Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

A művelődés két oldala Az utóbbi egy évben szá­mos határozat született, amely a közművelődési feladatokkal foglalkozik. A központi és megyei állásfoglalásokban többször is megfogalmazódott a gondolat: a műveltségi szint emelése elsőrendű feladat, s gyarapítani kell a közművelő­dési jellegű rendezvények szá­mát, és a műveltséget emelő kiscsoportokét. A megnövekedett művelő­déspolitikai feladatok végre­hajtása nem csupán nagyobb lelkesedést és elhivatottságot kíván, hanem több pénzt is. Az egyes területekre vonatko­zó intézkedési tervek megva­lósításához a tanácsok nem rendelkeznek elég anyagi fe­dezettel. Az utóbbi évben emelkedett ugyan az állami támogatás, de az igények és a lehetőségek összhangjáról ezen a területen nem beszél­hetünk. Megyénkben számos helyen járulnak hozzá a gazdálkodó egységek a művelődési ottho­nok működtetéséhez, de ez az úgynevezett közös fenntartás még nem eléggé általános. Já­rásunkban különösen, nem. Sajnos nem hogy rendszeres támogatásról nem lehet be­szélni, hanem még az eseten­kénti hozzájárulás is akado­zik. Az „adok, nem adok” kérdése számtalanszor szemé­lyeskedő vitákba fullad. A közelmúltban fordult például elő, hogy egy jelentős költség- vetéssel gazdálkodó szervezet azért nem adott egy fontos közművelődési programra pénzt — bár ezt előzőleg meg­ígérte —, mert a szervezet ve­zetőjének neve nem került rá egy bizonyos meghívóra. A gazdálkodási egységek tartózkodása különösen a Gal- ga menti népművészeti talál­kozó során mutatkozott meg. Az általános esetekkel szem­ben ellenpélda is van járá­sunkban. Az idén együttmű­ködési megállapodást kötött a valkói nagyközségi közös ta­nács a valkói Egyesült Zöld Mező Termelőszövetkezettel a vácszentlászlói és zsámboki művelődési házak közös fenn­tartására. Ezen belül a ter­melőszövetkezet vállalta a szentlászlód művelődési ott­honban jelenleg működő és ezután keletkező oktatási- művelődési, ifjúsági és mező- gazdasági jellegű klubok tel­jes anyagi támogatását. A szövetkezet a három köz­ség általános iskolájával szo­cialista szerződést kötött. A gazdaság vezetősége idősza­konként tájékoztatja az úttö­rőtanácsokat a tsz gazdasági, politikai és társadalmi tevé­kenységéről. Emellett lehető­vé teszi, hogy az úttörők az év különböző szakaszaiban megismerkedhessenek a me­zőgazdasági munkákkal, a té- esz valamennyi üzemágát szakvezető kalauzolásával meglátogassák. A szövetkezet a tanulók ré­szére politechnikai területet is kijelölt. A művelődéshez a tsz gépi segítséget, fogatmun­kát, műtrágyát, növényvédő szert, vetőmagot és palántát, továbbá, ha igénylik, fóliát is ad. Vállalta emellett, hogy megfelelő képzettségű szak­ember irányítja a tanulók me­zőgazdasági munkáját. A te­rületek tiszta jövedelme az úttörőszervezeteket illeti meg. Az iskolai testnevelést kí­vánja a gazdaság segíteni az­zal, hogy saját gépeivel is­kolai tornapályákat alakít ki. A többgyermekes családok tankönyvbeszerzési gondjait enyhíti az évente egy-egy is­kolának juttatott háromszáz forint. A Zöld Mező Termelőszö­vetkezet díjtalanul szállítja a három község pajtásait a nyá­ri táborokba. Természetesen a három fa­lu úttörői viszonozzák a tsz segítségét. Mezőgazdasági munkában évente minden út­törő tíz napot tölt. A szövet­kezet munkájukat órabérben fizeti. Az úttörők elhatároz­ták, hogy a tsz-rendezv'énye- ket műsoros összeállítással színesítik. A szövetkezet a nagyközség két óvodájával is kötött meg­állapodást. A vácszentlászlói és zsámboki gyermekintézmé­nyekben vállalták, hogy a Született: Dóczi János és Kurunczi Anna: Beatrix, Sztankovics Béla és Kátai Margit: .Béla, Unger Vilmos és Lesték Julianna: Zoltán, Uzsoki István és Szabó An­na: Mária Beatrix, Kőműves József és Huszár Ilona: Haj­nalka, Szekeres Sándor és Baglyas Anna: Zsolt, Lovas László és Kábái Ilona: Erzsé­bet Ágnes, Terebesi Tibor és Jakab Mária: Tibor, Bach László és László Margit: László, Gódor András és Szűcs Erzsébet: András Tamás, Bá- bosik Lajos Ferenc és Torna Terézia: Bertram Lajos, Zám- bori István és Csapó Julian­na: István, Polgár József és Agócs Magdolna Julianna: József, Berczeli József és Pre- kup Anna Zsuzsanna: Gábor József, Kopácsy Zoltán Béla és Homok Teréz: Zoltán, Mu- nár László és Bencsik Mar­git: Tamás, Fehér László Zoltán és Füzesi Éva: Zol­tán, Baran Mihály és Már­ton Mária: Klára, Rákóczi Já­nos és Haller Erzsébet: And­rea, Kiss Ferenc és Tari Ibo­lya: Rita, Szénási László és Oláh Matild: Tímea, Hor­váth János és Szabó Jolán: Edina, Józsa Béla és Lénárt nyári idénymunka idején reg­gel nyolc óra helyett már hétkor fogadják a gyerekeket és a délután négy órai zárás­sal szemben öt óráig gond­jukat viselik. A szövetkezet a fenti se­gítségért mindkét óvoda ré­szére az óvónők munkabéré­nek kiegészítése céljából ha­vi ezer-ezer forintot átutal. A nagyközségi tanáccsal kötött megállapodásban „egyéb kapcsolatok” címszó alatt az is szerepel, hogy a szövetkezet vállalja a községi épületek felújítását és kivite­lezését, természetesen eseten­ként külön megállapodás alapján. Ugyanígy vállalta a valkói Egyesült Zöld Mező Termelőszövetkezet, hogy a lehetőség szerint a nagyköz­ségi tanács által megrendelt fuvarozásokban segít; térítés ellenében. A tanács cs a tsz együttmű­ködési megállapodása két­oldalú szerződés. A megvaló­suláshoz éppen ezért nem elég, ha megvan a „papírfor­ma”, a közös munkához egyetértés és jó kapcsolat is szükséges. Ez a termelőszö­vetkezet ez idáig a község, sőt a járás számos gondjának megoldásában segített, áldo­zatkészsége követendő példa járásunk többi szövetkezetei, gazdálkodó egységei, intéz­ményei számára. Örszlgethy Erzsébet Erzsébet: Gábor, Péter Jó­zsef Miklós és Tóth Márta: Viktória, Kremmer László és Kókai Mária Erzsébet: László, Makrai József és Tóth Mária: Norbert, Delea Ferenc és Búzás Margit: Szilvia, Szabó Imre és Tóth Katalin: Lívia, Fogd János és Tanai Teré­zia: Szabolcs. Névadót tartott: Hódi Ká­roly és Ráfel Erzsébet: Ber­nadett Izabella, Tormay And­rás és Tóth Mária: Zsolt. Házasságot kötött: Komár József és Kosári Katalin, Oláh Zoltán és Oláh Elvira, Mészáros Ferenc és Nagy Valéria Mária, Radics Zsig- mond Elemér és Macskó Má­ria, Losó Tibor Kálmán és Rácz Erzsébet Ilona, Ádám Ödön János és Magyaróvári Ágnes, Pohl László Sándor és Krenovszki Lívia. Anna, Podmaniczky Béla és Laukó Márta Ilona, Turger Béla Jó­zsef és Palicsi Györgyi. Elhunyt: Boldog Jenő, Uzso­ki Mária Beatrix, Gáspár Lajos, Balatoni Krisztina, Pin­tér Andrásné Szelcei Rozá­lia. Anyakönyvi hírek Többször is próbálkozik A kislarcsai „levélkirály” — Mennyit költ bélyegre, borítékra és levélpapírra? — Évente körülbelül más­fél ezer forintot. — És hány levelet ír meg egy nap? — Az sok dologtól függ. Például attól, mit ír az új­ság. Ha hazai, vagy külföl­di államférfiakat, tudósokat, vagy művészeket tüntettek ki, akkor többet, de ha nincs előléptetés, úgy csak egyet- kettőt — Mi a módszere? — Reggel átnézem az új­ságot. Alaposan átböngé­szem a személyi hírek ro­vatát. Bekarikázom azok ne­veit, akik érdekesek lehet­nek gyűjteményem számára, aztán nekifogok a levélírás­nak. Délután aztán elsétá­lok a postára és feladom a le­veleket. A többi a címzett dolga. Rendszerint válaszol­nak, sőt még fényképet is küldenek nekem. Huszár Mihály, a 83 éves kistarcsai nyugdíjas tizenegy évvel ezelőtt kezdett levelez­ni. Eleinte még csak kíván­csiságból küldözgette üdvözlő sorait országbá-világba, va­jon válaszolnak-e a címzet­tek? És azok válaszoltak. A kíváncsiságból időközben hasznos időtöltés lett. Oly­annyira, hogy ma már mú­zeumok, levéltárak is érdek­lődnek a gyűjtemény iránt. Az értékes válaszlevelek egy része így került 1970-ben a Munkásmozgalmi Múzeum birtokába. A későbbi levele­zést pedig minden esztendő végén csomóba köti és be­viszi Budapestre, a Fővárosi Levéltárba. Kiktől kapott már választ az elmúlt tizen­egy év során Huszár Mihály? Rengeteg embertől, akik kö­zül még a legismertebbek ne­vei is több oldalas listát töl- tenének meg. Ilyen Joszip Broz Tito, Osvaldo Dorticos, Kádár János, Apró Antal, Leonov űrpilóta, Zsukov szovjet marsall, Honthy Han­na, Öveges József, Jumzsa- gijn Cedenbal, Szemjon Bu- gyonij, Gustáv Husák, Hailé Szelasszié és a többiek. — Mekkora a gyűjteménye? — A levéltári, illetve mú­zeumi anyaggal együtt eddig több mint kétezer levelet kaptam. — Hogyan nyomozza ki a címeket? — Ha hazai címzettről van szó, akor könnyű dolgom van. Öt évvel ezelőtt írtam egy le­velet a posta vezérigazgató­jának és kértem tőle egy egyéni és egy közületi tele­fonkönyvet. Ezeket kell fel­ütni és kikeresni belőlük a pontos címet. Ha külföldre ír levelet az ember, akkor na­gyobb a gond. Gyakran té­vednek el a borítékok, s az is lehet, hogy mire odaér egy levél, a címzett már nem is államfő. Az idős gyűjtő számára a legnagyobb bosszúságot az okozza, ha egy államfő túl­ságosan' elfoglalt. Gyakran esik meg ugyanis, hogy ilyen­kor nem ők maguk írják alá a válaszleveleket, hanem tit­káruk. De Huszár Mihály nem adja fel' a reményt. Néha többször is ír, mindaddig, amíg gyűjteményét ki nem egészíti. Ideje bőven van, hi­szen nyugdíjas. B. P. Ií. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1975. JÚLIUS 23., SZERDA Aratási körkép Tér a: hatvankét százalék Változó termésátlagok Egy héttel ezelőtt fejeződött be járásunkban az őszi árpa aratása. Utolsóként Csömörön arattak le 11 hektárnyi terüle­tet. Novák László, a járási hivatal mezőgazdasági osztá­lyának vezetője elmondotta, hogy nagyon változóak a ter­mésátlagok. Mogyoródon, hek­táronként 18, míg Versegen 41 mázsát arattak le őszi árpából a helybeli termelőszövetkeze­tek kombájnosai. Javában fo­lyik viszont ezekben a napok­ban a búza aratása. A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezetben 1723 hektárnyi búzaterületből eddig 700 hektárnyit arattak le. Vezet a járási termelő- szövetkezetek között a tú­rái Egyesült Galgamenti Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, ahol az aratási összterület — 1458 hektár — hatvankét szá­zalékát. 925 hektárnyit arattak le hétfőig. Sok termelőszövetkezetben okoz gondot a mostoha időjá­rás. Ikladon például, ahol a 785 hektárnyi kenyérgaboná­ból eddig 256 hektáron arattak le, még hétfőn is esőzések ne­hezítették a munkát. Hévíz- györkön az aratásra váró 609 hektárból eddig 180-nal végez­tek. Csömörön befejezték a búza vágását és hétfőn hozzákezdtek 142 hektár­nyi rozs betakarításához. Novák László, a többi közt elmondotta azt is, hogy a járás 91 kombájnja kö­zül 16 borsót arat. A Szilasmenti Termelőszövet­kezetben a kenyérgabona va­lamivel több, mint harminc százalékát aratták le a tegna­pi napig. B. P. Asszonyok a paradicsomban Kapálják és gyomlálják a dányi Magvető Termelőszövet­kezet asszonyai a község határában levő paradicsomültet­vényt. A kis piros gyümölcsöket novemberig folyamatosan szedik, s szállítják a Hatvani Konzervgyárba, valamint a kör­nyező piacokra. Barcza Zsolt felvétele Kissé lemaradtak a munká­latokkal a kerepesi Szilasmen­ti Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a szövetke­zetnek a fűszernövényekkel kellett kezdenie a betakarí­tást. Mirelit borsójuk negyven százalékát egyébként magbor­sóként kell értékesíteniük. Fényképészek - hátizsákkal PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Természetbarát Szövetség gödöllői szervezete a város nagy szülöttének, Mihály Dé­1 romantika hátrányai Ha jön a felhőszakadás A szép természeti környezet otthonalapításra és kirándu­lásra egyaránt vonz. Kovács Ilona, a csömöri tanács vb- titkára az Alföldről, Szolnok megyéből került a faluba. Első pillanatban nagy hatás­sal volt rá a romantikus vi­dék, szokatlan, szemet gyö­nyörködtető a tengernyi vég­telen síkság után. Hogy hát­rányai is vannak e dimbes- dombos terepnek, csak ké­sőbb, munkája során ismerte föl. — A víznek igen nehezen lehet utat, határt szabni. A községben már évek óta pró­báljuk megzabolázni a víz­folyásokat, az utakat, árkokat vájó esőpatakokat. A zuhogó víztömeg gödrökkel szabdalja az utcákat, homokot hord az aszfaltozott részekre. Egy-egy felhőszakadáskor megindulnak a tűzoltók szivattyúikkal. Kü­lönösen az alacsonyabb helyen fekvő külterületi tanyák pin­céit, alagsorait önti el a víz. Ilyenkor a tanácsnál is foko­zott ügyeletet kell tartanunk — mondta a vb-titkár, aki látogatásomkor is éppen egy nagy zápor miatt jött be, betegállományból. A faluban néhol szinte jár­hatatlanak az utak. Mély ká­tyúk éktelenkednek a községet átszelő főútvonalon is. Ennek megjavításához nem a köz­ségi tanács anyagi ereje hiány­zik: a KPM-nek kellene fel­újítania ezt a szakaszt. — A megyei tanács már többször is határozatot hozott az út rendbehozatalára, de sajnos, eredménytelenül. A KPM számtalanszor megígér­te, hogy elvégzi a munkát, de fel sem vonultak a munkások a területre. Nem tudom, med­dig kell máig várnunk, hogy járható legyen az utunk. A mellékutcákban tanácsi erő­ből és lakossági társadalmi munka segítségével javítunk utat, építünk járdát. De ez persze kevés — tette hozzá Kovács Ilona. A község kedvezőtlen terep- és útviszonyai miatt egy ál­landó útmester alkalmazása lenne szükséges. Hosszas kér- vényezés után engedélyezték is egy személy felvételét. A segítség ellenére ma mégis félmegoldásról beszélhetünk. — Egész évre húszezer fo­rintos bérkeretet kaptunk. Ezért a pénzért még szakma­nélküli ember sem vállalkozik az útmesterségre. Nekünk pe­dig képzett kellene. Megfelelő hozzáértő alkalmazására egy évben legalább 36 ezer forint­ra lenne szükség. Ebből a pénzből pillanatnyilag csak napszámbért tudunk fizetni — folytatta a vb-titkár. A község útjait azonban nemcsak a víz rongálja, ha­nem a téesz jármű- és mun­kagépparkja is. A községi tanács éppen ezért anyagi támogatást kért a szövetkezet­től, de sajnos, hiába. Pedig ha a tanács és a gazdaság egye­sítené anyagi erőit, talán ré­szint megoldódna a falu út­karbantartásának gondja. ö. E. nesnek, a feltalálónak em­lékére turista fotópályázatot hirdet. Bizonyára sokan tud­ják, hogy Mihály Dénes, a mai televíziókészülék elődjét, a Telehorn-berendezést ta­lálta fel. A pályázaton indulni kívá­nó turistáknak a Gödöllő környéki dombvidék kirán­dulóútvonalairól és helyei­ről kell fényképfelvételeket készíteniük. Meg kell örökí­teniük a jelzett turistautakon megtalálható műemlékeket, népművészeti és természeti jellegzetességeket. Pályázni lehet diával, vagy fekete-fe­hér fényképpel. A diaméret 5x5-ös. Egy pályázó tíz beke­retezett diaképet adhat le. A fekete-fehér képek mérete 18x24, vagy 13x18-as lehet. Ezekből is legfeljebb tizet ad­hat le zsűrizésre egy-egy pá­lyázó. A diakategóriában első és második, a fényképkategóriá- tían pedig három díjat osz­tanak ki: ajándéktárgyakat, okleveleket. A pályamunkák beküldésének határideje: 1975. december 31. A verseny­re nevezett munkákat a Ter­mészetbarát Szövetség gö­döllői szervezete címére —• Gödöllő 2100, Kossuth Lajos utca 25. — kell elküldeni. A pályázatról beszélgetve Szaloky G. László, a szerve­zet titkára elmondotta, hogy az eredményhirdetés és az ünnepélyes díjkiosztás helye a jövő év februárjában meg­rendezendő fotókiállítás lesz. A résztvevők időben értesí­tést kapnak majd a kiállítás pontos helyéről és a megnyi­tás idejéről. A szövetség kér mindenkit, aki pályamunkát küld a kiállításra, hogy ne­vüket, lakcímüket, a felvétel pontos helyét és tárgyát írják fel a képek hátlapjára, vagy a diák szélére. Cs. J. I i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom