Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
Kertbarátok tapasztalatai Öreg szőlő nem vén szőlő A kertbarátok klubjának tagjai a múlt hét végén a temetőhegyi zártkertekben jártak. Nagy érdeklődéssel tanulmányozták Irházi Gyula sodrony mellett nevelt, gondosan kezelt sövénygyümölcsösét. A négyéves star- king almafák már termést is hoznak. Az új telepítések közül kitűnt Csizmadia Ferenc kor- donosan alakított favorit szőlőültetvénye, melynek termését a gazda gondosan megvédte a peronoszpórától, liszt- harmattól és fürtrothadás veszélyétől. Csípő Ambrus zárkertjével azt bizonyította, hogy hozzáértéssel és szorgalommal régi, öreg szőlőből is hasznos telepet lehet nevelni. Különös figyelmet érdemelnek szőlőszaporító eljárásai. A legtöbbet és a legszebbet Csikai Pál zártkertjében látták a kertbarátok: nemes | gyümölcsök és a legújabb | szőlőfajták találhatók itt, s | eredményesnek bizonyul a ! fóliás kertészkedés is. Jöve- ! delmező a korai szőlő ter- I mesztése. Irsay Olivér szőlőjüket már a héten megkezdik szüretelni. K. L. Áramszünet A DÉMASZ nagykőrösi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy augusztus 5-én reggel 6 órától 112 óráig és 8-án reggel 6 órától délután 4 óráig a Lázár V., Kárpát, Körösi Csorna, Tázerdei, Damjanich, Fűzfa utcákkal határolt területen, valamint a Csap, Gerle, Kőrisfa és Dózsa György utcákban karbantartási munka miatt áramszünet lesz. Iskolák a pusztán A tanyai iskolák egy évszázad alatt átélték virágkorukat. Most, hogy meghalt az egyik legidősebb tanyasi tanító, Hankovszky Károly, illő tisztelet kötelez, hogy' szóljunlk róluk néhány szót. A nagykőrösi tanyák múltja még a török hódoltság idejére nyúlik vissza. Az iskolák elődei a mezei kertek voltak. Körülárkolt helyek, ahol kutat, szérűt készítettek, s itt csépelték el a gabonát is. Amikor a város lakói a múlt század elején a bérelt pusztákat (Nyársapát, Besnyő, Tetétlen), valamint a Kőröshöz tartozó határt a földesúri jog alól megváltották, és 1870 után felosztották a közlegelőket is, akkor kezdtek tanyára költözni az emberek. Addig az ideig csak a mezei kert őre, a kertész, rendszerint nőtlen férfi lakott állandóan a tanyán. Előbb a távolabbi, majd a közelebbi birtokokon is épültek házak, istállók, kutak, mind nagyobb számban. A városból családjával együtt kiköltözött a gazda, a kertész, a béres. Ebben az időben a tanyai ember is szükségét látta már, hogy gyermekei írni, olvasná, számolni tudjanak. Az általános iskolakötelezettséget 1868- ban a magyar törvényhozás is kimondta ugyan, ám mégsem a városi hatóság kezdeményezte a tanyai iskolák megszervezését és építését, hanem maguk a tanyán lakó emberek. Egy- egy határrész lakói kibéreltek egy üres tanyát, melynek szobája lett a tanterem a búbos- kemencével. Tanítót fogadtak, aki a sovány javadalmazásért vállalta a gyerekek oktatását. Az első tanyai iskola Ács József homolytáji tanyájában nyílt meg. Kállay Ferenc ambuláns („szélhaj tóttá”) tanító okított benne 23 gyereket. Nem kellett még ugyan képesítés akkor, de néhány évvel később ezt is megszerezte. Hogyan is teltek itt a napok? A gyerekek maguk hozták a székeket (gyalogszék) és a térdükre helyezett palatáblára írtak, vagy a szintén odahelyezett könyvből olvastak. Télen a kemencében kukorica- tuskóval vagy kukoricakóró- val fűtöttek. A határban 1880 és 1900 között már több iskola épült. Ezekben már képesített tanítók tevékenykedtek, és az akkori viszonyoknak felszerelésük is megfelelő volt. Az iskolához egy-két hold föld is tar-' tozott, mely eredetileg a tanulók gazdasági képzését szolgálta. A pusztai tanítók többsége az iskolatelken mintaszerű szőlőt és gyümölcsöst telepített. Magánosok adományozták a telekek nagy részét, és segítettek iskolák építésében is. Kezdetben 25—30, de az 1890-es évektől már 80—120 gyermek is járt egy-egy /iskolába, annak egyetlen tantermébe. A tanítás 8 órától délután 2 óráig tartott. Egy tanító hat osztályt tanított. A néptanítás elhivatottjainak kellett lenniük ezexnek az embereknek, akik a fenti körülmények között vállalkoztak a munkára. Nemcsak tanítaniuk kellett, de ügyelniük is a diákok egészségére. Hányszor kellett felkeresni a szülőket: engedjék az iskolába gyerekeiket. ök szorgalmazták a jó tanuló és jó képességű tanulóik továbbtaníttatását is. A két világháború között újabb két tanyai iskolát rendeztek be, de az egy-egy iskolába járó gyermekek száma mégsem csökkent. A gazda oly cselédet, kertészt nem szívesen fogadott, kinek nem voltak gyermekei. Az első világháborútól kezdődően a bérlők száma nagyot nőtt, mert a gazdák egy része nem maga művelte a földjét, hanem bérbe adta. A bérlők pedig igen sok állami gondozott gyereket foglalkoztattak. A tanyai iskoláknak hosszú ideig nemcsak tanítója hanem igazgatója is volt Hankovszky Károly. A nyársapáti iskolában tanított. A hétnek néhánv napját a mai művelődési központban levő irodájában töltötte, akkor intézte az iskolák ügyeit. Saját iskolájában évente 110—120 gyermek járt. Ö maga nemcsak tanított, nevelt, de a tanácsköztársaság idején a városi direktórium oktatási osztályát is vezette, s ellátta a Népművelési Bizottság titkári teendőit is. Népművelési előadásokat szervezett a tanyai iskolákban. Magas kort ért meg. Átélte a tanyai iskolák virágkorát és megérte a hanyatlásukat is. Munkásságának eredményei nem látványosak, de mégis szép és nemes szolgálatban töltötte dolgos éveit. Dr. Balanyi Béla Szorgos munka folyik a Hunyadi Termelőszövetkezet gabt naföldjén. Képünkön: kombájn a búzatáblán. (Bálint Lajos felvétele) Meggyorsult a munka a földeken; a legfrissebb jelentések szerint a betakarításra váró kalászosoknak több mint 50 százaléka már a magtárakban van. A nagykőrösi határban összesen 3 ezer 316 hektáron vetettek gabonát a termelőszövetkezetek, s a kedvezőtlen időjárás ellenére a hét elejéig több mint kétezer hektáron vágták le a termést. Az Arany János Termelőszövetkezet már régebben begyűjtötte 84 hektárnyi őszi árpáját A gazdaság kombájnjai most a rozstáblákon haladnak, összesen 620 hektárt kell bejárniuk, melyből eddig 176 hektáron haladtak végig. Egyidejűleg a 121 hektár mustárból is begyűjtötték már 20 hektár termését. Mihelyt végeznek a rozs aratásával, a 425 hektár búza és a 80 hektár tritikálé vágásához látnak hozzá. Ebben a szövetkezetben a gabonának már csaknem 60 százalékát aratták le. A Dózsa Tsz-ben is az őszi árpa vágását fejezték be először, majd a búza és a rozs következett. Az előbbiből ösz- szesen 381 hektáron vetettek, melynek 70 százalékáról begyűjtötték a termést. Levágták 40 hektáron a rozsot, ebből ß növényből még 22 hektár várja a kombájnokat. Tri- tikálét is vetettek 150 hektáron a Dózsa Tsz-ben. Ennek, valamint a 78 hektárnyi mustárnak a begyűjtése a következő napok tennivalója. Ebben a gazdaságban egyébként az összesen 880 hektárnyi gabonának mintegy 45 százaléka került már a magtárakba. Búzát 109 hektáron termesztettek a Hunyadi Termelőszövetkezetben, s a termés begyűjtésével már az elmúlt héten végeztek. Jelenleg a rozsot vágják a gazdaság kombájnjai: a 130 hektárnak mintegy 20 százalékán, 25 hektáron túl vannak már az aratók. Várja még őket 30 hektár mustár is, de ennek termése még nem érett be. A Szabadság Termelőszövetkezetben is learatták az őszi árpát, s a kenyérgabona 82 százaléka is a magtárakban van már: az' 525 hektár búzából 430 hektáron vágták le a jónak ígérkező termést. Begyűjtötték a 35 hektárnyi magborsót is, és már csak a 66 hektárnyi rozs aratása van hátra. 'A Szabadság TermelőSzállodai gondok Hazai és külföldi vendégek Tiszta, kényelmes szakák Amikor a háború után a 12 szobás, ’ Szabadság téri városi szállodát kultúrházzá alakították át, csak egy szállodája maradt a városnak: a tízágyas Központi Szálloda. A múlt században pedig még két kis szállodája is volt a városnak. Ám mivel a városba nem sok szállást kereső idegen járt, az egyetlen szálloda többnyire kielégítette az igényeket. Később a régi cifrakerti fürdőházból szintén szállodát és vendéglőt építettek. A szállodák hiánya jobbára csak az 1930-as években okozott először gondot, amikor a város növekvő gyümölcs- és zöldségkereskedelme sok idegent hozott ide, s a megrendezett Arany-napok felhívták az ország figyelmét Nagykőrösre. Azóta már többször panaszolták: az ideérkező idegenek számára nincs elég szállodai szoba. Többször szóba került, hogy korszerű szállodát kellene építeni, bár e terv megvalósítása Nagykőrösnél jóval nagyobb városokban is nagy áldozatokat követel. A központi szállodát a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ üzemelteti. Korszerűen berendezett társalgója. hideg-meleg vízzel ellátott 10 kétágyas vendégszobája van. A pótágyakkal együtt egyszerre 24 vendéget tudnak itt fogadni. Á szép, kényelmes szobák napi díja 92 forint. A szállodát 12 esztendeje Budai Lajosné vezeti. — Azon igyekszem — mondotta —, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Sajnos, több vendéget hely hiányában nem tudunk fogadni. Ma is jött volna egy nemet házaspár, akiket a Cifracsárda szállójába küldtem. — De nem mindig foglaltak a szobák. Tavaly például majd mindig volt üres hely, s a 280—300 ezer forintos éves tervünket csak 240 ezer forintra tudtuk teljesíteni. — Vendégeink zöme a konzervgyárba látogat, vagy átmenetileg dolgozik itt a városban. Most is itt lakik tíz, a víztorony építkezésénél dolgozó munkás. Régebben külföldi vendégek is többen voltak. Az IBUSZ fizetővendégszolgálata öt magánházban kínál szobákat, de a vendégek legtöbbje nem szívesen száll meg ezeken a helyeken. A Cifracsárda hoteljében két kétágyas, egy háromágyas, és négy négyágyas tiszta, kényelmes szoba van. Egy napi díjuk 46 forint, melyhez 12 forint kiszolgálási díjat számolnak vendégenként. A Pest megyei yendéglátó- ipari Vállalat kezelésében levő kis hotelnek Nagy István a vezetője. — Nálunk is sok az állandó vendég — mondotta. A víztorony építői közül is itt laknak kilencen. Főleg a hét végén van üres szobánk, amikor a vidéki vendégek hazautaznak. — Vendégeink között sok külföldi is akad. Egy olasz család például évek óta mindig eljön. Az idén voltak már átutazó osztrák, belga és török turisták. Tetszik nekik az olcsó, tiszta kis szálloda, az öreg Cifrakert, a közeli strand és sportpálya. — Külföldi vendégeink az előző évekhez képest azonban mégis kevesebben vannak. Akkor még sok külföldit idevonzott a lovasiskola, de évről évre mind többen lakókocsival kelnek útra, sokan pedig sátorokban, kempingekben laknak, nem szállodában. A vidéki és külföldi vendégeknek gyakran mi sem tudunk szállást adni, de így van ez például Kecskeméten is, ahonnét sokszor idetelefonálnak: tudnánk-e vendéget fogadni? Kopa László szövetkezetben összesen 988 hektárnyi gabonaföldet kell bejárniuk a kombájnoknak, melynek eddig több mint 80 százalékát tudják maguk mögött az aratók. Mint az írtakból kitűnik, valamennyi nagykőrösi termelőszövetkezet befejezte tehát az őszi árpa aratását, a kenyérgabona 85, a rozs 23 százalékát is begyűjtötték már. Az aratókat követő gépek lehúzzák a szalmát, nyomukban a tárcsázók haladnak, s több helyütt műtrágyáznak is a gazdaságokban. A szállító- járművek sem maradnak kihasználatlanul: saját magtárán kívül az Arany János Tsz 96, a Dózsa 52, a Hunyadi 16, a Szabadság Termelőszövetkezet pedig 102 vagon búzát adott át a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak az előzőleg szerződésben rögzített mennyiségből. Khim Antal Szorgos gazdák Móricz Zsigmond mondta egyszer, az 1930-as években a körösi piacon járva: „Ha a szorgalomnak szobrot állítanának, azt a körösi eínberekről kellene mintázni ...” Ez jutott az eszembe a napokban, amikor az Arany János Termelőszövetkezetnek a városszéli Vihar utcában levő külterületi kertészeti irodájában jártam. Egymás után jöttek a tsz- tagok s jelentették Farkas István irodavezetőnek, hogy szedik a paradicsomot, újabb ládákat kérnek, meg segítséget a beszállításhoz. Nagy Ferenctől megkérdeztem, mennyit vállalt — Másfél hold paradicsom- paprikát és egy hold paradicsomot ültettünk a családdal — mondotta. — Mi neveltük a palántákat is. A paradicsomot már szedjük a gyárnak. A K 760-as jó konzervfaj- tákból délután 140 ládával megszedünk. Egy másik tag, Czakó Ambrus ugyancsak ládát kért a paradicsomszedéshez. Neki 3 vékás (1200 négyszögöl) pa- radicsomja és 3 vékás paradicsompaprikája van. Elmondották még, hogy a termelőszövetkezet a város alatt részben közös művelésre, részben vállalásra 35 hektár paradicsompaprikát ültetett. _ A paradicsomföld pedig 18, a régi Arany János Tsz területén pedig 35 hektár nagyságú. A paradicsom bő termést hozott, s a paradicsompaprika-ültetvény is sokat ígér. A vállalkozók az általuk termesztett paradicsomból és paprikából 30 százalék részesedést kapnak. Az irodavezető elmondta még, hogy nagy területű közeli búzaföldet felszántottak, s másodvetésként káposztapalántát ültetnek. (kopa) Mit látunk ma 2 moziban? Özönvíz, I. Színes, lengyel film. Kísérőműsor: Párizs. Az előadás kezdete: 6 órakor. Kiskörzeti mozi (a Csongrádi úti iskolában): Botrány a nyaralóban. Szovjet film. Az előadás kezdete: 8 órakor. T A konzervgyáriak nyerték a megyei ÉDOSZ-sportversenyt Vácott rendezték a megyei ÉDOSZ-sportnapot, tíz üzem dolgozóinak részvételével, öt sportágban. A Nagykőrösi Konzervgyár a sakk kivételével mindenben elindult — a sakkozók sajnos nem 'fértek fel az autóbuszra. Asztalitenisz Csak csapatverseny volt, kieséses rendszerben. A körösiek a férfiaknál (7 üzem indult) Nánási T., Borbély, Reszeli P. összetételben a negye- diK, a nőknél (Szomolányi, Papp, Csete) öt csapat közül a harmadik helyen végzett. Atlétika A férfiaknál a körösiek (Dávid, Marton, Tóth Li, Abrakául) nyerték a 4x100-as váltót; „ súly lökést Ábrahám nyerte Dányi előtt; távolugrásban Marton második lett. A nőknél 4xl00-on a konzer- vesek (Tóth M., Bodzsár, Fehér, Ferencz) a 2., 100 méteren az erős mezőnyben Fehér szintén a 2. lett. Kézilabda A férfiak itt másodikok, a nők pedig harmadikok lettek. Kispályás labdarúgás Tíz együttei vegyes rendszerben mérkőzött. A döntő jellegű találkozót, kemény és látványos játékban a körösiek 2:l-re nyerték a PENOMAH ellen, Alpnyi és Tóth F. góljaival. A pontversenyt a Nagykőrösi Konzervgyár nyerte 54 pont a összteljesítménnyel, az erősen felkészült, s 46 pontot összegyűjtő PENOMAH előtt. Atlétikai verseny — tűzoltósegítséggel Cegléden két nap rendezték a megyei összetett atlétikai bajnokságot. Az első napi serdülő B-kategóriás viadalon körösi fiúk is indultak, de a nagy felhőszakadás miatt félbeszakadt a verseny. Másnap is állt a víz még a zöld gyepen, de tűzoltói segédlettel sikerült a vizet eltávolítani. Női serdülő A-korcsoportban, ötpróba egyéniben (11 induló volt): ... 3. Pálfi Anikó 3271 (ezüstjelvényes szintet teljesített); ...5. Komlós Erzsébet 2998; ...9. Tamasi Erzsébet 2085 ponttal. Csapatversenyben a Nagykőrösi Pedagógus SE, a fenti 3 versenyzőből álló gárdája a váciak mögött a második helyen végzett, megelőzve többek között a gödöllői EAC-ot is. A sérülés „közbeszólt” Tizenhárom ország atlétái vettek részt a Budapesten megrendezett kétnapos nemzetközi Népszava Kupa atlétikai versenyen. Hanny Judit (Nagykőrösi Pedagógus SE) is elutazott a nagyszabású viadalra, de lábsérülése miatt nem tudott elindulni. Elmosta az eső a versenyt Kétnaposra tervezték Szegeden a felnőtt vidéki atlétikai bajnokság küzdelmeit. A nagy eső miatt állt a víz a pályán, s így a viadalt későbbre halasztották. A körösi Hanny Judit szereplése is elmaradt így. S. Z. I Már a rozstáblákon haladnak a gépek Meggyorsult a betakarítás
