Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

1975. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Pornós, ifjúságvédelmi intézet Három és fél ezer gyerek gyámja A megye légterében Sport vagy szenvedély? Edzőtábor az ISG szomszédságában Pomáz. A HÉV-állomástól a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetig vagy negyedórányi az út. Közben egy szám körül forognak gondolataim: 3472. Közös kirándulás — Igen, ennyi állami gon­dozott van a megyében — mondja dr. Simon Lajos, a?. intézet igazgatója. — Ennyi gyereknek vagyok a hivatalos ir. tézeti gyámja. Sajnos ren­geteg gyerekünk — bár a szü­lei élnek — gyakorlatilag ár­va. Nem elég szánakozni sor­sukon, segítenünk kell őket. Nekünk kell embert faragni belőlük. Én vagyok a törvé­nyes képviselőjük. Persze, ez, mint nevelőt nem elégít ki. — Korábban tanárkodtam. Iskolaigazgató is voltam. Var­gabetű volt életemben a ta­nácsi munka. — A feleségem, a lányom tanít, a fiam mérnök. Vasár­naponként együtt megyünk kirándulni. Egyikük sem cso­dálkozik már, ha néhány ne­veltemet is magunkkal hí­vom. Nehéz esetek — Akadnak nehéz esetek is. Például B. Misi. Taxisofő­röket próbált kifosztani. A tettlegességig nem jutott el. Rövidesen szabadul. Holnap­után Tökölré utazom, hogy megbeszéljük a jövőjét. — Persze, az örömöm is több, mint a gondom. Saját gyerekeimen kívül legalább ezer neveltem szerzett eddig diplomát. — Mindegyiküket ismeri? — Próbálja ki! — mutat a polcra, amelyen akták sora­koznak. Minden akta egy gye­rek. A név hallatán megjel?, nik előttem szemük, alakjuk, sorsuk. Eltartott egy ideig, amíg megismertem őket. De nemcsak én, a szakácsnőtől a tanárokig mindenki nevel ná­lunk. — Mit tudnak tenni önök a gyerekekért? — Majdnem mindent, amit a szülőknek kellene tenniük. Amint állami gondozásba ke­rül egy emberke, mi gondos­kodunk ruházkodásáról, elhe­lyezzük nevelőszülőknél, ne­velőotthonban, vagy kollé­giumban. Figyeljük, segítjük fejlődésüket, igyekszünk meg­oldani problémáit. Mi kere­sünk neki munkát, vagy ha szeretne továbbtanulni, hoz­zásegítjük. — Az egyetlen amit akár egy közepesen jó család is adhat, de tőlünk nem kap­hatja meg * a gyerek, az a csak. neki szóló szeretet. Mi a szeretetet a közösségnek ad­juk ... „Elégedett vagyok” Szeme felcsillan fekete ke­retes szemüvege mögött, mi­kor mondja: — Elégedett vagyok eddigi életemmel, sorsommal. Pedig soha mást nem tettem, csak dolgoztam. Dr. Simon Lajos pedagógus. ízig-vérig. Nem kérdeztem, nem mondta, de gyanítom, hogy ha elölről kezdhetné, ugyanezt, ugyanígy csinálná. V. G. P. A szúnyogok ellen A vakító kék égen sárga vitorlázó . repülőgép kering, méltóságteljesen siklik a le­vegőben. Budakeszi és Török­bálint között, az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár szomszéd­ságában gyakori ez a látvány: a hegyek koszorúzta völgy­ben, az MHSZ Szarvas-hegyi repülőterén edzenek a spor­tolók. Gyufaskatulyányi házak fölött — A MÁV repülősklubjá­nak tagjai töltenek itt egy hó­napot — mondja Illyés Jó­zsef parancsnokhelyettes. — A több mint száz tagot szám­láló klubból 36-an jöttek az idei edzőtáborba, jórészt kez­dők. A srácok, mert két ki­vétellel csupa fiúnk van, jól érzik magukat, jó idő esetén naponta négyszer-ötször star­tolhatnak, rossz időben pedig a gépek karbantartásában, az épületek javításában segéd­keznek. A repülőtér traktora eke, tárcsa, borona vagy hasonló mezőgazdasági munkagép he­lyett hosszú kötelet húz maga után: az indítóhelynél elen­gedi, két-három fiatalember megragadja és a vitorlázó- géphez erősíti. Néhány pilla­nat, s a kötél megfeszül, a gép megremeg, lassan ‘ elin­dul, kicsiny gumikereke mind gyorsabban pörög, s kiterjesz­A Pest megyei Növényvédő Állomás megkezdte a szaka­szos szúnyogirtást a Duna két oldalán Tasstól Esztergomig, a pihenő- és üdülőterületeken. Két ütemben, 100 kilométer hosszúságban szúnyogmentesí­tik a partot. Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésért Miért késik határozat? Baromfitenyésztő szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket be nem töltött fiúkat és lányokat FELVESZ a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Központi Gazdasága A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen, vagy levélben, az oktatási osztályon. Cím: 2943 Bábolna A ráckevei járás több nagy­községi tanácsának vb-titká- raiból alakult alkotó munka- közösség fennállása mintegy másfél esztendeje alatt már nem egy javaslatot dolgozott ki az államigazgatási munka megjavítására. Legutóbbi ülé­sén a szakigazgatás vezetése alapvető módszereinek meg­határozásával foglalkozott. Természetesen azt, hogy mi a feladatuk a szakigazga­tási szerveknek és vezetőik­nek, törvény írja elő. Viszont, hogy feladatukat hogyan lát­ják el, az teljes szabatosság­gal nincs meghatározva. Leg­többször a gyakorlat, helye­sebben a szokás alakította ki a módszereket, amelyeket per­sze helyenként sokszor más­ként alkalmaznak. Egysége­sebb módszerek rögzítését tartja éppen ezért szüksé­gesnek az alkotó munkakö­zösség, amelynek ezzel a tárggyal foglalkozó ülésén dr. Barta Miklós, a megyei ta­nács szervezési osztályának vezetője is részt vett. Elhatározták a közösség tagjai, hogy a módszerek meg­határozása előtt megvizsgál­ják, a szakigazgatási szerv hogyan, milyen szervezeti ke­retek között fejti ki tevékeny­ségét. Melyek eredményes működésének feltételei és me­lyek a hátráltató tényezői. Ki­dolgozzák és pontosan meg­határozzák a tanács, a vég­rehajtó bizottság, a tanácsel­nök és a vb-titkár szerepét a szakigazgatási szerv vezeté­sében. Mit jelent például a ta­nácselnök általános felügye­leti joga a szakigazgatási szerv felett? Vagy hogy mik a vb- titkár vezető tevékenységének fő irányelvei? Ezek és még sok más ha­sonló kérdés tisztázását lát­ja szükségesnek az alkotócso­port. Valamennyivel foglal­kozott eddig is a szakiroda- lom — most tulajdonképpen a törvények, rendeletek, uta­sítások végrehajtásának gya­korlatát akarják az ügyvitel meggyorsítása és javítása céljából ezúttal szabatosan megfogalmazni. Természete­sen nemcsak a tanácsi dol­gozók, hanem elsősorban a lakosság érdekében. Az ügyfelet azonban talán legközvetlenebbül érinti, hogy meg kívánják határozni, mi­lyen módon érhető el az esetleg előforduló ügyirat­hátralék megszüntetése. Ezért tartják helyesnek a 30 nap alatt el nem intézett akták negyedévenként történő szám­bavétele mellett minden egyes esetben a késedelmes ügyin­tézés okának felderítését is. Tehát a felderítés módsze­reit is szabályokba akarják foglalni. Az alkotó munkaközösség elhatározta, hogy illetékes bi­zottsága a most elfogadott irányelvek alapján pontosan kidolgozta a vezetés mód­szereire vonatkozó javasla­tait. Amit azután a közösség részleteiben is megtárgyal és ha elfogadja, a járáshoz tar­tozó tanácsok vezetőinek ren­delkezésére bocsátja. Kimon­dotta azonban az alkotó mun­kaközösség, hogy más mód­szerek szükségesek a városia­sodó nagyközségek, megint mások a nagyközségek és a községek tanácsaira vonat­kozólag. Sz. E. tett szárnyaival már a leve­gőben suhan, egyre maga­sabbra emelkedik. Kattanás hallatszik: elengedte „köldök- zsinórját” és már egyedül folytatja útját a hegyek ol­dalában a gyufásskatulyányi házak fölött. Másodszorra sikerült A tábor két nőtagjának egyike, a zsámbéki Wächter Irén, a következőket mesélte: — Kétévi kihagyás után folytattam a repülést. A C- vizsgát (öt percig kell bekap­csolási magasság fölött tarta­ni a gépet) még a megszakí­tás előtt letettem, most kez­dő repülési gyakorlatokat végzek, hogy felfrissítsem a tudásom. Körülbelül 15 start után ellenőrző repülést kell végeznem, ezután jöhet az öt­órás repülés a következő vizs­gához. Irén egyébként gyakran fi­gyeli a vontatást az iskolából, ugyanis a budakeszi általános iskolában és gimnáziumban tanít alsó tagozatosokat és a gimnazistáknak oroszt. Tanít­ványai közül több lány és fiú érdeklődik a repülés iránt. — Hogyan lesz egy diák­lányból sportrepülő? Mert ugye diákkorában kezdte? — Igen. Középiskolás ko­romban az MHSZ fiatalokat toborzott a repülőklubjaiba, főképp fiúkat. Megkérdeztem, nem mehetnék-e én is. Miért ne, mondták, de kiestem az orvosi szűrőn. Nem nyugod­tam bele. A tornatanárnőnk vezetésével szüretelni jár­tunk a gazdaságba, s jutalmul ide hozott bennünket. Köze­lebbről még jobban megtet­szett a repülés, újra jelent­keztem és ezúttal sikerült. Fegyelem és szorgalom A Budakesziről Törökbá­lintra vezető úton időnként egy tárcsát tartó, fehér sap­kás fiatalember megállítja a kocsikat, udvariasan köszön, és elnézést kér, csak a kö­vetkező gép leszállásáig kell várakoznia a járműveknek. A landoló gépekből többnyire ketten szállnak ki, mert 55 feszállás előtt senki sem re­pülhet egyedül. A C-vizsga megszerzése után sportként űzhetik a repülést. — Az MHSZ tucatnyi repü­lős klubja közül a MÁV-kíub az egyik legjobb, legeredmé­nyesebb — mondja a pa­rancsnokhelyettes. .— Tagjai között olyan nemzetközi sike­reket elért versenyzőket tar­tanak számon, mint Szent­völgyi Tibor és Hámer Ist­ván, az országos válogatott ke­ret tagjai. Ők épp a napok­ban (július 18. és augusztus 3. között) adnak számot tu­dásukról Péren, a szocialista országok közötti versenyen. A pátyi Bognár József szintén sportrepülő szeretne lenni. — Tavalyelőtt kezdtem is­merkedni a gépekkel, a C- vizsgám már megvan, most öt órányit kell repülnöm, ez az egyik feltétele, hogy lete­gyem a D-vizsgát, amihez táv­repülésként Dunaújvárosba kell szállni. Akkor megkapom a szakszolgálatot, ami ha­sonlít a gépkocsivezetők jo­gosítványához, azaz más tí­pusú repülőgéppel is startol­hatok. Az itteni munka na­gyon tetszik, annak ellené­re, hogy igen nehéz. Jó elő­képzés egyébként a honvéd­séghez, mert katonás fegyel­met követel a tábor vezető­je. Osztálytársaim (Jóska, ne­gyedik osztályos szakközépis­kolás) irigyelnek a hobbymért, de amikor meghallják, meny­nyit kell dolgozni az eredmé­nyekért, egyáltalán azért, hogy repülhessünk, elmegy a kedvük. Felváltják az ügyeletest A repülőtéren minden a szabályoknak megfelelően történik, hiszen a pontatlan­ság, a figyelmetlenség sú­lyos balesetet idézhet elő. A különböző posztokat naponta mások .töltik be, de a csör- lőkezelőt, éppúgy, mint a startügyeletest, felváltják időnként, hogy ők is repül­hessenek. Naponta négy-öt- ször kerül sor mindenkire. Czibor Valéria Tőkés import helyett hazai gyártás Tízezer motor a Mechanikai Műveknek A veszprémi Bakony Mű­veknél saját kutatás és fej­lesztés alapján megkezdték a Radiál konyhai elszívó készü­lék motorjainak gyártását. Ezt a hasznos berendezést a Mechanikai Művek gyártja, s eddig NSZK-ból szerezte be a működéséhez szükséges motorokat. A devizakiadás csökkentésére született meg a hazai prototípus, amely a Ba­kony Művek laboratóriumában már az import elődjével azo­nos paraméterrel vizsgázott és elismeréssel fogadta a Mecha­nikai Művek is. A nullsorozatot követően még ebben az esztendőben 5000 Radiál motort gyártanák, jövőre pedig 10 000-et adnak át a Mechanikai Műveknek. A 3000. év decem­berének egyik napján meglá­togatta jó ismerősét, Nohácska Bernát űr­hajós ellenőrt Cit- rony Simó étpaszfilla készítő, hogy meg­nézze legújabb szer­zeményeit. Nohácska mindenféle régi tár­gyat gyűjtött, s bár a társa sem igen ma­radt el tőle, azért most mégis irigyked­ve nézte az újabb kincseket. A házigazda ra­gyogó arccal tett elé egy nejlonzacskót, amelyen a többi kö­zött a következő fel­írás díszelgett: „Kb. 1 kg. jódozott vaacumos párolt fi­nom só”. — Van vagy ezeréves! — lelken­dezett a boldog tu­laj. — Két rozsdás zsákvarró tűt adtam érte. — Zsák, zsák, tű, tű, zsákvarró tű — ízlelgette a vendég a szavakat, s látszott rajta, nemigen tud mit kezdeni ezzel a fura tárggyal. Nohácska, aki tájé­kozottabb volt, fölvi­lágosította: Gyűjtők 3000-ben — Hát amikor még voltak zsákok, tűvel varrták, hiszen ta­nulhattad a régiség­tanban. — Régen volt az — legyintett Citrony és érdeklődve forga­tott egy 60 voltos villanykörtét. Ezen is akadt olvasnivaló: „Loptam a vendég­látóipartól”. — Cit­rony hevesen léle­gezve csapott le rá. — Adnék érte há­rom laskát! (Majdani pénz, 1 laska = 1000 forint.) — Szó se lehet ró­la, de ha volna egy cégjelzéses Gránit macskatálad, vagy akár egy fél lópat­kód... — Ugyan, honnan lenne! De van egy eredeti kőbányai sö­rösüvegem, amit esetleg... — Nem, nem kell. Nekem két Kinizsi sörösüvegem is van, az egyikért a 2000 körüli múzeum már öt laskát ígért. Nincs esetleg rajzszöged? De orígináJ Herku­les! — Féltett kincsem, bearanyozva az ágyam fölött lóg, atómbiztos kalická- ban, azt nem adom. Ez nem nagyon tetszett Nohácskának, de aztán napirendre tért a dolog felett és tovább etette gyűjtő­társát a sárga irigy­séggel. — Nézd, fogkefe, bár keféje nincs, de a nyele majdnem ép! Svájci sapka, kár, hogy molyos, de így is megér négy laskát. (Pfű, 4000 forint! Akkor ilyen drága lesz? Mindegy, fő, hogy lehet majd kap­ni.) Lottószelvény 1973-ból, a 46. játék­hétről! Hogy micsoda marhasággal nem foglalkoztak őseink! Egy valódi tarkabab­szem, ezt állítólag valamikor ették ... Citrony végül elis­merte, hogy valóban pompásak a szerze­mények, de a végén ő is kirukkolt a far- bával. Lassan, szinte ünnepélyesen vett elő a zsebéből egy gyufaskatulyát. Rajta felirat, amely a kolo- rádóbogár eíleni harcra buzdított. No­hácskának a szeme majd kiugrott a só­várgástól s kételked­ve kérdezte: — Gyufa is van benne? Volt egy teljes szál, még meg se volt gyújtva. Nohácska rekedten hörögte: — Hat laskát meg­adok érte! — Nekem is többe van, egy évi fizeté­sem ráment! Nohácskát, ha nem is jutott a villany- körtéhez, azért kicsit megsajnálta, s vi­gasztalva mondta: — Talán tudok még egyet szerezni, de a gyufát nem ga­rantálhatom. Ezek a marslakók mindent összevásároltak. Nagy S. József ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), , továbbá kubikosokat, rakodókat és raktárkezelőt Jelentkezni lehet a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom