Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1975. JÚLIUS 5., SZOMBAT •iMrtao Közművesített lakótelkek — beépítetlenül Pomáz nagyközség területén még mindig számottevő az olyan terület, ahol a közmű- Tesítés (út, víz, villany) már csaknem teljesen megoldott, s a tulajdonosok mégsem épí­tik be. A legtöbb esetben ker­tészkedésre használják a tel­ket — vagy még arira sem. Ugyanakkor az sem ritkaság, hogy családi házat építeni akaró helybéliek kénytelenek közművesítetlen területein ne­kifogni az építkezésnek, hogy fedél legyen a fejük felett. Éppen ezért a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága be­építési kötelezettséget rendelt el a Tiszolczy-telepen, a Rá­kóczi, a Bajcsy-Zsilinszky és a Vörösmarty utca által ha­tárolt területen, valamint a Dózsa György, a József Atti­la, a Rákóczi és a Boglárka utcák közötti területen. Nyár — előzetes Eseményekben gazdag lesz a VI. szentendrei nyár so­ron következő hete. Ma a papírgyár és a PEVD1 SE sporttelepén kispályás férfi labdarúgó-bajnoksággal indul a Duna menti városok sport- találkozója. Este 8-kor pre­mier lesz a Teátrum színpa­dán. A La Mancha lovagja. Ezt követően 10-én, 11-én és 12-én kerül színre a hét fo­lyamán. Holnaptól tekinthető meg a József Attila művelő­dési központban a képzőmű­vészeti szakkör és a Vajda Lajos amatőr képzőművész kör kiállítása. Hétfőn reggel 10 órakor ugyancsak a Teát­rum színpadán debütál az Állami Bábszínház a Fanyüvö és barátai-val. Kedden este 6 órakor a József Attila mű­velődési központban négy lengyel rajzfilmet vetítenek. Július 10-én kedden délelőtt 10 órától a papírgyár látja vendégül s invitálja tanácsko­zásra Esztergom, Szentendre és Vác üzemeinek szocialista brigádvezetöit. Délután 5-kor bábfilmeket vetítenek gyere­keknek a József Attila műve­lődési központ pinceklubjá­ban. Javítják a cefrcszivattyiít Még ugyan bő egy hó­nap eltelik a szüretig, de az Egyesült Kék Duna Szakszövetkezet Tahiban levő borászatában már javá­ban folynak az előkészületek az új bor fogadására. A múlt hónap közepén hozzákezdtek a feldolgozó gépek karbantar­tásához és a fogadó pince kitakarításához. Most éppen az egy esztendeje pihenő cefreszivattyút javítják. Méghozzá lan­kadatlan lendülettel, annak ellenére, hogy a kilátások nem a legkedvezőbbek. A tavaszi fagy és jégverés miatt a termés minden bizonnyal elmarad a várakozástól, s legfeljebb 40 mázsára számítanak hektáronként a tervezett 50—60 mázsa helyett. BALESET MEGELŐZŐ FELVILÁGOSÍTÁS Orvosi rendelés — helyben A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat izbégi üzemegységében az év elejétől heti három alkalom­mal üzemi orvos áll a dolgo­zók rendelkezésére. Az ideiglenes rendelést rövidesen végleges meg­oldás váltja fel. Ez azért is fontos, mert így helyben lehetséges a belépés­kor kötelező és az időszakos orvosi vizsgálatok elvégzése. Ezzel a városközponttól meg­lehetősen messze levő üzem Sz oni lati Leí Dilemma ? M ég áprilisban történt. Hatalmas, s főleg hosszan tartó felhőszakadás zúdult Szentendrére. A Fel- szabadulás lakótelepen a loggiás lakások zöme jócskán beázott (nem mellesleg: az állítólag rosz- szúl tervezett vízvezetőket azóta sem javították 'ki az építők, pedig zápor azóta is volt, nem is egy). S mert a baj, mint tudjuk, legalább párosán jár, csaknem egy na­pig többrendbeli csőrepedés következtében teányi víz nem jött a csapokból a Pomázi út és a Lulcács fivérek útja között. Egyszóval igazi hadi állapot volt, s ha meg­késve is, hadd hajtsak fejet ezúttal a vízművek akkori helytállása előtt. Bár derékhadukat az ítéletidőben lekö­tötte a hiba elhárítása, jutott arra is találékonyságuk- erejükből, hogy végszükség esetén készenlétbe helyezzék a locsolókocsit, amely több órás fertőtlenítés után meg­felelő vízszállító alkalmatosság lett volna. Sőt: a tanács műszaki osztályával karöltve a honvédségnél kijárták, segítsenek a rendkívüli helyzetben. Azért idézem fel a helytállásnak eme szép fejezetét, mert ellenkező előjelű megnyilatkozásokkal is találkozunk nap mint nap. Pla­kátok százait, a várost lankadatlanul járó hangszórós kocsi hirdeti a nyaranta lassan már hagyományos vízkor­látozást, amelynek egyszer s mindenkorra a majdani új vízmű vet majd véget. Különösen hétvégeken kri­tikus a helyzet, s bizony a kiadós nyomáscsökkenés kö­vetkeztében a város nem egy magasabban fekvő víz­csapja szürcsögő hangon kívül mást nemigen ad ki ma­gából. Jóformán minden öntözőcső nonstop műszakot tart fittyet hányva a nappali locsolási tilalomra. Sze­münk láttára mossák közkútról a gépkocsikat. Kétség­telenül dilemma: jelenteni vagy nem tudomásul ven­ni... Tényleges jelenség, hogy nem szimpatikus az az ember, aki beavatkozik — nem ritkán még az sem, aki verekedőket választ széjjel. Stréber, fontoskodó, minden lében kanál — kifogyhatatlan nyelvünk a megbélyeg­zésükben. Az egyik folyton úton levő tanácstag mesélte a hét elején, hogy van aki kifizeti a bírságot, aztán megnyugodva tovább locsol. De járt már úgy is, hogy feljelentést tett az illetékes szabálysértési előadónál, mire a locsoláson tetten ért földije öt tanúval állíttatta vétlenségét. Ugyanakkor a bizonyításhoz egy tanú nem tanú, legalább kettő kell. Apparátus ezzel szemben nincs — honnan is lenne — a pocsékolók felderítésére s egyben büntetésére. Talán ha az a pár elszánt aktíva, aki nem rest a szabad idejét mások vizének megóvásá­ra áldozni, felfegyverkezhetne egy-egy fényképező­géppel, s akár a gyorshajtók, a vízkorlátozást megsze­gők is megkapnák postán fotográfiájukat egy csekk kí­séretében... Talán... Mégis azt vallom: ezzel az utó­pisztikus módszerrel is csupán részsikereket lehetne el­érni. Többet érne a szunnyadó közösségi érzés felélesz­tése azoknál, akik nem hajlandók az orruknál tovább látni. S nyilvánvalóvá tenni mindannyiunk számára, hogy a dilemmázás — jelenteni vagy nem tudomásul venni — a locsolók csapjába kergeti a vizet... dolgozói mentesülnek a főor­vosi munkaalkalmassági vizs­gálatok glól. Ugyanakkor az üzemorvos közreműködésével megoldható a munkaegészségügyi oktatás is — újságolta nem titkolt örömmel Bernáth Tibor igaz­gató. A rendszeres felvilágo­sító, megelőzést elősegítő elő­adások jó szolgálatot tesznek az egészségvédelemnek. A kö­zelmúltban megtartott kétna­pos vöröskeresztes tanfolyam, amelyen az izbégi és a dabasi üzemegységből tizennyolcán vettek részt, egyértelműen bi­zonyította, hogy ilyen módon is meg lehet előzni baleseteket s ugyanakkor az aktívák fo­kozott gyakorlatra tesznek szert a balesetet szenvedett sérültek ellátásában. Éppen ezért a jövőben rendszeresen sor kerül majd hasonló tanfo­lyamok szervezésére. Kopasztják Surányt Kei birsaggal még megállíthatják a természet pusztítóit Évei szerint aggastyánnak vélném, ha nem látnám. Zöld­fehér csíkos melegítőjében jócskán letagadhatna egy híján nyolcvan esztendejéből Bihari Sándor, a DIB surányi területi elnöke. Szokott komissióját bonyolítja éppen a pócsme- gyeri tanácsnál, derűsen mondja megismerkedésünk után, hogy ő itt az ostor. Jó szívvel fogadják ezúttal is, s bátorítanak: engedjek nyugod­tan kapaoitálásának, tartsak csak vele, valóban skandalum, hogy mi történik a nyaralóte­lepem, ha így megy tovább, előbb-utóbb még teljesen ko­pasz lesz Surány. Tulipán és Rózsa utca Indulunk hát íziben. Az ut­cán vár az öreg Opel, van már vagy tizennégy éves. A rövid úton faggatom a tisztes korú patriótát, mondana valamit magáról, de egyre azt válaszol­ja, ne ő róla írjak, hanem a szerencsétlenül járt fákról. Annyit azért mégis sikerül megtudnom, hogy 1958-ban történt nyugállományba vo­nulásáig a Ganz Villamossági Vállalat főmérnöke volt. Su­rányban éppen harmincöt esz­tendeje vásárolt telket, azon áll most is, télen-nyáron egy­aránt lakható, kőből épült há­za. Elhagyjuk a kavicsbányát, s a vele farkasszemet néző meg­újult községi sporttelepet. (El ne feledjem a jó pócsmegye- riek kérését teljesíteni: még a választás napján pályaavatón szerepelt itt a bajnok Újpesti Dózsa legénysége a szigeti vá­logatott ellen — így mondják: egyik újság sem írta —, s nagy meglepetésre 4:2 arányban nyert — a hazái csapat. Ez meg már Surány, az az érzésem, hogy Bihari Sándor becsukott szemmel Is végig- soffírozna imádott útjain. — Tudja — kap bele az em­lékezésbe —, mikor idekerül­tem, még csak 120 nyaraló volt, most meg 1400, bizony sokat változott errefelé is a vi­lág. Keresve sem találhatnék kí­sérőmnél megfelelőbb króni­kást, hiszen megalakulása óta elnökségi tagja a DIB-nek. Oroszlánrésze van a telep köz­művesítésében, személyében a víztársulat elnökét is tisztel­hetjük, s mint mondja: szep­Az országban a hatódik A Móricz Zsigmond gimná­zium fölött múlt hónap 15-én nyílt meg az Érdért 30-as számú szaküzlete — a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság szentendrei erdészete központ­jának udvarán. S hadd dicse­kedjünk mindjárt: ehhez fog­ható bolt ez ideig mindössze öt volt az országban, három a fő­városban és égy-egy Budake­szin, illetve Nagykőrösön. A telepítés célja egyértelmű: gazdagabbá, színesebbé tenni a kiterjedt nyaraló­körzet ellátását faáruval. De jó szívvel ajánlhatjuk bar­kácsolóknak, lakásuk belső te­rét maguk kialakítóknak, épít­kezőknek, sőt asztalosoknak is, hogy felkapaszkodjanak ide a Római Várkert utca ma még bizony meglehetősen rázós kö­vezetén. A parkerdőgazdaság kivitelezésében szinte észre­vétlen kialakított, szemre is tetszetős telep hozzávetőlege­sen 2 millió forint értékű áru­készlete — egyelőre legalábbis — min­den igényt kielégít. Szél Edéné üzletvezető el­mondta, hogy az idei árbevé­teli tervük kereken 10 millió, ebből az első két hétben már 800 ezer forintot teljesítettek. tember végére aszfaltú-tat kap végig a Tulipán és a Rózsa ut­ca. Megérkezünk közben jöve­telünk végcéljához: igazi csa­ta utáni táj a Megyeri fasor. A délceg nyárfák és ezüst jege­nyék tönkjei valóságos me- mentókként merednek ki a földből. Véletlenül — A korhadt fákat kellett volna eltávolítani, valameny- nyit megjelölték fejszével, de hát egyébként sem nehéz meg­ismerni ezeket, hiszen levél sincs rajtuk. Mégis kizárólag egészséges fáltat vágtak ki. Egy ilyen legyilkolt ezüst je­genye százötven évig is elél, s egy se volt idősebb harminc évnél. — Miért nem a korhadt fá­kat vágták ki? — Sajnos, egyszerű ennek a magyarázata. A favágók ugyanis maguk rendelkeznek — így mondom — a kitermelt fával, úgyhogy lényegében ez az ö munkabérük. A kivágott fákat a Duna Tsz vásárolja meg, s szállítja el, úgynevezett bli-nd-furnért csinálnak később belőle. Hatszázötven forintot fizetnek köbméterjéért — az egészséges fának. így aztán a felfogadott emberek véletlenül esetről esetre élő fákhoz il­lesztik a körfűrészt. Már ed­dig több mint félszázat pusz­títottak el szemünk láttára. Ráadásul még a telefonkábelt is elvágták, a telepen ugyanis, mint területi elnöknek, nekem van egyedül telefonom. Így aztán valóban félő, hogy kopasz lesz Surány, ha a jól fizető fák pusztításának nem vetnek gyorsan véget. Arról nem is beszélve, hogy azelőtt védett fahózakat most kedvére csapkodja a szél. A nyaralók legfeljebb azzal vigasztalód­hatnak, hogy ezután több na­pot kapnak. A kár megtérítésével és kel­lő bírsággal még megállíthatók a természet pusztítói. Rövidesen kulcsátadás Üjabb két épület műszaki átadására került sor az egyre jobban terebélyesedő Felsza­badulás lakótelepen. Az egy­aránt tanácsi értékesítésű 42 lakásos I-, és a 33 lakásos M- épület lakásainak eladása már folyamatban van az OTP-nél. Rövidesen sor kerülhet a kulcsátadásokra. fi lakosság szolgáltatása Kolóniái — exportra A Visegrádi Faipari Ktsz hagyományos terméke a ko- loniálbútor, a termelés 25 százaléka kerül exportra. Egy komplett szobabútor azonban összesen négy szövetkezet mun­kája. A meglehetősen szűkös körülmények között tevékeny­kedő visegrádi szövetkezetben az ágy. a szekrény és az asztal készül, az ülőgarnitúrákat csepeli és kispesti szövetkezet gyártja. A kárpitozás az ugyancsak fővárosi Béke szövetke­zetben készül. A szomszédságában levő mintateremben áru­sítják a berendezéseket a Váci úton. A településfejlesztési ver­senyben tavaly kivívott első hely, ha lehet még nagyobb lendületet adott Szentendrén a társadalmi munka felaján­lásoknak. Nyugodtan lehet így fogalmazni: a vállalatok, intézmények s nem utolsó­sorban a lakosság ilyetén szolgáltatása ma már jelentős, meghatározó költségvetési tényező. A tavalyi rekord csa-knem 5 millió forint azonban még tovább fokozható, ezt sejtetik a felajánlások. A városi ta­nács az idén 23 vállalattal, intézménnyel kötött társa­dalmi szerződést, különböző olyan munkák teljesítésére, amikre bizony sem költségve­téséből, sem fejlesztési alap­jából nem tudna pénzt fo­lyósítani a város. Jellemző a lelkesedésre, hogy a felajánlások több mint 25 százalékkal haladták meg a pillanatnyilag je­lentkező szükségletet. Huszonöt szocialista brigád vállalt jelentős szakipari mun­kát, parképítést, óvoda-, vagy iskolapatronálást. Lényegé­ben a Városgazdálkodási Vál­lalat és a betonárugyár ösz- szeüogásának eredményeként jött létre a felszabadulási ün­nepségen felavatott Hősök te­re is. az egykori szoborkert helyén. Idén különösen nagy fi­gyelmet fordítanak a társa­dalmi munkát végző polgá­rok erkölcsi megbecsülésére, elismerésére. Az e célra ala­pított jelvények, plakettek, ok­levelek a város szépítése ér­dekében végzett egyéni és kollektív munka megbecsülé­sének feledésbe nem merülő bizonyítékai. Minősített vizsgával rendelkező ívhegesztő szakmunkásokat azonnali belépéssel telveszünk Német vagy francia nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom