Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

g BÁNK BAN ÉS TRAKTORJAVÍTÁS Cserehallgatók a Szovjetunióból Immár itt esztendeje tart egymással jó kapcsolatot a moszkvai Gorjacskin Mező­gazdasági Műszaki Egyetem és a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara. A megállapodás értelmében minden esztendőben 20 hall­gatót és két kísérő tanárt „cserélnek”, küldenek tanul­mányútra. A Szovjetunióból érkezők I már végzős hallgatók, akik szakemberként adnak segít­séget a gyakorlati munkák színhelyén. A tőlünk utazók viszont másodéves egyetemi hallgatók. Öt évvel ezelőtt a gödöllői egyetem gépész kara szocialista együttműködési szerződést kötött a Gyulai Ál­lami Gazdasággal, ahol min­den esztendőben nagy szere­tettel várják a szovjet mező­gazdasági-műszaki szakem­bereket. Az idei cseregyakorlat már elkezdődött, a gödöllőiek el­utaztak, s július 26-án jönnek a szovjet szakemberek. A szovjet—magyar kapcso­latok felelősével, dr. Kaifás Ferenccel beszélgettünk a ma­gyarországi programról. Mű­sorfüzetet, valóságos kis for­gatókönyvet készítettek a gaz­dag programról. Ebből kide­rül például, hogy a vendé­gek megismerkednek Buda­pest nevezetességeivel, a gö­döllői egyetem tanszékeivel, laboratóriumaival. A hónap utolsó három napját a Bala ton mellett töltik, s augusz­tus 1-én a Kunbajai Állami Gazdaságban a szőlőtermesz­tés géprendszerével ismer kednek meg, azt tanúimé, nyozzák. Ellátogatnak Szegedre, ahol megtekintik a Bánk bán elő­adást. Találkoznak a Békés­csabai Állami Gazdaság veze­tőivel, ugyanitt munkavédel­mi oktatást hallgatnak végig, s részt vesznek termelési gya­korlaton is. Ott lesznek Gyu­lán a Lenin-szobornál rende­zendő koszorúzási ünnepsé­gen. ellátogatnak a Munkás­mozgalmi Múzeumba, s el­mennek a dinnye hazájába, Hort községbe, a MEZŐGÉP Vállalathoz, ahol az SZ—100- as traktor javítását mutatják be. Természetesen csak a je­lentősebb programokat sorol­tuk fel, ezeken kívül még sok kedves rendezvénnyel igyek­szenek színessé és emlékeze­tessé tenni a vendégek nap­jait. Végülis augusztus 24-én utaznak el. Ezekután talán érthető, miért is kap dr. Kai­fás Ferenc szinte naponta le­velet a Szovjetunióból. Az itt töltött napok emléke mély nyomolcat hagy mindig a lá­togatókban. Cs. J. Mindent a vevőért Tizennyolc évvel ezelőtt Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetem lakótelepén üzletház épült. A hatalmas épületben gyógyszertár, posta, rövidáru­üzlet, férfi-női fodrászat, presszó és egy élelmiszerüzlet kapott helyet. Az akkor kor­szerűnek számító élelmiszer- bolt időközben bizony meg­öregedett kissé. Ezen az ál­datlan helyzeten kívánt vál­toztatni a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, amikor saját dolgozói és természetesen á vásárlók érdekében változtatott az ad­digi helyzeten. A korszerűsítés , során az üzlet egy hátsó bejárattal gaz­dagodott. így az árukészlet a legnagyobb forgalomban is zavartalanul feltölthető, mert nem kell az üzletben nézelő­dő, válogató vásárlók között hordozni az árut. A tervezők mondhatni kiválóan hasznosí­tották a bolt adottságait. Pél­dás területkihasználás mellett meghagyták a tágas tárolóte­ret, amelynek tőszomszédságá­ban lábakon álló — úgyneve­zett galériás — női öltözőt építettek. Az átalakítás során sikerült megépíteni egy na­gyobb méretű hűtőkamrát, s ezáltal megoldódott a boltban a tőkehús tárolása. v Végezetül nem árt elmonda­ni: az árusítás — mint arról Thamm László üzletvezető be­számolt — az átalakítás ideje alatt is zavartalanul folyik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1975. JÚLIUS 25., PÉNTEK Évek óta tartalékolnak Fehér folt Valkón sabb építkezés esetén is leg­alább 1 millió 800 ezer forint kellene egy ötvenszemélyes óvodához, de még ez sem ol­daná meg az elhelyezési gon­dokat. A községi igényeket fi­gyelembe véve százhúsz sze­mélyes óvoda kellene Valkóra. Ez viszont három-három és fél millió forintba kerülne. A nagyközségi tanácsnak több mint 900 ezer forintot si­került tartalékolnia erre a cél­ra, a hiányzó összeget esetle­ges állami támogatással, tár­sadalmi munkával, s a nagy­község területén levő intézmé­nyek hozzájárulásával lehetne kiegészíteni. Két levél Az óvodáért végzett társa­dalmi munkára már eddig is sor került. A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet gumiüzemének szocialista bri­gádja két kommunista szom­batjának munkabérét átutalta a tanácsúak, óvodaépítés cél­jára. A Valkói nagyközségi közös Tanács a napokban két fontos levelet postázott a „Valkói óvodaépítéshez hozzájárulás­kérés” tárgyában. A leveleket az Erdő- és Vadgazdaság igaz­gatójának, valamint az Egye­sült Zöldmező Termelőszövet­kezet vezetőségének címezte. A tanácselnök ismerteti a februári tanácsülés döntését, amely szerint az óvoda építé­Egy szobor kalandjai (1.) Levél jött az alispántól Szép vállalkozás lenne gya­logszerrel bejárni azt az utat, amelyet hajdan Petőfi Sándor megtett. Kevés helysége van az országnak, -ahol a költő nem fordult meg. Járt Gödöl­lőn is, ahol felkereste Erdélyt Ferenc református lelkészt, akivel Debrecenben ismerke­dett meg. A lelkészhez baráti szálak is fűzték, annál is in­kább, mert ő mutatta be Pe­tőfinek Gödöllőn a szép Med- nyánszky Bertát. Száz év után... A fiatal Petőfi és a Med- nyánszky lány sokat sétáltak a gödöllői utakon, a haraszti erdőben, a gödöllői temető­ben ... Petőfi a harminckilenc költeményből álló ciklust, a Szerelem gyöngyeit írta itt. Megkérte a költő Berta ke­zét, de a levél az apához ju­tott, aki személyesen adott ko­sarat. A költő a Szombat csa­ládnál lakott. Az udvaron álló eperfa alatt is sok költeményt írt Petőfi, s a Külföldi Re­génytárba is itt fordítgatott. Gödöllő festői környezete, a főváros közelsége sokszor vofi- _ zotta ide a poétát. A városban ‘töltött napjainak emlékei kö­zött a legérdekesebbek, ame­lyek szerelmével kapcsolato­sak. (Kéri Gyula Petőfi-kutató 1901-ben Pozsonyban megke­reste az akkor már 78 eszten­dős Mednyánszky Bertát, aki sok mindent elmondott a szót- lan, ábrándozó Petőfiről.) Több mint száz esztendő ta­karta már a gödöllői emléke­ket, ' amikor Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye alispánja 15.061/1948-as levelében vala­mennyi község elöljáróságát, valamint a járások főjegyzőjét felszólította a százéves évfor­duló megörökítésére, emlék­művek készítésére. A levél is­merteti a belügyminiszteri rendeletet, mely ugyancsak kiemeli, hogy ahol csak az anyagi lehetőségek megenge­dik, állíttassanak emlékmű­vek, emléktáblák, hogy min­denütt emlékezetes maradjon a centenárium. Fémgyűjtő ifjúság A felhívás az 1948. eszten­dő elején íródott, de a gondo­lat Gödöllőn már korábban megszületett: a január 22-én délután megtartott képviselő- testületi ülésen már határoza­tot is hoztak egy maradandó emlék felállítása ügyében. Alighogy a határozat megszületett, Ziegenhein Ist­ván főjegyző és Staller Imre községi bíró aláírásával leve­leket küldtek az általános is­kolák és a gimnáziumok igaz­gatóinak. A levél arra szólí­totta föl őket, hogy szervez­zék meg a tanulóif júság köré­ben a gyűjtési akciót a ház­tartásokban, fellelhető vörös­réz. sárgaréz és bronz össze­szed élére. Minderre egy Pe­tőfi szobor öntéséhez lesz szükség. A felhívást követő­én az ifjúság rendben meg­kezdte a gyűjtést. De dolgoz­tak a felnőttek is: tárgyalást kezdtek a MÁV Istvántelki főműhelyének üzemi bizottsá­gával. Azt szerették volna el­érni, hogy a centenáriumra állítandó.. Petőfi szobrot díj­mentesen kiöntsék és cizellál- tassák. Cserébe Gödöllő köz­ség méltányosan bírálta volna el a Magyar Vasutasok és Hajósok Szabadszakszerveze­tének kérelmét, hogy a MÁV- kertváros Gödöllőn létesül­hessen. (Az agráregyetemi sporttelep fölötti területről volt szó, ezt abban az időben erdőség borította. Hogy az egyezség létrejöjjön, arra volt szükség, hogy a község csere­területet adjon az erdőgazda­ságnak. A jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy Gödöllő község száztizennégy katasztráiis hold és 1480 négyszögöl területet adott, s ezzel — jelentős anya­gi áldozatot hozva — elhárí­totta a MÁV útjából a legna­gyobb akadályt.) A vasutasok nem vállalják Január 29-ém Gödöllő község levelet küldött Kiskunfélegy­házára és földet rendeltek Pe­tőfi városából. Ugyanakkor felkeresték Ziegenheim István egykori munkatársát és barát­ját, Turáni Kovács Imre szob­rászművészt és megbízták a szoborminta elkészítésével, kérve, hogy a kicsinyített mo­dellt küldje Gödöllőre. 1948. február elsején a kép­viselőtestület díszközgyűlést tartott, s határozatban erősí­tette meg, hogy Petőfi Sándor emlékére szobor állíttasson, s kimondták: emléklapok kibo­csátásával gyűjtést kell indí­tani. Bizottság szállt ki, hogy a leendő szobornak megfelelő helyet jelöljön ki. Hamarosan megszületett a döntés is: Pe­tőfi egykori lakásának szom­szédságában, a Szombat csa­lád otthonának közelében kell állnia a műnek. Szükségessé vált a kijelölt terület rende­zése, hiszen útban volt egy transzformátor-állomás is. Amíg Gödöllőn mindent elkö­vettek a határidők pontos megtartásáért, lehangoló le­vél érkezett a Magyar Állam­vasutak Igazgatóságától. Eb­ben az állt, hogy az Istvántel­ki Főműhelytől kért munkát nem tudják vállalni. (Az tör­tént ugyanis, hogy a megin­dult munkaverseny nem tette lehetővé a többletmunkát.) Közben másik akadály is tor­nyosult : az emléklapok kibo­csátásához a tájékoztatási mi­niszter engedélyére volt szük­ség. Ezt azonban sikeresen megszerezték. Az elöljáróságok külön dosz- sziét fektettek fel, amelybe a Petőfi-szobor ügyével kapcso­latos anyagot rakták. Ebben találhatók azoknak a köszönő leveleknek a másolatai is, amelyeket az adakozó kedvű polgároknak küldtek. A talapzat kész! Közben érkezett egy másik levél is, a Magyar Vasutasok és Hajósok Szabadszakszerve­zetétől. Ök is tudatták, hogy a szobor kiöntése társadalmi úton lehetetlen. Ráadásul probléma merült fel a szobor figurája körül is. A zsűri a tervet nem fogadta el, mond­ván, hogy az nem elégíti ki a szocialista-realista művészet kívánalmait. A tervezett Pe- tőfi-szobrot plasztikai és ha­sonlósági hibái miatt felállí­tásra nem tartották alkalmas­nak. Hamarosan fellebbezés szü­letett és kilencveniagú bizott­ság mondott véleményt, azt, hogy elfogultságot lát a szob­rászművésszel szemben. A Spirituális Művészek Szövet­ségének elnöke, Remsey Jenő levélben fejtette ki vélemé­nyét, mely szerint a szobrász munkája, elgondolása igenis megfelelő. Ám a kiöntéssel kapcsolatos levelezés továbbra sem vezetett eredményre. A szobor talapzatával közben el­készült Csontos Pál helybeli kőfaragó kisiparos, és már ok­tóber 18-át írtak, amikor a fő­jegyző kétségbeesett levelet küld az Istvántelki Főműhely­hez. De minden erőlködés hiá­bavalónak bizonyult, a kiön­téstől a legkülönbözőbb indo­kokkal újra elálltak. Csiba József (Folytatjuk) sét minél előbb el kell kezde­ni. A létesítendő óvodában egy-egy gyermek helye negy­venezer forintba kerül. „Ennek érdekében kérjük a gödöllői Állami Erdői és Vad­gazdaság igazgatóját, hogy az építendő új óvoda költségéhez 200 ezer forinttal szíveskedjék hozzájárulni, a vállalat szo­ciális-kulturális alapja terhé­re... Ez azt jelenti, hogy a gazdaság öt hely felett rendel­kezik” — olvashatjuk. A remény A nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága a termelőszö­vetkezettől 600 ezer forintot kért, melynek ellenszolgáltatá­saként a szövetkezet dolgozói tizenöt gyereket helyezhetnek el. Reméljük, hogy a végrehajtó bizottság kérése mindkét gaz­dálkodó egységben meghallga­tásra talál, s Valkó a további­akban nem lesz „fehér folt” a járásban.- ö. E. Út van — park lesz Iskolahírek Pecelről Pécelen a Szemere Pál álta­lános iskolánál elkészült a por­mentes út. A nagyközségi ta­nács nem kis anyagi ráfordí­tással, immár évek óta húzó­dó „járdaügyet” oldott meg. A jövőben tehát a több mint ezerháromszáz iskolás gyer­meknek már nem kell porban, latyakban járnia. A szülők örömmel' vették tudomásul az új út megszüle­tését. A munkát — meg kell mondani: rendkívül jó minő­ségben — az Aszfaltútépítő Vállalat péceli kirendeltsége végezte el. A gyors segítsé­gért mindenképpen köszönet illeti Tóth Zsigmondot, a ki- rendeltség vezetőjét és Le- hoczki Endrét, az általános is­kola igazgatóját. Már javában készülnek a parkosítás tervei is, hogy a pé­celi általános iskolások szép természeti környezetben tanul­janak, s az óraközi szüneteket, fák. virágok közt tölthessék. A közelmúltban befejeződött egy kisméretű kézilabdapálya építése, amely átmenetileg ta­lán segít enyhíteni a tornate­rem hiányát. ............... ■ Eg y műszak' a városért Kommunista műszakot szer­veztek a Gödöllői Gépgyár dolgozói és szocialista brigád­jai. A jól előkészített meg­mozdulásban ezer vállalati dolgozó vett részt. Négy és fél ezer óra társadalmi mun­kájukból összesen 63 ezer 400 forint jutott a vállalat pénz­tárába. Az összeget a tervek szerint a városi gyermekin­tézmények bővítésére és kor­szerűsítésére ajánlják fel. AZ MG! AZ ENERGIAMEGTAKARITASÉRT Gépek a „mikroszkóp' alatt A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet célja a mezőgazdasági géprendsze­rek kialakítása, a termelési ágazatok technológiájának fejlesztése, kísérletek és ku­tatások, s feladataik közé tar­tozik az új berendezések vizsgálata, kipróbálása. Az intézet középtávú kuta­tási terve szerint a többi kö­zött foglalkoztak az energia­megtakarítás lehetőségeinek tanulmányozásával is. Ebből a szempontból vizsgálták pél­dául a kukorica zúzott álla­potban történő betakarításét és tárolását, a kukoricaszárí­tók szabályozásának automa­tizálását, a traktorok takaré­kosabb üzemeltetését, s meg­vizsgálták, hogyan lehetne kevesebb energiával működ­tetni a zöldtakarmány-szárí­tókat. Megállapították pél­dául, hogy a kukoricaszárítók automatikus szabályozásával — a túlszáradás megakadá­lyozása révén — 15—20 szá­zalékos fűtőolaj-megtakarí­tásra lehet számítani. Á múlt esztendőben 251 gép és. berendezés vizsgálatától készítettek jelentést az MGI szakembere1. A vizsgált gé­pekből 84 hazai gyártású volt. Kívülük „mikroszkóp” alá vettek még 40 géprendszert es tíz mezőgazdasági telepet is. Amiben nincs licit Nemcsak szerszámoskamm TELEKOSZTÁS ÜDÜLŐKNEK Mint a többi Budapest kör­nyéki faluban, Csömörön is elkészült a község agglomeráz elás terve. A fejlesztési elkép­zelések szerint fokozatosan te­remtik meg az üdülés feltéte­leit, s rövidesen megindul a viszontforgalom is. Ugyanis ez idáig Csömörről csak eljártak, ezután maid „ki is járnak” a községbe. A falu ma már az üdülőövezetbe tar­tozik. Megváltozott a község státu­sa, már nem csupán a kiskert­művelőknek jut telek, hanem a nyaralóknak is. A rendezési terv szerint a hétvégi telke­ken — a korábbi előírásokkal ellentétben — nemcsak szer­számos kamra épülhet, ezentúl a tulajdonos kőházat is emel­het. Sok az új telekigénylő Csö- (mörön. 1971-ben lehetett utol­jára telket vásárolni, azóta megszaporodott a várakozók száma. Sok helybeli van az igénylők között, de körülbelül ugyanannyi a budapesti váro­mányosok száma is. A közel­múltban kezdték az új telkek parcellázását és árusítását, de sajnos csak az igénylők egy részének jut terűiét. A beépíthető telkek többsé­ge magánkézben van, s igei nagy területtel rendelkezik a termelőszövetkezet is. Ez utób­bi elárusításra váró földje me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan. A gazdaság nagy té­telben, magas áron vállalatok­nak adja el, raktározás céljá­ra. És hiába próbálná ezeket a rendezési terv érdekében jól hasznosítható területeket meg­vásárolni a községi tanács, nem tud versenytársa lenni a Licitben a vállalatoknak. Véradók gyárban, fatelepen Sikerrel zárult az önkéntes, térítésmentes véradás a Gö­döllői Gépgyárban, ahol két nap alatt 260 dolgozó 92 liter gyógyító, életmentő vérrel se­gített a rászorulókon. Hason­lóan szép eredményről szá­molhattak be a Gödöllői Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság incsői fatelepének dolgozói. Ök július 22-én adtak vért. A negyven önkéntes donortól vett vérmennyiség valamivel több mint 12 és fél liter. k I Valkó községben nincsen óvoda, s mint egy tanácsi be­számoló megállapítja; „ez az úgynevezett fehér folt har­minc évvel a felszabadulás után cseppet sem megnyugta­tó.’” A községben két és fél ezren laknak, s bizony sok az elhelyezésre szoruló óvodás­korú gyerek. Néhány szülő vállalja ugyan, hogy naponta átviszi gyermekét Vácszent- lászlóra, de persze ez nem megoldás. Támogatás, társadalmi munka Több mint 1500 a dolgozók száma, hatszázharmincán a községen kívül vállalnak mun­kát. Az elhelyezkedést nehezí­ti az óvodahiány. A valkói nagyközségi kö­zös Tanács a negyedik ötéves terv idejére tervezte az óvoda felépítését. Sajnos, a jelenlegi állapötok azt mutatják, hogy a terv csak terv marad, meg­felelő anyagi fedezet híján még el sem tudták kezdeni az építkezést. A tanács évek óta tartalékol erre a célra, de ez- idáig nem jött össze a szüksé­ges pénz. Mint a nagyközségi tanács elnöke, dr. Csighy Tibomé elmondotta, a leggazdaságo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom