Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
1975. JÚLIUS 4., PÉNTEK 5 Az újabb eredményekhez vezető megoldásokat keresik Szakszervezeti választások után Diósdon A jó előkészítő munka alapja a sikeres választásnak — mondja Szeibert László, az MGM diÓ6di gyára szakszervezeti bizottságának titkára. — Mi ennek tudatában olyan aktivistákat jelöltünk, akik méltóképpen tudják képviselni dolgozótársaik érdekeit, akik magyarázni s főleg értetni képesek a párt politikáját, akik élvezik munkatársaik bizalmát és támogatását. A választási előkészületek során megnövekedett szerepüknek megfelelően választottuk ki a bizalmiakat, azok helyetteseit, valamint a műhely- és osztálybizottságok vezető tagjait. Ez a 125 aktivista mutatja a gyár dolgozóinak ösz- szetételét. Megfelelő arányban vannak közöttük munkások, nők és fiatalok. Mielőtt valaki tisztséget vállal, jól meg kell gondolnia elhatározását, de ha vállalta, akkor a teljességre kell törekednie. Mert tisztségviselőnek lenni nem kényelmes beosztást jelent, hanem mindenekelőtt kötelességet, a társadalom önzetlen szolgálatát. Emberközpontúság — Legfontosabb, hogy minden tisztségviselő értsen szót a dolgozókkal, intézkedéseiben, kapcsolatukban a hangsúly az emberközpontúságon legyen. Kiemelkedő eredményeket elérni ugyanis csak azok képesek, akiket környezetük is segít, s a munkahelyen jól, otthonosan érzik masukat — A választás két szakaszban zajlott le Diósdon. Miért? — Elsősorban azért, mert nincs megfelelő nagy helyiségünk, amelyben valamenytivistáktól. A szakszervezeti tanács részt vett a gyári és a vállalati tervek kidolgozásában, a gyárigazgatói és más rendelkezések elkészítésében; a vállalati munkavédelmi és egészségügyi komplex tervek, a munkaverseny, az újítási és a törzsgárda-, valamint a munkavédelmi szabályzatok elkészítésében. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújtottak bizottságaink, szocialista brigádjaink és a törzs- gárdatagok. Ami a jövő feladatait illeti, a termelést segítő tevékenység egyre fontosabbá válik. 1977-re be kell fejezni a rekonstrukciót. Művezetői négyszögek A nagyvállalat ezt azonos létszámmal, állandó termelés- növeléssel akarja végrehajtani. Ez műszakilag is nagy feladat, de semmivel sem köny- nyebb az emberi oldala. Erőteljes szemléletbeli változást igényel az új technika fogadása, honosítása s a munka az új körülmények között. Épp ezért, a feladatok pontos meghatározása érdekében az üzemi négyszögek mintájára létrehozzuk a művezetői négyszögeket is. Itt a bizalmiak — a párt, a KISZ, a szakszervezet képviselői — a művezetővel hatékonyan tudnak együttműködni. Ez mind műszakilag, mind emberileg lehetővé teszi az erők összpontosítását, így a növekvő feladatokat eredményesen tudják megoldani. A. J. NACYKATA Sikeres pályázat Jutalomtáborozás Nagy sikere van annak a pályázatnak, amelyet a nagy- kátai járási KISZ-bizottság hirdetett meg a közelmúltban. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a járás elmúlt három évtizedes fejlődését dokumentáló alkotásokat vártak. A pályamunkákat két kategóriába sorolták. Az elsőbe a képzőművészeti és irodalmi, míg a másodikba a műszaki alkotásokat. A résztvevők — üzemek, termelőszövetkezetek, vállalatok KISZ-fiataljai, általános és középiskolai tanulók — kétszáz pályaművet küldtek be. Ezekből helyi kiállításokat rendeztek és zsűri döntötte el, melyek azok az alkotások, amelyek alkalmasak arra, hogy a járási székhelyen, a nagyközségi pártbizottság tanácstermében kiállításra kerüljenek. Ide 90 pályamű érkezett, amelyek megtekinthetők naponta délután 2—6 óra között. A zsűri két-lcét első, második és harmadik díjat adott ki, s mindkét kategóriában a helyezettek könyvjutalomban részesültek. Mindezek mellett azokat a KISZ-fiatalokat — összesen 100-at — akik a tavalyi, valamint az idei akcióprogramot a legjobban teljesítették —, a pályadíjnyertesekkel együtt július 11—16-ig a Mátrafüre- den megrendezendő kongresszusi táborozásra hívja meg a járási KlSZ-bizott- ság. Kaposi István A 25 EVES JUBILEUM JEGYEBEN Polgári védelmi verseny a Pokolszigeten A vád járás, a város és a szentendrei járás csapatainak szereplésével Tegnap reggel a Váccal szemben levő Pokolszigeire a szokottnál is többen igyekeztek. Busszal, gépkocsival, komppal érkeztek a szentendrei és váci járás és Vác váro6 polgári védelmi egységei a polgári védelem fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett területi versenyre. A pokolszigeti sportpályán Józsa Kálmán nyugdíjas, a váci járási hivatal volt elnökhelyettese, a versenybizottság elnöke köszöntötte a csaknem ezer résztvevőt. Ott volt Németh Veronika, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének titkára és dr. Ge- cseg Gyula, a Vác városijárási tanács egészségügyi osztályának vezetője is. Józsa Kálmán megnyitó beszédében elmondta, hogy május hónapban a 900 éves Vác városban polgári védelmi kiállítással elindított és szeptemberben, az ország másik 900 éves városában, Szolnokon záruló országos jubileumi rendezvénysorozat része a mai verseny, melyen a résztvevő egészségügyi szakaszok arról tesznek tanúbizonyságot, hogyan készültek fel az elmúlt ötéves kiképzési időszak alatt. A természet kegyeibe fogadta a versenyzőket és így szép környezetben, jó hangulatban három állomáson kezdődhetett az egynapos vetélkedő. A tribünön elhelyezkedő csapatok elméleti felkészültségükről adtak számot. A A SZERB ATHÉN Az általános iskola 8 osztályát elvégzetteket IPARI TANULÓNAK AZ 1975/76-OS TANÉVRE FELVESZÜNK festő-, kőmüves- és villanyszerelő-szakmába. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet a „Prosperitás” KSz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Szentendre kultúrtörténetének lapjaiból PÉBÉGÁZ-FELHASZNALOK! A TISZÁNTÚLI GAZSZOLGÁLTATÓ ÉS SZERELŐ VALLALAT Pest megyei Pébégóz Szoigóltatósi üzeme értesíti t. ügyfeleit, hogy az alábbi, járási körzetszerelőségeit 1975. JÚLIUS 1-VEL MEGSZÜNTETTE: Vác. Rády u. 4. Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 119. Gvömrő, Steinmetz kapitány u. 26. Gödöllő. Szabadság u. 29. Dobos Ili.. Luther u. 9. Csepel XXI., Fürst Sándor u. 9. 1975. JÚLIUS 1-TŐL MINDEN PÉBÉGÁZZAL KAPCSOLATOS MAGÁNFOGYASZTÓI ÜGYINTÉZÉS. volamint az igénybejelentések és a hibabejelentések az alábbi címen történnek: BUDAPEST V.. ALPÁRI GYULA U. 4. Telefon: 383-509. 383-534, 383-579. A közületi pébégáz-fogyasztók ügyintézése (palackigénylés, kiutalás, hibafelvétel) az alábbi címen: Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 119. Telefon: 631-094, 834-959. A hetekben lezajlott szentendrei járási nemzetiségi napok akalmából jugoszláviai öreg könyvtáros vendéget kaptam, aki nem tud magyarul. Kultúrtörténeti tanulmányai során viszont sokat olvasott a „szerb Athénről: Szentendréről”. Egyszer látni is szerette volna már a települést. Mikor a magyarországi szerbekkel kapcsolatos kérdéseire került a sor, néhányszor a „kisebbségeket” emlegette. Eleinte átsiklottam felette, de miután e kifejezésre újból visszatért, meg kellett magya- I ráznom, hogy nálunk nap- I jainkban már nincsenek — kisebbségek. Minőségi és tartalmi különbség A felszabadulás előtti időkben még valóban kisebbségről beszéltek nálunk. Ám azóta már nemzetiségről beszélünk. A kisebbség ugyanis olyan népcsoportot jelent, amely egy adott államban gazdaságilag, jogilag, politikailag, társadalmilag nem egyenjogú. Ez az elnyomott, kizsákmányolt népcsoport rendszerint, bár nem szükségképpen, számszerűleg is kisebbségben van. Amikor Magyarországon a kizsákmányolástól mentes társadal- ■ mat kezdtük építeni, az új társadalmi és gazdasági rend fejlődését biztosító alkotmány, az ország valamennyi állampolgárát egyforma jogokkal ruházta fel. Ebben jelentkezik a két kifejezés közti minőségi és tartalmi különbség! Vendégemet érdekelte a nemzetiségi napok jelentősége. Nem részleteztem, csak arra mutattam rá, hogy többek között ilyenkor visszatekintünk a múltba is; hiszen a múlt a jelen forrása. Mikor visszatekintünk, akkor egyúttal emléket állítunk azoknak, akik elindítói, megalapozói voltak napjaink eredményeinek. A központtá alakulás kezdete Így vetődött fel a kérdés, hogy az ország kellős közepén elterülő település hogy alakulhatott szerb kulturális központtá? Csak röviden vázoltam. Szerbiában 1493-ban alapították az első szerb nyomdát, ez is azonban csak néhány kötetet állított elő. Ezután néhány kolostorban működött ideig-óráig egy-egy nyomda, hiszen a XV. századtól öt évszázadon át nyögte Szerbia a török igát. A rabságot kevesen bírták. Megkezdődött az északra, a véleményük szerint biztonságosabb helyre vándorlás. 1690-ig összesen nyolc települési hullámban érkeztek szerbek, s az utolsóval jelentős vezető réteg is ide került. A bevándorlókat Csemojevics Arzén ipeki pátriárka vezette. Kíséretében jelentős számú és sok kolostorból rekrutált szerzetes is volt. Szép számmal a szerbiai Drina folyó mellékén épült vácsai kolostorból. Szentendrére telepedtek, s folytatni kezdték az anyakolostor szokásait. Leíróiskolát szerveztek, mivel Magyarországon számos új görögkeleti plébánia alakult, és ezeket el kellett látni liturgikus művekkel. Nyomdájuk nem volt, ezért visszatértek a könyvmásoláshoz. A rendkívül ügyes könyvmásolókat a szerb irodalomtörténet „rácsaiaknak” emlegeti, az anyakolostor neve után. Lényegében ez a másolóműhely vetette meg az alapjait annak, hogy az újabbkori szerb kultúra egyik központja lett Szentendre. Emlékőrző hagyományok Nem feladatunk, hogy a szentendrei fejlődési folyamatot végigkísérjük. Csak néhány jelentős állomást sorolunk fel. A görögkeleti szerb egyház szertartáskönyvei és a kis számú irodalmi alkotások az ún. egyházi szláv nyelven készültek. Ezt a nyelvet a nép nem értette. Az új hazában, az új környezetben akadt a szentendreiek között egy érdekes ember, aki felismerte ennek hátrányait. Ez a férfi Venclo- vics Gavrilo Sztefanovics volt, a másolóműhely legtehetségesebb tagja. Az az írástudó, aki a szerb nép kultúrtörténetében a nép számára készült írásaiban és a prédikációiban is első ízben használta a nép nyelvét. Ez a kezdeményezés sok gondot és ellenvetést szült egyházi körökben. Nem is sikerült egyidejűleg általánossá tenni, csak sokkal később diadalmaskodott a nagy tehetségű ember kezdeményezése. Már a XVIII. században Szentendrén szerb jellegű iskola is működött. Ez az Intézmény költözött át az ún. görög templom (Marx tér) melletti épületbe 1793-ban. A kapu fölötti szerb nyelvű márványtábla magyarul így hangzik: „A járhatatlan vadonokat átváltoztatván az emberek kellemes otthonává, ezen, a nemes tudományoknak szentelt templomot emelte a nemzetét szerető szerb görög nem egyesült vallású hitközség, évszázados beköltözésének 3. évében, 1973-ban.” De ebben az épületben 1812 —1816-ig működött az első szerb tanítóképezde is. Igaz, a mai Szentendrén csak elvétve hallani már szerb beszédet. A fényes múlt emlékeit azonban szeretettel őrzik napjainkban is. A városka legjelentősebb műemlékei a templomok. Karbantartásukhoz államunk jelentős anyagi eszközökkel járult hozzá. A lassan múzeumi várossá lett Szentendrén néhány éve az ikonok és egyházi — művészi értékű — kegytárgyak gyűjteményéből is összetevődött kis múzeum, mely az országban egyedülálló gyűjtemény. Itt van a budai görögkeleti szerb püspök és egyházmegye több mint húszezer kötetet számláló könyvtára is, amely egyúttal az ország legnagyobb délszláv könyvtára. Kár, hogy ezt — zsúfoltsága miatt — a a nagyközönség nem látogathatja. Az itt található könyvek nagy része olyan mű, hogy hazánk területén nincs belőlük több. A könyvgyűjteménnyel e sorok írója is megismerkedett, és tanúsítani tudja, hogy bármilyen nyelven is beszélünk, íróink, költőink és népeink szíve egyazon ritmusban do- j bog. Dániel György I tesztláp kérdései nem voltak könnyűek. Liebhardt Józsefivé, a kosdi szakasz tagja elégedetten adta be lapját, mint elmondta, számított erek re a kérdésekre, s a kiképzések során sokat foglalkoztak egészségügyi, vegyvédelmi szakkérdésekkel. A sportpálya egyik végén elsősegélynyújtásból vizsgáztak a versenyzők. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának csapata nagyon jól oldotta meg a feladatát. Dr. Okolicsányi János főorvos, az állomás vezetője elismeréssel szólt teljesítményükről, a nyílt és zárt csonttörések ellátásáról, különös sen Szalai Istvánná felkészültségét emelte ki. Harza Ferenc, a budakalászi szakasz parancsnoka elmondta, hogy múlt héten az alegység tagjai munkaidő előtt és után, közösen ismételték át a kiképzési időszak anyagát, készültek a versenyre. A pálya másik oldalán vegyvédelmi gyakorlatot mutattak be a csapatok. A gázálarc, vegyvédelmi felszerelés felöltését és levetését szennyezett területen — ezt kellett végrehajtaniuk öt perc alatt. Jól szerepelt a 15-ös számú váci csapat. Csákvári Béla készült el elsőnek és pluszpontot is kapott az együttes, mert Cserny Gábor azt is elmondta, hogy szeny- nyezett területen a mozgásnál a szélirányt is figyelembe kell venni. A verseny forgószínpadsze- rűen zajlott. A csapatok a Pokol-csárdában fogyasztották el megérdemelt ebédjüket. Étkezés után néhány an megmártóztak a Duna hűs vizében, és felfrissülve készültek a délutáni bemutatóra. A szakaszok legjobbjaiból alakult gárda Kiss József szakaszparancsnok vezetésével komplex mentési gyakorlatot mutatott be. Elvégezték a szennyezett terület mentesítését, elsősegélyben részesítették a sérülteket és előkészítették őket a kórházba szállításra. — Nagyon jól felkészült szakaszok versenyeztek — mondta eredményhirdetéskor Józsa Kálmán, majd átnyújtotta az egységeknek az oklevelet. Minden szakaszt kiképzettnek minősített a bíráló bizottság. A verseny első helyezett csapatai: Vác városból a Tóth József vezette harmadik szakasz, szentendrei járásból a Harza Ferenc által irányított budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat egysége, a váci járásból pedig a vácrátóti szakasz, melynek Listai Mária a szakaszparancsnoka. ök képviselik városukat, járásukat a Gödöllőn megrendezendő megyei versenyen. Rajki László Légsátrak — tárolásra A Szegedi Jutaárugyárban egész sor légtartós és más rendszerű sátorújdonságot készítettek, egyebek között kiállítási csarnoknak, fedett uszodának, gabonasilónak. Újabban rátértek az ilyen anyagok ipari célú gyártására. A Borsodi Vegyikombinátban most állították fel a raktározási célra megrendelt, több mint 1600 négyzetméteres felfújható sátrat, Tájékoztató — két nyelven A Panoráma Kiadó július 1- én tájékoztató kézikönyvet jelentetett meg a tanácsi idegen- forgalmi hivatalok szolgáltatásairól. A 200 oldalas könyv, magyar és német nyelven közli az országban működő 22 idegenforgalmi hivatal tévé kenységi körét. 4 t | nyi szervezett dolgzó kulturált körülmények között el- 1 férne; másrészt a több műszak, a bejárók nagy száma, valamint az állandó éjszakások miatt szinte lehetetlen lett volna minden dolgozót egy időben összehívni. Ezért döntöttünk úgy, hogy élünk a SZOT adta lehetőséggel és két szakaszban rendezzük a választást. Első lépésként a dolgozókat képviselő küldöttek szavazták meg a szakszervezeti vezető testületek jelölőlistáit, s azután 24 órán belül minden dolgozó szavazott. .Háromtagú aktivistacsoportok járták a műszakokat, vitték magukkal az urnát, s így minden műszak minden dolgozója külön-külön szavazott. — Milyen arányban vesznek részt a bizalmiak a testületekben? — A gyárban 90 bizalmi, illetve helyettes van. Közülük 18-an tagjai a 35 fős vállalati szakszervezeti tanácsnak. A vállalati szak- szervezeti bizottság kilenc tagja közül négy szintén bizalmi. Tehát nemcsak a döntések végrehajtásában, hanem az előkészítésben is cse- lekvőleg vehetnek részt. — A termelést segítő munka egyre több figyelmet igényel a szakszervezeti szervektől. Hogyan vesz részt ebben a munkában a szak- szervezet? Közös célért, együtt — A jó közösségi szellem és munkahelyi légkör teszi lehetővé, hogy megnövekedett feladatainknak eleget tegyünk. S ez nagyfokú együttműködést igényel a gazdasági vezetőktől és a társadalmi ak-
