjék. Ez a külföldi út ezt a folyamatot gyorsította meg. Az eszme régóta motozott sokunk gondolatában, a megvalósítás Oberczán József megyei tanulmányi felügyelő és közvetlen munkatársai nevéhez fűződik. Az út magábanvéve is gazdag tapasztalatokat, élményeket nyújtott. Kassán megkoszorúztuk Rákóczi hamvait, s örömmel láttuk Késmárkon, hogy évekkel ezelőtt ráckevei, váci diákok jártak Thököly sírjánál, s nem felejtettek emlékszalagot tenni a márvány] apra. Öröm volt tapasztalni, hogy szlovák és lengyel barátaink is megbecsülnek minket, Eperjesen nemzeti zászlós asztalnál vacsoráztunk, Lengyelországban pedig mintha rokonokhoz érkeztünk volna, olyan sok természetes kedvességben részesítette csoportunkat az „utca embere” is.

Meglepett mindannyiunkat a sok ízlésesen épülő ház Lőcsén és Zakopánéban. Elgondolkodtató, hogy az új technológia alkalmazása mellett nem feledkeztek meg a népi hagyományokról sem. Ez a tény a mi tervezőinket is figyelmezteti, hogy a családi házak nagy részének bizonyos egysíkúsága mellett képzelet- gazdagabb épületekre s a népi építkezés gazdag hagyományainak újjáélesztésére lenne sürgősen szükségünk.

Megdobbant szívünk a Szepességben. Ezek a színekben hullámzó dombok érlelték festővé Szinyei Merse Pált, s Branyiszkó magaslatán szabadságharcos elődeinkre emlékeztünk a szepesi várnál. Minden órában új szépség fogadott: Lőcse faragott szárnyasoltárral, aztán a természet lebilincselő látványa: a lomnici csúcs!

Zakopánéban három nap alatt beszéltünk gorálokkal, csúcsokra kapaszkodtunk gyalog és lanovkán, s volt, aki Krúdy-atmoszférát teremtve sörözött és fiákerezett a kaptatókon.

Krakkó a felejthetetlen Wit Stwosz mester faragásaival, a Wavel kincseivel és a Collegium Maius gótikus környezetével sugárzott közös élményeket.

A szalonnasütéssel egybekötött tábortűznél Zakopánéban mindenki a kedves népdalát mondta, és itt derült ki, milyen gyorsan verbuválódik új kórus azokból, akik soha nem énekeltek együtt. Zenekultúránk tiszta forrásait daloltuk itt a tábortűznél, hazulról hozott vörös bort kortyolgatva.

Hazafelé Árva vára integetett és az Alacsony-Tátra vadregényes csúcsai. Többen megtekintettük Besztercebányán a Thurzó-házban elhelyezett múzeum gazdag kincseit, átsuhantunk az Ipolyság főterén, aztán egy röpke óra, s máris Vác felé kezeledtünk. Amikor megláttuk a Pest megye jelzésű táblát, éreztük, feladatokkal érkeztünk vissza. Biztos vagyok benne, hogy ősztől még tudatosabban valósulnak meg középfokú intézményeinkben nevelési teendőink, hiszen most szinte mindannyian egymás barátai is lettünk.

Hazatérve köszönettel és örömmel üdvözöljük a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának ilyen nagyvonalú továbbképzését, a kollektív jutalmazásnak az intézmények jobb munkájára is visszaható eszméjét. Kiinduló példája lehet ez annak, hogy mások másutt, máskor is felhasználják, hiszen csak friss élményektől gyarapodott nevelők képesek arra, hogy pontos mértékkel, jövőt serkentő távlatokkal jelöljék szuggesztíven az irányt féltett kincsünknek, az ifjúságnak.

Losonci Miklós

Ü] iskola épül Biatorbdgyon

Huszonötmillió forintos beruházási költséggel épül Blatorbágy új, nyolc tantermes általános iskolája. A Budai Járási Építőipari Szövetkezetnek ez év utolsó napján kell az új oktatási intézményt átadnia. Épül a tornaterem is, de egy hónapja hiába várják Szolnokról, a Beton- és Vasbetonipari Müvek gyárából a beemelődarut, mindmáig nem érkezett meg, és ez hátráltatja a munkát.

Koppány György felvétele

BÉKÉS ISTVÁN: @

(ßog^dr ^3mre nótája

R

ablók regényessége jellegzetes címmel számol be június vétem a Pesti Hírnök az ezúttal Bas- kinak titulált Baksa- Baiksi-Ruksi György nevű Bogár-cimbora pusztulásáról. Ebben a tudósításban ismerkedünk meg a pesti járás újonnan kinevezett főcsend- biztosának: Bállá Kálmánnak nevével, róla a Bogár-familiá- val kapcsolatban még hallani fogunk. Bállá Kálmán — akinek csendbiztosi hírneve a legendás tiszántúli Barcza Daniéval vetekedett — június 26-án a benei pusztán pillantotta meg „Baski György rablót”, a rettegett Bogár-féle banda tagját. Baksi-Baski a hat pandúrral odavágtató csendbiztos elől özvegy Téglásiné benei tanyájára menekült és túszként magával ragadta a szobába a ta- nyásné hatéves kisfiát. Ami ezután következik, az valóban a gyermektúszt fogó kétségbeesett vadság és a betyárérzel- messég regénye. Baksi György a tanyaszobából a pandúrokra sütötte fegyverét, de senkit nem talált. Amikor a pandúrok viszonozni akarták a tüzelést, a betyár a kis túszt az ablakban a puskacsövek elé tartotta. Az odarohanó anya iszonyú sikoltozására a pandúrok leeresztették fegyvereiket, s lö- völdözési szándékukkal felhagytak. Ekkor Bállá Kálmán megadásra szólította fel a betyárt, s az alkudozás délelőttöl késő estig eltartott. Már jócskán besötétedett, amikor Baksi bejelentette, hogy megadja magát, csupán az a kérése, hogy előbb elénekelhesse néhány kedves nótáját. Minekután az egyezség létrejött, a betyár „egy óra hosszat gyönyörhangon dalolt”, de végül meggondolta magát. „Egyet- kettőt még agyonlövök közüle- tek — fordult pandúrokhoz —

aztán megadom magam”. Balia Kálmán és pandúrjai erre gyorsan és csendesen lesállás- ba vonultak, majd feszült várakozás következett/ Mi történt, mi nem — nem lehetett megállapítani, talán Baksiham feltámadt a reményvesztettek szánalma, vagy a hajszában kimerülve elszenderedett, egyszerre csak a kisíú kiosomt az ajtón. Ahogy ezt a csendbiztos és pandúrjai észrevették, ostromra indultak a szoba ellen, s a fütyülő puskagőlyók nyomában égő szalmatekercseket hánytak be az ablakon. Amikor már a szobát ellepte a láng és a füst, betörték az ajtót, de a szándékolt sortűzre nem jutott idejük. A felgyújtott szoba közepén Baksi György szájába vette kétcsövű flintáját, megnyomta a ravaszt, s összerogyott. A tűz eloltása után a pandúrok összeszedték az öngyilkos betyár fegyverzetét: két darab kétcsövű puskát és egy hatlövetű pisztolyt. A szétloccsant kopo- nyájú tetemet a boncolás meg- ejtésére Alsó-Dabasra, a szolgabírói hivatalba szállították.

Ezután a Bogár-féle betyárbandából még hárman maradtak: Imre, Jakab és unokabátyjuk, Bogár Szabó Miska. ★

Miért, mikor és mlmódon szaporodott a Bogárék betyár- familiája 1862. júliusára a Bogár-fiúknak 1861. decemberében még a bugaci puszta gulyás számadójaként említett apjával: idősebb Eogár Szabó

Imrével — azt csak Bogár Imrének a talpon álló törvényszéle előtti vallomásából, illetve annak egy-két mondatából sejthetjük. Bebörtönzés, szö- kés, bujdoklás után ifjabb Bogár Imre — így olvassuk majd a vallomásban — apja hívására 1862 tavaszán néhány napot Bugacon töltött néniénél. Ide jöttek érte öccse: Jakab, unokabátyja: Miska, Baksi György és Bartucz Mihály, s _ apjával együtt magukkal hívták, szólították, csalogatták — ki deríthetné ki a módját? — a kóborló betyáréletbe. Idősebb Bogár Szabó Imre, aki a számadó gulyás bizalmi posztjáról vedlett betyárrá, nem sokáig „élvezte” a szegénylegénykedést. Még annak az évnek július elején a jász- szentlászlói puszta megrohaná- sakor a betyárok ellenében védekező gazda agyonlőtte. És kilenc nap múlva pandúrkézre került ifjabb Bogár Imre is.

Annak a Pest megyei Levéltárban őrzött hatalmas paksa- métának, amely a Bogár-faml- 13a betyárkodásának, elfogatá- sának, kiirtásának történetével foglalkozik, Fenyítő Törvényszéki iratok 128. számú aktacsomója tartalmazza Bogár Imre főbenjáró, statáriális eljárásának okmányait. Ezekből kitűnik, hogy Szeles Mihály másodalispán elnöklete alatt 1862. július 17-én, reggel 10 órakor ült össze a pesti megyeház épületében a rögtönítélő törvényszék, s miután az elnök és a közbírák a magyarországi királyi helytartó által kiadott statáriális bíráskodási szabályok formaságainak eleget tettek, először a vád tárgyát képező bűncselekményeket foglalták össze.

Idézzük a következőkben az elsárgult árkusok betűsorait:

Csongrád megye Csongrád járási szolgabíró üelitzay Tamásnak f. hó 12-ről ... kelt ... jelentése szerint többnemű rablás elkövetésével vádlott és körözött, folytonos űzőbe vétetett ifjú Bogár Imre, a Csongrád városának határában 11. Pintér János tanyáján f. hó 11- én délután 1 órakor Kassa József, Bánf y János és Deák Elek csongrádmegyei pusztázó hadnagyok által alvás közben elfogatott Pest vármegye központi törvényszéke elébe kísértetett. — Ki ellen is, valamint állítólag rabló társai által megölt vezérük Dönti Péter, továbbá a folytonos üldöztetés közben magát agyonlőtt Baksi György, a rögtönbíróság ítélete folytán f. év április és július havában kivégeztetett Betyár Bartutz Mihály és Zsibrica Sándor, úgyszintén Félegyházzal szomszédos Szent Lászlói pusztán rabló megtámadás alkalmával a megtámadott által önvédelem közben agyonlövetett idősb Bogár Szabó Imre, s végre a jelenleg is üldöztetés alatt levő Bogár Jakab és Bogár Miska ellen, részint a ... csatolt feljelentések, részint a közhír, részint a hírlapok útján következő rablások és sú* lyos bűntények jöttek tudomásra.

Az 1862 júliusában kivégzett Zsibrica Sándornak a Bogárféle bűnügyi iratokból csak halála tényét ismerjük. Ki volt, hogyan keveredett a bandába, mit követett el — erről hallgat a krónika.

Annál részletesebben ecseteli az okmány a nyolc tényváz- latot. A bajai vásár 15 szekeresének 1961 decemberében még Dönti Péter vezérletével történt megtámadását; az új- hartyáni földbirtokos kirablását 1862 januárjában; ugyanennek a hónapnak utolsó napján Páhy-pusztán az uraságnak és vendégeinek megvámo- lását; Verecky Miklós dabasi kúriájában a háziak és látogatóik zsebeinek kiürítését; a január 29-én este 9 órakor és február 20-án éjfél után 2 és 3 között, végül május 10—11-én és július 2-án este 8 és 9 közt tett sűrű látogatásokat báró Red! Gyula nagybócsai birtokosnál, ahol is az uradalmi tiszttől „kérelem szóval, de fegyveres kézzel” mindannyiszor lóháton abrakot, nyerget, kantárszárat, gyutacstartót erőszakoltak ki. Februárban a bőszei haszonbérlő 1000 forintja bánta jöttüket, húsvét előtt a tótharaszti csárdástól „szereztek” maguknak ételt, italt, abrakot, szénát és július első napjaiban esett meg a jász- szentlászlói támadás, amikor idősebb Bogár Szabó Imre életét vesztette.

Ezek azon tények — mondja továbbiakban a jegyzőkönyv —, melyek eddig elé a rögtön- bíróság tudomására jutottak, melyek folytán Dönti Péter és Társainak űzőbe vétele elrendeltetett. Minek folytán és az ... idecsatolt... jelentés szerint a rablók üldöztetvén, üldözés közben ifjú Bogár Imre, Bogár Jakab és Bogár Mihály rablók az őket üldöző Pest megyei pusztázó hadnagyokra három-négy lövést tettek.

A tényleirásnak ekként lett előterjesztése után a tisztiügyész Bogár Imre folytonos üldözés után elfogott rablót ki is a ... csatolt keresztlevél tanúsítása szerint 20 évet meghaladott, ki is nagybócsai pusztai születésű (Pest megyében), nőtlen, a fentebb elősorolt rablásokbani részvétel terhel és a ... már említett jelentésekben f. hó 11-én három csongrádmegyei pusztázó hadnagy által elfogatott és ide f. hó 14-én Pest megye Központi Törvényszéke elébe kísértetett .. kéri rögtönbíróság elibe állíttatni, megjegyezvén miszerint a nevezett rabló alvás közben nyomatott meg, a közelébe két töltött duplacsövű lőfegyver, két ló, nyergestől felkantározva patrontás és egy bugyelláris 15 forinttal találtatott.

A felsorakoztatott nyolc tényvázlat hitelét — legalábbis Bogár Imrét illeti — eléggé csökkentette, hogy a vád tárgyává te|;t cselekmények egy része bizonytalan „közhíren” és „hírlapközleményen” alapult, meg az is, hogy az „esetírások” laza szövegezése nem tisztázta külön-külön a befogott betyár s elhalt vagy szökésben levő társai szerepét. A vádnak ezt a labilitását a vasban álló betyár hosszadalmas (egyébként merőben formális és npm kontradiktorikus) vallatása, s sebtében előállított tanúk egyenetlen értékű és megbízhatóságú vallomásáról, s a meg-megbicsakló, sokszor meddő szembesítésekről felvett harminchat jegyzőkönyvoldal sem szilárdította meg jogilag és emberileg kielégítő módon. Világosabban fogalmazva: csupán annyira, amennyire az eleve bizonyos halálítélethez „a legfelsőbb helyről kiadott szabályok szerint”, s a betyárok ellen alkalmazott statáriális gyakorlat értelmében szükségesnek mutatkozott.

(Folytatjuk)

l

í

4