Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-02 / 153. szám
Beszámoló vizsga Váchartyánhan Tizenöten tettek sikeres vizsgát a marxizmus—leni- nizmus középiskola váchar- tyáni kihelyezett osztályában: a Volán, a termelőszövetkezet, az erdészet és a Kipszer Vállalat dolgozói számoltak be a második félévben tanultakról. A hallgatók már kora. reggel izgatottan várakoztak, hogy a vizsgabizottság elé kerüljenek, s a kérdéseit közül kettőt húzzanak. A beszámoló során korunk legfőbb kérdéseire kellett vá- lászolniuk, a békés egymás mellett élés, a két világrend- szer harca, a kulturális forradalom és a gazdasági építő munka szerepelt a vizsga- kérdések között. Beszélniük kellett a XI. kongresszus határozatában foglaltakról, a következő ötéves terv feladatairól. A vizsgázók kivétel nélkül arról tettek tanúbizonyságot, hogy lelkiisiYieretesen sajátították el aa iskola tananyagát: közülük tizenegyen a legmagasabb osztályzatot — jól megfelelt — érdemelték ki. Beosztásukat, munkakörüket vizsgálva, megállapíthatjuk: munkások voltak a hallgatók legjobbjai. (cs. 1.) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1975. JÜLIUS 2., SZERDA A városi tanács ülése Űj típusú iskola - dolgozóknak Hetvenmillió forint a szolgáltatások fejlesztésére Dr. Lukács Ferenc tanácselnök vezetésével ülést tartott a Váci Városi Tanács. A napirendi pontok előtt több tanácstag interpellált, választókerülete problémáinak megoldását kérve. Dr. Winternitz Arnold, a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály vezetője volt a lakossági szolgáltatás helyzetével kapcsolatos előterjesztés előadója. MEGŐRZIK EMLEKET Nem törte mer erőszak sem Matheika János, az 1919- es váci direktóriumi tag emlékét a történelemkönyvek, utcanév, visszaemlékezések sora őrzi. Életének egy-egy epizódja ma is felvillanyozza, büszkeséggel tölti el az embereket. Különösen Vácott, hiszen Matheika életének jelentős részét töltötte a városban. Lokálpatrióták, s a város történetének hivatott kutatói ma már sok emléket őriznek fiatalabbko- ri éveiről is. Alföldi Vilma, a Vak Bottyán Múzeum munkatársa írásából az eddig \ kevésbé ismert időszakot, a forradalmár készülődését ismerhetjük meg. ★ A szerény körülmények között élő özvegyasszony gyermekében már kamaszkórban Égett a tűz. Mint a hasonló korú fiatalemberek közül oly sokan, verset írt, / színdarabokkal próbálkozott, és néhányszor nagyon szerelmes volt. Erről tanúskodnak a Ly- za, majd a Mara ciklus versei. Közülük a múzeum is őrzi a Levél és a Nem gyógyíthatok címűt. Az első világháború azonban már a közélet iránti érdeklődést szítja az akkor már bölcsészhallgató ifjúban. Baloldali eszmékkel találkozik, a marxizmust tanulmányozza. A világháború első éveiben írt, Csodavárás című versében még maga sem hisz ugyan a várt csoda valóra váltásában. Varok, várok valami nagy csodát, várom, változzon meg kö- rülem a világ, ' várom mindhiába ... A csoda reménytelennek látszó megvalósításának útját M'atheika János számára is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg. 1917-ben belépett az MSZDP- be, 1.919 márciusában pedig a KMP-be. n 1917-től rendszeresen ír a Váci Újságba, főként irodalmi és Társadalomkritikai cikkeket. A reakció ellen a forradalom védelmében ír a polgári demokratikus forradalom idején. Az ellenforradalom váci szócsöve a klerikális Váci Közlöny volt. Matheika a Váci Újságban válaszolt a bolsevikok programját gyalázó cikkekre: „A ráfi rendet szeretnék prédikálni az égből. A földbirtokreform előtérbe jutása, a magánvagyonok várható reformja és a királyhűségről zengő prédikációk elhangzása között összefüggést látok... a régi rendet szeretnék visszaállítani...” A Tanácsköztársaság kikiáltása előtt Vácott összesen három tagja volt a KMP-nek, azok egyike Math atka János. A Tanácsköztársaság első napjától a váci direktórium tagI ja lett, mint közoktatási és , sajtó ügyi népbiztos. ' Vácott Matheika irányításával hajtották végre az iskolák államosítását, vezetésével megalakult . a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének váci csoportja. Matheika fő közművelődési feladatának az analfabetizmus felszámolását tekinti. Városszerte plakáton hirdeti az analfabéta-tanfplyam megkezdését, s egyben kötelezi a házbizalmiakat a 10 éven felüli analfabéták összeírására. A tanfolyamét több műszakosra tervezték, igazodva a hallgatók ' munkarendjéhez. Megszervezte a felnőttek szabadiskoláját, melynek tematikájában a szocializmus építésének célja, a társadalom törvényszerűségeinek vizsgálata szerepelt. Dédelgetett terve volt a váci jó képteségű munkásfiatalok előkészítése a Marx—Engels Munkásegyetemre. Támogatta az ingyenes nyelvtan- folyamok szervezését. Rendszeresen tartottak komoly zenei hangversenyeket, színházi előadásokat, neves művészek részvételével. A váci irodalom és képzőművészet alkotó köre, az AURORA addig soha nem látott virágzásnak indult. A kör titkára Matheika János volt. Az érdeklődő váci közönség először ott találkozhatott á bimbózó szocialista művészettel. Matheika Jánost, jó kulturális munkájának elismeréséül Kunfi Zsigmondi, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Vác város közművelésügyi megbízottjává nevezte ki. Ez a kinevezés azt jelentette, hogy Matheika közvetlenül a közművelődési népbiztosság felügyelete alá tartozott. A művelődési ügyek irányításán túl részt vett az üzemek, gyárak szocializálásában is, ha á szükség úgy hozta, vádbíztosként is működött. • A Tanácsköztársaság leverését követően, Matheikát börtönbe zárták. Az augusztus 14—15-re virradó éjszakán, Vác legsötétebb éjszakáján, a halálra szántak között őt is kivezényelték a vesztőhelyre. A sors különös kegyeként, három lövés után is élve maradt. Az életveszélyben forgó ifjú kommunistát elfogták, és újra visszaszállították a börtönbe. Felgyógyulása után, bíróság elé állították. A tárgyaláson kiállt elveiért, nem törte meg az erőszak sem. A bíróság életfogytiglani fegy- házra ítélte. 1921-ben, a fogolycsere-akció keretében, Kovacsik Mihállyal együtt, kiment Szov- jet-Oroszországba. Alföldi Vilma A városi tanács a negyedik ötéves tervben fő feladatként irányozta elő a meglévő szolgáltatóhálózat fejlesztését és bővítését. Az új szolgáltató egységek (AFIT, Patyolat szalon, mosoda rekonstrukciója, Dunakanyar Ktsz új egységei) 55 millió forintos költséggel épültek. További 15 milliót igényel a GELKA-szerviz és a nyomda megépítése, összesen tehát 70 milliót fordítanak Vácott a negyedik ötéves terv időszakában a szolgáltatások fejlesztésére. A területi elhelyezkedést figyelembe véve, az új, állandóan bővülő lakótelepek kpriil mutatkozik elmaradás, fejlesztésüket az ötödik ötéves tervben kívánja a tanács megvalósítani. Venesz Ernő osztályvezető javaslatot terjesztett elő az új típusú dolgozók önálló általános iskolája létesítéséről. A művelődésügyi osztály előterjesztése megállapítja, hogy Vác lakosainak felnőttoktatása 15 éve egyre nagyobb létszámmal és eredménnyel folyik. Az Árpád úti iskolában eddig 4267-en tanultak, s 1662-en szereztek alapfokú * végzettséget. Az új iskolában a függetlenített igazgatón, annak helyettesén, s a gazdasági vezető* adminisztrátoron kívül, három főállású és 30 óradíjas tanárt alkalmaznak. Az intézményt a Ggbor József úti általános iskolában'helyezik el. Több hozzászólás után a tanácsülés elfogadta mindkét előterjesztett javaslatot. P. R. Százegy hektáron negyvenegyezer gyümölcsfa Diákok és katonák segítik a szüretet Örülnek a keresetnek Dunakeszin, az Alagi Állami Tangazdaság területén, a nagy kiterjedésű gyümölcsösben májustól augusztus végéig tart a szüret. — Százegy hektárnyi területen 41 ezer 300 gyümölcsfánk van — tájékoztat Kölber Mária kertészmérnök, aki második éve dolgozik itt. — A telepítés tíz éve kezdődött, őszi- és kajszibarackkal. A meggyesekét 1969-ben telepítették. A nyolcméteres sorközökben nézzük a termést. — Elég a munkáskéz? — Tavaly őszibarackból 12 vagon, kajsziból 10 vagon, meggyből két vagon termett. Az idén, sajnos, a virágzás idejére esett a tavaszi fagy, ezért kisebb termés ígérkezik. — Tavaly a katonaság, a dunakeszi és a fóti idősebb lakosok voltak a segítségünkre. Az idén is ők segítenek. Az őszibarack például négyöt nap alatt beérik, az ötva- gonos mennyiséghez, a gyors szedés miatt, napi kétszáz ember kell. A dunakeszi 3: számú iskola tanulói is segítenek a szüretelésben. Nagy Balázs munkavezető igazítja a szedőket. Telnek a ládák. Az egyik diákot, Kreiter Krisztinát megkérdezem^ mire költi élete első keresetét? — Június közepe óta dolgozom a gyümölcsösben. Szeretnék 1200 forintot megkeresni, és abból ruhát vásárolni. , Július második felében a Balatonon nyaralok. Szeptembferben kezdem a nyolcadik osztályt. — Mennyi a kereset? — kérdem Juhász László hetedikes tanulótól. — Másfél óra alatt telik meg egy láda, 20 forintot kapunk éi^te. Az ő vágya is, hogy legalább ezer forintot megkeressen. A pénz sorsáról majd csak később dönt. , Hasznos dologra költi. Szorgalmasan, becsületesen megdolgozik érte. S. L. ?? A bizalom kötelez99 Tervező és édesanya Beszélgetés a város csoportvezető főmérnökével Kövics Csabáné, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezető főmérnöke nemrég vette át az oktatásügyi miniszter elismerését. Ebből az alkalomból kerestük fel. — Miként lehet az, hogy egy építészmérnököt az oktatásügyi miniszter részesít elismerésben? — Az óvodák, játszóterek társadalmi munkában készült terveiért. Láttam, hogy milyen nagy lelkesedéssel kezdenek munkához a vállalatok, a szocialista brigádok, a szülői munkaközösségek tagjai, és hiányzott a tervező, az irányító mérnök. Tervező is vagyok és édesanya is, hétéves kisfiám ván, szívesen segítettem. — Három nap múlva, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, az építők napja alkalmából kapta meg a minisztérium kiváló dolgozója kitüntetést. — Ez is meglepett — mondja. — A városi tanács 1965- ben társadalmi ösztöndíjszerződést kötött velem, a varrónő és cipész lányával. A bizalom pedig kötelez. Már az első munkám is emlékezetes volt. Akkoriban a tanács új városcímerre írt ki versenyAzelötl szép volt Egy magányos sétáló töprengései Budapesti irányból, a Hétkápolna mellett mentem be a váci ligetbe. Most inkább - a meleg elől bújdostam, bár egyébként is természetkedvelő ember vagyok. Én már így ismertem meg, amilyen- manapság. Ilyen ápolatlannak. A régi öregek azt mondják, azelőtt szép volt, gyönyörű. ★ , A regionális vízmű üzem-. mérnöksége előtt kocsiút kanyarodik a liget belseje felé, de törmelőkkupac zárja el az utat. Itt is, ott is godirök, tör^ melék- és szeméthalmok. i Kis, kerek tó a fák között. \ Inkább pocsolyás, mint békanyálas. Ahogy az ember beljebb halad, szüntelenül érzi, hogy a fák, füvek illatát elnyomja a pocsolyaszag. Hét végén a Pokolsziget az igazi pihenőhely. Oda megy ki napozni, fürödni a város ap- raja-nagyja. De hét közben is jó lenne egy kis zöld, akár fél órára is. Munka után nincs mindig idő a szigetre átkelni. A horgásztanyán , . Ide, a ligetre nyúlik le az Al- nak birodalma ez. Tenyérnyi sóváros, a Burgundia, s közel stégeket, kis asztalokat, szé- van a Földvári téri lakótelep keket barkácsoltak maguknak, pályázatot. A pályamunkák beérkeztek, de egyik sem felelt meg az elképzeléseknek. Akkor Dom bat Sándor főmérnök kezembe adta a pályamunkákat és a versenypályázat előírásait, készítsem el én az új címert. A rajzasztalomhoz mentem, még aznap visszavittem a tervet, a tanácsülés is elfogadta és azóta ez a város címere. — Hatodik éve, 1969 óta társadalmi munkás. Nevéhez fűződik a Március 15. tér rendezési és színezést terve, a Népek Barátsága úti óvoda műszaki ellenőri tevékenysége, a Kertész utcai óvoda bővítési, a Duna-part rendezési terve, az Ifjúsági Park kialakítása. Mindez társadalmi munkában, tirtnt főmérnököt, jelenleg mi foglalkoztatja? — A város rendezési tervén dolgozom, mely 2050-ig jelöli meg a városépítési feladatokat. A benne foglaltak még csak elképzelések, a tervet még nem fogadta el a tanácsülés. Szeretem a munkámat. Otthon is ez foglalkoztat. Van egy hobbym: a munkásházak, munkás-városnegyedek kialakítása. Azt szeretném, hogy ai városban minden családnak legalább 50—60 négyzetméteres összkomfortos lakása legyen. E9 Munka közben szakszervezeti problémákkal is keresik. Válaszai mindenkit megnyugtatnak. * Nincs fogadási nap, de a külső szobában már többen várnak rá. Nem tartóztatom tovább. M. Gy. Itt emberek jártak Búzási Péter felvételei is. Milyen jó lenne kijönni ide esténként, ha nern csípne a szúnyog, ha egy kicsit (kulturáltabb lenne a környezet! ★ Két híd ível át a Gombás- patakon, egy ott, ahol a Dunába torkollik, egy talán ötven méterrel távolabb: az egyik rideg, stílustalan beton, a másik fából készült alkalmatosság. * Jártam a Körösök menti városokban. Gyulán, Békéscsabán egymásután sorakoznak a kék színűre festett, ízléses kis- hidak: a fölöttük bólogató vadgesztenyefák közt szemet nyugtató színfoltjai a városnak. A torkolati híd zsilip céljait is szolgálhatja: a betonküszöbnél műanyag fláskák, törmelék, szemét halmozódott fel. Tavalyi, sok’ évvel azelőtti száraz ág a fák között. A fü- Vet viszont lekaszálták. ★ Elindulok a nagy tó felé, ahol a horgászok tanyáznak. A váci horgászegyesület tagjais a fákra, táblákra kiírták, melyik, kinek a tanyája. Balra, az út* mellett, a stadion mögött, építkezési törmelékhelyek. És annyi a tégla „stószba” rakva meg Halomba dobálva, hogy talán kisebb ví- kendházra is elég lenne. A vízi növények és út menti vadvirágok k#zt éli világát, burjánzik a gaz. — Azért ilyen fekete ez a víz, mert meleg van, és felkavarodik az iszap — mondja Somogyi József, akinek itt van a horgásztanyája. — Ez a.hely így romantikus, ahogy van — feleli, amikor a véleményét kérdezem a ligetről, de aztán mégis hozzáteszi: — Strand kellene ide. Mert az, ami van, kevés már ennek a városnak. — Strand kellene, meg csónakázótó — ismétli meg. — Egész biztos, hogy a város üzemei segítenének, a dolgozók társadalmi munkát vállalnának. (—cs —n) A PEST MEGYEI NYOMDA VÁLLALAT KÖZPONTJÁNAK CÍME JÚLIUS 1-TÖL: VÁC, DÓZSA GYÖRGY ÚT 53. Telefon: 11-883. - * KÖZÖNSÉGSZOLGALAT Esküvői meghívók, névjegyek stb. megrendelése a fenti helyen, hétfőtől péntekig 8 és 12 óra között. Áruátvétel: pénteken délelőtt. A közületi megrendelések felvétele változatlanul a Géza király téri üzletben történik.