Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Hatan járásunkból Országos tanyai ifjúsági napok A szegedi ifjúsági napok keretében rendezik meg a II. országos tanyai ifjúsági napo­kat. A tizenöt tagú Pest me­gyei delegációból hat fiatal Cegléd járás tanyavilágában él. A július 25-től 28-ig tartó rendezvény programjában if­júsági nagygyűlés, sport- és kulturális vetélkedők, tapasz­talatcserék szerepelnek. Verőcemaroson találkoznak Idén Verőcemaroson, t Express táborban rendezik meg a július 25-től 28-ig tartó országos campingtalálkozót, melyen Cegléd város és a já­rás fiataljai is képviseltetik magukat. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hét végi filmvetítés Az abonyi művelődési ház­ban, technikai okok miatt, egy ideig szünetel a szabad­téri mozielőadás. A nagyközség művelődési intézménye a jövőben a tele­pülés külterületének két köz­pontjában, a nagyjárási és sashalmi iskolában minden héten szombaton, illetve va­sárnap filmet vetít. Nyomelemes műtrágya Nyomelames — boros — műtrágya kísérleti gyártását kezdte meg az első félévben a Tiszamenti Vegyiművek szu- perfoszfátgyára. Az utóbbi évek tudományos vizsgálata szerint a bőr a növények stzá- mára nélkülözhetetlen, a gya­korlati élet szempontjából leg­jelentősebb nyomelem. Hiá­nyára különösen a cukorrépa és a len érzékeny. A vegyiművek műszaki kol­lektíváját az ösztönözte a ke­vert műtrágya gyártásának fejlesztésére, hogy a kormány- program szerint, jelentősen megnőtt a cukorrépa vetéste­rülete, s a termés mennyiségi növelését, a répa cukortartal­mát kívánják vele gazdagí­tani. Az üzemben kidolgozott technológia alapján, eddig háromezer tonna boros mű­trágyát gyártottak. A vegyiművek szuperfosz­fát üzeme egyébként — az év eleji nyersfoszfáthiány elle­nére — túlteljesítette első fél­évi gyártási programját. Ter­ven felül 14 ezer tonna porí­tott, kilencezer tonna szem- csézett és kétezer tonna ke­vert műtrágyát állított elő. Lemezlovas-bemutató. Ma délután a városi ifjúsági park­ban lemezlovas-bemutatót rendeznek. Körülfekmlő k'ózségiejlesztés Minden kisgyermeknek jut óvodai hely Művelődési házra, új napközire gyűjtenek Ha széliében is akkora vol­na, mint hosszában, akár a városi rangért is küzd'hetne Dánszentmiklós. Kétezerhat- száz lakosa közül ötszázan élnek külterületen, a többiek jóformán egyetlen utca men­tén laknak. S hogy az utca mégsem tűnik olyan hosszú­nak, faluszéltől faluszélig, bi­zonyára a sok zöld teszi: a házak között gyümölcsösök, a járdát bokrok, virágok kí­sérik, megannyi jeleként a községbeliek szorgos igyekeze­tének. Több közintézmény szom­szédságában, a falunyi utca közepe táján találunk rá, ahová érdeklődésünk veze­tett, a tanácsházára. Biró László tanácselnök el­mondta, a község pénztárá­ba 200 ezer forint fut be évente. Ha csupán ehhez nyúlhatnának, nem sok lát­szata lenne. A megyei taná­cson kívül, a község gazdasági egy­ségei, valamint a lakosok is sokat tesznek a telepü­lés fejlődéséért. A múlt évben a ceglédi já­rás tizenegy községe közül Dánszentmiklóson jutott egy lakosra a legtöbb társadalmi munka. Az idei év fejlesztései kö­zött a legjelentősebb az óvoda bővítése. Tavaly az ötven helyett huszonöttel toldották meg, ezen a nyáron újabb huszonöt kisgyerek számára építenek második otthont: ősz­től egyetlen édesanyának sem kell pótmamát fogadnia, ha dolgozni szeretne. Az építés költségeihez tavaly is, * most is a Micsurin Termelőszövet­kezet járult hozzá a legna­gyobb összeggel, negyed-ne­gyed millióval. A tanács 200— 200 ezer forintot áldozott rá, továbbá a tsz és a Monori Állami Gazdaság dánszent- miklósi kerülete 37 ezer fo­rint értékben építette, s je­lentős összegért vásárolt já­tékot. A szocialista brigádok az idén is kitettek magukért, MEGYEI SPARTAKIÁD GÖDÖLLŐN Jól képviselték a járást Gödöllőn, a GEAC sportpá­lyáin rendezték meg az 1975. évi spartakiád megyei döntő­jét. Cegléd járás csapatában azok szerepeltek, akik előző­leg, a területi döntőn kiharcol­ták a részvétel jogát. A tollaslabdában mások is, a többi sportágban a járást az abonyiak képviselték, s nem is rosszul, hiszen az összetett pontversenyben: 1. Szentend­rei járás, 2. Ceglédi járás. A Gödöllőn sorra került versenyszámokban a ceglédiek szerezték a legtöbb pontot, 110-et, s a szentendreiek végül is azzal lettek elsők, hogy eredményükbe beszámították az általuk megrendezett járási kerékpáros verseny pontjait is. Végeredmény Férfi kispályás labdarúgás­ban: 1. Abony, veretlenül (Sződligetet 2:1, Nagykátát 1:0, Pilisszentkeresztet 4:3 arány­ban verte meg). Női kispályás labdarúgás­ban: 1. Dabas, 2. Abony (a döntőben a dabasiak 3:0 arányban nyertek). Férfi kézilabdában: 1. Ve­resegyház, 2. Abony (Zebe- gényt 21:4, Pilisszentkeresztet 27:8 arányban sikerült legyőz­nie, az addigi két veretlen ta­lálkozóján viszont már a ve­resegyháziak diadalmaskodtak, 14:21). Nők kézilabdában: I. Abony, 2. Leányfalu. Kettőjük mérkő­zésének eredménye: 6:4.) Tollaslabdában, női: 1. Éder Mária (Dánszentmiklós). Atlétikában, 100 m női sík­futásban és távol ugrásban:/ 3. Szebeni Irén, női súlylökésben és gránátdobásban 1. Makai Tiborné, 2. Tamasi Gyuláné. Férfi 800 és 1500 m síkfutás­ban: 1. Földi László. (-ni-) Atlétika Budavári Eve ezüstérmet nyert Budapesten, a Népstadion­ban rendezték meg az 1975. évi felnőtt II. osztályú egyéni atlétikai bajnokságot. Budavári Éva, a Ceglédi •VSE gerelyhajítónője az első napon lépett pályára. Szerep­lése annak ellenére, hogy tel­jesítménye ,a korábbiakhoz képest gyengébb volt, szép eredménnyel végződött: ezüst­érmet nyert. Tehát a végeredmény: 2. Budavári Éva 48.14 m. 35 ezer forintot ajánlot­tak fel az óvoda cél­jaira. A későbbiekben két óvónői szolgálati lakás építését ter­vezi a tanács. Ez a beruházás félmillióba kerül, az összeg nagyobbik részét a Pest me­gyei Tanács fedezi. A kivi­telezők szintén a tsz építői lesznek. A közelmúltban, a háziasz- szonyok nem kis örömére, kis gázcseretelep létesült a köz­ségben. Javulás ígérkezik az élelfniszer-ellátásban is, a cse­retelep szomszédságában nyí­lik majd meg az új ÁFÉSZ- üzlet. A földutak töltésére, egyen- getésére — az állami gazda­ság és a tsz munkagépeivel — mintegy félmilliót áldoz­nak. Az Albertirsa és Dán­szentmiklós közötti köves utat a KPM jelentősen fel­újította, szeretnék, ha a szintén KPM-gondozta Dózsa György út sérülései is el­tűnnének. Napközi otthon, művelődé­si ház építése a következő esztendők feladata. Van a köz­ségben egy ősparkkal öve­zett kastélyépület, melyet, ha összefog a lakosság, napközi­vé alakíthatnak. Jelenleg az általános iskola egyik terme tölti be a napközi szerepét. Az elképzelés valóra váltása esetén három napközis cso­portot lehet megszervezni, s külön étkezne az óvoda és az iskola. A művelődési házat megyei támogatással kívánják lét­rehozni : ha a megtakarított 600 ezer forinthoz még né­gyet sikerül gyűjteniük, meg­tehetik a következő lépéseket. A községbeliek, elsősorban a fiatalok lelkes támogatói a művelődési központ megte­remtésének. (győri) Műsoros est, vetélkedővel A ceglédberceli területi KISZ-alapszervezet, az ifjú­sági klubbal és a helyi tsz KISZ-szervezetével közösen, vetélkedővel egybekötött mű­soros estet rendez szombaton, melyre meghívták a környe­ző községek fiataljait is. ABONYI KRÓNIKA Károkat okoz a belvízelvezető árkok betemetése BESZÉLGETÉS A TANÁCSELNÖKKEL Abonyban évek óta súlyos gond a belvíz. Egy-egy csapa­dékos tél vagy tavasz után a szántóföldek és kertek egy része gyakran művelésre al­kalmatlanná vált, ezért a la­kosság képviselői egyes fóru­mokon gyakran hallatták hangjukat. A helyzet megvál­toztatását sürgető észrevéte­lekkel a tanács kezdettől fog­va egyetértett, és igyekezett megtalálni a lehetőségeket a panasz orvoslására. Tavaly például már egy­millió forintot költöttek a belvízelvezető rendsze­rek megépítésére, és az idén tovább folytatják az építkezést. A lehetőségek korlátozot­tak, ezért a település belvíz­gondja az év végére is csak részben enyhül, feltehetően, hogy a jelenlegi körülménye­ket néhány gondatlan ember nem súlyosbítja. — A település bizonyos ré­szein úgynevezett mellék víz- gyűjtőárok-rendszerek van­nak — mondta Szűcs László tanácselnök. — Sajnos, egyre gyakrabban előfordul, hogy ezeket az árkokat a telektu­lajdonosok betömik, holott az előírások szerint, az árok mindkét oldalát két méter távolságban szabadon kell hagyni. Egyesek ezeket az ár­kokat művelés alá is veszik. Az utóbbi időben a nevelő- otthon mögötti telkek tulaj­donosai körében találkoztunk hasonló magatartással. — Az idei kiadós esőzések a községet .sem kerülték el. Mivel az említett területen a betömött árkokon a víz nem tudott elfolyni, ér­tékes és fontos közterüle­tek kerültek víz alá. Elöntötte a víz a kádfürdő kazánházát, a kézilabdapá­lyát. Nincs kizárva, hogy a fürdő üzemeltetését átmeneti­leg szüneteltetni kell. Hason­ló esetek elkerülése érdeké­ben, felkértünk minden telek- tulajdonost: a mellék víz­gyűjtő árkokat ne temessék be, akik pedig már betemet­ték, tegyék szabaddá, hogy a víz akadálytalanul el tudjon folyni. — Sok háziállatot legeltet­tek pár évvel ezelőtt Abony­ban az utcán. A következetes felvilágosító és propaganda- munka, valamint a néhány szabálysértési eljárás hatásá­ra azonban egyre kevesebb azoknak a száma, akik utcán legeltetik állataikat. — Több tízezer forintot költöttünk a település szépí­tésére és csinosítására, de sajnos, nem mindenki azono­sítja magát ezzel a törekvé­sünkkel — folytatta az elnök. — Az emberek egy része nem akarja tudomásul venni, hogy a lakóház előtti rész, egé­szen az út középvonaláig közterület, melynek tisz­tántartásáról és karban­tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Több helyen tapasztaltuk, hogy a járdaszakaszt virág helyett lóherével ültetik be, kerti sjtemét gyűjtésére hasz­nálják, sőt, gyakori, hogy a szennyvizet is oda vezetik. Az ilyen magatartás mindenféle­képpen káros, büntetést von maga után. Tekintettel arra, hogy hasonlók a tapasztala­taink a közületek körül is, velük szemben is fellépünk. — Túlzás lenne azt monda­nom, hogy ez jellemző a te­lepülésre, hisz a többségnek rendezett és szépen virágosí- tott a háza előtti járda, az útszakasz. Azt. szeretnénk, ha az ő példájukat követnék azok, akiket ma még elma­rasztalunk. Gy. F. Jegyzet Kötelességek és jogok A párttaggyűléseken — a vita lezárása előtt — az elnök rendszerint felteszi a kérdést: egyetért-e mindenki a vélemények összefoglalásá­val, kielégítettek-e mindenkit a válaszok? Ritka eset, ha akad ilyenkor jelentkező, aki­nek van még hozzátenni való­ja. Az, hogy valami nem túl gyakori, persze, nem jelenti azt: nincs is ilyen. Magam is tanúja voltam egy esetnek a napokban, amikoris egy taggyűlésen a vita összefogla­lása után, szólásra jelentke­zett az első sorokban valaki. A színhely a Mechanikai Művek abonyi gyára volt, aki pedig szólni kívánt, nem más volt, mint a KISZ ceglédi já­rási bizottságának titkára. De ne vágjunk az esemé­nyek elé. Az abonyi gyár nagy létszámú pártalapszerve- zete az üzem KISZ-eseinek egyéves munkáját tárgyal­ta, értékelte. A beszámolót Sebestyén István, a KISZ- szervezet csúcsvezetőségének szervező titkára tartotta. Mondandójából kiderült: egy év alatt fejlődött az ifjúsági j szervezet, előreléptek a fia­talok a mozgalmi munkában. Bizonyítják ezt a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Pest megyei KISZ-bizottság elisme­réseinek apróbb-nagyobb do­kumentumai, kitüntetések, ok­levelek. A szervező titkár el­mondta azt is, az eredmények ellenére még bőven akad ten­nivaló, az elégedettségre sen­kinek sincs oka. És felsorolta őszintén a hibákat. Ne taglaljuk részletesen, mit is mondott. Fellelhetők a gon­dok, problémák számos KISZ- szervezetben. Annyit azonban érdemes megemlítenünk, hogy a több mint ötven jelenlevő közül tizenhármán szóltak hozzá. Kisebb kiegészítések­kel, észrevételekkel, de egyet­értettek a beszámolóval, bi­zonyítva: az ifjúság ügye sen­kinek sem közömbös. TTtoljára a gyár igazgatója, *■' Tóth György kért szót. Hozzászólását a következő gondolatokkal kezdte: a fia­talok jogaikat rendszerint j előbb említik, mint a köte­lességüket; gyakran zaklatás­nak veszik, ha felelősségre vonják őket; egyébként is, két órakor befejezik a mun- j kát, utána már háromkor az eszpresszóban vannak, ott ül­nek még este tíz órakor is, sör vagy fröccs mellett; cso­da, ha másnap nem megy a mpnka, kevesebb a teljesít­mény, miért nem ellenőrzi őket a KISZ? ... Érdemes ezek felett a gon­dolatok felett egy keveset el­töprengnünk, mert sok igazság van bennük. A fiatalok a vendéglők ismerői, ismerősei. Abony szórakozóhelyein is éppen elég fiatal fordul meg, s ha már ott van, meg is iszik egy-két pohárkával. Az­zal azonban mégsem érthe­tünk egyet, hogy ezért a KISZ-eseket kellene elma­rasztalni. Mármint, hogy nem ellenőrzik őket. Mert, lássuk csak! Abony- ban a legpontatlanabb számí­tások szerint is több ezer fia­tal él, s csak néhány száz KISZ-es. Nos, ez is realitás. Másrészt semmiféleképpen sem elsődlegesen a KISZ-esek feladata, hogy a kocsmákból hazavigyék a fiatalokat, leg­feljebb segíthetnek az arra hivatott szerveknek. És segít­hetnek úgy is, hogy érdekes és színvonalas rendezvénye­ket szerveznek, azokl<al kötik le a vendéglőlátogató fiatalok figyelmét. Tfs talán most szóljunk a jogokról és a kötelessé­gekről. Egyik fogalom sem létezik a másik nélkül. Csak azoknak vannak jogaik, akik tudomásul veszik, léteznek kötelességeik is. Másrészt: csak azokat faggathatjuk kö­telességeik felől, akiknek va­lójában vannak jogaik is. Sem jog, sem kötelesség nem születik önmagától. Ügy kell viszont formálni az em­bereket, a fiatalokat, hogy le­gyen kötelességérzetük, és megismerjék jogaikat is. Ez pedig nem csak a KISZ-esek feladata. Kötelessége a csa­ládoknak, a párttagoknak, a munkatársaknak. Nem vet­hetjük a KISZ-esek szemére, hogy nem végzik el mindezt egymaguk. Legfeljebb azt hangsúlyozhatjuk, hogy többet kellene tenniük. Mert aho­gyan felszólalásában Boros János járási KISZ-titkár el­mondta, az ifjúság a felnőtt társadalom tükörképe. A taggyűlés vitája elcsitult. Utána még sokan tovább be­szélgettek; ki, hogyan értette álláspontját, s mit is akart pontosan megfogalmazni. p'gy bizonyos: jól sikerült, tartalmas párttaggyűlést tartottak a Mechanikai Művek abonyi gyárának kommunis­tái. Az ifjúságot érintő kér­désekkel valahogyan ilyen szenvedélyesen, ilyen mélyre­hatóan kell foglalkozni. Mert a vita célja, mint mindig, hogy meggyőzzük egymást, vé­leményt formáljunk, hogy fel­derítsük az igazságot, hiszen csak vitázva léphetünk előre, csak vitázva fejlődhetünk. Virág Ferenc Új búzát őrölnek A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat abonyi malomüzemében megkezdték az új ga­bona őrlését. Képünkön: Molnár Sándor molnár a liszt minő­ségét vizsgálja. Gyuriid Ferenc felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom