Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

2 vXíWmi 1975. JÜLIUS 9., SZERDA Ä természeti kin kiaknázásáról tárgyalt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka TESTVÉRI ÜZENETKÉNT A baráti nép múltja, jelene, szocialista jövője bontakozik ki előttünk Ma nyílik meg Budapesten a Bolgár Nemzeti Kiállítás A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka ked­den délben a Nagy Kreml pa­lotában a két kamara — a szövetségi tanács és a nem­zetiségi tanács — együttes ülésével folytatta munkáját. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Nyikolaj Podgornij államfő, Alekszej Koságin miniszterelnök, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője. Az ülésszak központi na­pirendi témája — a termé­szeti kincsek ésszerű kiakná­zása — iránti érdeklődést je­lezte, hogy a parlamenti ülésterem karzatán nagyszámú kül­földi diplomata és új­ságíró foglalt helyet, s ott voltak a szocialista or­szágok KGST-képviseie- teinek vezetői is. Az ülésen Nyikolaj Tyiho- nov, a minisztertanács el­nökhelyettese mintegy egyórás beszámolót tartott a Szovjet­unió természeti kincseinek ha­tékony kiaknázásáról, az ez­zel kapcsolatos kormányin­tézkedésekről és a képvise­lők elé terjesztett alaptör­vényről. Tyihonov megállapította, hogy a Szovjetunió jelenleg a bányászati ipar világter­melésének egynegyedét ad­ja és világviszonylatban az első helyen áll a kőolaj, a szén, a mangán és több más nyersanyag és ásványkincs felszínre hozatalában. A szovjet ipar mai fej­lettségi szintjén lehetővé vált a kurszki mágneses anomá­lia körzete érckincseinek fel­dolgozása is. Ezekről a készle­tekről Lenin már 1922-ben megjósolta, hogy feltárásuk fordulópontot jelent majd a kohászati iparban. Kiemelke­dő szerepet játszanak a szov­jet kohászatban a Krivoj Rog környéki vasérc- és szénlelőhelyek. A kuznyecki, J karagandai, pecsorai, kansz- ko-acsinszki szénmedencék a szénbányászat, a norilszki és az altáji színesfémbányák pe­dig a színesfémkohászat óriá­si tartalékait alkotjuk. A Bajkál—Amur vasút­Az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa megvizsgálta a Szov­jetunió delegációjának jelen­tését a KGST Budapesten tartott június 22—26-i XXIX. ülésszakának eredményeiről. Az ülésszakon a szovjet dele­gációt Alekszej Koszigin, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnöke vezet­te. A politikai bizottság és a kormány nagy jelentőségűek- nek minősítette az üléssza­kon hozott határozatokat, s megelégedéssel szögezte le, hogy a KGST-országok sok­oldalú integrációs intézke­déseinek az 1976—1980-as évekre szóló összeegyezte­tett terve, amelyet a KGST gyakorlatában első ízben dol­goztak ki és amelyet az ülés­szak jóváhagyott, a KGST- országok fontos politikai és gazdasági okmánya. Arra hi­vatott, hogy biztosítsa a nagyarányú közös beruházá­sok megvalósítását a tagál­lamok népgazdaságának és testvéri együttműködésének fejlesztése érdekében, előse­gítse a kölcsönös gazdasági kapcsolatok nagyobb haté­konyságát. Az 1976—1980-ra szóló nép- gazdasági tervek koordiná­ciójával kapcsolatos munka során a KGST-orszégok és a | vonal — mondotta Tyi- honov a legjelentősebb új építkezések egyikéről — utat nyit Kelet-Szibéria, a Távol-Kelet, Déi-Jakut- föld eddig nehezen hoz­záférhető kincseihez. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet kormány korábban is nagy figyelmet szentelt a föld méhének ésszerű feltá­rására és az 1920-ban ezzel kapcsolatban első ízben ki­adott lenini dekrétumtól kezd­ve számos intézkedéssel sza­bályozta a nyersanyagok és ásványkincsek kiaknázását. A természeti kincsek kiak­názásáról a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elé terjesztett új össz-szövetségi és köztársa­sági kerettörvények mindenek előtt az ásványkincsek kizáró­lagos állami tulajdonának vé­delmét húzizák alá — mondot­ta Tyihonov. Szabályozzák a felhasználók jogait és kötele­zettségeit, a feltárás és kiak­názás módjait, intézkedéseket tartalmaznak a bányaipari dolgozók munkavédelmére, a környezetvédelmi érdekek szem előtt tartására és bizto­sítják az állami ásványkincs- és nyersanyagtartalókok egy­séges nyilvántartását. Tyihonov megállapította, hogy a szovjet bányákban a készletek kihasználása je­lenleg még nem teljes és az új törvények egyik fon­tos rendeltetése, hogy a vállalatokat a legkorsze­rűbb, leggazdaságosabb technika alkalmazására ösztönözze. Előnyben részesítik például az ásványkincsek nyiltszíni ki­aknázását. Jelenleg a bányá­szati ipar mintegy felerészben ezzel a módszerrel dolgozik. Távlatilag a cél az, hogy a szénlelőhelyek hozamának 50—55 százalékát, a színesfé­mek 75—80 százalékát, a vas­érc 80 százalékát nyíltszíni fejtéssel nyerjék. Az új törvénytervezetek in­tézkednek a szennyvizek és más ártalmas bányászati mel­léktermékek megfelelő tisztí­tásáról, a már kiaknázott bá­nyák „rekultivációs” munkála­tainak elvégzéséről, ami azt jelenti, hogy az egykori bá­KGST-szervek meghatároz­ták a KGST-országok külön­böző népgazdasági területein kifejtendő gazdasági, tudo­mányos és műszaki együtt­működés fejlesztésének alap­vető irányzatait, és össze­egyeztették a megvalósítá­sukkal kapcsolatos konkrét lépéseket, amelyek előmoz­dítják a szocialista közösség egységének és összeforrottsá- gának további szilárdulását. A politikai bizottság és a kormány véleménye szerint a XXIX. ülésszak határozatai az SZKP, a testvéri kommu­nista és munkáspártok követ­kezetes és internacionalista politikájának, valamint ama készségének sikerességét tük­rözi, hogy szakadatlanul szé­lesítsék és mélyítsék a KGST- országok testvéri együttműkö­dését és gazdasági integrá­lódását, amely meggyorsítja gazdaságuk dinamikus fejlő­dését és az életszínvonal to­vábbi emelkedését. A politikai bizottság és a kormány, jóváhagyja a KGST XXIX. ülésszakán részt vett szovjet delegáció tevékeny­ségét, megbízta az illetékes szovjet szerveket, hogy dol­gozzák ki és hajtsák végre azokat az intézkedéseket, amelyek az ülésszakon elfo­gadott határozatok teljes és kellő idejű végrehajtásának biztosításához szükségesek. nyakat az ásványkincsek ki­merülése után isimét mezőgaz­daságilag értékes területté, üdülési övezetté stb. alakítják. Az új törvénykezés egyik fontos célja a bányászati iparban végzett munka bizton­ságának növelése. Végezetül Tyihonov minisz­terelnök-helyettes kifejezte azt a meggyőződését, hogy a föld kincseinek éssze­rűbb, hatékonyabb és gaz­daságosabb kihasználásá­val kapcsolatos törvény- tervezetek elfogadása je­lentékeny hozzájárulást jelent majd a szovjet népgazdaság fejlődéséhez, a kommunizmus anyagi-mű­szaki alapjainak lerakásához. Kedden délután háromkor a Legfelsőbb Tanács Nemzeti­ségi Tanácsának f lésén meg­kezdődött a természeti kin­csek kiaknázásával foglalkozó parlamenti vita. INDIRA GANDHI indiai miniszterelnök fogadta az in­diai Kereskedelmi Kamarák Szövetségének és a Gyáripa­rosok Országos Szövetségének képviselőit. A tanácskozás so­rán arra kérte őket, hogy a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel fokozzák az ipari ter­melést és mozdítsák elő a létfontosságú cikkek jobb el­osztását. KISSINGER külügymánisiz- ter kedden megbeszélést foly­tatott Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel, feltétele­zések szerint Gromiko szovjet Három munkaszerv tanács­kozott kedden délelőtt Géni­ben az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Különösebb előrehaladást egyik fórumon sem értek el a delegációk. A gazdasági, tudományos­műszaki és környezetvédelmi együttműködés kérdésével fog- lalkozd bizottság a „második kosár” még megoldatlan anya­gával, a kölcsönösség elvével és a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazása kérdésével kapcsolatban nem jutott to­vább a szövegezési munkában, miután a Közös Piac tagálla­mainak álláspontja még nem közeledett a kompromisszum íelé. Az államok közötti kapcso­latokat szabályozd alapelvek­ről tárgyaló albizottság Erdős Endre magyar küldött elnök­letével két témakörről folyta­tott vitát: a szuverén egyenlő­séget magában foglaló francia javaslatról, valamint a hatá­rok békés megváltoztatásának kérdéséről. Folytatta az albizottság ezen­kívül az alapelvekről szóló do­kumentum bevezetőjének szö­vegezését is, miután korábban a tíz alapelv és a zárórész szerkesztését már kidolgozta. Figyelem kísérte a koordi­nációs bizottság földközi-ten­geri munkacsoportjának mun­káját Is, miután ebben a tes­tületben Málta magatartása miatt nincs előrehaladás. Ko­rábban a csoport nem végle­ges formába öntötte az úgy­nevezett mediterrán dokumen­tumot. Amikor azonban elké­szült, a máltai delegátus né­hány héttel ezelőtt, olyan mó­dosító Indítványt terjesztett elő, amely teljesen elvonat­koztatott módon, a realitáso­kat nélkülözve, Kívánja a földközi-tengermclléki orszá­gok kapcsolatát az európai kontinenssel ,Javítani”. A máltai javaslat ebbe az együtt­működésbe bevonná a Perzsa­öböl mentén fekvő államokat és Iránt Is. A máltai módo­sító indítvány csaknem min­den küldöttségnél ellenzésre talált. A keddi ülésen sem haladt előre ebben a kérdésben a munka. Délután ismét munkaülések sorát rendezték. Ezek közül az egyik legfontosabb volt a bi­zalomkeltő intézkedésekről tárgyaló albizottság tanács­kozása. Július 19-én Az első mesterséges napfogyatkozás 1975. július 19-én délben lesz az ember által megvaló­sított első napfogyatkozás. Ezt a kísérletet szovjet szak­emberek javasolták és a Szo­juz—Apollo közös űrrepülés során valósítják meg. Az űrhajók szétkapcsolása előtt a „kettős” hossztengelye égi­testünkre irányul (az Apollo űrhajó a Nap oldalán) és ez a helyzet stabilizálódik. Meg­adott pillanatban az űrhajók szétválnak. Eközben az Apollo eltakarja a Napot a Szojuz fe­délzetén levő megfigyelők elől. A mesterséges napfo­gyatkozás idején a Szojuz fe­délzetéről lefényképezik a Nap korongját és az Apollo körüli „atmoszférát”, az Apol­lo fedélzetéről pedig a Szo­juz űrhajót filmezik le. A napkorong tanulmányo­zása rendkívül fontos. A tel­jes természetes napfogyatko­zás ritkán fordul elő, a Föld egy és ugyanazon földrajzi pontján 300 év alatt csak egy­szer figyelhető meg. A napfo­gyatkozás teljes.fázisa általá­ban nem tart tovább egy-két percnél és ezért a műszeres megfigyelés ideje igen korlá­tozott. külügyminiszterrel csütörtö­kön és pénteken sorra kerülő genfi tárgyalásainak előkészí­téseként. AZ ARGENTIN általános munkásszövetség kedden, tíz órával a tervezett határidő előtt befejezettnek nyilvání­totta a hétfőn hajnalban kez­dődött és két napra meghirde­tett általános sztrájkot. Nyu­gati hírügynökségi jelentések szerint a szakszervezeti ve­zetők és Isabel Perón elnök­asszony kormánya kompro­misszumos megoldásra jutott a vitás kérdésekben. A katonai vonatkozások té­makörében most az jelent új nehézséget, hogy a svéd dele­gáció a hadügyi költségvetések kérdésével kapcsolatban olyan kérdéseket vetett fel, amelyek — megítélések szerint — nem ennek a konferenciának a ha­táskörébe tartoznak. Ismert ugyanis, hogy a genfi tanács­kozás politikai fórum, és a svéd javaslat sokkal inkább il­lenék leszerelési kérdésekkel foglalkozó szervek munkájába. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága kedden nyilatkozatot tett közzé az or­szágban kialakult politikai helyzetről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az utóbbi idők eseményei igazolták a korábbi aggodal­makat. Bizonyos politikai cso­portosulások álláspontja és ve­zetőiknek a hatalmi rend gyors megváltozásának lehe­tőségére vonatkozó nyilatko­zatai azzal a veszéllyel járnak, hogy félbeszakítják az ország­ban a forradalmi folyamatot — állapítja meg a politikai bi­zottság. „A jobboldali erők nézeteit világosan tükrözi a Demokrata Szociális Centrumnak (CDS) az a makacs követelése, hogy — a PKP és a Portugál De­mokratikus Mozgalom kizárá­sával és a CDS bevonásával — a szocialista párt és a demok­ratikus néppárt alakítson új kormánykoalíciót” — hangsú­Tegnapi sajtótájékoztató­ján Vladimir Videnov, Bul­gária budapesti nagykövete és Penko Penkov, a Bolgár Ke­reskedelmi-Ipari Kamara el­nöke mutatta be az újság­íróknak a BNV .^’’-pavilon­jában megnyíló Bolgár Nem­zeti Kiállítást, amely július 9. és 23. között 12 ezer négyzetméternyi fedett cs 4 ezer négyzet- méternyi szabad területen ismerteti meg látogatóit Bul­gária tudományos, kulturális eredményeivel, iparának vi­lágszínvonalat képviselő ter­mékeivel. A páratlanul gazdag, min­den eddiginél nagyobb szabá­sú kiállítás — amelyet ma, kedves vendégünk, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke nyit meg —, hű képet ad a szocialista Bulgária 30 esztendős or­szágépítő sikereiről, a két nép testvéri, baráti kapcsolatainak, műszaki-tudományos és min­den oldalú együttműködésé­nek fejlődéséről. Félezernél is több tabló, fotó, színes dia és a szemléltető eszközök so­kasága — közte kép-hangos audiómultiviziós berendezés — eleveníti meg e fejlődés fontos állomásait s kalauzol­ja a látogatót az ország leg­szebb tájaira — amelyeket tavaly négymillió külföldi, köztük 78 ezer magyar tu­rista keresett fel —, ipar­vidékeinek korszerű, nagy üzemeibe, mezőgazdasági köz­pontjaiba, bepillantást enged a tehetséges, szorgos nép dol­gos mindennapjaiba is. Mint azt a kamara elnöke is hangsúlyozta, a kiállítás jelentőségét növeli, hogy megrendezésére a bolgár szocialista forradalom, ma- gyarország felszabadulása és a hitleri fasizmus felett ara­tott győzelem 30. esztendejé­ben került sor. Nagy területet, rangos helyet szentellek a ren­dezők a KGST-tagorszá- gokkal, a Szovjetunióval folytatott szoros együtt­működés, a nemzetközi integráció, a bolgár—ma­gyar barátság, a gazdasá­gi és kulturális kapcsola­tok bemutatásának. Penko Penkov arra hívta fel a figyelmet, erről maguk is meggyőződhettek az érdeklő­dők és a szakemberek —, hogy a Bolgár Népköztársaság ex­portlehetőségei megnöveked­tek, a dinamikusan fejlődő tu­domány és technika, az ipar számos olyan színvonalas ter­mékeket sorakoztatott fel, lyozza a kommunista párt nyi­latkozata. „Az a tény, hogy sem a szocialisták, sem a PPD nem utasították vissza nyilvá­nosan ezt az ellenforradalmi platformot és egyik párt sem válaszolt a PKP-nak a helyzet közös elemzésére vonatkozó ja­vaslatára, továbbá a szocialis­ta párt főtitkárának az a zsa­roló kijelentése, amellyel az ország életének megbénításá­val fenyegetőzött arra az eset­re, ha nem teljesítik bizonyos követeléseit, a munkaügyi konfliktusok mesterséges szí­tása, az ellenforradalmi és ál­forradalmi csoportok politikai akcióinak összehangolása, a vad antikommunizrnus, a kö­zéprétegeknek a forradalmi fo­lyamat elleni mozgósítására amelyek jelzik: Bulgária jó partner a gyártásszakosítás és a kooperáció további szélesí­tésében. Kölcsönös kereskedelmi forgalmunk gyors ütemben növekszik, ez év végéig vár­hatóan meghaladja a 410 mil­lió rubelt. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva 1971. és 75. között 65 százalékkal nö­vekszik árucsere-forgal­munk. Tavaly a hazánkba irányuló bolgár export értékének 65 százalékát gépek jelentették, s az anyagmozgató, szerszám­gépek, vagonok, műszerek, elektronikus számítógépekért Ikarus autóbuszokat, hír­adástechnikai berendezéseket, orvosi műszereket expor­táltunk. Kölcsönösen szál­lítunk egymás országába a „ termelőkapacitás jobb kihasz­nálása érdekében kohászati termékeket. Az INTRANSZ- MAS és • az AGROMAS ma­gyar—bolgár közös vállala­tok egy évtizedes működésük során számottevő eredménye­ket értek el a szocialista gaz­dasági integráció megvalósítá­sában. Mindazt, amit a kiállítás tíz bemutató csoportban felsora­koztat, címszavakban sem le­het felsorolni. A bemutató gazdagságának érzékeltetésére csak annyit említünk, hogy az ipar különböző ágainak termékei mellett ízelítőt kap­hatnak az érdeklődők Bulgária könyvkiadásának legszebb példányaiból, a népművészet világszerte ismert jellegzetes alkotásaiból, sőt néhány táro­lóban nemzeti kincsnek szá­mító messzetűnt évezrede* balkáni népeinek szépérzékét, ügyességét, szokásait idéző ré­gészeti leleteket is láthatunk. Egy baráti nép múltja, jele­ne, szocialista jövője törté­nelmi folytonosságában bon­takozik ki szemünk előtt, test­véri üzenetként. A kiállítás idején az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság az MTESZ-szel együtt­működve hat tudományos szim- pozionnak ad otthont a vásárváros „A”-csarnoka. Ezeken a bolgár gépipar leg­újabb eredményeivel ismer­kedhetnek meg a szakembe­rek. Emellett kilenc ágazati szakmai napot is szerveznek. A nagyközönség előtt ma délután 2 órakor nyitja meg kapuit a kiállítás, s július 23- ig naponta délelőtt 10 óra és délután 6 óra között várja az érdeklődőket. irányuló sokoldalú demagóg kezdeményezések, a munkálta­tók szövetségeinek egy általá­nos offenzíva indítására irá­nyuló kísérlete, a miniszterel­nök személye ellen intézett tá­madások élesedése, az illegális ellenforradalmi propaganda és agitáció elszaporodása — mindez feszült és komoly hely­zetet teremt az országban és ezzel a haladó erőknek szem­be kell szállniuk.” „Anélkül, hogy megriad­nánk, vagy felülnénk a reak­ció által a néptömegek lesze­relésére és megtévesztésére terjesztett rémhíreknek, meg kell hiúsítanunk az egység­bontó törekvéseket, meg kell szilárdítanunk és meg kell erősítenünk a dolgozók, va­lamint ,az őszintén a forra­dalom pártján álló erők egy­ségét — szögezi le a nyilatko­zat. — Elengedhetetlenül szükség van a nép erős és ha­tékony éberségére és a töme­gek eltökéltségére, hogy az MFA-val szoros szövetségben megvédik a forradalom ered­ményeit és biztosítják a forra­dalmi folyamat továbbhaladá­sát a szocializmus felé” — hangsúlyozza végezetül a poli­tikai bizottság nyilatkozata. I Az tntersindical portugál szakszervezeti szövetség tömeg­tüntetést hirdetett csütörtökre, hogy támogatásáról biztosítsa az MFA Legfelsőbb Forradalmi Tanácsát, a köztársaság el­I nőkét és a miniszterelnököt — közölték kedden Lisszabonban. A szakszervezeti szövetség felszólította a lakosságot, hogy erősítse meg a népi erők egységét és éberségét, szilárdítsa meg a nép és az MFA szövetségét, és támogassa az állam­apparátus megtisztítását, valamint a forradalmi törvényeket. Sikerült biztosítani a kölcsönös gazdasági kapcsolatok nagyobb hatékonyságát A szovjet delegáció jelentése a KGST XXIX. ülésszakáról GENF A közös piaci tagállamok álláspontja miatt tegnap sem történt előrehaladás K. Gy. A. PORTUGÁLIA Meg kell hiúsítani az egységbontó törekvéseket ( Lisszabonban kedden megkezdte munkáját az MFA köz­gyűlése. A tanácskozás napirendjét hivatalosan nem közöl­ték. Megfigyelők szerint a 240 tagú testület Portugália poli­tikai-gazdasági helyzetéről tárgyal majd. CSÁK RÖVIDEN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom