Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Levágtak a lucernát .....* Jó l haladnak a Dózsa Termelőszövetkezetben a betakarí­tással. Képünkön: Bakos Balázs brigádja a learatott lucernát rakja kazlakba. Bálint Lajos felvétele­Hasznosítás a kiskertekben Tanúinak egymástól Á nagykőrösi kertbarátok j klubja a tél folyamán, tagjai j részére, a hétfő estéken, szak- j előadásokat tartott, a szőlő, ; gyümölcs és zöldségkertész- ! kedés elméleti tudnivalóiról. Nyáron pedig gyakorlati ta­pasztalatcsere kirándulásokat rendez. Mint Csikói Pál elnök el­mondotta, több alkalommal elmennek vidékre az ottani szőlőtelepek, gyümölcsösök, kertészetek és a kiskertesek munkájának tanulmányozásá­ra. Szombaton délutánonként pedig, a legeredményesebben dolgozó helyi kertbarátok zárt, szőlős-, gyümölcsös- és zöld­ségeskertjeibe tesznek tapasz­talatcsere kirándulásokat. Sokat tanulnak egymástól, I mert Nagykőrösön igen fej- | lett a szőlő-, gyümölcs- • és | zöldségkultúra. Mindenütt új i. és új fajtákat, művelési, sza­porítási, növényvédelmi módo­kat ismernek meg, melyeket saját kertjükben gyakorlatilag hasznosítani tudnak. A legközelebbi szombaton, július 26-án, a temetőhegyi szőlős-, gyümölcsös- és zöld­ségeskertekbe rendeznek ta­pasztalatcsere kirándulást, melyre délután 3 órakor a vá­rosi kórház melletti autóbusz- megállónál gyülekeznek. A további kirándulások helyét és időpontját a klub, a művelő­dési ház bejárati folyosóján elhelyezett hirdetőtáblára ír­ják ki, minden hét elején. . " KB3 • « mmoBo i t ! I XIX. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1975. JÚLIUS 23., SZERDA Két dinnyés család f Csemege — harminc holdon Már márciusban kivonultak A helyi és a környékbeli termelőszövetkezetek évről év­re kevesebb sárga- és görög­dinnyét termelnek. Ez indítot­ta a Nagykőrösi Állami Gaz­daságot arra, hogy az idén 30 hold területen termeltesse ezt a nyári csemegét. Még a télen két tapasztalt dinnyéssel: Tóth Lászlóval és Magyar Lászlóval állapodtak meg a dinnyetermesztésre, akik már kisgyermek koruk­ban tanulták meg ezt a mes­terséget. Mindkét dinnyés csa­lád, a magyar dinnyetermelők ősi < fészkéből: Csány köz-ég­ből rajzott ki, és jó ismerősök már Nagykőrösön. Letelepedtek Tóth Lászlóék először 1960- ban, az akkori Petőfi Tsz-ben vállaltak dinnyeföldet. 1983- ban az akkori Rákóczi Tsz-ben termeltek dinnyét & azon az őszön már nem mentek vissza telelni Csányra, hanem a dinnyeszezon végén házat vá­sároltak a Bocskay utcában. Azóta itt laknak és dinnyés- kednek Nagykőrösön. Ugyanígy került dinnyés- kedni Kőrösre Magyar László és családja is, akik a múlt évben még hazamentek telel­ni Csányra, de az idén télre már ők is ittmaradnak, mert házat vettek az Alszegen, aminek legjobban örül Ma­gyar László felesége, aki Kő­rösön született. Májusban palántáztak Az állami gazdaság a tél végén Alsó - N yársapá ton, a törteli országút két oldalán hasított ki nekik dinnyének 30 hold homokföldet. Jól megterítette istálló- és műtrá­gyával, és mélyen megszántat- ta. A dinnyés családok már márciusiban kivonultak, s me­legágyakban nevelték a sok dinnyepalántát, közben ké­nyelmes kunyhókat építettek. A palántákat májusban ültet­ték ki. Szépen kialakult az 5 hold sárga- és 25 hold görögdiny- nye-ültetvény, mely nagyon jól sikerült, s a sárgadinnye már kezd érni. A görögdiny- nye általános érését pedig két hét múlva várják. Sárgadinnyéből a sima és a gerezdes zentai fajtát, görög­ből a magyar kincs nevű újabb dinnyeféleséget terme­lik. A napokban kint jártunk a dinnyeföldön. Öröm látni, hogy egy indán 6—8 szép sárga­dinnye is mosolyog. A kunyhó előtt elbeszélgettünk, s meg­kínáltak bennünket finom, illatos dinnyével. Gyakorlat kell hozzá — Szép és jó foglalkozás a dinnyés mesterség — mondták. — A bevétel 40 százalékát kap­juk részesedésképpen. De a palántanevelésíől a szedésig rengeteg munkával és fárad­sággal jár, sok segítség kell hozzá. Ezért nemigen vállal­ják már a fiatalok. Tóthék asszony lánya irodai tisztvi­selő, vőjük szakoktató a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában. Magyarék fia és lánya is vendéglátóipari is­kolát végez. Megkérdeztük azt is, hogy miről lehet felismerni, hogy érett-e már a dinnye? — A színéről, illatáról, ko­pogtatásáról. Gyakorlat kell hozzá. A dinnyének úgy szétfut a földben a gyökere, mint fent az indája. Messzire elmegy a dinnyegyökér, cukorért és vi­taminért. .. Kopa László Több fogy, mini tavaly Százezer tégla a kemencében Születésnapi vendégek A névadóm emlékezve Családias esemény szín­helye volt nemrégen a 21-es Volán helyi üzemegysége: a Németh Irén nevét viselő szo­cialista brigád tagjai születés­napja alkalmából vendégül látták a brigád hősi halált halt névadójának édesanyját.- A KISZ-klubban megrende­zett találkozón a kis kollek­tíva tagjain kívül ott voltak az üzemegység vezetői, vala­mint pártalapszervének kép­viselői is. Még a szocialista brigád megalakulásának ötéves év­fordulóján rendezett találko­zón Németh Ambrusné ön­magáról egyebek között ezt mondta: „1891-ben a három hetes jegyében születtem, vagyis a család hetedik gyer­mekeként, a hetedik hónap hetedik napján.” Erre emlé­keztek a brigád tagjai, s kí­vántak jó egészséget Németh Ambrusménak, aki egyúttal átvette a vállalat igazgatójá­nak köszöntő levelét és ajándékát, valamint a tiszte­letbeli szocialista brigádtag­nak járó okmányokat. A bensőséges találkozón ez­után a Németh család életé­vel ismerkedtek meg a jelen­levők, Németh Irén szüleinek, s a most már egyedülálló édesanya mindennapjaival. S ahogyan az első találkozáskor, Németh Ambrusné most is ez­zel búcsúzott a brigádtól: „Várlak benneteket, s rövide­sen szeretnék újra közétek jönni.” Mi, brigádtagok pe­dig köszönjük a találkozást, s reméljük, sokszor ünnepeljük még együtt Németh Ambrusné születésnapját. (Szepesi) Kirándulás Palócföldro Az Arany János Múzeum baráti köre augusztus, másodi­kén és harmadikén, szombaton és vasárnap, kétnapos kirán­dulást szervez a Börzsönybe és a Palócföldre. A műemlékei­ben gazdag vidék változatos programot ígér a résztvevők­nek. Az útra az Arany János Művelődési Központ irodájá­ban lehet jelentkezni augusz­tus 1-ig. A Tanárkyak A dám Gerzson „Nagykőrösi Athenas”-a folytatásaként menjünk tovább. Lépjünk most vissza vagy 150 évet, és idézzük fel egy olyan család emlékét, amelynek hagyatékát mostanában sokat emlegetik. A Tanárkyakról lesz szó, akiknek kúriája ma is áll a Kecskeméti úton. Nem is Tanár- ky-kúria volt az hajdan, hanem Dabasi Ha­lász József építtette. Ez a Dabasról szárma­zott család igen jómódú lehetett, Tanárkyék viszont meglehetősen szegény emberekként kerültek Nagykőrösre. Nemesek sem voltak, mert hiába keressük nevüket akár a Benkó Imre: „Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt” című gyűjteményében, akár a Nagy Iván országos nyilvántartásában. A név maga is idegent sejtet, mert hiszen az ősi körösiek között nem találunk ilyent. A lexikonok tanúsága szerint egyik hasonló nevű írónk Horvátországból származott. In­nét kerülhetett fel a mi Tanárkynk első nyil­vántartott elődje is a Dunántúlra. Tanárky János biai református lelkész volt és hasonló nevű fia is itt született 1781. október 22-én. Életrajzát szerencsére körösi orvoskodása elején kezdte megírni: „Engem az édesatyám jókor elküldött tanu­lás végett Kecskemétre, ahol a gimnáziumbeli tanulást végezvén, Debrecenbe mentem 1797- ben. Itt hét évig tanultam, a grádusban (ta­nulmányi minősítésben) második éves korom­tól kezdve mindig harmadik voltam. Az édesatyám halála után a gárdonyiak rész sze­rint az.ő iránta való háládatosságból, rész sze­rint neveletlen árváin való szánakozásból, en­gem a Kollégiumiból prédikátorjoknak hívtak meg. Én ámbár e hivatalra nem szándékoz­tam, sőt tőle mindig idegen voltam: mind­azonáltal testvéreim javáért a hivatalt elfo­gadtam,. és azt három évig folytattam. Ez idő alatt fordítottam és ki is nyomattam: Tasso Jeruzsálemét, Plutarchus Biográphiájának egy, részét, amit annál könnyebben véghez vittem, mivel még a Kollégiumban megle­hetősen jártasságot szereztem a francia, né­met és olasz nyelvekben. (Tudjuk, hogy Cso­konai korában a diákság nagy kedvet kapott az idegen nyelvek tanulásához. Maga Csoko­nai is itt tanult olaszul.) Minekutána nagyobb húgaim férjhez mentek, Antal öcsémet tanul­ni elküldtem, apróbb leánytestvéreimet né­mely atyafiak magukhoz vették, én egyedül maradtam. Eleget tevén testvéri kötelessé­gemnek, a magam régi szándékáról, mely az orvosi tudomány megtanulása volt, kezdtem gondolkodni... Az 1806. év októberében a papságtól végbúcsút vettem, és a pesti Uni- versitasban az orvosi cursust elkezdettem. (Tehette, mert Mária Terézia Pozsonyból már ide helyezte az orvosi kart. Így sem tudott volna ott sokáig megélni, de gróf Teleki László a maga házába vette., titkári és könyv­tárnoki minőségben tartotta az igyekvő fia­talembert.) Itt három évig a medicinának theoretica (elméleti) részeit úgy tanultam, hogy félévi examenekben többnyire első emi­nens calculust (osztályzatot) nyertem. Negye­dik évre Bécsbe mentem, hol a mindenektől nagyra becsült Hildebrandtól tanultam a nyavalyákat esmérni és gyógyítani. Ötödik évre visszamentem Pestre, hol... a practika medicinát (gyakorlati orvostanit) folytattam, s rigorosum exameneket (szigorlatokat) sietve letevén, úgy, hogy már szeptember 2-án gra- duáltattam is (megkapta orvosdoktori minő­sítését). Eljöttem Nagykőrösre, hová már az­előtt physikusnak (orvosnak) meghívattattam. Ez .történt 1811. okt. elején!”. Ekkor tehát már 30 éves volt. Csak ekkor kerülhetett régen óhajtott hivatása gyakorlá­sához, s a családalapításhoz. Három év múl­va megnősült, elvette egy jónevű gazda leá­nyát, Karai Máriát. Tanárky János csaknem 30 évig vigyázott a nagykőrösiek egészségére. A jelek azt mutatják, hogy igen tekintélyes orvos lett, szép vagyont szerezhetett, mert valószínűleg ő vette meg Dabasi Halász Já­nostól a szép kúriáit, amely sarki két tornyá­val ma is egyik dísze városunknak. A ne­vezetes építészeti emlék azonban sajnos egyre jobban romlik. Legutóbb az Arany János Mú­zeum kérte, hogy gyorsan szaporodó gyűjte­ménye egy részét méltó helyen raktározhassa, s esetleg kiállító helynek is használja. Tanárky János orvosdoktor Nagykőrösön 1842. március 23-án halt meg, mint megle­pő épségben megmaradt sírköve is bizonyítja. ★ Orvosi tevékenysége alatt nem hagyta abba a tudományos búvárkodást sem: az egykorú folyóiratokban számos cikke jelent meg. Leg­nevezetesebb azonban az a vaskos kötete, amely 1805-ben jelent meg Pesten, mielőtt még az orvosi egyetemre lépett volna. A sze­gény fiatalember nem gondolhatott arra, hogy a maga költségén adhassa ki a reneszánsz nagy költőjét, s ezért a kor szokása szerint mecénást keresett. Az első kötet 214, a máso­dik rész 19® lapot tartalmaz, a zárókötet pedig 205 lapon ér véget, összesen tehát 617 lapon tolmácsolja az eredeti olasz kiadást. Ez az el­ső magyar tolmácsolása Torquato Tasso mű­vének, amely 1576 táján jelent meg, ékes stanzákban. Tanárky János azonban prózában adja vissza a művet. Az Arany János Emlék­múzeumunkban is közzétettük Tanárky for­dítását, mert valószínűleg Arany is ezt hasz­nálta a „Zrínyi és Tasso” című akadémiai székfoglalója megírásakor. Invoeatióját gyö­nyörű magyar stanzákba szedte, melyeket összevetve prózai úttörőjével, láthatjuk, hogy Tanárky jól bírta az olasz nyelvet, híven és színesen fordít. TJ add álljon itt egy rész Arany feldolgozá- sában: „Tudod, hogy a világ mind arra fordul, Hová Parnassus hinti csábjait, S a költeménnyel fűszeres valótul Rögzött se fél, oly édesen javít, fgy a beteg gyermek, ha kostolóul Mézzel kenők a csésze ajkait, A keserű nedvet csalódva issza, Hogy a csalásban éltét nyerje vissza” Dr. Törös László Szebbek, egyenletesebbek A napokban felkerestük a nagykőrösi téglagyárat. A munkásak éppen az égetőke­mencét töltötték meg nyers­téglával. Hogy hamarabb tel­jen a hatalmas kemence, Nagy Gyula üzemvezető is segédke­zett. — Hány nyerstégla fér a ke­mencébe? — kérdeztük. — Százezer. — Mennyi idő alatt ég ki? — Átlagosan egy hét alatt. Sokan építkeznek , Amikor megtelik a kemence, befalazzák, és egy hétig tüzel­nek rá. A kiégetett téglát pe­dig már ott várják a fuvaro­sok, a vállalatok és a magán­építkezők. — A múlt évben ugyanany- nyi téglát gyártottunk, mint az idén — mondotta és elég volt. Most viszont nem tudjuk kielégíteni az igényléseket. — Mi ennek az oka? — Az idén többen építkez­nek és olyanok is vesznek tég­lát, akik csak két-három év múlva szándékoznak építeni. Az idei árvizek nyomán össze­dőlt vagy megrongálódott há­zak helyett újat kell emelni, s ez is növeli a keresletet. A szolnokiak például igen sok téglát vásárolnak az abonyi téglagyárból, így az ott ké­szült téglából csak kevés jut Nagykőrösre. A mi gyárunknak városun­kon kívül Kocsérra, Kecske­métre és környékére is kell téglát adni. Hogy az igényeket kielégíthessük. a magunk gyártott téglán kívül nem keveset hozunk Ceglédről is. Ennek ellenére a helyzet az idén, sajnos, már nemigen ja­vul. Augusztusban és szeptem­berben gyártandó téglákat már lekötötték. Teljesítették a tervet — Hogyan zárták az idei első félévet? — Terveinket teljesítettük, összesen 1 millió 600 ezer égetett és 2 millió 300 ezex nyerstéglát gyártottunk, öt­venezer téglánkat, sajnos, szét­mosta a rendkívül sok eső. — Munkaerőgondokkal küz­dünk, jelenleg 45 dolgozónk van, közülük kilencen diákok, akik csak a nyári szünetben vállaltak munkát. Dolgozóink évi átlagkeresete 34 ezer fo­rint. Egyes helyeken a nők 3, a férfiak 5 ezer forintot is megkeresnek egy hónapban. A gyárvezető befejezésül el­mondotta még, hogy most már minden nyerstéglát vákuum­préssel gyártanak, ezért vala­mennyi szebb és egyenletesebb a korábbinál. K. L. A MEGYEI FELNŐTT NŐI KÉZILABDA-BAJNOK­SÁG TAVASZI EREDMÉNYE 1. Ceglédi VSE 10 10 -------- 141- 60 20 2. Budaörs Sasad Tsz se 1 «9—1 138- 60 18 3. Nk. Toldi DSK 12 8 — 4 145- 89 16 4. Budakalászi Textiles 11 8 — 3 133- 97 16 5. Szigetszent­mi kilós 11 7 — 4 139-105 14 6. PEMÜ (Solymár) 10 3 1 6 48- 88 7 7. Dunai Kőolaj 11 3 1 7 80-149 7 8. Galgahévízi Tsz SK 10 2 2 6 92-124 6 9. Gödi TK 9 2 — 7 81-107 4 10. Gödöllői Gépgyár 11 2 — 9 72-142 2 11. Váci Forte II. 9 1 — 8 68-121 2 A májusban lejátszott Vá­ci Forte II—Nk. Toldi DSK 16:16-os mérkőzés eredménye nincs benne a táblázatban, mert a váciak — bár hibásak voltak — újra szeretnék ját­szani a mérkőzést. ★ A MEGYEI NŐI IFJÚSÁGI KÉZILABDA-BAJNOK­SÁG TAVASZI TABELLÁJA 1. Nk. Toldi DSK* 13 10 1 2 171- 76 20 2. Galgahévízi Tsz SK 10 8 1 1 122- 48 17 3. Szlgetszent­miklótsi TK 11 7 — 4 139-105 14 4. Ceglédi VSE 10 6 1 3 94- 52 13 5. Gödi TK 9 5 2 2 75- 43 12 6. Váci Forte 10 5 — 5 86- 82 20 7. Budaörs Sasad Tsz 10 4 1 5 43- 99 9 8. Gödöllői Gépgyár 11 4 — 7 83-117 8 9. Dunai Kőolaj 11 4—7 63-143 8 10. Buda k alászi " Textiles 11 2 — 9 64-121 I 11. PEMÜ (Solymár) 10 ------ 10 37-131 — • == büntetőpont levonva. it látunk ma a moziban? Szertartás. Izgalmas, színes japán film. ' Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Az édes szó: szabadság I—IL Szovjet film. Előadás kezdete: 8 órakór. Csáki és Széman sikere Diósdon, nagy hőségben rendezték meg az összetett honvédelmi verseny *Pest megyei döntőjét. Mind a hét kategóriában volt nagykőrösi induló a járási és városi győztesek viadalán. A toldás Csáki és Széman is edzőtá­borból jól felkészülten érke­zett, s megyei győzelmével biztosította magának az ÖHV nyáron sorra kerülő országos döntőjén való indulás jogát, A körösiek helyezései: Felnőtt férfiak: ... 12. Szé- csény László. Ifjúságiak: 1. Széman József. Úttörő I. kor­csoportban: ...12. Czirják László. Úttörő II. korcsoport­ban: ... 8. Lantos István. Felnőtt nők: 1. Csáki Ka­talin. Úttörő I. korcsoport: ... 6. Vörös Sára. Úttörő II. korcsoport: ... 8. Vajda Ani­kó. Nagykőrös város váloga­tottja »csapatversenyben a megyei döntő negyedik he­lyén végzett, mindössze egy perccel lemaradva (az egyik versenyzőnek nem sikerült a bukó alakot lelőni, s ezért időbüntetése volt) a 3. helye­zett mögött. Szerdai műsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Gépjavító Szövetkezet—1-es Volán, 17: Arany János Tsz —Városgazdálkodás. S. Z. Sport i l >■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom