Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Vásznon és valóságban Klubtagok — vándorbottal A gödöllői Petőfi Művelő­dési Ház utazóklubjának ve­zetője, Barkóczi István előtt gazdag program hever az író­asztalon. A sorok között sok kis pipa kandiikál, ami azt je­lenti, hogy ezek a tervek már megvalósultak. Társaságunk­hoz Kapuszta Katalin, a mű­velődési ház vezetője is csat­lakozik. A beszélgetés tárgya az a február 16-án elhang­zott rádióműsor, amelyben akkor még csak tervekről volt szó. Tavaly a városi művelő­dési házban új közművelő­dési klub alakult. A tagság azt tűzte ki célul, hogy meg­ismerkedik a hazai tájakkal, s a nagy világ egyes orszá­gaival. A programban él­ménybeszámolók, dia- és kes- kenyfilmvetítések is szerepel­nek. A negyven-tagú utazó­klub először Budapesten járt, majd ellátogattak Vácrátótra, a botanikus kertbe, Eszter­gomba, felkeresték a Duna­kanyart, Monokot, Sárospa­takot, Tokajt, Egert, Veszpré­met, s kirándultak Aggtelek­re, a cseppkőbarlangba is. Ed­dig egy külföldi utat sike­rült, „nyélbeütnük”: egy po­zsonyi látogatást. Nem szabad megfeledkez­ni azonban arról a gödöllői körsétáról sem, amelynek cél ja a város alapos megismeré­se volt. Ütikalauzul Kampfis Antal művészettörténészt vá­lasztották, aki nagy szere­tettel és hozzáértéssel mu­tatta be a klub tagjainak a város műalkotásait, építé­szeti remekeit, s dióhéjban a történetét is. Am a klubna­pokon nemcsak a közös ki­rándulások kerülnek terí­tékre. A program eseményei között mindenképpen emlí­tésre méltó dr. Makra Csaba japáni és egyiptomi útibe­számolója. Dr. Kovács Ká­roly nagy érdeklődéssel hall­gatott előadása Indiába, Fuchs Antal beszámolója pe­Szérű épül — védnökséggel Jó termésre készülnek dig Tanzániába vezette el gondolatban az érdeklődőket. Halászná Várady Ildikó a Szovjetunióba, Görögország­ba és Angliába, Kert Karoly pedig Skandináviába invitál­ta hallgatót. Pólyák Pal es Katona Ervin a szomszédos Erdély nevezetességeiről, ter­mészeti ritkaságairól és ne­vezetesebb történelmi ^ ese­ményeiről tartott előadást. Ügy tűnik, kettejük útiel- mény-beszámolója nyerge meg leginkább a hallgatóság szim­pátiáját. Ezt látszik bizonyí­tani az is, hogy a klub tag­jai már javában készülnek egy tizenkét napos erdélyi tú­rára. Az utazóklub vezetője elmondotta, hogy ezzel az er­délyi körúttal zárul az él­ményekben és eseményekben gazdag tavaszi program. Az őszi útitervek megszerkesz­tése azonban már ezekben a napokban elkezdődik. A nyár végére már kész listával sze­retnének a vezetők a klub­tagok elé állni. — Klubunk tagjai jó kap­csolatot építettek ki a műve­lődési ház többi klubjának tagjaival. Lehetőség szerint ők maguk is részt vesznek e körök munkájában — mon­dotta Barkóczi István. — Le­hetőségeink azonban vége­sek, hiszen közismert a gö­döllői Petőfi Művelődési Ház helyzete. Remélhető, sőt most már biztosra vehető, hogy e gon­dok néhány éven belül meg­oldódnak, s az új otthonba költöző művelődési ház a ko­rábbinál még több hobby- körnek adhat majd otthont. Csiba József y# ff % jy f p X fi /fc : * “I J \l^. ..... ....... II. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 1975. JÜLIUS 4., PÉNTEK MIÉRT NINCS TERMELŐKEDV? Zöldség a nagyüzemi táblákén A háziasszonyok ma már kevésbé panaszolják, hogy nincsen zöldség, inkább az a kifogásuk, hogy magas az ár. Ez a helyzet egy hosszú fo­lyamat eredménye, ami az utóbbi néhány évben zajlott le a járás termelőszövetkeze­teiben és kistermelő gazdasá­gaiban. Ma már nem minde­nütt van szigorúan tartott piacnap, ha kevesebbet is, de mindennap „kiterítenek” az árusok valamit a strandra. Kártevő átvétel Hogy mennyi és hányféle áru van az üzletekben és a piacokon, a termelés és az el­osztás függvénye. Az utóbbi időben — mint Novák László, a járási hivatal mezőgazda- sági osztályának vezetője el­mondta —, sajnos csökkent a szövetkezetek zöldségtermö területe. Míg 1973-ben több mint 3600 hektáron termesz­tettek zöldséget, most 1975- re 2921 hektárt terveztek. A választékot szűkíti, hogy eb­ből csaknem kétezer hektá­ron zöldborsó terem. Ebből csak kevés jut a fogyasztók­hoz, többségéből magborsó lesz, vagy elszállítják a kon­zervgyáraknak. Talán azt is mondhatnánk, hogy válságban van a szántó­földi zöldségtermesztés, s ezt néhány adat is alátámasztja. Zöldpaprikát 1970-ben 226 hektáron ültettek, az idei terv már csak hatvankettő volt. Az uborka és a paradicsom termőterülete is hasonlóan, nagymértékben csökkent. Sajátos okai vannak a ter­mőterületek „zsugorodásá­nak”. A legfőbb természete­sen a növénytermesztésben dolgozók elvándorlása. De más tényezők is közrejátsza­nak. Dányban például tavaly körülbelül száz vagon para­dicsom ment tönkre, mert a A könnyűszerkezetes reiKitozert betonozza. A galgamácsai összefogás Termelőszövetkezetben a rep­cevágás után hamarosan meg­kezdik a kenyérgabona beta­karítását. A hét eleji esőzések azonban ebben a termelőszö­vetkezetben módosították né­hány nappal a betakarítás kezdetét, hiszen az átázott föl­deken a gépek csak nehezen "tudnának mozogni. A termés- eredmények kilátásai a legjob­bat ígérik. Ez tette szükséges­sé egy ezer négyzetméter alap- területű kombájnszérű építé­sét, amelynek előkészítéséhez nagyban hozzájárult 4 Heves megyei Boldog községből ér­$§Ä „háló” ala-fct az építő-brigád a beönlö­kezett tíztagú Makádi kubi­kosbrigád. Az összefogás szép példája is lehetne az építés. A július 20-ára tervezett átadás sike­réért két honvédalakulat vál­lalt védnökséget. AZ AGROKER—18 típusú kombájnszérű előreláthatólag 10 ezer mázsa gabona befoga­dására lesz alkalmas. Az ara­tás meggyorsítására a galga­mácsai összefogás Termelő- szövetkezet a közelmúltban négy — IFA és ZIL típusú — tehergépkocsit vásárolt, ame­lyek megérkezését a napokban várják. (Kép és szöveg: Farkas Tibor) Esküvőre, névadóra Irodák a jegenyésben — Sok társadalmi és családi ünnepet szervezünk a faluban, s már régóla gondunk volt, hogy ezek számára nem tu­dunk megfelelő környezetet te­remteni — mondta Németh Imre, a klstarcsai nagyközsé­gi közös tanács elnöke. — Nézzen körül — folytatta a ta­nácselnök —, ebben a kis he­lyiségben, az elnöki irodában rendezzük még ma is az eskü­vőket, névadókat. Körülbelül négy és félszer négy méteres lehet ez az elnöki iroda, s bi­zony az ünnepeltek mellé az ünneplők már nemigen férnek el. Zsúfoltság Az irodában egy dohányzó és egy íróasztal, néhány fotel, A kis Balázs Gödöllőn élt Az Altató nyomában Az 1947—4ó_ílS iskolai év­ben kerültem egy nagyobbacs­ka községből Gödöllőre, amely akkor alig volt még nagyobb szülőfalumnál. Palócosan be­széltem, mint régen maguk a gödöllőiek is, ahogy néhány nyelvi jellegzetesség ezt ma is tanúsítja. Sok mindent kellett megszoknom, s hogy ez többé- kevésbé sikerült, azt osztály- és iskolatársaimnak köszönhe­tem. Élénk beszélgetések, együt­tes erőfeszítések, szoros baráti kapcsolatok jellemezték azt a kitűnő összetételű osztályt, amelynek jómagam csak na­gyon szerény tagja lehettem. Társaimmal ma is örvendezve ismerjük fel egymást. Az egyik osztálytársammal a könyvtár hozott közelebbi kapcsolatba, hiszen mi is fal­tuk a könyveket, mint a! ti­zenkét, tizenöt éves gyerekek általában. Pajtásom egyszer elhívott lakásukra, a Fácán­sorra azzal, hogy olyan köny­vet ad, amelyet még biztosan nem olvastam. Lakásukat látván, ríagyon meghökkentem. A szépen be­rendezett házban csaknem na­gyobb könyvtárt láttam, mint amekkora az iskoláé volt. szék, szekrény található, s bi­zonyai a egy-egy ünnepélyes alkalomkor ki kell pakolni valamennyit. A tanácsház épülete előtt homok és sóderdombok emel­kednek, az udvaron meglehe­tősen nehéz a közlekedés. La­pátok forognak a homokban, egy vadonatúj, vakolatlan épü­let folyosóján járnak ki-be az építőmunkások. — Régi tervünk, hogy meg­nyissunk egy, a célnak meg­felelő házasságkötő termet. Erre a célra kaptunk a me­gyei tanácstól 300 ezer forin­tot, s felmérve anyagi erőin­ket, úgy láttuk, hogy egy kis kiegészítéssel a dolgozók elhe­lyezését javítani tudnánk. A nagyközségi tanács tavaly november 20-án indította el az építkezést: egy helybeli kis­iparost bíztak meg a kivitele­zéssel. A régi épület mellett kezdték el a munkát: a bővít­ményben hét irodát alakítot­tak ki. — Már korábban is szűkö­sen voltunk itt a tanácsházán, de az egyesülés után még in­kább. A Kerepesről idekerült dolgozók miatt még zsúfoltab­bak lettek az irodák. Van olyan helyiségünk, amiben kénytelen együtt dolgozni a gyámügyi előadó, az igazgatá­si csoportvezető és az anya­könyvvezető. Mindegyik terü­let más jellegű, s a betérő ügy­felek nehezítik a zavartalan ügyintézést. Pillanatnyilag a tanácson tizenöt előadó és két vezető dolgozik. — Mikorra tervezik a költöz­ködést? — A rendőr tanosztály KISZ-szervezetének tagjai há­rom napot dolgoztak itt, min­den alkalommal körülbelül hú­szán jöttek el. A Gödöllői Ál­lami Erdőgazdaság is segített. Két dolgozójuk vállalkozott a területen levő jegenyék kivá­gására. Ez Igen nagy gondunk volt, ugyanis ezek az óriás fák elérték a harminc méter magasságot is, a kivágásnál félő volt, hogy megrongálják a környező épületeket. A hat fa végül is kidőlt a földből, s nyugodtan folytatódhatott az építkezés. — Mi lett az óriás jege­nyékkel? — Körülbelül tizenöt-húsz köbméter volt a kitermelt mennyiség. Sajnos, nem tud­tunk sokat „profitálni” belőle, mert a puha fának alacsony az ára. Egy részét eladtuk, a többi az óvodába meg a böl­csődébe került. A farönkökből kis asztalokat, padokat csinál­nak a gyerekeknek. ö. E. konzervgyár nem tudta meg­oldani a folyamatos átvételt. Részben emiatt is csökkentet­te a Magvető Tsz paradi­csomterületét 60—70 hektár­ral. Rossz a vetőgumó A zöldségfélék termesztésé­nek egy részét már lehet gé­pesíteni, Dányban például a paradicsomot szedik géppel; a termés nagy része konzerv­gyárba kerül. A szüret elölt viszont van mód „szemezge­tésre”, s ebből juthat a piac­ra is. Hazánkban van példa az uborkával kapcsolatos munkák gépesítésére, de las­san terjed a feltételezhetően költséges művelés. A burgo­nyát is kisebb területen ter­mesztik ma, mint néhány év­vel ezelőtt. Novák László osztályvezető elmondta, hogy a szövetkeze­tek termelőkedvét visszafog­ja a szűk fajtaválaszték. A szántóföldön termesztett nö­vények többsége egyre kevés­bé képes ellenállni a külön­böző kártevőknek, vírusok­nak. Ez kedvezőtlenül befo­lyásolja a termésátlagot. Emiatt sok . esetben majd­hogynem ráfizetéses termesz­tésük. A- töltenivaló paprikát például igen sok kár érheti, s a termés az időjárás függvé­nye is. A végeredményt ille­tően semmi sem biztos, ezért a gazdaságok nem szívesen foglalkoznak töltenivaló pap­rikával. A burgonyánál kii- Aönösen alacsony a termésát­lag, rossz a vetőgumó minő­sége. Alkalmazkodó fajták kellenek A termelőszövetkezetek ál­talában nem szívesen foglal­koznak zöldségtermesztéssel, többnyire csak a hagyomány követése miatt, vagy a köz­vetlenül jelentkező igények kielégítése érdekében vállal­koznak termesztésére. A gé­pesítés könnyíti ugyan mun­kájukat, de a végleges meg­oldást mindenképpen a ha­zai talaj- és természeti vi­szonyokhoz alkalmazkodó, a kártevőknek ellenálló fajták megjelenése hozhatná meg. Örszigethy hk- n ÜgVr.*ií •' • ■ ' OLVASÓINK FÓRUMA Az az ötven perc... Gödöllő városáról köztudott, hogy nagy számban lakják ingázók. A legnagyobb nyomás csúcsforgalom idején a Buda­pestet Gödöllővel összekötő HÉV-járatokra nehezedik, amelyek menetrendje csak a legritkább esetekben felel meg a munkába siető és munkából érkező érdekeinek. Más lapok a közelmúltban számoltak be arról, hogy a Budapesti Köz­lekedési Vállalat a csepeli gyorsvasát és a szentendrei HÉV-vonalán milyen menet­idő-módosításokat hajt végre. A bizonyára sokakat érintő híradásból — akárhogy keres­tük — kimaradt a gödöllői HÉV-vonal. Naponta több ezren veszik igénybe a fővárosba utazók közül a HÉV járatait, A vo­nalon van cinkotai és kerepest helyi járat, de a végállomástól végállomásig utazókkal mint­ha kevesebbet törődnének, Masam és sok száz utastársam nevében kérdezem: vajon — Július 15-én lesz az át­adás. Utána ismét kissé szűkö­sen leszünk, mert a régi épü­let átalakítására is sor kerül. Itt alakítunk majd ki házasság- kötő termet, lesz még négy iroda és egy irattár. — Mennyibe kerülnek ezek a munkák? — 450—500 ezer forintba. A régi helyiségek átalakítását is fedezi ez az összeg. Külön költséget jelent majd jövőre a régi tanácsház külső tatározá­I sa. Területünkön, különösen Kerepesen sok a megbízható, jó minőségű munkát végző kis­iparos. Ezért szívesen bízunk rájuk kivitelezést. Fapadok gyerekeknek — Volt-e ennél az énítkt zésnél társadalmi munka? miért kell a Fehér úttól Gö­döllőig ötven percig utazni? A minap hazafelé utazván elbeszélgettem az egyik ka­lauznővel. aki elmondta, hogy a vonalon új, csinosabb sze­relvényeket állítanak munká­ba és akkor Csömör felé járva, csak homokbányánál vissza­térve a régi sínekre közleked­ne a gödöllői vonal. Árpád­földnél már a kitérő vágányt is megépítették, s így a helyzet egyre kilátástalanabb. A csömöri vonalon talán meg lehetne szervezni az in­gajáratot, s idővel talán olyan szerelvényeket is be lehetne iktatni a menetrendbe, ame­lyek nem minden megállóhe­lyen „landolnának”. Közérde­kű kérésem: a mostaninál nem hosszabb, hanem ha le­het. rövidebb idő alatt szeret­nénk munkahelyünkre érkez­ni. Dükkös Vilmos Gödöllő szerző maga is Gödöllő lakója volt. Ráadásul Reinitz Bélá­val és Vándor Sándorral együtt már a költő életében megzenésített néhány József Attila-verset. (Ottó Ferenc 1931-től a költő barátja volt, a Szép Szó 1938. február 20-i József Attila-emlékestjén a rendőrség éppen az ő Favágó- megzenésítését nem engedte előadni a Zeneakadémián. A Vasas énekkar, a budai Sza­badság dalkör alakuló hang­versenyén éppen ezt a művet adta elő — munkásközönség­nek.) IlMfk ilZ alkotói barátság­nak a szülötte az Altató is. Ottó Ferenc bemutatta József Attilát a művelt és műértő Geller házaspárnak. A barát­ság folytán a költő több ízben is megfordult Gödöllőn, Ottó Ferenc lakásán a Kossuth La­jos u. 53,'SZám alatt. (A posta oldalán az Erzsébet-park felől jövet a negyedik ház.) A kis Balázst József Attila többször látta újszülött korában, s meg is tetszhetett neki, hiszen hoz­zá írta az Altatót. Gellér Balázs már elmúlt' negyvenéves, hosszú ideje a kanadai Torontóban él. Dobók József Édesanyja kedves volt, húga csinos ... Zavaromban egyik lábamról a másikra álltam. Zavaromat Balázs oldotta fel, a könyvekre terelve a szót. Ügy elmerültünk a szebbnél szebb kötésű kötetek lapozga­tásában, hogy húgán, Zsuzsán is ritkábban akadt meg a sze­mem. Huszonhét esztendő táv­latából is pontosan emlékszem mindenre, akkor még nem tudtam, hogy él egy József Attila nevű költő, áld éppen ehhez a Balázshoz írt egy Al­tatót. Talán már egyetemi hallgató voltam, amikor valaki felhívta erre a figyelmemet. Meghölekéntett ez az életközel­ség egy akkor már régen jól ismert verssel kapcsolatban. Nem voltam büszke, nem éreztem magam többnek, ami­kor kimondtam: hiszen ez a Gellér Balázs osztálytársam volt. Tavaly Zalaegerszegen a Magyar Nyelvtudományi Tár­saság Pais Dezső emlékülésén összemelegedtünk egy idős karnaggyal. Nagy Józseffel, ő hívta fel figyelmemet ismét Gellérékre, amikor később Ba­lázs nagybátyjától, Ottó Fe­renc zeneszerzőtől kapott fény­képet tartott elém. Ez a zene-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom