Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RfeSZERE XIX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1975. JÚLIUS 8., KEDD A tisztább, szebb városért Locsolóautó, seprőgép az utcákon Díjmentes lomtalanítási akciót szerveznek Ceglédnek több minit száz kilométer az úthálózata. A járdák hossza az úthálózat­nak csaknem duplája. A par­kok százharmincezer négyzet- méter területet foglalnak el. A sok kilométer nyílt vízel­vezető árok, a rengeteg át­eresz, a piac és a vásártér tisztántartása is a város gond­ja. A közvetlen köztisztasági feladatokat, á tanács megren­delésére, a Városgazdálkodási Vállalat látja el. A kiépített közutak Uszítá­sához locsolóautót és seprő­gépet használnak. A város központjában, a lakótelepeken és a legtöbb pormentes út mellett be­vezették a rendszeres hul­ladékszállítást. Az idei év elejétől az új la­kótelepen már kukakocsi hordja a szemetet. A jövő hó­napban, kísérletképp beveze­tik a város egyes, részein az évenkénti lomtalanítást: díj­mentesen elszállítják azokat a nagyobb és már használhatat­lan bútordarabokat, ócska kályhákat, egyéb holmikat, amelyeket a szemétszállító autón nem tudnak elvinni. Az árkokat, átereszeket fo­lyamatosan tisztítja a mély­építő részleg brigádja. Nagy "gondot jelent a vállalatnak, hogy egyre kevesebb az úttisz­tító, az utóbbi években a lét­számuk a felére csőikként. A ma már egyetlen, kis létszá­mú brigád a legszükségesebb út- és járdatisztítási munkák­kal boldogul csupán. A közterület tisztán tartá­sa azonban nemcsak a ta­nács, a vállalat, hanem valamennyi ceglédi lakos feladata. Tanácsrendelet írja elő, hogy mindenki köteles az ingatlana előtti gyalogutakat, nyílt ár­kokat és átereszeket gondozni. Rendelet tiltja a szemétlera­kást közterületre. Sajnos, sokan, semmibe véve az elő­írást, az építési törmeléket és egyéb lomokat kihordják a közterületre. A város több pontján már évek óta rend­szeresen várják a köztisztasá­gi alkalmazottakat a zug­szemétlerakó helyek. Érthetetlen például, hogy a Róka és Beloiannisz utca sar­kára miért raknak ki a kör­nyéken lakók rongyokat, mű­anyag flakonokat és egyebe­ket, hiszen erről a környékről évek óta hetenként többször is elszállítja minden házból a Városgazdálkodási Vállalat a hulladékot. Hasonló a helyzet a Síp utca, Körösi út, vala­mint a Puskin és Szolnoki út sarkún is. A közelmúlt felhá­borító eseteként tartják szá­mon: a Deák téri orvosi ren­delő közvetlen szomszédságá­ba vitetett ki valaki egy ko- csideréknyi szemetet. Minden utcasarokra, minden üres telek elé nem állíthat őrt sem a tanács, sem a vállalat. A város rendjére, tiszta­ságára valamennyiünknek vigyáznunk kell, hisz mindannyiunk egészségé­ről van szó. Azokkal szemben pedig, akik nem hajlandók a köztisztaság elemi szabályai­hoz sem alkalmazkodni, sza­bálysértési eljárás indítható, és a bírság háromezer forintig terjedhet. K. D. Elkészül a díszes album Kik lehetnek Cegléd díszpolgárai? Szabályozlak a kiérdemlés feltételeit Szép hagyományt elevenített fel legutóbb a tanácsülés, ame­lyen megalkották a díszpolgá­ri cím adományozásáról szóló rendeletet. Az idősebbek úgy mondják, hogy jó néhány hazánkfiát tüntettek ki e megtisztelő cím­mel Cegléden. Azt tartja a ha­gyomány, hogy első díszpol­gáraink Klapka György és Perczel Mór, a szabadságharc hős tábornokai voltak. Komjáthy Béla, városunk negyvennyolcas országgyűlési képviselője is díszpolgár volt. Ceglédi népgyűlésein gyakran vele együtt agitált Hermann Ottó, a negyvennyolcas párt központi bizottságának tagja. Komjáthy Béla alakja szinte teljesen feledésbe merült. Egyetlen tér vagy utca sem őrzi emlékét városunkban. A szabadságharcot számtalan re­gényében megörökítő Jókai Mórt is Cegléd díszpolgárává avatták. Az 1919-es országgyűlési képviselő, Károlyi Mihály nagybátyja, grój Károlyi Gá­bor szintén Cegléd díszpolgára volt, bár lehet, hogy nem is járt a városban. Mikor a Tu- rinban élő Kossuth Lajosnak felajánlották a ceglédiek, hogy képviselje a várost a magyar országgyűlésben, gróf Károlyi Gábor házat vásárolt Kossuth­nak az Alkotmány utcában, ugyanis csak az lehetett a vá­ros képviselője, akinek Ceglé­den ingatlana van. Az épület, amely ma az MHSZ-nek ad otthont, emléktáblát érdemel­ne. Az idős Kossuth Lajos nem vállalta a képviselőséget, de a díszpolgárságot örömmel el­fogadta. Fia, Kossuth Ferenc, Cegléd országgyűlési képvise­lője, a negyvennyolcas párt vezére, szintén díszpolgárunk volt. Politikai tevékenysége közepette a város fejlesztésé­re is gondot fordított. Neki köszönhető az öreg vasúti in- döház újjáépítése. Az akkor korszerű vasútállomás — igaz, belül már átalakítva — ma is helytáll a követelményeknek. Cegléd város, bár többek­nek adományozott díszpolgár­ságot, az érdemesség feltételeit CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Akkumulátorról mű­ködő autóhűtő-doboz és egy női varrógép eladó. Cegléd. Béke utv-a 8. _______________ Ke veset hasznait re- kamié. fotelokkal, konyhabútor és olaj- kályha eladó. Pesti út 104. Zakarné_________ Ki adó mély gyermek- kocsi. Érdeklődni: Cegléd. Várkonyi ist­ván utca 10___________ El adó beköltözhető fél ház, portával. Ér­deklődni: Cegléd V. kér. Rák utca 2. szám. Gépkocsivezető B. C. D kategóriás állást ke­res. Választ „Gyakor­lott 164 927” jeligére kérjük a ceglédi hir­detőbe, Teleki utca 30. Fiatal házaspár 1 gyer­mekkel albérletet ke­res maximum 3 évre. Választ „Szerződést kötünk 164 924” leligé- re kérjük a Magyar Hirdetőbe. Teleki utca 30. sz. ________________ Mi ndenféle termény, baromfi- és sertéstáp árusítását (nagy téte­lekben is) megkezdtem. Nyitvatartás minden­nap vasárnap is reg­gel 7-től 17 óráig. Bezerédi utca 7. szám. Budavári István. _____ Ké tlapos, sütős gáz­tűzhely eladó. Világ u. 16.__________________ Be költözhető ház el­adó. Kőrisfa utca 10. Érdeklődni: Vécsei ut­ca 35. Eladó konyhagarni­túra és szénfűtéses fürdőszoba-kályha. Petőfi utca sarok. „Zöldhordó” mellett. Most vizsgázott Skoda Octavia és sztereó- magnó eladó. Mező utéa 37. Eladó kétszobás ház­rész, beköltözhetően. Zrínyi u. 14. Érdek- lődni: Hollós u. 4. Eladó 200 négyszögöl hobby-telek, bekerítve Budai út elején. Kút villany van. Déli út 96. Női és férfi segéJmun* kasokat állandó mun­kára felveszünk. Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat Cegléd. Mizsel út 36. nem szabályozta. Az új ta­nácsrendelet szerint, a város lakóinak legnagyobb elismeré­seként, annak a külföldi vagy magyar állampolgárnak ado­mányozható a díszpolgári cím, aki a nemzetközi és magyar munkásmozgalomban, a nem­zetközi bókemozgalom, a tu­domány, művészet »agy az élet egyéb területén kiemelke­dőt alkotott vagy teljesített, és Cegléd várossal e tevékenysé­ge révén állt vagy került kap­csolatba. Az, aki Cegléd szo­cialista fejlesztéséért kiemel­kedően buzgólkodott, a város­sal kapcsolatos politikai, gaz­dasági, társadalmi, művészeti életben, vagy a város lakossá­ga érdekében maradandót al­kotott. Az adományozást díszes név­könyvbe jegyzik majd fel, melynek első lapjaira bekerül a régi idők díszpolgárainak névsora, azoké, akikre ma is büszkék lehetünk. Kőhalmi Dezső Hetven véradó Térítésmentes véradónapot rendeztek Abonyban, a Me­chanikai Művek gyáregységé­ben. A gyógyító munka segí­tésére sokan vállalkoztak ön­ként, a gyári kollektívából hetvenen adtak vért. Beneveztek — gyakorolnak A polgári védelmi verseny­re, melyet felszabadulásunk évfordulója emlékévében ren­deznek, benevezett a nyárs­apáti egészségügyi szakasz is. Tagjai sok időt fordítanak gyakorlásra, felkészülésre: eredményesen szeretnének szerepelni. Régi szerszámmal Kő a párnában, laska a bográcsban Egykori aratótársak, ha találkoznak... Törtei, Vörös Hadsereg út. Kaszapengésre figyelek fel. Vajon ki élesíti szerszámát? Ritkán hallani ilyen hangot manapság! Megyek tovább, amerre a kaszást vélem. Ősz hajú, középmagas férfi. Mikor közelébe érek, már ja­vában dolgozik a penge: Bálint József egyenletes suhintásai nyomán megtisztul az árok mente a fűtől. töttük a gabonát, ha rövidre maradt, rendre vágtuk, vagyis vízszintesre fektettük. o o — Jó a régi szerszám a ház­nál, ügyet — Jó — szegi fel a fejét. — Hetvennégy évet hagytam ma­gam után, de ha százat élekj akkor sem válók meg tőle. Ha majd nem bírom már derékkal, karral, aratás táján azért csak kézbe veszem. Megtisztítom a pengéjét, letörlöm róla a port, és viszaakasztom a szegre. A kasza volt kenyéradóm, éveken át. Aratóvá 16 esztendős ko­romban avattak. A hatvanas évek közepéig de sok rendet levágtam!... Egykori arató­társak, ha összeakadunk és a régi időkről folyik beszélgetés, olykor úgy belemelegszünk, még el is játsszuk, miként fo­gadták, válogatták a gazdák az aratni jelentkezőket, mi volt a gyengéje egyik-másik uraság- nak, hogyan virtuskodtak 'a ka­szások egymás között. © — Törteli földön, a besnyői határban arattam először, ott lettem emberré, Hoff er Sándor uradalmán. Ott olyan mérce volt, aki a kaszával még nem bánt, gyerekszámba megy ... Sok helyütt megfordultam, 1944-ben be kellett vonulnom katonának. A régi világból már csak az emlékek éltek, ami­kor hazakerültem ... Aratni- való azután is volt, de ember­ségesebb bánásmódot, maga­sabb részt kaptunk, majd jött a tsz. Néhány évig még a kö­zösben is szükség volt kézi aratólíra, azután felváltottak bennünket a gépek. e \ — Elmondana egyet-mást a régi aratóvilágból? — Hétnyolcad munkára, egy nyolcad alvásra: ha az idő engedte, általában így oszlot­tak meg a napok aratáskor. Hajnali kettőikor, de inkább hamarább, ■ az első arató kö­nyörtelenül felrázott minden­kit. Előfordult, hogy nem volt szükség ébresztőre, a gazda ugyanis követ rakatott az ara­tók párnájába. — A férfiak, alighogy meg­mosakodtak, üllő mellé tele­pedtek. A kalapálatlan kaszá­val meggyűlt a baj. Ebéd után ismét kalapácslármától volt zajos a határ. Kötelet csavar­tunk. Harmincötöt tettünk egy kévébe, eggyel pedig átkötöt­tük. Egy harminchatos köteg- nek öreg volt a neve, amit két, 18 kévés kereszthez volt ele­gendő. Párokba rendeződtünk, elöl az aratók, mögöttük a ma­rokszedő lányok, asszonyok fiatalabb legények. Ha a szár hossza lehetővé tette, a még talpon állóhoz, a falhoz dön­RESZT VESZNEK A KOZUGYEKBEN Eredményesen működik a számvizsgáló bizottság Több helyszíni ellenőrzés A társadalmi demokratizmus kiszélesítése révén lehetővé válik, hogy minél többen be­kapcsolódjanak a közügyek intézésébe. Jó szolgálatot tesz­nek tapasztalataikkal, szakis­mereteikkel a tanácsok mellett működő állandó bizottságok tagjai. A városi tanácsot segítő öt­tagú számvizsgáló bizottság­nak, amelyet 1973 tavaszán, az alakuló tanácsülés választott, sokrétű a feladata. Egyebek között véleményezi és ellenőrzi a tanács és szervei éves költ­ségvetését, azok zárszámadá­sát. Közreműködik a tanácsi gazdálkodás szervezésében, az évi költségvetés összeállításá­ban, és időről időre figyelem­mel kíséri a gazdálkodás me­netét, ellenőrzést gyakorol a költségvetési átcsoportosítások felett, javaslatokat tehet eset­leges hitelek felvételére. Mindezek a teendők helyet kaptak az elmúlt évekre ké­szített munkatervekben, azok szellemében működtek a bi­zottsági tagok, eleget téve fel­adataiknak, javaslataikat el­juttatták a végrehajtó bizott­sághoz, A bizottság rendszeresen megtartotta üléseit, amelyeken az előzetesen meghatározott témákról tárgyalt A jövőben arra törekednek, hogy gyako­ribbá tegyék a tanácshoz tar­tozó szerveknél a helyszíni el­lenőrzéseket — Általában a negyedik rend után kötöttünk, kaszás, marokszedő egy-egy öreget fo­gott a hóna alá. Ha hosszú szálú volt a gabona, futóba kötöttük a kévéket. (A futó név onnan való, hogy az öreg­gel ellentétben, közvetlenül kötés előtt csavarták.) A futót a szár talpa, az öreget kalásza felől kellett öszeilleszteni. Volt, hogy a rozsnak, az nő a legma­gasabbra a gabonafélék közül, nem csavartunk kötelet, egy­szerűen szálba kötöttük. — A kévéket napjában két­szer hordtuk össze, ebéd előtt és este. A legalsó kévének rab volt a neve. Erre helyeztük a láb-, törzs- és vállkévéket. A törzset kétszer négy kéve al­kotta, a lábat, illetve a vállat négy-négy. Legfölül trónolt a pap, úgy hívták a csomó ti­zennyolcadik kévéjét. — Déli harangszóra minden ebédvivőnek a mezőn kellett lennie, különben aki elkésett, hallgathatta társai csípős meg­jegyzéseit, akár aratás végéig. Akinek nem volt hozzátartozó­ja, vagy nem értek rá a család­tagok, laskát pirított, krumplit dobott mellé a bográcsba, vagy kását rotyogtatott, amíg a töb­biek pihentek egy fél órányit. Este tizenegyig azután nem volt megállás, csak néhány perc, ha fenni kellett a pen­gét — Gyerekeink, Mária és Er­zsébet, még részeltek a kézi aratásból, feleségemmel együtt szedték a markot, unokáink már csak szemlélői voltak a kaszás, aratógépes betakarítás, nak, a dédunokák pedig egy­idősek a kombájnos világgal. Győri Mária V öröskereszt-akció Segély bélyegek A Vöröskereszt néhány he­te forgalomba hozta a nem­zetközi segélyakció öt- és tíz­forintos névértékű segélybé­lyegeit, melyekkel a világ éh­ínség sújtotta országainak né­peit akarják segíteni. A vö­röskeresztes akció eredmény­nyel jár a ceglédi járásban: a lakosság megértő, nem zárkó­zik el a bélyegvásárlástól, a ceglédi járási Vöröskereszt eddig 110 ezer forint értékű bélyeget adott el. Figyelemre méltó az al- bertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezet dolgozóinak se­gítsége: egyéni felajánlás alapján, 16 ezer forintért vet­tek bélyeget az éhező gyer­mekek megsegítésére. Hangu!alo5 esték Lila, piros fényben. Tánczenetörténeti bemutatót rögtönöztek Este 6 óra. Felhangzik az if: júsági parkban a vendégzene­kar, a P. MOBIL együttes ze­néje. Friss, pattogós rock and roll. — No, kezdik már — mond­ják a környék Idősefeb lakói, akiktől türelmet kíván a fia­talok szórakozóhelye. A mai, jó ritmusú zene, a vidám nevetés szinte csalogat­ja a vendégeket. Szabad asz­tal már kezdetbén sem maradt. Sebaj, gondoltam, majd én is végigtáncolom az estét! ★ A parkban eltöltött esték műsoraira visszagondolva, örömmel állapítottuk meg, hogy a legutóbbi volt a leg­jobb, a legvidámabb és leg­hangulatosabb: a P. MOBIL együttes igen jól játszott, s hangulatot is tudott teremte­ni, ami nagyon fontos. Azt hi­szem, még az idősebbek is örültek neki egy kicsit. Meg­lepetés volt mindenkinek a változatos zene, mindenkit szó- I rakoztatott. Az együttes tagjai kis tánczenetörténeti bemuta­tót rögtönöztek, amibe sok minden belefért, olyan zene­számok is helyet kaptak a műsorban, melyekre hajdan szüléink ropták a táncot: el­hangzottak ismét, modern hangszerelésben. Az esti megvilágítás lila, piros színei jó hangulatot te­remtettek. A park fái, mint valami óriások, őrködtek a táncoló, nevető, vidám társa­ság fölött. A felszolgálónő 9 óra felé megkezdte a colásüvegek ösz- szegyűjtését. Sok asztalon az üvegek még szinte érintetle­nek voltak, mert a fiatalokat a zene és a tánc teljesen lekö­tötte. Tíz órakor fejeződött be az est. Nagyon jól sikerült, sok fiatal kitűnően érezte magát. Reméljük, többször üdvözöl­hetjük még az idei nyáron a P. MOBIL együttest. Darók Anna Szépül a park A Városgazdálkodási Vállalat parkrendezői mellé ezen a nyáron is sok vakációzó kisdiák szegődött egy kis segítségre. Képünkön: _a Lenin .parkban szorgoskodik a tanulók brigádja. Apáti-Tóth Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom