Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1975. JÜLIUS 5., SZOMBAT XÁíHiiV Az országgyűlés alakulóülése A kormány új tagjai Minisztertanácsa Bejelentette Apró Antal,hogy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megtartotta első ülését, 6 a Népköztársaság Miniszter­tanácsának, valamint a Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíró­sága elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása tárgyában — az MSZMP Köz­ponti Bizottságával és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsával egyetértésben — át­iratot intézett az országgyű­léshez. Az Elnöki Tanács sze­mélyi javaslatát az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Ä Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke: Lázár György; a Minisztertanács elnökhelyettesei: Aczél György, Borbándi János, Havasi Ferenc, Huszár István, Szekér Gyula; belkereskedelmi miniszter: Szurdi István; belügyminiszter: Benkei András; egészségügyi miniszter: dr. Schultheisz Emil; építésügyi és városfejlesztési miniszter: Bondor József; honvédelmi miniszter: Czinege Lajos; igazságügymiiniszter: dr. Korom Mihály; kohó- és gépipari miniszter: Nemeslaki Tivadar; könnyűipari miniszter: Keserű Jánosné; közlekedés- és postaügyi miniszter: Rödönyi Károly; kulturális miniszter: dr. Orbán László; külkereskedelmi miniszter: dr. Bíró József; külügyminiszter: Púja Frigyes; mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: dr. Romany Pál; munkaügyi miniszter: Karakas László, nehézipari miniszter: dr. Simon Pál; oktatási miniszter: dr. Polinszky Károly; pénzügyminiszter: Faluvégi Lajos; az Országos Tervhivatal elnöke: Huszár István. Ugyancsak a Népköztársa- elnökének, dr. Szíjártó ság Elnöki Tanácsának ja­vaslatára az országgyűlés dr. Szakács Ödönt a Népköztár­saság Legfelsőbb Bírósága Ká­rolyt a népköztársaság leg­főbb ügyészének megválasz­totta. Apró Antal felkérte a kor­mány tagjait, valamint a Leg­felsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az eskütétel idejére az elnök az ülést fel­függesztette. A kormány eskütétele A kormány elnöke, elnökhe­lyettesei és tagjai a Parlament Munkácsy Termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja Dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hi­vatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias IJépfront Országos Tanácsának elnöke, dr Korom Mihály igazságügymimiszter és Nánási László, az Elnöki Ta­nács tagja. UZAR m Következetesen érvényt szerezni az össztársadalmi érdeknek Az eskütétel után folytató­dott a plenáris ülés: Lázár György, a kormány elnöke emelkedett szólásra. — Engedjék meg, hogy a kor­mány tagjai és a magam nevé­ben köszönetét mondjak a bi­zalomért — kezdte beszédét. — Biztosíthatom önöket, mindannyiunkait az a szándék tölt el, hogy felelős megbíza­tásunknak lelkiismeretesen és legjobb tudásunk szerint ele­get tegyünk, híven szolgálva népünket, méltóak legyünk a megtisztelő bizalomra. Az országgyűlési választá­sokkal belpolitikai életünk nagy fontosságú és esemé­nyekben bővelkedő időszaka zárult le. Pártunk XI. kong­resszusa, hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója, majd a választások előkészítő sza­kasza jó alkalmat adott arra, hogy felmérve a megtett utat, összegezzük eredményeinket, számba vegyük feladatainkat, és népünk elé tárjuk a fejlett szocialista társadalom felépíté­sének lelkesítő programját. Az a tény, hogy a választá­sok napján hét és fél millió állampolgár mondott igent a Hazafias Népfront program­jára és jelöltjeire, meggyőzően tanúskodik arról, hogy népünk nagyra becsüli és értékeli a gazdasági és kulturális építő­munka eredményeit, ismétel­ten bizalmat szavaz a csak­nem két évtizedes kipróbált politikának. Helyesli és támo­gatja pártunk XI. kongresszu­sának határozatait, kész arra, hogy cselekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésében. Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biz­tonságot ad a mi számunkra is, akiket a nép azzal bízott meg, hogy törvényalkotó és irányító munkával segítsük elő pártunk politikájának érvény­re jutását, szocialista rendünk erősítését, a kultúra és a jólét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését. A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várako­zásnak, Fejleszteni és javíta­ni kívánjuk a Minisztertanács összehangoló és ellenőrző mun­káját, hogy folytatva a meg­kezdett utat, még következe­tesebben érvényt tudjunk sze- tezni az össztársadalmi ér­deknek, és tovább növeljük a tisztségviselők felelősségét a közösség ügyeinek intézésé­ben. Mindezzel együtt fontos kötelezettségünknek tartjuk, hogy a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztésével, a kor­mányzati munka eszközeivel a jövőben is biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek tág te­ret és ösztönzésit adnak az al­Lázár György beszédét mondja. Mellette Losonczi Pál. A máso­dik sorban: Gáspár Sándor (Pest m. 18. vk) és lock Jenő. kötő munka számára, segítik és támogatják a vállalati és a helyi kezdeményezések továb­bi kibontakozását. Mindezt nélkülözhetetlen­nek tartjuk ahhoz, hogy a ma és az elkövetkező évek nem csekély feladatait jó ered­ménnyel oldhassuk meg. Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb erőt és fi­gyelmet most a gazdasági ten­nivalókra kell összpontosíta­nunk. Az elmúlt négy év len­dületes fejlődésének méltatá­sával együtt mostanában gyak­ran, és a korábbinál nagyobb hangsúllyal szólunk a gazda­sági építőmunkát nehezítő kö­rülményekről. Ezt nem azért tesszük, hogy kisebbítsük ered­ményeinket, vagy bizonytalan­ná tegyük a jövőt. Hanem azért, mert meg vagyunk győ­ződve arról: ha mozgósítjuk szellemi és anyagi erőinket, teljesebben és szervezetten ki­használjuk tartalékainkat, a nehézségeket — amelyek jó­részt rajtunk kívülálló okokra vezethetők vissza — legyőz­zük, és eredményeinket meg­szilárdítva, továbbra is bizto­sítani tudjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését. Ez reális lehetőség, de hogy valósággá váljon, felelős és határozott vezetésre, a tudomány és a gyakorlat szoros együttműkö­désére, egész gépünk összefo­gására van szükség. A köve­tendő utat és a közvetlen ten­nivalókat pártunk Központi Bizottsága a múlt év decembe­ri határozatában világosan ki­jelölte, legutóbbi ülésén pedig fél év tapasztalatainak tükré­ben újból megerősítette. Rámu­tatott arra, hogy hol és mi­lyen irányba kell fokozni erő­feszítéseinket ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás útján. Most az a legfontosabb, hogy azonos fel­fogásban, következetes és cél­ratörő munkával, a mindenna­pi gyakorlatban _ szerezzünk érvényt e határozatoknak, mert ez a feltétele ez évi ter­vünk teljesítésének és annak is, hogy jó alapokat teremtsünk az ötödik ötéves terv indulásá­Számítunk arra, hogy mint az óv eddig eltelt időszaká­ban, a következő hónapokban is töretlen lendülettel folyta­tódik a szocialista munkaver­seny, munkásosztályunk, szö­vetkezeti parasztságunk újabb termelési eredményekkel járul hozzá céljaink eléréséhez, gaz­daságunk egyensúlyának javí­tásához. Tudjuk, hogy a nemzetközi életben kibontakozó kedvező folyamatok előrehaladásához a Szovjetunió ereje, a szocia­lista országok összef orrot t- sága és egysége adja a leg­főbb biztosítékot. Ezért össz­hangban hazánk érdekeivel, internacionalista kötelessé­günknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket és barátságunkat, külpolitikai együttműködésünket a Szov­jetunióval, a testvéri szocia­lista országokkal. A magunk részéről is min­dent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági együttműködésének tovább­fejlesztéséért, az integráció komplex programjának meg­valósításáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés kö­zelmúltban elfogadott hatá­rozatainak végrehajtásáért. Bővíteni fogjuk kapcsola­tainkat a fejlődő országokkal, és a kölcsönös előnyök alap­ján együttműködésre törek­szünk a tőkésországokkal is. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvé­seihez megkapja az önök tá­mogatását. A kormány arra készül, hogy az országgyűlés következő ülésszakán megvitatás és jó­váhagyás céljából önök elé terjeszti terveit és a hosz- szabb időszakra szóló mun­kaprogramját. Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képvi­selőtársamnak sok sikert, erőt, egészséget kívánok köz­életi munkájához — mondta a képviselők nagy tapsa köz­ben Lázár György. ★ A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke mondott zár­szót. Az országgyűlés elnöke vé­gül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az or­szágépítő feladatok eredmé­nyes megvalósításához, s az ülést bezárta. Havasi Ferenc A Pest megyei képviselőcsoport első ülése Az országgyűlés megalaku­lását követően megtartotta első ülését Pest megye .képviselő- csoportja is. A résztvevőket Cservenka Ferencné, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte. Nagy elisme­réssel szólt a megye képvise­lőinek az előző országgyűlési ciklusban kifejtett eredményes tevékenységéről, s ezúttal fe­jezte ki a megyei pártbizottság és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága köszönetét az előző ciklus valamennyi képviselőjének. Megkülönböz­tetett szeretettel köszöntötte a képviselőcsoport tíz új tagját. Hangsúlyozta: nagyszerű, de áldozatos feladat a képviselői munka. Nagyszerű, mivel te­vékeny részt vállalnak az or­szág életének irányításából, a párt politikájának megvalósí­tásából. Ugyanakkor áldozatot és lemondást is követel, hiszen valamennyi képviselőnek nap­ról napra párt, állami vagy éppen gazdasági poszton is helyt kell állnia, s e mellett kell ellátnia képviselői tevé­kenységét. A rövid bevezető szavakat követően a megye képviselői megválasztották a megyei cso­port vezetőjének S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, a megye 24. válasz tóit érül été­nek képviselőiét. Az ezt követő beszélgetésen szó került arról is, hogy 'igen nagy megtiszteltetés érte a me­gyei képviselőcsoport tagjait az országgyűlés álakuló ülé­sén: sokan kaptak fontos meg­bízatást. Tizenöten lettek tag­jai az országgyűlés különböző bizottságainak. (Nevüket la­punk más helyén közöljük.) Megyei képviselőtagja van az Elnöki Tanácsnak. Az Inter­parlamentáris Unió magyar tagozatának egyik alelnöke s egyik tagja-szintén Pest me­gyei képviselő. Havasi Ferenc 1929-ben szüle­tett Piszkén. Munkás csatádból származik. Édesapja a Lábatlani Cementgyár munkása volt. Fiata­lon, 14 éves korában ö is itt kez­dett dolgozni. 1949 óta függetlenített pártmun­kásként tevékenykedett. Először a Lábatlant Cementgyár párttitkára, majd a Tatabányai Cement- és Mészművek pártbizottságának tit­kára, ezt követően a tatabányai városi pártbizottság osztályveze­tője volt. 1952-ben a Komárom megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője lett, 1951-ben a megyei pártbizott­ság másodtitkárává v&asztották, 1966-tól a Komárom megyei párt- bizottság első titkára. 1966-ban- az MSZMP IX. kongresszusa a Köz­ponti Bizottság tagjává válasz­totta. E tisztségben a X. és XI. pártkongresszus szintén megerő­sítette. A pártnak 1948 óta tagja. Elvé­gezte a Szovjetunió Kommunista Pártja hároméves pártfölskoláját. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany foko­zatával. Tulajdonosa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst foko­zatának, a Munkás-Paraszt Hata­lomért Emlékéremnek és a Fel- szabadulási Jubileumi Emlék­éremnek. Nemeslaki Tivadar 1933-ban Tatabányán született, munkásszülők gyermekeként. Isko­láinak elvégzése után 1939-től 1945- ig előbb Tatabányán, majd az Al­másfüzitői Olajfinomítóban dolgo­zott szerelőként. 1950-ben a párt központi appa­rátusában a szakszervezeti alosz­tályt vezette. 195S után a bányá­szat területén végzett pártmunkát. 1958-ban a Komárom megyei párt­bizottság titkárává, 1959-ben pedig első titkárává választották. 1966- ban a vasasszakszervezet főtitkára lett. 1970-től a SZOT titkára, 1973- tól a SZOT főtitkárhelyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­temen szervezett kétéves üzem- gazdasági tanfolyam ipari tago­zatát. 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a vasasszakszervezetnek. A párt VIII. kongresszusa beválasz­totta az MSZMP Központi Bizott­ságába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany foko­zatával. 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékérmet, 1970-ben a Felszabadulá­si Jubileumi Emlékérmet. Dr. Romany Pál 1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, illetve a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztások­ban. 1954-ben a Keselyühaiomi Ál­lami Gazdaság igazgatója lett. 1956-tól a Pest—Nógrád megyei állami Gazdasági k Igazgatóságá­nak helyettes vezetője, majd 1958- tól a Borsod—Heve megyei Álla­mi Gazdaságok Igazgatóságának vezetője és a Borsod megyei párt­bizottság tagja volt. 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bi­zottságában a gazdaságpolitikai osztá'yon politikai munkatársként, majd osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1970-ben a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárá­vá, s még ebben az évben a Köz­ponti Bizottság tagjává választot­ták. 1973 óta az MSZMP KB te­rületi gazdaságfejlesztési osztályá­nak vezetője volt. 1950-től a párt tagja. . Több tudományos publikációja és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Dr. Simon Pál Dr. Simon Pál 1929-ben szüle­tett Miskolcon. Édesapja a Lenin Kohászati Müvek nj ugtlíjas mun­kása. Középiskoláit Miskolcon vé­gezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1952-től 1955-ig hadmér­nökként dolgozott a Honvédelmi Blinisztériumban. 1955 és 1959 kö­zött a moszkvai Könnyükémiai Technológiai Intézetben aspiráns, és 1959-ben elnyerte a kémiai tu­dományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet tudomá­nyos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben kinevezték az intézet igazgatóhelyettesének. Ebben a tisztében dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Válla­lat igazgatója, majd az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezér- igazgatója. 1974-ben nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának tagja. 1947 óta párttag, 1975 márciusá­ban a Budapesti Pártbizottság tag­jává választották. Mintegy húsz tudományos publi­kációja jelent meg, többségük ma­gyar és szovjet tudományos folyó­iratokban. A Veszprémi Vegyipari Egyetem ásványolaj- és szén­technológiai tanszékének címzetes egyetemi docense. 1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tün­tették ki. A legfőbb ügyész Dr. Szíjálló Károly 1929-ben, Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Közép­iskoláit Szolnokon végezte. A gödöllői Agrártudományi Egyete­men l°52-ben szerzett agrármérnö­ki diplomát, 1970-ben a mezőgaz­daság! tudományok kandidátusa lett. 1927. január 26-án született Szé­kesfehérvárott. Munkáscsaládból származik, édesapja a MAV-nál volt géplakatos. A felszabadulás után beiratko­zott a budapesti tudományegye­tem jog- és államtudományi ka­rára, ahol 1950-ben szerzett dip­lomát. Több mint huszonöt éve igaz­ságügyi területen dolgozik, külön­böző beosztásokban. 1965-től 1971- ig a Budapesti Katonai Bíróság elnöke volt. 1971. áprilisában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyette­sévé választotta. 1945 óta párttag. Elvégezte a* MSZMP Központi Bizottságának pártfőiskoláját. Az igazságügyi szerveknél vég­zett eredményes munkája elis­meréseként több kormánykitün­tetésben részesült, 1957-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékéremmel, 1970-ben a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékéremmel* 1974-ben a Vörös Csillag Érdem­renddel tüntették ki. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom