Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

1975. JÚLIUS 6., VASÁRNAP ~éJMap SZERVEZETTEBBEN Fél év alatt 65,4 millió tonna A MÁV vezérigazgatóság gyorsjelentése szerint az év első felében tovább növeked­tek a fuvarozási igények, ame­lyeket a vasút kimagasló ered­ményei ellenére sem tudott maradéktalanul kielégíteni. Az elmúlt hat hónap alatt — a tavalyi első félévhez képest — 2.5 millió tonnával több, ösz- szesen 65,4 millió tonna árut továbbított a MÁV. A fuvaro­zási teljesítmények a hétvégek kivételével rendszeresen nö­vekedtek, időnként elérték a vasút jelenlegi szállítóképes­ségének határát is, A januári 11,3 millió tonnás és az áprili­si 11,5 millió tonnás teljesít­mény például magasabb volt a tavalyi októberi csúcsnál is. A nagy áruforgalom lebo­nyolítása a vasutasok erő­feszítéseinek köszönhető, a kapacitás igénybevétele ugyanis egyenetlen volt. A ta­valyihoz képest például 5 százalékkal csökkent a vasár­nap megrakott vagonok szá­ma, s romlott a szombati hely­zet is. A következő időszak tenni­valóihoz már kevésnek ígérke­zik a vasútasok áldozatválla­lása. A MÁV vezetői ugyanis az igényekhez igazodóan az idei, eredetileg 130 millió ton­nás szállítási tervet 133 mil­lió tonnára emelték. A minden eddiginél több áru zavartalan elfuvarozásához szervezettebb munkára, s mindenképpen a fuvaro­zók segítő támogatására van szükség. A MÁV különös gonddal fog­lalkozik a zöldség-gyümölcs és a cukorrépa szállítások meg­szervezésével, irányvonalok továbbításával, a gépi erő kon­centrált felhasználásával. Egész Kocsér összefogott Gárdos Katalin felvétele Az egész község összefogott a helyi tanács fizetett. Az Kocséron, hogy felépülhessen a 2 szintes napközi otthon. A kétmillió forintos beruhá­zási költségből 1—1 milliót a Petőfi és az Új Élet terme­lőszövetkezet, 1 milliót pedig épületben helyet kap négy tanterem, könyvtár, szakkö­ri helyiségek és egy ebédlő melegítő konyhával. A műsza­ki átadásra ez év végén ke­rül sor. KGST-KOOPERACIOBAN Kétszer annyi műanyag A szénhidrogéneken alapuló vegyipar gyorsított fejlődése érdekében két évvel ezelőtt hagyta jóvá a kormány a pet­rolkémiai központi fejlesztési programot. A fejlesztési célok megalapozottak. Megállapítha­tó ugyanis, hogy a világgazda­ságban végbement jelentős ár­változások ellenére is érvényes e program koncepciója. A fejlesztésben messzeme­nően figyelembe vették a szo­cialista országok közötti nem­zetközi munkamegosztás lehe­tőségeit, amelyeket hosszú lejá­ratú kooperációs egyezmények alapján használnak ki. A gyorsított fejlesztési prog- — , ram alapján az ország mű- *** anyagfeldolgozó kapacitása több mint kétszeresére emel­kedett, ugyanis 1970-ben 120 ezer tonna volt, és az idén várhatóan eléri a 250 ezer ton­nát. A különböző nehézipari vállalatok, szövetkezetek és egyéb termelőegységek ez évi kapacitása 140 ezer tonna, és más iparágakban pedig mint­egy 110 ezer tonna műanyagot dolgoznak fel. A vállalatok tervei szerint 1980-ig ismét csaknem kétszeresére növelik a műanyagfeldolgozási kapa­citást. A török orvos neve fennmaradt... A Érdekességek Vác egészségügyi történelméből A váci orvosi napok elő­adói között dr. Pottornyay Gyula váci körzeti orvos, a város egészségügyi múltjával foglalkozva, sok értékes ada­tot tárt fel. A többi között rá­mutatott, hogy feltételezése szerint Vácott, minthogy vá­ros volt mindig, a legrégibb időkben is akadt orvos, vagy legalább felcser, ha erről nem is szól semmiféle krónika, sem más írott adat. Vác be­tegeinek első ismert nevű gyógyítója Berber Húszéin volt és a törölt hódoltság ide­jében működött. Még azt is feljegyezték róla török iro­mányokban, hogy rangban ne­gyedik embere volt a várnak, ahol négyszobás „szolgálati lakásban” élt. Az aztán csoda volt! Ugyancsak a török időkből tett említést egy csodálatos gyógyulásról, amely orvos közbenjötte nélkül Püspök­hatvanban történt, ahol Ko- ezor Pál nyolcéves kisfiának állcsontjáról levált a hús. Az elhalt csontot eltávolították és a temető szentelt földjébe temették, ennek hatására a gyermek állcsontja újra ki­nőtt. A csoda kivizsgálására a török által megszállott fa­luba a Vácból elmenekült káptalan titkon kiküldötte Eke vikáriust, aki bizonyság­képpen a püspökhatvani bíró és más szavahihető lakosok tanúságtéíelét jegyzőkönyv­be foglalta. Nem mulasztotta el közölni azt sem, hogy a csoda meggyőző ereje a falu eretnek protestánsait mind egy szálig visszavezette a ka­tolikus hitre. Amiből arra le­het következtetni, hogy ép­pen visszatérésük elősegítésé­re „történt” a legendás cso­da Egy XVIII. század elejéről származó térkép feltünteti a ,.bábaház”-at. Vajon a tudós asszony lakott benne, vagy afféle szülőotthon lehetett, ma már senki sem tudja. 1740— 41-ben hatalmas pestisjárvány pusztított az országban. A járvány idején, végzett jó munkájáért Zeppel Gottfied orvost a város tanácsa korcs­majoggal jutalmazta. Akkori­ban úgy látszik, így hálálták meg az orvos munkáját, nem­rég a kiérdemesült futballis­ták kaptak a vendéglátóipar­ban „gebin”-t. A városi tanács 1761-ben meghozott első köztisztasági rendeleté előírja, hogy a ház- tulajdonos köteles minden szombaton a háza előtt az ut­cát felsepemi, az összegyűlt sarat eltávolítani. Bizottság 1761-ból Ugyanebben az évben köz­egészségügyi bizottságot neve­zett ki a tanács. Tagjai pa­pok, tanítók voltak, orvos nem volt közöttük, de szor­gosan tevékenykedtek, főleg az élelmiszerek tisztaságára vigyáztak. összeállították, jegyzőkönyvbe foglalták a leggyakoribb élelmiszerha- misitások módjait. Eszerint a tejet már akkor is vízzel, a zsírt faggyúval keverték, a lisztet kréta-, a paprikát tég­laporral, az étolajat halzsír­ral, a kávét cikóriával, abort spiritusszal, de a spirituszt választóvízzel. Ez a bizottság jelölte ki különben a fürdő­helyeket a Dunán és intézke­dett a szennyvíz elvezetéséről is. 1787-ben a szegények orvo­sa, Stáger Joachim csak ak­kor lett teljes jogú orvos, amikor volt miből lefizetnie az esküvéshez szükséges bor­sos illetéket. A püspök ez­után megbízta a kóroda el­látásával is. Mert a Szentlé- lekről nevezett kórház és egy­ben szegényház már jóval az­előtt még a középkorban mű­ködött a város északi részén, de a várfalon kívül. 1905-ben Lutzenbacher dús. gazdag váci birtokos a mai kórház közelében négy hold földet hagyományozott a vá­rosnak kórházépítés céljára. A kórház nem épült meg azon a helyen soha. A mai korszerű kórházig Az első világháború idején több hadikórház is volt a vá­rosban. Háború után a pol­gárság sürgette, hogy ezeket használják fel városi kórház­nak. 1921-ben erre vonatko­zólag a város tanácsa határo­zatot hozott: a kórház fenn­tartása igen drága lenne. Ak­kor a régi kis kórházat is ha­lálra ítélte a tanács, de ké­sőbb kegyelmet adott. Ott gyógyítottak annyi beteget, amennyit csak belezsúfolhat­tak, egészen 1970-ig, amikor a mai dr. Szőnyi Tibor kór­ház a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően meg­kezdte a betegellátást. Sz. F_ A pályázatnyertes márnök-brigádvezető MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Tábori Mihály, a MÁV egyik biztosítóberendezési fenntartási főnökségének cso­portvezető mérnöke azok kö­zé tartozik, akik egy bizonyos útszakaszon szinte minden bokrot ismernek. Ingázó. Tős­gyökeres cegtédberceli lakos. Több mint 15 éve vonatozik naponta szülőfaluja és a fő­város között. Ennek ellenére kevés útitársat ismer, de ko­rántsem azért, mert barát­ságtalan, zárkózott embertí­pus: az utazás számára egy­szerűen nem jelent holt időt... ,,Mesterhármas" A fiatal mérnökkel nem sok­kal azután találkoztam a Ke­leti pályaudvari irodájában, hogy a MÁV Budapesti Igaz­gatóságának csaknem 400 versenyzője közül harmad­szor nyerte meg a KISZ Köz­ponti Bizottsága által meg­hirdetett kiváló ifjú mérnök pályázatát. Emellett az alko­tó ifjúság mozgalom pályáza­tán is indult, ott a második helyen végzett. Eredményeiről érdeklődöm. — Hogyan csináltam? kér­di mosolyogva és mindjárt vá­laszol is. — Azzal kezdem ta­lán, hogy én a vasút ösztön­díjával szereztem meg a dip­lomámat. Jelessel érettségiz­tem, elsősorban ezért küldtek egyetemre. Egy biztos: éppen elég pénzébe került az én ta­níttatásom a MÁV-nak. Mind­ezt számbavéve úgy érzem, hogy több munkával vagyok adósa a vasútnak, mint amennyit hivatalosan meg­szabnak nekem. De a teljes igazsághoz az is hozzátartozik: természetemnél fogva mindig érdekelt az új, a korszerűbb. Ezt a hajlamomat a MÄV- nál nemcsak kiélhetem, ha­nem feletteseim támogatnak is. Elvileg úgy tűnik, hogy kevesebb’Szabad'' időm van, mint a helybeli kollégáknak. Gondolok a bejárással eltöl­tött órákra. Ám én nem já­rok angolosan — mutat rá jó­kora méretű harcsaszájú ak­tatáskájára. — Ebben mindig magammal hordom a legfon­tosabb szakkönyveket, jegyze­teket, s miközben utazok, fi­gyelem a vasutat, és ha eszem­be jut valami, gyorsan papír­ra vetem... A legapróbb hiba is végzetes lehet — Nyertes pályamunkáinak mi a lényege? — Az első két dolgozatom­ban a ferencvárosi rendező- pályaudvari gurító automati- kájával foglalkoztam. Kidol­goztam egy olyan berendezést, amelynek segítségével a ko­csik a guritóról még altkor sem mennek más vágányra, ha rosszul jegyzik fel őket. Az utóbbi pályamunkámban pedig olyan áramkört tervez­tem, amelynek segítségével vágányzár (vágányjavítások) esetén nem kell kikapcsolni az automata sorompót. Tehát Kartali lakosok! A TAURUS ABRONCSGYÁR korszerű, fejlesztés alatt álló üzemeibe felvesz szakmunká női es fern segédmunkásokat A dolgozókat gyári autóbusz szállítja a munkába. Jelentkezni lehet a gyái munkaügyi főosztályán, 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17. (A Keleti pályaudvar mellett.) Telefon: 342-385. ennek alkalmazásával — pe­dig dolgoznak a vonalon — zavartalan a közúti és a vas­úti forgalom, és külön őrt sem kell állítani. Ezt az áram­kört valószínűleg a budapest —ceglédi vonalon fogják elő­ször alkalmazni, és akkor ter­mészetesen én ellenőzöm a működését. — Hosszú ideig tart egy- egy tervének a kidolgozása? — Nehéz lenne összeszá­molni — válaszol elgondolko- zottan. — Az alkotó munkát általában nem lehet határ­időhöz kötni. Néha nagyon gyorsan ki tudom bontakoz­tatni az elképzelésemet. De arra is gyakran akad példa, hogy egészen egyszerű dolgo­kon napokig töröm a fejem. — Persze, ez az alaposság nálunk, biztosítóberendezé­sekkel foglalkozó mérnökök­nél fokozottabb követelmény, mint más munkaterületen. No ezzel koránt sem akarom le­becsülni a többi kolléga mun­kájának a fontosságát, de kép­zelje el, ha például egy váltó, vagy egy jelzőlámpa nem a rendeltetésének megfelelően működik a vasúton (amelyen több száz ember utazik, és amelyen milliós értékeket szállítanak). Egyetlen kábel összecserélése jóvátehetetlen katasztrófát okozhat. Aggoda­lomra azért nincsen ok, mert egy-egy ilyen biztosítóberen­dezést, mielőtt üzembe he­lyeznénk, többen ellenőrzünk, majd hosszú ideig próbálva a gyakorlatban adjuk át a for­galomnak. Szurkoltak neki Mózes László, a főnökség vezetője mondja: — Nagyon örülök, hogy a mi gárdánkból került ki a leg­jobb pályázó, Misi személyé­ben. Ismerjük a. képességeit, fnegbízható ember, . pontosan dolgozó mérnöki kissé zárkó­zott, gondolkodó típus. Egyé­nisége szinte predesztinálja az ilyenfajta tervezőmunkára, no, de azt hiszem, még az is se­gítette, hogy a főnökség va­lamennyi tagja állandóan biz­tatta, szurkolt neki. A családjáról beszélgetünk Tábori Mhállyal. A cserői ál­lomás mellett laknak az apó- sáéknál. Van egy ötéves fiuk; a felesége szintén tősgyökeres berceli lakos. Magyar-orosz nyelvtanár a helyi általános iskolában. Nemrégen — mondja büszkén — a tanítvá­nyai a ceglédi járásban ren­dezett József Attila-emlékmű- soron arany fokozatot értek el az irodalmi vetélkedőn. A gyerekeket Tupi Józsefné kol­légájával készítették fel erre a versenyre. Tanulni és tanítani — Szabad idejét mivel tölti legszívesebben? — Szabad idő? A magam­fajta embernek az elég rit­kán adódik. Kezdem azzal, hogy a pályázatok, ki tudná összeszámolni, hány estémbe, szabad napomba kerültek. Ezenkívül most végeztem el egy kétéves szakmérnöki tan­folyamot. Talán nem veszi di­csekvésnek, ha tovább folyta­tom: intézője vagyok a Közle­kedéstudományi Egyesület te­rületi szervezetének. A szak- szervezetben bizalmiként te­vékenykedem. És vezetője va­gyok a főnökség József Attila arany koszorús szocialista bri­gádjának. No, azért emellett is [ kerül egy-egy szabad szom- I bat vagy vasárnap. Olyankor j a családdal beülünk a „Zsi­gánkba” és kirándulunk vala- J hová. Nagyon szeretem a ter- j mészetet, de talán annál még I nagyobb élmény, hogy a gye- | reknek örömet szerezhetek... Tábori Mihályt munkatársai j — nem alaptalanul — „örök- ; mozgó” embernek tartják. Pontosan elvégzett munkája j mellett a társadalmi tisztségeit I is közmegelégedésre látja el. i Gyakran tart előadásokat az j automatikus fény- és félso­rompók működéséről, fejlesz­téséről. És szocialista brigád­juk címe, az aranykoszorú, magáért beszéli Társai azt sem hállgattíVk" ét, högy elméleti kérdésekben segíti a tovább­tanuló műszerészeket, techni­kusokat. ö maga szakmai ké­pességeiről nem szívesen nyi­latkozott: csupán arra büszke, | hogy a lakásukban még nem járt mesterember (a házban található gépek javításától a kőművesmunkáig mindent ma­ga végez el.) Még három lehetőség... — Most harminckét éves. Bizonyára most is több tervet melenget. Melyikről beszélne a legszívesebben? — Maradjunk talán annál a gondolatnál, amiről először beszéltünk. Most, hogy három­szor egymás után sikerült első helyezést elérnem, még há­romszor nyílik alkalmam in­dulni a pályázatokon. Ne tart­son elbizakodottnak, ebből kettőt szeretnék még megnyerni. S akkor arany fokozatot ér­nék el. Ez annyit jelent, hogy ez a cím örökre nálam ma­radna. De ha nem haragszik, ennek a további részleteiről most még nem szeretnék be­szélni. Séra Sándor A csinosítást verseny győztesei A felszabadulási-jubileumi program keretében csinosí­tási versenyt hirdetett a me­gyei fogyasztási szövetkeze­tek mindhárom ágazatában a MÉSZÖV elnöksége. Követel­ményként szabták meg, hogy a pincétől a padlásig tiszta, rendes üzlethelyiségek, rak-1 tárak legyenek, a boltok kül­ső és belső képe is vonzó le­gyen. A versenyben részt vevő szövetkezetek kora ta­vasz óta készültek; festettek, mázoltak, tataroztak az üz­letekben, a boltok kollektívái több mint 300 ezer forint ér­tékben végeztek társa­dalmi munkát 524 egy­ségben. Mindenre kiterjedő, tüzetes szemle során bírálták el 31 ÁFÉSZ boltjait, 12 takarék- szövetkezet üzletházát és 4 lakásszövetkezet környezetét, csaknem egyhónapos vizsgá­lódással. A pénzjutalmakat és az ok­leveleket Tusa Sándomé dr., a MÉSZÖV elnöke adta át a győzteseknek és a helyezet­teknek. Az ÁFÉSZ-ek közül az első díjat és a vele járó 15 ezer forintot a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ nyerte ej. A második helyezett Biator- bágy és Vidéke ÁFÉSZ 8 ezer forint jutalmat kapott. A ta­karékszövetkezet ágazatban a kiskunlacházi, a túrái és az érdi szövetkezet részesült ju­talomban. A lakásszövetkeze­tek közül a százhalombattai 1. sz. fenntartó, a szentendrei Teátrum, valamint a gödöllői Mosolygó Antal utcai lakás­szövetkezet osztozott á kitű­zött három díjon. Járásonként a ceglédi, az újhartyáni, a tápiógyörgyei, a pilisi, a kiskunlacházi és a váci ÁFÉSZ bolthálózata bi­zonyult a Iegrendezettebbnek. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom