Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
1975. JÜLIUS 25., PÉNTEK Világos? Kora délutáni napsütésben értem az új szentendrei műútra. A nagy fényességben előszűr úgy véltem, a szemem űz csaliúka játékot velem. De nem, Az utat kísérő ostornyeles lámpák vallóban végig égtek hasztalan és kilátástalan versenyre kelve a nap felhő sem zavarta sugaraival. Eltűnődtem: ennyire gazdagok lennénk, hogy már délután két óraikor többszáz lámpa fényességével várjuk a sötétedést? Azután hirtelen eszembe jutott egy régebbi eset, amikor a villamosenergia pazarlása miatti aggodalmamra azt a választ kaptam: a mi érdekünkben történik. Azt ellenőrzik, vajon valamennyi lámpa ég-e? S miért nappal kell ellenőrizni? Miért nem lehet sötétedés után, amikor amúgy Is égnek a lámpák? Akadékoskodásomra nem késett az illetékesek válasza: a javítócsoport dolgozóinak a munkaideje negyed ötig tart. Ború- sabb téli napokon egyébként is már égnek ilyenkor az utcai lámpák. Lehet, hogy ezúttal is erről volt szó? Akkor csak most is azt mondhatom, amit annak idején feleltem: számoljunk csak. utána! Azaz hadd ne fárasszam most precíz számtani műveletekkel az olvasót, e nélkül is sejthető, mennyi áramot fogyaszt kora délutántól sötétedéiig a sokszáz világítótest. Nem keveset, hi- ßzen a korszerű ostornyeles lámpák kitűnő látási viszonyokat teremtenek. Igaz, nem fénye® nappal, hanem a sötét éjszakában. Ehhez pedig sok energia kelL Aligha hinném, hogy az így kárbavesző elektromos áram értéke ne a többszöröse lenne annak, amit a dolgozóknak túlóra, éjszakai pótlék vagy bármely más címen kifizetnének. Ezekben, az energia minden fajtáját különösen becsülő időkben a korábbiaknál is fontosabb a takarékoskodás villanyáram-mail. Ez bizonyára mindenki számára világos. Ennél, úgy hiszem, már csak a szentendrei műút világosabb derült napsütésben, közvilágítás nélkül. Lakatos Tamás százalékkal a szerződésben meghatározottak alatt maradt. 1972-ben egy genfi semleges bírósághoz fordultunk, amely felülvizsgálta és jogosnak ítélte panaszunkat: a céget a vételár 20 százalékának megtérítésére, körülbelül 80 ezer dollár kifizetésére kötelezte. Ebből az összegből és saját fejlesztési alapunk terhére egy NSZK-beli céget bíztunk meg, s ők garanciával vállalták a bűztelenítést, az elszívóíbe- rendezés tökéletes röpködését Az újabb berendezést ez év tavaszán állítottuk üzembe, s azóta — a nagy nyári melegek ellenére — , kifogástalanul működik. A Pest megyei KÖJÁL is megvizsgálta és jó hatásfokúnak ítélte a berendezést, de ami ennél még fontosabb megszűntek a környékről érkező panaszok is. Megszüntetik a környezetszennyezést — A tököli gyárban tehát megfelelő kerékvágásba lendült az élet... — Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy még mindig maradt egy megoldásra váró probléma. A keletkező szennyvíz tisztítása nem tökéletes. Megbíztuk a Központi Kémiai Kutató Intézet szakembereit, s ők kétéves munkával kikísérletezték számunkra a szükséges gépeket. Ezeket azután mi legyártottuk és jelenleg éppen szerelés alatt állnak. A kísérletekre megközelítően 5 millió forintot áldoztunk, s csaknem tízmillióba kerül majd a teljes szennyvíz- tisztító berendezés. Az sem lebecsülendő eredmény, hogy jobb munkakörülményeket sikerült teremtenünk dolgozóinknak. S. Zs. ABC áruház nyílt Űjabb fehér folt tűnt el Tököl nagyközségben, ugyanis a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat csütörtökön megnyitotta a Csokonai utcában az 1 millió 840 ezer forintos költséggel épült 238 négyzetméter alapterületű kis ABC-áruházát. A beruházáshoz a községi tanács ingyen biztosította a telket. Rövidesen megkezdődik az áruház mellett egy húsbolt építése is, a tervek már készülnek. Az építkezést a községi tanács vállalta magára, míg a berendezést 150 ezer forint értékben a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat biztosítja. Jobb együttműködés A Pest megyei klubtanács a közművelődési tevékenységről Ötödik alkalommal tanácskozott az idén a Pest megyei klubtanács. Cegléd, Gyömrő, Budapest és Veresegyház után tegnap a szentendrei József Attila művelődési • központ adott otthont a megbeszélésnek, amelyet Szentiványi Aliz, a KISZ Pest megyei Bizottságának munkatársa, a klubtanács elnöke vezetett. A klubok munkájának összekapcsolása a közművelődési tevékenységgel — volt a témája a vitaindító előadásának. A megyében jelenleg már 156 ifjúsági klub rendelkezik működési engedéllyel és ezeken kívül még sok másfajta klub is működik, nem csupán tanácsi, hanem termelőszövetkezeti, üzemi kezelésben is. Eredményesen dolgozni — hangsúlyozta a vitaindító —, csak az eddiginél lényegesen összehangoltabban lehet. Nem csupán az egy területen belül működő klubok között fontos ez, mondotta: erősödnie kell annak a törekvésnek is, hogy egy-egy jelentősebb megmozdulásra más klubok tagságát is meghívja a rendező. Jó példa volt erre a tavasszal Gyomron megtartott tanácskozás, amelynek témája a bejáró fiatalok közművelődése volt; vagy a közelmúltban rendezett négynapos veresegyházi találkozó Szentiványi Aliz beszámolóját Kendefi Juditnak, a szentendrei József Attila Művelődési Központ munkatársának a járás iljúsági klubjainak munkájáról szóló tájékoztatója egészítette ki. A tanácskozás befejezéseként a klubtanács tagjai javaslatokat tettek a második félévi munkatervre, amely szerint a többi között a szövetkezeti klubok munkájáról szóló beszámoló, a jövő tavasszal sorra kerülő Rákóczi- évforduló megünneplésének előkészületei, valamint a fiatalok részére kiadott kedvezményes utalványok elosztásának tapasztalatai kerülnek megvitatásra. A tanácskozás Szgfitiványi Aliz zárszavával fejeződött be, — P — Az ócsai rektor tanító 1849. július 25. A szabadság- harc utolsó napjai. Bem tábor-“ nők győztes ütközetei még reményt keltenek a szabadságért harcoló népben, s az alig egy hónapja írott Petőfi-vers is ezt szolgálta: „Föl, hazámnak valamennyi Lakója, Ideje, hogy tartozását Minden ember lerója; Ki a házból, ki a síkra, Emibe rek, Most az egész Magyarország Eegyen egy nagy hadsereg!” Pest azonban már az osztrákok kezébe került, s a Duna—Tisza köze nagy részén is osztrák katonák táboroznak. Az osztrák tábor egyik főhadiszállása Ócsa községben található. Vésztörvényszék előtt Ezen a napon a császári őrség a szomszédos Alsónémedi községben letartóztatta a község bíróját, református papját és rektortanítóját, hogy az Öcsán székelő vésztörvényszék elé kísérje. A három Ieláncolt ember felemelt fejjel vonult be a faluba, ügyeimen kívül hagyva i a császári katonák gúnyos megjegyzéseit. A középen haladó, akinek fején honvédszázadosi csákó volt, a hátulról ért ütlegek ellenére is bátorítóan tekintett két társára. A főhadiszálláson a három foglyot kikötötték a tűző napra és az árnyékot adó fa alatt nevetgélt a császári sereg a foglyokon. Néha-néha felálltak, s közelebb lépve, arcul- verték, leköpdösték őket. — Rebellis, Kossuth-kutyák — kiáltották az arcukba. A három fogoly némán tűrte a sértéseket. Lassan leszállt a nap. A császári katonák eloldozták és bilincset téve rájuk, a vésztörÁltalános iskolát végzett FIATALOKAT — ipari tanulóként, az 1975/76-os tanévre festőnek, kőművesnek és villanyszerelőnek taníttatunk. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat adunk. Jelentkezni lehet a Prosperitás KSZ munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. Építőipari szövetkezet azonnali belépéssel felvesz építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyügépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), kubikosokat, rakodókat és raktári kiadót A W jelentkezni lehet: a „Prosperitás" Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A Cement* és Mészművek Váci Gyára (DCM) FELVÉTELRE KERES — férfi és női munkaerőket,- vasipari szakmunkásokat, — kazánfűtőt,- dömpervézetőt, — betanított és segédmunkásokat- őröket, portásokat Segédmunkásokból cementipari könnyű- és nehézgépkezelő szakmunkásokat képezünk. Női és férfi munkásszállást biztosítunk. Bérezés a kollektív szerződés szerint Jelentkezés: munkanapokon 7-től 15 óráig a munkaügyi csoportnál. vényszék elé vezették a foglyokat. Először a községi bírót és a papot hallgatták ki. Bűnük, a rebellióban való részvételen kívül: menekült honvédek bújtatása, a császári sereg élelmezésének elmulasztása. A vésztörvényszék a bírót és a lelkészt több. évi fogházra ítélte. Felemelt fővel — Halászy Károly rektor- tanító, volt honvédszázados — szólították a harmadik foglyot. A megbilincselt férfi előlépett. Fejéről az egyik őr szuronya hegyével lepiszkálta a honvédcsákót. Halászy felemelt fejjel állott bírái előtt: szavaikra egyáltalán nem figyelt, fejében az elmúlt esztendő harcai kavarogtak. A budai vár bevételének harcai örök emlékként maradtak a rektortanító számára. Itt lett százados ... S azután jött a bujdosás. A lelkész keresett számára biztos helyet, s most mind a ketten itt vannak. — Másodjára kérdem, bűnösnek érzi magát? — riasztotta fel gondolataiból a bíró hangja. — Nem. Amit tettem, hazám iránti szeretetból tettem. Honvédszázados voltam, s újra az leszek, ha önök elbocsátanak... — Elég volt! — kiáltotta a bíró. — Az ítélet: golyó általi halál. A község mártírja Másnap, a Teleky-uradalom udvarán ásott sírgödör elé tér- deltették tós a halálos ítéletet végrehajtatták. Halászy Károly rektortanító, honvédszázados, Öcsa község első mártírja a sírba bukott. ★ Petőfi már segesvári utolsó útján járt. A szörnyű idők e napjaiban tette fel a kérdést: „Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? ,. .** Fábián Miklós l i A Határozott intézkedések nyomán Egyenesben az ÁTEV tököli gyára — Még néhány hónappal ezelőtt is súlyos gondokkal küzdött a tököli gyáregységünk — mondja kertelés nélkül Gál Jenő, az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTÉV) igazgatója. — Az 1971-ben alakult gyárban az elmúlt években gyakoriak voltak a vezetőcserék, legutóbb tavaly ősszel hoztunk szigorú intézkedéseket, mert a termelési eredmények nem az elképzeléseknek megfelelően alakultak, és a munka hatékony- sági foka is romlott. Akkor további három hónap haladékot szavaztunk a gyár vezetőinek, azonban a szakszerűtlen üzemeltetés, a gyakori műszaki meghibásodások a kapacitás kihasználatlanságát eredményezte továbbra is. Így a tavalyi 72—75 százalékos kapacitás-kihasználáshoz képest ez év márciusában 60,3 százalékra, majd áprilisban 45,8 százalékra esett vissza a termelés. Gyors intézkedésre volt szükség. Május elején vette kézbe a tököli egység irányítását egy megbízott gyáregységvezető, s a kezdeti eredmények — májusban már 82,8 százalékra emelkedett ez a szám — azt bizonyítják, ismét magára talál a gyár, a kollektíva. Természetesen így sem lesz könnyű a feladatunk, a vállalat profilja a népgazdasági szempontból fontos állatifehér je-takarmány előállítása —, s mind ez ideig nem tudtunk eleget termelni e fontos cikkből. — Milyen elképzeléseket fejlesztési terveket prábálnah az elkövetkező időszakban megvalósítani? I Az import csökkentéséért ■ — Számokkal kezdeném. Statisztikai adatok bizonyítják i hogy hazánkban évente körül- , belül 270—300 ezer tonna állatifehérje vár feldolgozásra. Ez a szám már tartalmazza a vágóhidak tervezett vágásszámait, a napi feldolgozások átlagos eredményeit. Ebből körülibeiül 150 ezer tonnányi megsemmisül, és megközelítően 140 ezer tonna vár feldolgozásra: az eredmény, 40 ezer tonna magas tápértékű húsliszt. Ezzel szemben a hazai igény évi 16C ezer tonna, amelynek mindez ideig körülbelül az egynegyedéi tudtuk előállítani, a többit importból kellett pótolni — zömmel Peruból, de vásárolunk az NSZK-ból és Dániából is. Mos1 térnék rá a kérdés lényegére: az elmúlt évben egy fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely — egyebek között — mindazokat a műszaki tényezőket tartalmazza, amelyek segítségével vállalatunk teljes mértékben ki tudná elégíteni a hazai igényeket. Ez saját erőforrásból lehetetlen — megközelítően kétmilliárd forint állami támogatásra van szükségünk. Ha a szükséges pénzösszeget megkapjuk — bátran állíthatom, néhány éven belül a hazai fehérjegyártás megoldottnak tekinthető. — Az elmúlt években is jelentős állami támogatással fejlesztették vállalatukat. — A IV. ötéves terv során 470 millió forint állami dotációban részesültünk. Ebből épült fel mintegy 135 millióért a tököli gyáregységünk, és ebből hoztuk létre megközelítően 320 millió forintért a debreceni gyárat. Itt pillanatnyilag a próbaüzemelésnél tartunk. Terveink szerint még az év végéig üzembe állítjuk, s akkor megelőzve a Pest megyei gyárat, amely 32 ezer 400 tonna kapacitású — ez lesz a legnagyobb egységünk évi 40 ezer tonnával. Nemzetközi bíróság döntött — Ha már a számoknál tartunk. Említette a Pest megyei gyár 135 millió forintnyi ráfordítással épült, ám korántsem lett olyan korszerű, mint remélték. Mondjuk ki őszintén: gyakori volt a panasz gyáron belül és kívül az elviselhetetlen bűzért. A jólértesül- tek tudni vélték, hogy az ok az elszívóberendezés elégtelensége. Mi az igazság? — Tökölön dán technológiával épült fel a korszerű üzem, a hozzá szükséges elszívóberen- tíezésekkel együtt. Sajnos a dán cég nem tett maradéktalanul eleget kötelezettségeinek, s még a kapacitás is néhány tized Versenyre kel 100 ezer tűzoltó Javult a tűzbiztonsági helyzet i a legkiválóbb tűzoltócsapatok j és egyéni versenyzők vesznek j részt —, augusztus 2-án lesz ■ Almásfüzitőn. I Magyar kezdeményezésre j hazánkban rendezik meg a 1 szocialista országok úttörő tűzoltóinak szaktáborozását és ennek keretében első nemzetközi versenyét július 25. és augusztus 8. között. A mintegy 950 magyar úttörőszakkör körülbelül 10 ezer tagja is országos versenysorozaton méri össze tudását, és a legjobbak képviselik színeinket a nemzetközi versenyen. A hazai döntő július 30-án lesz a csillebérci úttörő nagytáborban. Tűzbiztonsági helyzetünkről adtak tájékoztatást a Belügyminisztérium tűzoltóság országos parancsnokságán. Kedvezőnek mondható az első félév országos statisztikája, összevetve az előző esztendő hasonló időszakával: a károkozó tűzesetek száma ugyan kis mértékben, de a tűz okozta károk több millió forinttal csökkentek. Legszembetűnőbb a javulás a mezőgazdaságban, jóllehet ott most érkeztünk el a tűz tekintetében legveszélyesebb időszakhoz. Lakástűz viszont háromszázzal volt több, mint a tavalyi első félévben. Az országos döntő — amelyen
