Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-24 / 172. szám
Brigád a 20-asban Közönséges, kánikulai hétköznap Gödöllőn a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 20-as sz. élelmiszerboltjában. Dél körül jár az idő, az üzlet teli van vásárlókkal. A pultokon katonás rendben sorakoznak az áruk, a pénztárosnők fürgén dolgoznak, seihol nincs torlódás. Segít a hűtőpult Koncz Ferenc üzletvezetőhelyettes érthető szakmai büszkeséggel mutatja a Tylor- szabadalom alapján gyártott hűtőpultokat, amelyekből az üzletben is van néhány. A vásárlók többfajta friss húst találnak bennük jéggé dermedve, csirkék vacognak a dermesztő hidegben, nagy a választék. A boltnak jó híre van. Az üzletvezető-helyettes elmondja, hogy ez a vállalat legnagyobb forgalmat lebonyolító üzlete. Miközben valaki Kőbányai sör felől érdeklődik, az üzletvezető rövid szünet után a forgalom alakulásáról beszél: — Két évvel ezelőtt huszonnyolcmillió forint értékű árut adtunk el. A tavalyi forgalmunk már elérte a 34 millió forintot, az idei tervünk pedig 37 millió forint — mondja. — Ügy tűnik, könnyű lesz teljesíteni, pedig az üzlet több héten át zárva volt. Átépítették, tatarozták és alaposan megfiatalították a 20- ast. Az átépítés éppen a forgalomnövekedés miatt vált szükségessé. A régi bolt már nem ffelelt meg az egyre növekvő követelményeknek, s úgy tűnik, az igények a korszerűsítés nyomán tovább növekedtek. Az üzlet már most is helyhiánnyal küzd. — A hűtőpultok megjelenése volt számunkra a legnagyobb segítség — folytatja az üzletvezető-helyettes. — Ezekkel sokkal több árut tudunk korszerű körülmények között tárolni. A legnagyobb gondot a raktározás okozza. Csak gyors árumozgatással, jó szervezéssel tudunk segíteni magunkon. A lakosság igényei egyre nőnek. Űjabb és újabb árukat keresnek, a mi dolgunk pedig az, hogy beszerezzük mindezt. Segítik egymást A 20-as számú élelmiszer- üzlet a Nagykőrösi Konzervgyár mintaboltja lett. Ha a nagykereskedelmi vállalatok netán nem tudnának elküldeni néhányat a keresettebb Jconzervf ajtókból, akkor közvetlenül a gyártól kapja meg azokat az üzlet. Hetente három alkalommal érkezik friss áru a Váci Húsipari Vállalattól. Hús-, kolbász- és füstölt- áruhegyek magasodnak az üzletben. A pékárut a helybeli sütöde szállítja, a mennyiséggel nincs baj. Az üzlet jó hírnevét természetesen az itteni kollektívának köszönheti. Hat évvel ezelőtt Koncz Ferenc még Budapesten dolgozott. Erről a következőket mondja: — Már az első napokban az volt a véleményem, hogy ez a bolti kollektíva még többre képes. Pesten nem volt rossz dolgom, elég szépen kerestem, de úgy gondoltam hazajövök, mert gödöllői vagyok. A család örült az elhatározásnak, mert a közeli munka mindig kényelmesebb. A bolt dolgozói tíz évvel ezelőtt határozták el, hogy szocialista brigádot alakítanak. E terv nyomán született meg a Radnóti Miklós szocialista brigád, amely azóta egyre szebb eredményeket ér el. Benedek Máriával, a brigád vezetőjével nem sikerült találkozni, ő a délutáni műszakban dolgozik. A régi brigádtagok közül az üzletvezető-helyettes büszke Katona Mihályné, Balogh Barnáné, Tamás Rezső, Kovács Gábor- né, Lábó Lászióné, Gyarmati Ibolya és Siróki Gyuláné muhkájára, akik mindent megtesznek azért, hogy zökkel nőmentes legyen a kiszolgálás. Katona Mihályné: — Igyekszünk segíteni egymás munkáját, mert a növekvő forgalomban hovatovább csak így lehet boldogulni. A tavasszal a bolt átépítése alatt és után néhány alkalommal* társadalmi munkát végeztünk. Segítettünk takarítani. Most már jobb körülmények között dolgozhatunk.. Több rekeszt építettek be a korábbinál, így nem dőlnek, nem keverednek ösz- sze a termékek. A brigád munkaidőn túl is gyakran van együtt. Sokszor jártak már Budapesten egy-egy színházban, s ilyenkor az a szokás, hogy a brigádtagok családtagjaikat, nagyobb gyerekeiket is elviszik magukkal. . . semmi pénzért.. „Azért dolgozom itt már több éve — veti közbe Lábó Lászlóné —, mert igen segítőkészek a munkatársak. Tizenöt kilométerről járok be, de nem cserélnék munkahelyet semmi pénzért sem.” Így telnek tehát a hétköznapok Gödöllőn, a Szabadság tér és a Dózsa György út sarkán álló 20-as számú élelmiszerboltban, amelynek Radnóti Miklós szocialista brigádja azt tűzte ki célul maga elé, hogy a vásárlók elégedetten távozzanak az üzletből. Roxin László Esti pálya verőfényhen Pécelen a Ráday Pál gimnázium kézilabdapályáján ezekben a napökban szerelik az esti világítótesteket. A terveket és a szükséges munkák egy részét társadalmi munkában készítették el, mégpedig abból a célból, hogy a későbbiekben a pálya esti mérkő- zéself lejátszására is alkalmas legyen. OLVA$0INK FÓRUMA Utcaavatás után A bagi új utcák átadásának időpontjában — július 19-én, ahogy azt a lapban is jelezték — valóságos esti sötétség telepedett a nagyközségre. A trópusi zivatar elmúlta után megtörtént az átadás. A fellobogózott Sport és Vörösmarty utcán felvonulva a lakosság — jelképesen — első ízben lépett az új kövezetre. Az út szélét füvesítik. Az utak kövezésével egyidejűleg a Vörösmarty, Sport, Kinizsi és a Hathegy utcák vízelvezető csatornája is elkészült. Az új közművek jól kapcsolódnak a már régebben elkészült hálózathoz. Mellékelt felvételem a Csin- toványi, a Vörösmarty és a Hathegy utcák találkozásánál készült. A sáros út helyét a fűvel és levezető csatornával szegélyezett kőút vette át. A Ifj. Balázs Gusztáv Bag II. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1975. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Felelősök és határidők Intézkedési terv Valkén Ezerkétszáz bejáró A valkói nagyközségi közös tanács a közművelődési területen tevékenykedőkkel és a különböző gazdasági egységek, intézmények vezetőivel közösen e hónap elején intézkedé- si^tervet dolgozott ki a Pest megyei pártbizottság tavaly szeptemberi közművelődési határozatának szellemében. Felnőttek előnyben A tervben megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében pontos határidőket szabtak meg, felelősöket jelöltek ki. Az intézkedési terv alapvető követelményként írja elő a tanácsi vezetők művelődéspolitikai tájékozottságát. Az egységes és hatékony közművelődési programok érdekében minden év szeptember 15-ig az iskolaigazgatóknak, művelődésiotthon-igazga- tóknak, könyvtárosoknak és KISZ-titkároknak egyeztetni kell a közművelődési terveket. Arra kell törekedniük, hogy a falvak közművelődési életének eseményei ne esetlegesek legyenek, s mind több ember vegyen részt a rendszeres és folyamatos művelődési programokban. E feladat maradéktalan megvalósításáért az intézkedési terv a tanácselnököt teszi felelőssé. Az eredményes közművelődési tevékenységhez azonban nem elegendő az együttműködés és a jóakarat. A célhoz jó képességű és képzettségű népművelők kellenek, s természetesen megfelelő anyagi támogatás. A jövőben a nagyközségi tanács az eddigieknél jobban törekszik például a pedagógusok letelepítésére; szolgálati lakással, építési kölcsönnel segíti őket. Az olvasáskultúra színvonalának emelése is fontos feladat. A három községben, mint a környező falvak többségében is alacsony a felnőtt olvasók aránya. Elhatározták, hogy a jövőben író—olvasó találkozókkal, irodalmi estekkel, könyvbarátok klubjával Agyagos ár a töltés mentén A meg nem ásott árok Július 12-én óriási felhő- szakadás lepte meg Gödöllőt. Ügy zuhogott az eső, mint talán még sosem. A középnemzedék tagjai nem emlékeznek hasonlóra. A város kellős közepén alig lehetett átmenni az utca egyik oldaláról a másikra. Mindenhol állt a víz. Ha például a Dózsa György út és a Szabadság tér kereszteződésénél akart az autóbuszmegállóban áthaladni az ember, ugyancsak vakarta a füle tövét, mert valóságos szökőár^höm- pölygött az úton. Homok és agyag maradt A Rákos majdnem elmosta a Szilhát utca 49. számú házat. Egyik falát így is annyira alámosta, hogy életveszélyessé vált az épület. A bentlakóknak költözniük kellett. Édesanyjukat annyira megviselte az ijedelem, hogy kórházba kellett szállítani. A városi tanács vezetői hamarosan kiszálltak a helyszínre, hogy a legszükségesebb intézkedéseket megtegyék. Az agyagbánya környékét még most is agyagtenger lepi. A Fecske fes Ádám utcák sarkán ugyanez a kép fogadja a kíváncsi látogatókat. Ezen a környéken is agyagtavak tartják rettegésben az ottlakókat. Mi is történt valójában? A felhőszakadás szinte vízmosásokat vájt a nemrég épült Röges-Oreghegyi híd két oldalán húzódó töltés oldalába. A töltés mag# nem más, mint az újonnan épülő nemzetközi műút. A vízmosásokat olyan agyagár követte, amely elöntötte a híd alatt áthaladó műutat és annak környékét. A csoda az, hogy az autóbuszról mégis könnyebb» volt a Fecske utcánál leszáll- ni, mint a Csillag utcai megállónál. A strand felé menet az autóbuszmegállóval egyenlő sziget még most is vizenyős homokkal borított. • Még lesújtóbb a Fecske utca 3—5—7, illetve az Ádám utca 52-es számú ház kertjébe betérni. Az agyagár üledéke beborítja a veteményt, szőlőt, udvart, de még a sufnik alját is. Zsán Gyuláék kútjának oldalán jól lehet látni, hogy fél méter magasan hömpölygött náluk az áradat. Ez a szerencséje Pa- lovicséknak és Boroséknak. Minden rosszban van egy kis jó is. Mert ha Zsánéknál nem tornyosul így fel az ár, akkor ők házastul úsztak volna el. A Balázs családnál ugyanez a helyzet.. A vizet kiszivattyúzhatták a ‘ gyorsan érkező tűzoltók, de az agyagtenger visszamaradt Iszap formájában. • Biztosítás nélkül A következményekért azonban nem egyedül aa elemi csapás okolható. A töltés építése előtt ugyanis ilyet soha nem tapasztaltam. A több ná- pos nagy esőzések után régebben legfeljebb kicsi vízmosások és apróbb homoklerakodások maradtak vissza. Nem is lehetett ez másként az egykori homoki szőlők helyén, amelyre az első építkezők a huszas években települtek le. Agyag oda kizárólag töltésként kellett. A nemzetközi műút kivitelezői máig sem állították azonban helyre a betonút Blaháné úti oldalán az ott betemetett vízlevezető-árkot. A tervekben legjobb tudomásom szerint szereplő védöárkot pedig nem ásták meg a töltés mellett. Pedig ezek megelőzhették volna a négy család eléggé nagy, kárait. A mulasztás következményeit néhány család esetében a károsultaknak kell egyesegyedül viselniük, hacsak bírósági eljárás után a mulasztást elkövető kivitelező nem kibelezhető erre. Zsánék nem fordulhattak az Állami Biztosítóhoz, mert nincs biztosításuk. Régebben minden évben megkötötték, s idén csak azért nem, mert egészen a legutóbbi időkig bizonytalan volt, hogy az ő házukat is kisajátítják-e. Talán ez lett volna a leghelyesebb, mert a töltésről száz méter távolságig — megítélésünk szerint — nincs biztonságban egyetlen ház sem. De ha már a kisajátításra nem kerülhetett sor, úgy az útépítőknek kellett volna egy kicsivel következetesebben megtartani az „árvízvédelmi’’ előírásokat. Ezek ugyanis megelőzhették volna a környék kárait, s a töltés mentén lakóknak sem kellene rettegniük. Tanulságul Most már a kivitelezőkön a sor, hogy mindazt amit eddig elmulasztottak, gyors munkával hozzák helyre. A károsultakat kártalanítani kell, hiszen az agyagos ár nem az ő hibájukból öntötte el a házakat. A kellemetlen tapasztalatokból akár tanulhatnának is. hiszen az új műút valószínűleg több községen, városon is áthalad majd. Dobák József vonzanak mind több munkás és paraszt olvasót a könyvtárakba. Bázis Vácszentlászlón A közös tanács területén Vácszentlászlón a legkedvezőbbek a művelődési feltételek. E lehetőséget kihasználva központi intézménnyé fejlesztik az itteni művelődési házat, melynek irányításával és segítségével javítható a két társközség művelődési élete. Természetesen ahhoz, hogy a vácszentlászlói művelődési otthon „bázisintézmény” legyen, javítani kell a helyenként még hiányos tárgyi feltételeket. Az intézkedési tervben 1976. március 31-i határidőt szabtak a „bázis” kialakításának befejezéséhez. Az intézkedési terv kitér arra is, hogy meg kell őrizni a népi kultúra eszközeit, viseleti darabjait, összegyűjtésüket nem szabad abbahagyni. Ebbéli eddig is szép példát mutatott Zsámbok, s a nagyközségi tanács arra törekszik, hogy mielőbb méltó otthona legyen Lapu Istvánná gyűjteményének. Az. épület — melyben e tárgyak helyet kapnának — terve* már elkészültek. Sajnos eddig az országgyűlési képviselő és a tanácselnök hosz- szas utánjárással csak ígérethez és nem engedélyhez jutott. A faluban pedig /nár mindenki felkészült a társadalmi munkára. De hiába lenne „kacsalábon forgó” művelődési ház, múzeum a nagyközségben, ha a művelődési igény hiányzik az emberek többségéből. Ennek egyik oka, hogy sokuknál még az alapműveltség sincs meg. Először a nyolc osztályt A községi vezetők előzetes tájékozódása szerint igen nagy a száma azoknak a tizenhat és harminc év közötti fiataloknak, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Az intézkedési tervben fogalmazták meg: javítani kell a nagyközség területén a mezőgazdasági és ipari munkások iskolázottságának szintjét. Pontpsan fel kell mérni, hogy hány lakosnak kell pótolni elmaradt általános iskolai osztályokat. Esti vagy levelező oktatás beindítását is tervezik. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy megkeresi azokat az üzemeket, ahol községbeli, s az iskolát be nem fejezett munkások dolgoznak. Az iskolák vezetőinek ezentúl kötelességük nyilvántartás vezetése a nyolc osztályt el nem végzőkről. A három község dolgozóinak száma 4660, közülük ezer- kétszázan bejárók. Együttműködés céljából épp ezért szükséges a lakosokat foglalkoztató vállalatok megkeresése, s a művelődési feltételek javítása érdekében segítség kérése. A helyi értelmiség segítségével A valkói intézkedési terv részletesen foglalkozik a különböző népművelési formák megvalósításának lehetőségeivel. Szó esik a tervben szocialista brigádokról, klubokról, mezőgazdasági szabadegyetemről, ifjúsági klubokról, s, más tartós művelődési közösségek létrehozásáról. A terv kiemeli a ímmkás- paraszt származású továbbtanulókkal való foglalkozást. Feladatként jelöli meg középiskolai előkészítő tanfolyamok szervezését. A három községben különbözőek az általános iskolák feltételei, s ezért a gyermekek nem egyforma eséllyel vállalkozhatnak a továbbtanulásra. Valkón nincsen óvoda és napközi otthon, Vácszentlászlón az utóbbi hiányzik. Átmeneti megoldásként tanulószobákat szeretnének mielőbb szervezni. A három községben tervezett közművelődési feladatok megvalósításához azonban nem elég a „hivatalból” e területtel foglalkozók munkája, a község vezetői számítanak az agrár-, egészségügyi és más értelmiségiek segítségére is. Örszigethy Erzsébet SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Sportnap Galgamácsán Mesteri gólok - Kevés kocogó Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, július 20-án, vasárnap, a Galgamácsán megtartott tömegsportnap keretében kocogó- futqverseny megrendezésére került sor. A szervező a helyi sportegylet volt. A hírverés úgy tűnik jobban sikerült, mint a kedvcsinálás, mert a nézők többen voltak, mint a kocogok. Mindenesetre a látogatottságot is eredményként lehet elkönyvelni. Ezután került sor a tömegsportrendezvény záróeseményére, a focidélutánra. Az egyesület szervezésében ugyanis már korábban megrendezték a tömegsportakciókat. Vácegresen április 20-án, Vác- kisújfalun pedig május elsején. A rendezvények mindkét községben a lakosság széles rétegeit vonzották. Voltak, akik csak nézték, de szép számmal akadtak olyanok is, akik részt vettek gyakorlatban is a viadalokon. A vasárnapi focidélutánnak valamivel több mint száz nézője volt a galgamácsai sporttelepen. Eredmények: Galgamácsai fiatalok—Vácegresi és vác- kisújfalui fiatalok 3:2. Több tehetséget sikerült felfedezni a két csapat sorában. Galgamácsai felnőttek— Vácegresi és váckisújfalui felnőttek 10:3. A huszonöt szereplő nagyon szép játékot nyújtott ezen a délutánon. A közönség mesteri gólokat és csodálatos akciókat láthatott, amelyek után néha-néha még a taps is felcsattant. A mérkőzések után a helybeli művelődési központ ifjúsági klubjában találkoztak a csapatok. B. I. I
