Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
\ \ Két járás gazdaságaiból Munkavédelmi v vetélkedő A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívására, a dolgozók biztonságtechnikai ismereteinek gyarapításáért, a munkavédelmi helyzet javításáért, az Észak-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, a váci és a gödöllői járási hivatal közös rendezésében munkavédelmi versenyre kerül sor július 9-én délelőtt a gödöllői járási hivatal nagytermében. A versenyben a két járás termelőszövetkezeteinek csapatai vesznek részt; a helyezettek a megyei, illetve az országos versenyen küzdhetnek tovább. Bolt nyílt a csárda helyén Tegnap, hétfőn délelőtt átadták a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat új gödöllői üzletét, egy háztartási és vegyipari szakboltot. Városunk új üzletét a megszüntetett Halászcsárda helyén, a Petőfi- Sándor utca és a Szabadság út sarkán alakították ki, 1,5 millió forintért. II. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1915. JÚLIUS 8., KEDD A hét végi zivatar a kirándulóknak csak szomorúságot, de a termelőszövetkezeteknek kárt is okozott. Július S-i szombati számunkban közöltük, hogy a túrái Galgamenti Termelőszövetkezet vasárnap befejezi az őszi árpa aratását, és hétfőn már a búzát kezdi el. Mint Lévai Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, az eső miatt nemcsak a gépek, hanem az ütemtervük Kistermelők a lakosságért Vidékünk zöldségellátása egyre kevésbé szorítkozott a szántóföldeken termesztett terményekre. Közös gazdaságaink többsége, ha foglalkozik is zöldséggel, a termesztés többnyire fólia alatt történik. De ezek a zöldségek többségükben a fővárosi piacokon találnak gazdára, a szövetkezeteknek nem jó üzlet húszharminc kilót szállítani egy- egy falusi zöldségboltba. A túrái termelőszövetkezet például naponta több mint fél száz mázsa paradicsomot szüretel, s nincs arra szabad szállítójárműve, hogy húsz-harminc kilókat tegyen le egyes üzletekbe. Erre az ÁFÉSZ sem tud vállalkozni. Az üzletek ellátását az ÁFÉSZ saját felvásárlásból igyekszik megoldani. A különböző felvásárlótelepeken a kistermelőtől Veszik át az árut, amely háztáji fólia vagy ház körüli zöldséges kert terméke. Az utóbbi években falvaink- ban egyre nagyobb területeket foglal el a fóliás termesztés, ennek hatása a helyi fel- vásárlású termények mennyiségében is megmutatkozik. Két évvel ezelőtt 175, tavaly 224 vagon zöldséget vettek át, az idei felvásárlási terv pedig 277 vagonnyi, amit az előzetes becslések szerint túlteljesítenek. Persze az emelkedés ennél jóval nagyobb mérvű. A személygépkocsik szaporodása következtében egyre több zsák paprika, rekesz paradicsom talál gazdára a budapesti piacokon. A háztáji kistermelők terményeinek legalább a felét pesti piacon maguk adják tovább. Ez a helyzet — ha járási szemmel nézzük — kedvezőtlen, hiszen például a zsámbo- ki paprikát nem az aszódi munkás, hanem a Bosnyák téren vásárló háziasszony veszi meg. De a termékmennyiségnek növekedése mindenképpen kedvező, hiszen a járási fóliák alatt termelt zöldség a fogyasztóhoz kerül — s évről évre nagyobb mennyiségben. A kistermelők népgazdasági hasznot hozó termelését mindenképpen segíteni kell. A legnagyobb gondok a növény- védelem területén vannak, a háztáji gazdaságok nehezebben jutnak — a közös gazdaságoknál — növényvédő szerhez és műtrágyához. Az ÁFÉSZ igyekszik gondoskodni a kistermelők ellátásáról, de, sajrios, a kereskedelemben dolgozók kevéssé ismerik a felhasználható vegyszereket és tápokat. A rádió és a televízió rendszeresen foglalkozik ezeknek a megismertetésével, de egyelőre mindez kevés. A hiányos ellátás természetesen nem azt jelenti, hogy a kis gazdaságok nem juthatnak az egyes célokra alkalmas növényvédő szerekhez. A felhasználókat a hagyományok kötik. Kevés szert ismernek. Ha a piacon például egy bizonyos betegség elleni növényvédő szer hiányzik, a termelőszövetkezet szakemberei a kapható anyagok közül ki tudják választani, hogy a szokásoson kívül mi alkalmas még a védekezésre. A kistermelők egy kártevő ellen csak egy ellenszert ismernek. Ha ismeretlen anyaggal találkoznak, nem merik megvenni. Az ÁFÉSZ-eknek és a művelődési otthonoknak, valamint a tanácsoknak is feladata kell, hogy legyen; az új növényvédő szerek és tápok sajátosságait ismeretterjesztő előadásokon keresztül tegyék köztudottá, így támogatva a háztáji gazdaságokat. Hiszen terményeik a fogyasztók igényeinek mind teljesebb kielégítését jelenthetik. <5. E. Juniális a topolyosban A Bag nagyközségi helyi sportkör jól sikerült juniálist rendezett vasárnap, a sportpálya mögötti topolyosban. A sportolók és a sportbarátok éjfélig szórakoztak. is „csúszott”. Az. eső miatt a hét végén akadozott az aratás, s az őszi árpánál még hétfőn is dolgoztak a gépek. Ügy tervezték, ha kedden nem esik az eső, elkezdhetik a búza aratását. ' A vérségi Egyesült Barátság Termelőszövetkezet is megkezdte az aratást az elmúlt héten. A hét végén csaknem ötven hektáron fejezték be az őszi árpa betakarítását, hektáronként 23 mázsa hetven kiló termést takarítottak be, valamennyit a termelőszövetkezet tárolja, saját takarmányozásra. Űj munkával kezdték a hetet. Á Barátság Tsz mintegy 700 hektáron termeszt Bezosztája I, Kavkáz és Rannája fajtájú búzát. Július 7-én, hétfőn kezdték meg itt az aratást három NDK-gyártmányú E 512-es és három SZK—4-es kombájnnal. Mint a szövetkezetben elmondták, várhatóan a szállítás is zökkenőmentes lesz, ugyanis nemrégiben érkezett az AGROKER-től nyolc új billenős pótkocsi. A Barátság Termelőszövetkezet két héten belül tervezi az aratás befejezését. A kom- bájnosok nyújtott műszakban dolgoznak. Ha felszárad a harmat, elindulnak a gépekkel, s késő este fejezik be a munkát. A learatott búzát az aszódi malomba szállítják. —őr Könyv és mosogatódézsa A köntfvpavilon pultjánál két asszony mögé álltam. Az egyik — hálós szatyrából kikandikáló csirkével, uborkával, rózsakrumplival — a pavilon sarkánál ácsorgott, nézte, hogyan vásárol a másik, aki a barátnője, vagy a szomszédasszonya lehetett és a leértékelt könyvekből már valóságos kis könyvtárat válogatott össze. A várakozó nem bírta sokáig szó nélkül, mindenki füle hallatára kitört belőle az elképesztő szózuha- tag. Lényege az volt, hogy a könyv lustaságra neveli a fiatalokat, haszontalan dolog, idő- és pénzpocsékolás. Ö bizony nem engedi, hogy a nagy fia és a nagy lánya „bújja” a regényeket, legyenek inkább gyakorlatiasak. Ha befejezték a tanulást, mosogassanak, takarítsanak, varrjayak, vigyázzanak a kisebbekre. Este sem olvashatnak, mert „csak rontják a szemüket, meg feleslegesen égetik a villanyt.” Ijesztő butaságokat fecseget halomra. Szóáradatát utolsó mondatai tetőzték be: „Miért legyenek műveltebbek a gyerekeim, mint én? Azért, hogyha majd felnőnek; lenézzenek?” Megvetni és sajnálni lehet azt a szülőt, aki így gondolkodik és elzárja a legfogékonyabb korban gyermekétől azokat az ismeretforrásokat, amelyek megszerzése később — másirányú elfoglaltságok miatt — soklcal nehezebb, sőt, pótolhatatlan lesz. A szülőtiszteletet elsősorban nem a műveltség foka határozza meg, hanem a szeretet és megbecsülés — mindkét részről. A könyv nem lehet válaszfal, de a szülői önzés igen... H. A. Öívenen Gödöllőről Szakmunkásképző — célegyenesben Gödöllő városát szerdán, a Csepel Autógyár járműjavító csarnokában megrendezésre kerülő ifjúsági nagygyűlésen mintegy 50 ifjúkommunista képviseli. A KISZ Központi Bizottsága szervezésében megrendelésre kerülő nagygyűlésen adják át a vietnami nagykövetség munkatársainak az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet építésére befolyt összeget. Az ünnepélyes találkozón a város fiatalságát a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyára, a Gödöllői Gépgyár, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet, valamint az Agrártudományi Egyetem KISZ-eseiből alakuló csoport képviseli. Lukács László, a KISZ gödöllő városi bizottságának titkára elmondotta, hogy a küldöttek között ott lesznek a város — létszámát tekintve kisebb — KISZ-alapszervezeteinek képviselői is. A gödöllői járás és a i'áros KISZ-istái összesen mintegy negyedmillió forinttal járultak hozzá a kommunista műszakokon és a társadalmi munkák során az akció sikeréhez. SPORT 4- SPORT + SPORT 4- SPORT Munkásspurtükiád a Szombaton délelőtt, mintegy másfél száz gyári dolgozó részvételével munkásspar- takiádot rendeztek a Ganz Műszerművek gödöllői Áram- mérőgyárának sportpályáján. A szervezés fölött védnökséget vállaló kát vállalati szerv, a szakszervezeti és a KISZ-bi- zottság — több versenyszámban hirdetett vetélkedőt. Mindössze két kikötésük volt a rendezőknek: először is csak gyári dolgozók vehetnek részt a spartakiádon, másrészt; igazolt versenyzők nem indulhattak saját versenyszámaikban. A délelőtti találkozón férfi és női kézilabda-, valamint kispályás labdarúgó-mérkőzésekre, száz- és 400 méteres síkfutóversenyekre kislabda- és kézigránátdobó ügyességi számokra, súlylökőversenyre, valamint céllövészetre került sor. A gyárnak, a megyei bajnokságban szereplő labdarúgócsapata kézilabda-együttessé alakult át a délelőtt folyamán, s így vettek részt a versenyekben. Technikai okokból csupán egyetlen versenyszámot kellett elhalaszta- niuk a rendezőknek; az asztalitenisz-találkozót. Ennek megrendezésére még e héten, egészen pontosan csütörtökön kerül sor. A szombati munkássparta- kiád megrendezésére — mint azt Vilmos György, az Áram- mérőgyár KlSZ-bizotfcságá- nak titkára hétfőn elmondotta — az 1973-ban megszületett Ifjúsági Törvény gyári végrehajtási utasítása alapján került sor. Idén első alkalommal rendezték meg a tömegsport-rendezvénynek is beillő látványosságot, s a terv az, hogy igyekezzenek a jövőben hagyománnyá tenni a munkásünnepet. Vasárnap Monoron Vácszentlászló-Ahony 3:1 (1:0) A Monor felé vezető 4-es számú főközlekedési útvonalon vasárnap délután megnőtt a forgalom: a gödöllői járásból is sokan igyekeztek a csemegének ígérkező labdarúgó-mérkőzésekre. Ismeretes, hogy e járási székhelyen rendezték meg a kistarcsai és az abonyi ifjúsági csapatok, valamint a Vác- szentlászló—Abony osztályozó mérkőzéseket. A vácszentlász- lói együttes már pénteken megérkezett, és a művelődési házban kapott szállást. Hogy jól együtt legyen a csapat, „kari parasztvármegye hadnagysága (Ií.) Két kő között Az 1660-as évekre megbillent a viszonylagos béke és egyensúly időszaka. A magyar nemesi rend és megye egyre kevésbé elégedett meg a hódoltsági területeken a másodiknak kijáró szereppel és egyedül akart úr lenni, hátában a Habsburg-hatalommal, mely 1671-től már nyíltan támadott a magyar rendi kiváltságok ellen. Ugyanakkor a török hatalom is — mielőtt végleg elveszítette volna magyarországi hódításait — utolsó erőfeszítéssel áttért a kemény, újabb területek meghódítását célzó politikára. A két hatalom élpsedő viszonyában és szaporodó ösz- szeütközásei között a paraszt- vármegye helyzetét jól megfigyelhetjük Somogyi Lőrinc, szadai parasztkapitány felfedhető dolgaiban. A rendkívül tevékeny tisztségviselő szinte egyszerre kerjilt veszélyes helyzetbe a magyar és a török hatalommal. Somogyi Lőrinc, a török tilalom ellenére is ellátta a parasztvármegye fegyveres szolgálatát a kóborlók, sarcolók, tolvajok, stb. ellen. Maga a nemesi megye nem vette olyan szigorúan, a végvári katonaság és tisztjei pedig egyenesen megtorolták a parasztvármegyén. A megye közgyűlési jegyzőkönyvében olvashatjuk az eset leírását és a hozott határozatot: „Publicaltatott Szadan lakozó Somogyi Lőrincz Paraszt kösség kapitánnyá levele, mellyben nagy panasz rilis 2-án a Feketehalom nevű dombnál felélesztették ugyan a kettős nyomás alatt válságba került parasztvármegyét, az újabb török hódítások azonban egy időre megakasztották működését. Érsekújvár eleste, 1663. latrokat küldött volna az el múlt napokban ide Filekre, s el vettek tőlük, csak nem mind eöszvc vagdaltak az Paraszt kösséget, kire nézve mostanában az minemö három tolvajt fogtak, azokat nem mérvén ide hozni, Nogradban vittek büntetésre. Vegezte az Nemes varmegye, azt az dolgot tudassam kel adni mel- tosagos Fő Ispán es Palatínus Vrunkk, es instalni hogy az az gonosz dologh Fülekben megh fojtassek, meltosztassek eö Ngsa erős Parancsolatot adni az vegbeli Kapitányokra, interdicallyak az vitezlő rendnek, azon túl megh ne háborítsanak az Nemes Pest varmegyebeli Paraszt kösséget affele latrokk ide Filek- rfe hozásában. Azonban vice Ispán Ur hozassa ide azon latrokat Nogradbul az Paraszt kösseggel, es bünteese érdemek szerint azon latrokat.” A megye közgyűlése már 1662. november 9-én azt közölte, hogy a parasztvármegye kapitányát, a szadai Somogyi Lőrincet elfogatta a budai pasa a parasztság fegyverkezése miatt és 413 birodalmi tallérra meg is sar- colta. A nemesi vármegye a váltságdíj megfizetését teljes összegben a hadnagyság községeire hárította. A magyar parasztság fegyveres szervezetének elnyomására, lefegyverzésére irányuló török törekvés ekkor már a következő évek török támadásait megfizetni, de mivel a csőváriak és acsaiak az összegnek továbbra is legalább a felét követelték, megegyezés nem jöhetett létre. Az acsaiak és csőváriak elszakadása 1647-ben mégis megtörtént. A nemesi vármegye tekintélyének megingását jól példázza, hogy a parasztvármegye gyűlése az alispán szándékát figyelmen kívül hagyó határozatot hozott, amikor elzárkózott a kár felének átvállalásától és korábban is a többszöri alispáni üzenetre sem fizették meg c.z apaiaknak és a csőváriaknak az általuk kíván összeget. A helyi események hátterében az 1672-es Duna melléki „konspirációt” és a kurucok első felvidéki támadását kellett látnunk. A hanyatlás legfőbb következménye a korábbi viszonylagos közbiztonság ismételt felborulása lett, és a parasztvármegye fegyveres erejének egyre többszöri veresége. Magyarország német megszállása, 1670 után számos végvár magyar katonáit eresztették szélnek és az üldözések, kegyetlenkedések megszaporították azokat a bujdosókat is, akik csak tol- vajlásból, rablásból és fegyveres erőszakkal tudták fenntartani magukat. Négy lovat loptak a lévaiak 1678-ban Veresegyházról, „mert ugyanis csak a két szemeinket nem lopják ki a sok tolvaj rabok” írta Tóth Pál parasztkapitány, Esterházy Pál hercegnek Gödöllőre. aki 1681-től mint nádor, Pest megye főispánja v°lt. Horváth Lajos (Folytatjuk.) ranténba” kertetek, az edző nagyon vigyázott a fiiikra. Kellemes időben, jó talajú pályán először az ifik futottak ki. Imponáló játékkal, biztosan győzött a kistarcsai csapat. Kistarcsa—Abony 5:2 (4:0). Vezette: Soós Gábor. Különösen kitűnt játékával a 9-es Palcsó és a 12-es Lend- vai, aki szünet után állt be, s hamar a közönség kedvencévé vált. Vácszentlászló—Abony 3:1 (1:0). V.: Tabányi. Vácszentlászló: Nagy, Józsa, Balogh M., Balogh Z., Balogh T., Vass, Lakatos, Magyar, Basa, Maim és Zsigri. Abony: Nagy, Knelczer, Makai, Récsi, Gujka, Kosilc, Somodi, Sárkány, Barírez, Sulyok, . Knelczer. A 8. percben Basát buktatják, s Maim 20 méterről kapufára vágja a büntetőt. Megjön a közönség hangja, az abo- nyiakat biztatják, ám Magyar a 13. percben egyéni akció után megszerzi a vezetést. Az abonyi Nagy, a kapus nem győzi védeni ezekben a percekben a hálót. A 38. percben Zsigrit a 16-oson belül felvágják, de a játékvezető sípja néma marad. A 47. percben Basa egyéni játék után növeli a vác- szentlászlóiak előnyét. A második félidő elején már nem kétséges, hogy az abonyi kapus a mezőny legjobbja. Az 55. percben büntetőrúgáshoz jut az abonyi csapat, s míg a vácszentlászlóiak a sorfalat rendezgetik, a labda a hálóba talál. Nagy hiba! Az iram egyre fokozódik, hiszen az abo- nyiaknak vesztenivalójuk nincsen, végső erőfeszítést tesznek a mérkőzés megfordítására. A 77. percben Kovács S. elfut, és szép góllal állítja be a végeredményt. A labda szinte a fű alatt került a kapuba, s a háló alatt tovább is gurult. A partjelző jelezte a gólt. E győzelmével a vácszent- lászlói gárda bekerült a megyebajnokságba. S bár a \ sikernek örülünk, annak nem, hogy a mérkőzés végén több gépkocsi-tulajdonost ért meglepetés, s nem kellemes. Két ismeretlen nő több gépkocsi gumiját leengedte, például az UN 82-96-osét, az UR 59-10-esét és az IZ 10-97- esét... Cs. J. A JL ) Zivatar a vetésre Búzában a Barátság - Új billenősük - Csúszó ütemterv szeptember 25-e es a vasvari szégyenletes béke, 1664. augusztus 15-e után fokozódtak a török robotterhek Veresegyházon és környékén is. Nógrád megyében 1665-ben már elbocsátott végvári katonák és jobbágyok közös zendülése zajlott le. Az összefogás tényei mellett szaporodtak az ellentétek még a parasztvármegyén belül is. Csővári és acsai parasztok huszonkilenc ökrüket vették vissza a korponai katonáktól, de az ökröket szerencsétlenül a török kezébe „ejtették”. A katonák bosszúból elfogták Szabados János hadnagyukat, és csak négyszáz tallér váltságdíj ellenében engedték szabadon. Ácsa és Csővár lakói a pénzt lefizették, gondolván, hogy a parasztvármegye többi községe legalább felerészben átvállalja utólag a kár megtérítését, ez minden fáradozásuk ellenére sem történt meg 1672-ig. Ekkor,’ „Csővár alja” képviselői kijelentették, hogy földesuruk, Szelepcsényi György, esztergomi érsek utasítására elszakadnak a parasztvármegyétől. Az alispán maga elé rendelte a felket vizsgálatra Fülekre, ahol is megjelent — többek között — a veresegyházi Vincze György, parasztkapitány és a túrái hadnagy, Tóth Máté. A parasztvármegye gyűlése úgy döntött, hogy a már korábban felajánlott harminc tallért hajlandó
